Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-03-09 / 10. szám

Budapest, 1938 március 9. 7 9^Pű$fi(ri fSresirö Nemcsak a közönséget, egy­mást is szédítik az áruházak Pótvásárok fehérben — A fehér szarvas legendájának megcsúfo­lása — IIj gründolás — Detail-árusítás munkaidő alatt részletfize­tésre, a gyárak, ipari üzemek és nagyobb nyomdák helyiségében Pillanatig nincs nyugalom az áruházi fronton: az az öldöklő verseny, amelyet a néhány budapesti nagyáruház folytat a tisztes magyar kiskereskede­lem ellen, kezd már olyan méreteket ölteni, aminőre nem volt még példa a magyar gazdasági életben. Hogy mindjárt a végén kezdjük, ez a harc már oda fajult, hogy maguk az érdekelt áruházak is hadi­lábon állnak egymással. A Körút és Kákóczi-út ke­reszteződésénél fent a háztetőn van a Magyar Divat- csarnok világítóreklámja, egy hatalmas villany- rendőr, aki a Corvin Áruházba igyekvő közönséget átdirigálja a Divatcsarnokba. A Corvin viszont el­keseredésében kibérelte a Nemzeti Színház előtt ott, ahol a hatos megáll, a világító hirdetőoszlopot, amelynek belsejében neonfényes színzuhatag igyek­szik elvonni a járókelők figyelmét a háztetőn fel­villanó villanyrendőrről. A harc minden tekintetben elkeseredett és a trükkök olyan sorozatával dolgozik, hogy a keres­kedők szinte tehetetlenül nézik a szédítéseknek azo­kat a meglepő formáit, amelyek a szó szoros értel­mében lehetetlenné teszik a tisztességes versenyt. Mint ismeretes, a Fenyves Áruház már majdnem az egész Kálvin-teret kibérelte, az üzlethelyiségekből kirakat-csarnokokat létesített, amelyekben neon- fény és zeneszó mellett ámítják el a laikus vevőt, aki nem ért az áru minőségéhez, de feltétlenül bele­szédül ebbe a tarka, vásári csinnadrattába. Ez a kirakati szédítés, úgy látszik, nagyon hatá­sosnak bizonyult, mert rákapcsolt a Divatcsarnok és a Barosstéri Filléres is, amelyek az áruházi rendelet megjelenése óta csaknem kétszeresére emelték kira­kataiknak területét. Tekintve, hogy most készül az áruházi pótrende­let, az érdekelt kereskedők azt kérik, hogy ezeket a kirakatcsarnokokat is számítsák bele az áruház alapterületébe, mert csak iiymódon lehet megaka­dályozni, hogy az áruházak a rendelet ellenére is egyre inkább terebélyesedjenek. Teljesen irreveláns ugyanis, hogy hol történik a tényleges kiszolgálás, a valóság az, hogy ma már például majdnem az egész Kálvin-teret Fenyves Áruháznak lehet tekin­teni és az Andrássy-út egy jó darabja végesvégig Párisi Nagyáruház. A Párisi Nagyáruházzal kapcsolatban egyébként a Vendéglős Ipartestület részéről fontos lépés tör­tént, amennyiben megállapították, hogy a Párisi Áruháznak egyik álcázott vendéglői üzeme annyira szerves kapcsolatban van az áruházzal, hogy az áruházban lévő tankszóda-készítőgépből nyeri 20 méteres csővezetéken keresztül a szódavizet. Ily- módon tehát teljesen kétségtelen és nagyon is kézzel fogható a kapcsolat. De, ha már itt tartunk, Goldbergeréknél, érde- mesi regisztrálni, hogy az a tisztességtelen verseny­per, amelyről a Fővárosi Hirlap-han annakidején megemlékeztünk és amelyet budai kiskereskedők indítottak Geldbergorék dunajobbparti gründolása, a Budai Egységár Kft. ellen, a Kamaránál Ridly dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésével ítélettel vég­ződött. Megállapították, hogy a Budai Egységár Jóas^ffSlierceg úr csász. és kir. fensége udvari gzáltitdja £OHU IRMA Első budai ólővírágkereskedése Cégtulajdonos : [KJ. NAGY IMRE L. Budapest, IT. Fő-utca 8. Q Tel.: 153-787. Alapítási óv 1884. Sfirefinvcím LOHR Budapest. ECERNER NÁNDOR épüBaf- és műfiakafos Budapest, VI., Vörösmarty-u. 53. Tel: 127*088 LIEBHÁRD BÉLA ÉPÍTŐMESTER Budapest, Üllői út 64. Tel.: 132-806. Hantos Testvérek rt. Festő, mázoló és tapétázó iparüzem Budapest, VI., Horn Ede-u. 5. Ttl.: 118-523. 