Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-03-16 / 11. szám

IfiiasooOeíedlIt évfolyam Botfopesi, 1936 mdrclua 16. 11. S2dm Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 60. Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefonz 1-137-15 - Postacsekk: 49.424 Budapest és az ország minden életmegnyilvánulásában összhangot kell teremteni Szendy Károly polgármester bizakodó nyilatkozata az időszerű kérdésekről Munka előtt Az egész világ viharzik, de Magyarország nyu­godt pont maradt. Ez az ország és fővárosa, Buda­pest, munkája készül, ollyan hatalmas munkára, amilyennek nyomai eddig- még nincsenek a magyar- gazdasági élet történetében. Darányi Kálmán hatal­mas győri szózatában szólította fel erre a páratlan tevékenységre a nemzetet és a nemzet megértette az idők szavát: kész a munkára, de kész az áldozatok meghozására is. Ehhez a hatalmas munkához legelső- sorban természetesen a kormányzat irányító tevé­kenységére van szükség. A miniszterelnök, mielőtt nekifogna a grandiózus terv megvalósításiához, gyor­san és zökkenő nélkül átalakította kormányát. Ennek az átalakulásnak két rendkívül kedvező körülménye volt: az egyik, hogy szinte észrevétlenül, órák alatt történt meg, a másik pedig, hogy semmiféle eltolódás, irányváltozás nem történt. Az első Darányi-kormány két igen jeles, igen tiszteletreméltó tagja, akik ki­érdemelték a nemzet osztatlan háláját, magánter­mészetű okokból kivált a kabinetből. Helyettük a második Darányi-kormány négy új minisztert hozott: Imrédy Bélát, Reményi-Schneller Lajost, Marschall Ferencet és Mikhez Ödönt. Első helyen a „tárcanélküli“‘ miniszterről, Im­rédy Béláról, kell megemlékeznünk. Néha kell hozzá más, csak ismerni kell az ő hatalmas pénzügyi tudá­sát, ereznünk kell, hogy épúgy, amint nagy szerepé­nek kellett lenni az óriási gazdasági terv felépítésé­ben, azonképen az ő kivételes egyéniségének vezető 'szerep jut majd a terv meg valósításánál Is. Első minisztersége alatt bebizonyította, hogy nemcsak kor­társai között, de gazdaságtörténeti vonatkozásban is a legkinuigaslóbhak közé tartozik és pedig azok közé, akik nemcsak elméletben, de gyakorlatban is tökéletesen megállják helyüket. Már minisztersége alatt kiépítette a maga világvonatkozásban is klas­szikus hírnevét, mióta pedig a Nemzeti Bank élén áll, ez a nemzetközi tekintélye elsősorban külföldi táx-gyalásai révén hatalmasan megnövekedett. Ha pedig magyar gazdaságpolitikusnak valaha szüksége volt nemzetközi tekintélyre, akkor ez az idő igazán most következett el. Már első megnyilatkozása meg­nyugtatta az országot. Csak két mondatára kell gon dőlnünk. Az egyik: keresztény politika az, ha Krisz­tus tanítását fenntartás nélküli magunkévá tesszük, amint az a keresztény egyházakban kikristályosodott. A másik: a szociálpolitika nem azt jelenti, hogy el­vesszük azét, akinek van, hanem azt, hogy adunk annak, akinek nincs. Reményi-Schneller Lajosra, az új pénzügyminisz­terre, Budapest főváros külön is büszke. Úgy érezzük, hogy őt a mi városházánk adta az országnak. Hiszen nyolc esztendőt töltött el a főváros kötelékéljen, mint a Községi Takarékpénztár vezérigazgatója. Ez az intézmény tulajdonképpen az ő alkotása és pedig kitünően megalapozott, céljait tökéletesen betöltő, időtálló intézmény. A Fővárosi Hírlap hasábjain igen szokszoj* jelentek meg Reményi-Schneller Lajos nyilatkozatai, amelyeknek mindegyikén megérzett, hogy nagyrahivatott pénzügyi szakember megmyilat- kozásai. Kendkívül feladat előtt áll, de mi mégis re­méljük, hogy városi szolgálata alatt szerzett tapasz­talatai és a főváros iránt való szeretet© pénzügy- miniszteri munkájában is