Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-03-09 / 10. szám
Budapest. 1938 március 9. Nem lehet a közönséget túlságosan terhelni a sűrű átszállásokkal még akkor sem, ha ez a BESzKÁRT üzemére jelentős előnyöket jelent- A hurkok tehát a jövőben csak a végállomásokon lesznek, a kocsikat ott meg kell fordít/mi és a kocsik visszafordításának ez a rendszer felel meg a legjobban. Ami most már a vonal- szakaszokat. illetve a relációkat illeti, úgy abban a középutat szeretnénk megtalálni. Túlliosszú vonalak kiküszöbölendők, mert akkor nem tudjuk pontosan betartani a szabályszerű menetrendszerű közlekedést, ellenben túlrövidek sem lehetnek, mert ez a közönségre nézve kényelmetlenséget jelent. Budapesten olyanok a távolsági viszonyok, hogy ezt a középutat nem lesz nehéz áthidalni. Nagy általánosságban már ki is alakult a helyzet ebben a tekintetben. — Milyennek tervezi az iizempolitikai bizottság a BESzKÁRT beruházásait! — Mi ezúttal is csak az elvek megállapítására szorítkozunk. Igaza van a polgármester úrnak abban, hogy a közlekedést gyorssá és kényelmessé kell tenni- A motorok legnagyobb részét ki kell cserélni és gyorsabb járású motorokat kell a kocsikba helyezni. Egyszerre nem történhetik meg ez a nagy átalakítás, mert ebben az esetben a közlekedésben zavarok állnának be. Hiába vannak azonban gyors motoraink. ha a kocsik nem haladhatnak megfelelő sebességgel. Ebből az következik, hogy a beruházások erősen összefüggnek a villamossíneknek az út közepére való elhelyezésével. Sok különféle műszaki kérdést vitattunk már meg. A szakértők majdnem minden kérdésben egyöntetű állásfoglalásra jutottak, ami a BESzKÁRT helyzetét nagyon megkönnyíti. — Mi az iizempolitikai bizottság további programja? — Legközelebbi ülésünkön az eddigi eredményeket összefoglaljuk, a tarifális problémákat lezárhatjuk és azután kerül sor az autóbusz, a trolleybusz és egyéb közlekedési eszközök kérdéseinek tanulmányozására. Valamennyit alaposan megvizsgáljuk és az összes lehetőségeket szakértőkkel felülbiráltatjuk- Ez a munka hosszú időt vesz igénybe, de megvan a remény arra, hogy húsvétig a közlekedési problémákkal végezni tudunk. — Igaz, — tettük fel kérdésünket, — hogy' ismét felmerült a világítási üzemek egyesítésének a gondolata? — Jelenleg a Gáz- és Elektromosművek egymáshoz való viszonyát tárgyaljuk és a propagandának az irányát szabjuk meg. Egyik üzem sem érvényesítheti a versenyt a másik rovására, meg kell állapítani azokat a munka- területeket, ahol az üzemek kifejthetik közérdekű tevékenységüket. Ezzel a munkával is végzünk húsvétig. Az Elektromos- és Gázművek ügyeinek együttes tárgyalása során természetszerűen felvetődött újra az a gondolat, vájjon nem volna-e helyesebb ezeket az üzemeket közös vezetés alá helyezni? Az üzemegyesítési tervek már sokszor felmerültek, de eddig mindig levették a napirendről. Ezt a kérdést is azzal az alapossággal és szakértelemmel vizsgáljuk meg, mint amilyen lelkiismeretességgel eddig dolgozott az üzempolitikai bizottság. Ha majd kimutatjuk, hogy az egyesítés megfelelő előnnyel jár a főváros közönsége számára, úgy a törvényhatóság a lehetőségek mérlegelése után meghozhatja döntését. Az üzemek egyesítésére vonatkozó tárgyalások a jövő héten kezdődnek. Az üzempolitikai bizottság mindenesetre most megfeszített erővel dolgozik húsvétig és ha a BESz- KABT, valamint a Gáz- és az Elektromosművek problémáit letárgyalta, úgy elmondhatja magáról, hogy jó munkát végzett. Külföldi módszerek tanulsága! alapján vezetik be a távolsági tarifát Az üzempolitikai bizottság az elmúlt héten tovább tárgyalta a Beszkárt tarifamódosítására vonatkozó elképzeléseket. A Beszkárt vezetősége éppen ügy, mint az üzempolitikai bizottságban helyet foglaló szakértők tekintélyes része, fenntartandónak tarja a jövőben is a kisszakaszt. Az iizempolitikai bizottság legutóbbi ülésén Patz Sándor forgalmi igazgató rendkívül érdekes előadásban mutatott rá a külföldi nagyvárosok villamos- vasutainál érvényben levő különböző távolsági tarifarendszerekre és a bizottság tagjainak helyeslése mellett állapította meg, hogy a Beszkárt legközelebbi tarifamódosításának olyannak kell lenni, amely hosszú időro megfelel minden követelménynek. A Beszkárt igazgatóságának véleménye szerint az új tarifa szakítani fog a vonaljegyekkel, miáltal sokkal egyszerűbbé válik a jegykezelés és ezáltal minden