119-451. ügpttettjt. Magyarország aruykOHorti mestere. Kft. hamisan hirdette a Müller-féle antracén-tintát, helyette az olcsóbb minőségű Sas-tintát árusította, kiderült, hogy a Korona-kékítőt, is hamisan hirdet­ték és valónak bizonyult, hogy Goldbergerék még a ÍV. C. papirt is elbliccelték: a 250 laposnak hirdetett csomagban csak kétszázegynéhány W. C. papirt állták. Mindezért esetetikinti százpenqös birsággal, 12Í0 pengős perköltséggel sújtotta a Budai Egységár Kft.-t a kamarai bíróság és természetesen eltiltotta a további szédelgő feldicséréstől. At, ítéletek és a leleplezések ellenére is sajná­lattal kell megállapítani, hogy mindez alig használ, mert kereskedelmi törvényeink olyan időben készül­tek, amikor a tisztességtelen verseny nem volt min­dennapos és szinte már megszokott az ilyen nagy­arányú visszaélés. Ezek a törvények anyagilag egé­szen csekély büntetést szabnak ki, mert hiszen volt idő, amikor a tisztességes kereskedő jobban rette­gett egy ilyen erkölcsi megbélyegzéstől, mint bár­milyen pénzbüntetéstől. Az áruházak azonban — úgy látszik — fütyülnek ezekre a párszázpengősi büntetésekre, még inkább az erkölcsi megítélésre és nyugodtan folytatják működésüket. Amerikában, sőt, a kereskedelem klasszikus hazájában, Angliában is manapság már korszerű törvények vigyáznak az ilyen túlkapásokra és gyakran olvasunk százezer dolláros és sok tízezer font sterlinges pénzbünteté­sekről, amelyekkel tisztességtelen verseny, vagy szédelgő feldicsérés miatt sújtják a magukról meg­feledkezett üzemeket. * Nálunk, sajnos, nemcsak ezen teszik túl magu­kat egyesek, hanem a most frissen készült, nem­régiben kiadott modern áruházi rendeletét is igye­keznek kijátszani. Uj áruházat nem lehet alapítani, ennek ellenére éppen most értesültek kereskedelmi körök nagy megdöbbenéssel arról, hogy a Jakobo- vics bankár-cég a Baross-utca 21. számú ház föld­szintjét' és kél emeletét szándékozik kibérelni, hogy ott új áruházat létesítsen. A földszinten működik jelenleg az úgynevezet Budapesti Butorszalon: e butorszalon kibővítésének örve alatt kíván áruházzá terebélyesedni a vállalkozó cég. A kereskedők ter­mészetesen már eleve tiltakoznak e terv megvalósí­tása ellen. * Ugyancsak a meglevő kereskedelmi rendelkezé­sek kijátszása az a rengeteg kiárusítás és minden­féle jelszavakkal palástolt váscir, amelyet az áru­házak a legkülönbözőbb címeken minduntalan ren­deznek. A Kamara tudvalévőén évenkint két vásárt engedélyez: a leltári vásárt és a nyári kiárusítást, ezzel szemben az áruházak kezdetben pótvásárokat rendeztek, most pedig hirdetéseikből egyszerűen ki­hagyják a vásár-szót, de valami trükkel vásári tömegárusításra rendezkednek be mindunatalan. 'A Corvin azt hirdeti, hogy: Corvin fehérben, a leg­furcsább és valósággal történelmileg kegyeVtsértö a Divatcsarnok, amely nem átallja üzleti propagandá­jába befogadni őseink vándorlásának szép, legendás szimbólumát: a fehér szarvast.’ A fehér szarvas, amely a. magyar mítosz hajnalán őseinket vezette az ázsiai pusztaságokon Lebediáig, jelenleg a vevőket vezeti a Divatcsarnokba, ha ugyan nem félrevezeti. * A kiskereskedelmet veszélyeztető üzleti tevékeny­ségek sorába tartozik a mindjobban elharapódzó mozgó vásár is, amely különböző gyári vállalatok, ipartelepek, nagyol)b nyomdák helyiségeiben üti fel sátorfáját. Részletfizetésre berendezkedett vállalatok, nagyobbára férfi és női ruhaneműekkel, szövetekkel vonulnak be az üzemekbe, ott kirakodnak, áruikból kiállítást rendeznek és hálójukba kerítik a munkál •sokat és alkalmazottakat. Alkalmunk volt látni egy ilyen vállalkozás tény­kedését egyik nagy nyomdában, amelynek ajtóira, falaira kifüggesztett plakát hirdeti, hogy a Hun­gária Konfekció, Kende Testvérek cég február 10-én, 11-én és 12-én a szedöteremben férfi, fiú, gyermek- ruha, női és leányka kabát, valamint női és férfi fehérnemű cikkeiből kedvező részletfizetési feltételek mellett árusítást rendez. Csodálkoznunk kell azon, hogy ezt a váisárt az üzemek a falakon belül — ebben az esetben a szedőteremben — megengedik. Eltűrik, hogy a munkát zavarják és hogy munkásaikat adós­ságokba keverje a csábítóan kínált részletfizetés. Az üzem rendje és a munkások jóvolta előtt azonban minket az érdekel, hogy újabb és megengedhetetlen formában ismét a kiskereskedelem szája elöl veszik itt el a kenyeret, a Kendék és más hasonló szervezet­tel dolgozó vállalatok. Mikroszkóp alatt A magyar kereskedelmet az utóbbi időkben egyre-másra érik sérelmek és ynéllatlatvságok, ante, lyek nem csupán a mikroszkóp alá. kívánkoznak, hanem a mikroszkópon át a nagy nyilvánosság elé, elsősorban azonban az illetékes miniszteriális ha­tóságok elé. Az áruházak öldöklő versenyén kívül különösen az úgynevezett áruhitelirodák okozzák a legtöbb bajt, mert működésükkel fellendítik ugyan a forgalmát néhány tucat beszervezett kereskedő­nek, ezzel szemben megakadályozzák a többi sok­ezer kereskedő rovására a szabad választáson ala­puló rendes szabad verseny kialakulását. Az érde­keltek most nyújtottak be egy panasziratot Bor­nemisza Géza kereskedelmi miniszterhez, aki kilá­tásba is helyezte, hogy rövidesen módot találnak arra. hogy gátat vessenek újabb hitelközpont léte­sítésének, egyben pedig korlátozzák a meglevők mű­ködését is. £ A közhatóságok, tehát a minisztériumok, a vá­rosháza és az elöljáróságok máris megtiltották, hogy köztisztviselők ilyen áruhitel központon keresztül vásároljanak és a legszigorúbban kitiltották ezek­nek az irodáknak ügynökeit a közhivatalokból. En­nek ellenére éppen most KA-PÉ K. F. T. címen egy új, hasonló hitel-irodát szándékozik létesíteni ifjú Komjáthy Sándor, aki nem csekélyebb célt tűzött maga elé, mint, hogy megtöri a jeget és működése körébe beszervezi az állami és városi tisztviselőket. Komjáthy a hitelnyújtó szervezetekkel való tárgya­lása során azt hangoztatta, hogy kérvénye az ille­tékes minisztérium előtt fekszik és nagyon jók a kilátásai. Hogy mifajta kilátásai vannak Komjáthy úrnak, nem tudjuk, de nem is vagyunk rá kiván­csiak. Tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy a miniszteriális köröknek eszük ágában sincs változ­tatni azon az elven, amely nem engedi meg, hogy a köztisztviselő társadalom eladósodjék. Az elmúlt évek