érvényesülni fog-nak. Eddig nem adott programot, csak egyetlen mondatot mon­dott: programom Győr. A főváros népe reméli, hogy az új pénzügyminiszter ezt a programot rövidesen kibővíti ilyenformán: programom Győr és Budapest, Marschall Ferenc és Mikecz Ödön minisztereket nem kell külön bemutatni, hiszen mind a kettő úgy­szólván a helyén maradt, csak fölemelkedtek a miniszteri székig". Mar schall Ferenc előde a föld- művelési miniszteri székben maga Darányi Kálmán volt, a bizalom és megbecsülés legfőbb jele, hogy építőmunkájának eddigi legbelsőbb segítőtársát kérte fel utódjául. Elismerése ez annak, hogy Marschall ebben a munkakörben nevelkedett, élt és fejlődött a legkiválóbb szakemberré. Mikecz Ödön viszont az igazi zsenik káprázatos gyorsaságával futotta meg szép, természetes és megérdemelt kar­rierjét. Mint kiváló közigazgatási szakember tűnt föl, majd a kormányzat legérzékenyebb, leg­finomabb műszerét, a sajtó vezetését bízták rá. Volt belügyi és igazságügyi államtitkár, mindenekfülött pedig bölcs politikus és sima diplomata volta pre­desztinálták arra, bogy a páratlan feladatok előtt élló második Darányi-kormánynak igazságügymi- mlsztere legyen. Darányi Kálmán miniszterelnök győri beszéde egészen új helyzetet teremtett. A magyar állam hozzálát a nagy beruházó program végrehajtásához. Hatszázmillió vagyonadó és négyszáz millió pengő belső kölcsön előteremtése vár a gazdasági életre. Budapest a gazdasági erőforrások központja, tehát az egymilliárdos beruházási kölcsön legnagyobb ré­szét a magyar fővárosnak kell vállalnia. Darányi miniszterelnök hivatkozott is Budapest áldozatkész­ségére. A magyar főváros örömmel fogja teljesíteni hazafias kötelességét, hisz a nagyarányú beruházá­sok a főváros gazdasági életét is fellendítik. Ezen túlmenően Szendy Károly polgármester a városfej­lesztésnek is erősebb tomp diktál, Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Fővárosi Tártjának elnöke pedig szintén azon fáradozik régóta, bogy a főváros öt- esztendős pénzügyi és gazdasági programot állítson össze. Amint látjuk tehát., magának a fővárosnak fejlődése is olyan anyagi áldozatokat kíván, amely nyugodalmasabb időkben is komoly feladatok éléi állította volna. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste SZENDYKÁROLY polgármestert, és az új helyzet feladatairól érdeklődött nála. A polgármester a következőket mondotta: — Nagyon indokolt az a kérdés, hogy a mi­niszterelnök programjának keretében, hogyan tudja majd Budapest a helyét megállni. Való­ban nagy áldozatokat kíván a magyar; hadsereg felszerelése és az ezzel kapcsolatos állami be­ruházási programnak, a végrehajtása, de azért nem szobád azt hinni, hogy az Budapest min­den ereiét lekötné. A magyar fővárosiban na- gvon sok a vitalitás és ennek eddig már szám­talan bizonyítékát adta. Mi nem akarunk meg­állni a fejlődés országúti án és a magyar főváros közönsége is sürgeti a komoly városi beruhá­zásokat. Annyi bizonyos, hogy sok nehézség­gel kell még megküzdenünk, de erős a hitem, hogy minden a legsimábban lebonyolódik. Azért van Budapest városának kitünően dol­gozó adminisztáeiója, hogy a felmerülő nehéz­ségeket legyőzze és elvégre a polgármesternek az a feladata, hogy a különböző problémákon átsegítse a magyar fővárost. , — A főváros mindig tudta a kötelességet, ez elől most sem fog kitérni. Nekünk az a köte­lességünk, hogy a főváros szempontjait vegyük figyelembe. de az országos érdekeket — éppen úgy, mint a múltban, — most sem tévesztjük szem elől. A főváros elvégre függvénye az ál­lamnak, ezt a tényt nem lehet letagadni, de azt sem lehet kétségbe vonni, hogy az ország szempontjából