során éppen elég keserves tapasztalatban voll részünk, amikor is még a parlamentben is szóba- került a köztisztviselők ijesztő eladósodása. i * Az eladósodás ugyanis természetes pszihológiai következménye annak az ö>ikéntelen felelősségnek és könnyelműségnek, amelyet mindenki érez akkor, amikor egy vas nélkül a zsebében bemehet a vá­rosba és vásárolhat többszáz pengő értékű porté­kát. De az eladósodáshoz ezen a lélektani okon kí­vül hozzájárul az a körülmény is, hogy miután csak bizonyos kereskedőknél vásárolhat az illető, gyakran kénytelen kedve ellen való, drágább, álta­lában olyan portékát vásárolni, amelyet nem a tény­leges szükséglet ír neki elő, hanem az a. szükséges­ség, hogy másat nincs módja vásárolni. Ha ehhez még hozávessziik a hitelezéssel járó magasabb ára­kat, végül, de nem utolsó sorban a hitelirodatulaj- donosának, vagy vezetőjének tekintélyes hasznát, akkor teljesen érthetővé válik a hatósági tényezők­nek az a tántoríthatatlan elhat ár ozása, hogy nem engedik meg köztisztviselőknek az ilyen szerve­zetbe való belépését. KÁ-PÉ K. F. T. — mint az előbb bemutattuk, — az egyik ilyen frissen alakulóban levő alakulat­nak a neve. Halvaszületett csecsemőt ennél ötlete­sebben elkeresztelni: még nem is hallottunk. Mert vagy ká-pé, vagy hitel. De, hogy ez a csodálatos kft. miként képzeli jövőbeni működését, azt mi nem tudjuk elképzelni. Ká-pé-ra akar hitelezni, vagy hitelre ad ká-pétt Mindenesetre örvendezünk, hogy a magyar kereskedelmi élet rengeteg komoly rébuszát ebben a pillanatban csak ez az egészen ár­talmatlan és soha megfejtésre nem kerülő kereszt- rejtvény fenyegeti. Éppen elég fejtörést okozott a kereskedőknek az eddigi keresztrejtvény című árú- hitel-irodák működésének tisztázása és a hatóságok előtt való nyíltszíni bemutatása. Mert jó ideig csak ilyen rejtélyes címeket hallottunk, mint A. B C., vagy A-Vé-Ká, vagy P. G. S., majd U.K. H. és E. Jl. K. A., amely műintézmények alaposan hozzá járullak a puritán angol elveken felépült szabad magyar kereskedelem számos válságához. h* Csattanónak a mikroszkóp alá helyezzük okulás céljából azt a két csekélységet, amely valójában már nem is tartozik a, mikrokozmosz világába, ha­nem a makrokozmosz: a csúnya nagy és közönsé­ges bűnök birodalmából való. Minden kommentár nélkül közöljük, hogy az adófelügyelőség megálla­pította, hogy az ÁBC-nél adóeltitkolás történt, mire a behajtott káron túlmenően Kaczander igazgatót bírósági főtárgyaláson tízezer pengő bírsággal súj­tották. A másik apróság pedig az. hogy az Arú- hitelintézet R. T, igazgatóját, Stein Imrét, hűtlen kezelés, sikkasztás és egyéb bűncselekmények miatt jogerősen háromhónapi fogházra büntette a Kúria Loyzell-tanácsa. Ismételjük, ezek a lehan­goló jelenségek már nem is a mikroszkóp alá, ha­nem a bűnügyi krónikába tartoznak. AZ 188C ÓTA FENNÁLLÓ TELEFON: 122—Ö73. FßEiSSLEü UNTÁL felvonó- és gépgyár r. I. BUDAPEST, VI., BORN EBE-UTCA 4. SZ. Késxít legmodernebb szerkezet* és legkényesebb igényeket kielé­gítő személyfelvonókat, paternoster felvonókat, mindennemű teher­felvonót, emelőberendezést; villái szakszerű javítást, műszaki ellenőrzést és karbantartást. 12.000 berendezést. Pál Sándor kőfaragómester B a d a p Telep : ni., Béosl-út 20.009. e ■ t. Lakás: III., Tavasz-«. 1, Elvállal kő- éa mű kőépítkezósi munkákat

Next

/
Thumbnails
Contents