igen fontos szerepe van a fővá­rosnak és a helyes államérdek azt diktálja, hogy az állam is mérlegelje Budapest telje­sítőképességét és csak annyit követel­jen tőle, amennyit a főváros érdekei­nek veszélyeztetése nélkül teljesíteni tud. — A napilapokban olyan hírek jelentek meg, hogy 20 millió pengő kölcsönt fog nyújtani a fő­város. Voltak már erről komoly tárgyalások! — Magáról a kölcsön összegéről nem nyi- latkozhatom, mert érdemleges tárgyalások er­ről a kérdésről a főváros és az állam vezetői között még nem folytak. Bízom abban, hogy m államhatalom módot talál arra. hogy a fő­város szempontjait is figyelembe veszi és nem fog bennünket nehéz helyzetbe hozni. Most ké­szítettük el a defieitmentes költségvetést, ^ de ez még csak papíron van meg. Ezt is csak úgy tudtuk megvalósítani, hogy a fővárosi üzemek áldozatkészségét a legnagyobb mértékben igénybevettük. Olyan nagy összegekkel terhel­tük meg a fővárosi üzemeket, hogy nagyon kétséges, vájjon a rájuk kirótt feladatnak min­denben eleget tudnak-e tenni. A húrt végle­tekig- feszíteni nem lehet, s az üzemek teljesí­tőképességének is megvan a maga határa. Újabb áldozatokat az üzemektől kérni nem szabad, hiszen egyik-másik üzem már most is a legnagyobb nehézségekkel tudja teljesíteni a rá kirótt összegek befizetését a községi ház­tartás pénztárába. igazság a NisszaSsass kérdésben Bármennyire is erősen befolyásolja az országos beruházó program a főváros életét, a saját problé­máinak megoldása elől mégsem térhet ki. A pol­gármester legutóbb a közlekedési kérdések sürgős megoldását hangsúlyozta.. A Beszkárt rekonstrukciós munkálatai nehezen szenvedhetnek halasztást. A polgármester erről a nehéz kérdésről így nyilat­kozott: — Megismétlem azt, amit már mondottam a Fővárosi Hírlapnak. A közlekedési kérdések gyors megoldása a legégetőbb probléma* A kö­zönségnek valóban joga van a jó, olcsó és ké­nyelmes közlekedésre. A villamosforgalom he­lyes rendezése már nagyon régen foglalkoztat. Még a múlt év júliusában adtam ki az utasí­tást, hogy olyan terveket dolgozzanak ki, ame­lyeknek alapján a budapesti közlekedést minta­szerűvé lehet tenni. A Beszkárt vezetősége és igazgatósága a meg-felelő javaslatot benyúj­totta és ezzel kapcsolatosan tarifamódosításra is tett indítványt. Az üzempolitikai bizottság most foglalkozik ezekkel a kérdésekkel és azok­nak az elveknek gyakorlati alkalmazhatóságát tárgyalja, amelyek majd alapját képezik Bu­dapest ideális közlekedésének. Nem tartom ildomosnak, hogy elébe vágjak a döntésnek, azt azonban kijelenthetem, hogy úgy az admi ­nisztrációnak, mint nekem, a megfelelő megol­dásról elgondolásaim vannak és véleményem szerint a terveim előre viszik ennek a nehéz ügynek helyes megoldását. — Be kell vallanom, hogy nem szívesen tet­tem javaslatot a kisszakasz árának felemelé­sére, mert a közönség megterhelését nem aka­rom tovább fokozni, de utalnom kell arra, hogy a kisszakasz árának felemelése is benne volt abban a szerves és átfogó javaslat­ban, amelyet a Beszkárt szanálása kap­csán annakidején csináltunk. Több mint másfél évvel ezelőtt már javasla­tot tettünk a kisszakasz árának felemelésére, annakidején azonban szociális és egyéb szem­pontok érvényesítése miatt a tarifaemelésnek csak egyik részéhez járultak hozzá illetékesek, az úgynevezett táskajegyek megdrágultak, a, kisszakasz ára azonban változatlanul hat fil­lér maradt. — A szakemberek előre megjósolták, hogy a kocsi belsejéből a közönség a perronra és a kisszakasz utasok számára fenntartott helyekre fog tódulni és olyan tumultuózus jelenetek ját­szódnak majd le a villamos megállóhelyeken.

Next

/
Thumbnails
Contents