valószinűség szerint tekintélyesen csökken a potyautasok száma. Annak ellenére, hogy távolsági tarifát vezetnek be, a hosszabb utazásoknál nem viszik következetesen keresztül a jegyár- emelést az utazás hosszúságának megfelelően. Nem lehet ugyanis ezt azért megtenni, mert ebben az esetben igen drága jegytipusok alakulnának ki s azok legelsősorban a perifériákon lakó polgárokat, tehát a szegényebb néposztályt sújtanák. Igen érdekes a tarifatervezetnek az a része, amely a bérletjegyekre vonatkozik. Itt minden valószinűség szerint a nagyobb német városokban szokásos rendszert fogják lemásolni, amely abban áll, hogy a bérletjegy tulajdonosának fixösszegft alapdíjat kell fizetnie, ezen túlmenően pedig a tényleg megtett utazások számának megfelelő külön menetdíjat. Ha ezt a rendszert bevezetik, iákkor a Beszkárt állandóan tudja ellenőrizni az utazóközönség tekintélyes részét abból a szempontból, milyen mértékben veszik igénybe a jármüveket, tehát módja nyílik az igazgatóságnak arra, hogy a kocsikat olyan- fokban sűrítse vagy ritkítsa, ami a mindenkori forgalmi igényeknél' legjobban megfelel. Füstgáz: és Igorom fertőzi meg a levegői — A fiiba nem a gyárait, fianem a magánfiáziarlásolt fűtési rendszerében reflilc Régi törekvés, amely most az idegenforgalmi és fürdővárosi probléma kapcsán jutott újult erőhöz, a főváros levegőjének a szennyező anyagoktól való mentesítése. A levegő szennyeződésében jelentős szerep jut az égési termékeknek: a füstnek és koromnak. Ezekre az égési termékekre a legutóbbi hetekben a fővárosra ülő londoni köd hívta fel a. figyelmet, mert hiszen a ködnek, a füstnek és koromnak szoros kapcsolata van egymással. Hogy milyen szerepe van a füstnek és koromnak Budapest levegőjében és hogy milyen nagy probléma az égési termékek szennyező hatása elleni küzdelem egy milliós városban, azt a Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteorológiai Intézet levegővizsgálatának eredményei mutatják. Ezekről az eredményekről nemrégen érdekesen számolt be dr. Dabis özu. ujilGH mmi BUDAPEST, EB., BIMBÓ-ÜT 17. Telefon: 151-I2G. Acél plombák mindenféle célra, nagyságban és színben. Szahigplombák. Ládaplombák. Hordólomozek. Plombázó fogók. Jegy- lyukasztó fogók. Konzervbontó kések. László főorvos, az intézet tudós vezetője, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja ankétján, ahol a levegő, a napirenden lévő nagy probléma, az idegenforgalom szempontjából került elbírálásra. Most, a télvégi ködök alkalmából alkalmunk volt ennek a kitűnő intézetnek levegővizsgálati apparátusába beletekinteni és a ködképződésnek az égési termékekkel való kapcsolatát is tisztázni. Kétféle ködöt különböztetnek meg. Az egyik az úgynevezett vidéki köd, a másik a városi köd. Az elnevezést az angol meteorológusok hozták forgalomba, amire a „londoni ködök“ révén ugyancsak illetékesek. Amint nőnek a városok, úgy nő a ködös napok száma, vagyis a városban valamilyen faktor módosítja a természetes köd mennyiségét. A természetes köd periodikus. Magyarországon november végén, decemberben, januárban és kivételesen februárban vannak ködös napok. Decemberre a gyári centrumokban, így Budapesten, 20 ködös nap is jelentkezik, a vidéken ugyanakkor csak 5—6 a ködös nap. A vidéki ködöt a levegő páratartalma és a hőmérséklet idézi elő, a nagyszámú városi ködképződésnek legfontosabb előidézői a füstgázaic és a korom. A fiistgázak és elsősorban a kénsav, valamint a korom valóságos ködcentrumként szerepelnek. Ködös időben a levegőnek amúgy is meglevő füst-, gázos koromtartalma a szokottnál kétszeresére és háromszorosára emelkedik, mert a város ködmennyezet hatása alá kerül. Minél alacsonyabb ez a ködmeny- nyeaet, annál rosszabbak a levegőviszonj'ok, amint ez a legutóbbi esetekben Budapesten is észlelhető volt. A vizsgálatok mutatják, hogy Budapesten egyre szaporodnak a ködös napok, vagyis egyre jobban szennyezi be a levegőt a füstgáz és a korom. Mindez a fűtésből származik, tehát elsőrendű feladat annak megállapítása, hogy milyen fűtőanyag és milyen fűtési rendszer alkalmazásához kell fordulni, ha a helyzeten változtatni akarunk. Budapest összfűtésének 50 százaléka üzemi fűtés, amelynek higiénéje az utóbbi években az ideirányuló propaganda révén erősen javult. Az üzemek, saját érdekükben, olyan szerkezeteket állítottak be. amelyek a magyar szénnek nem kormozó, gazdaságos elégetését teszik lehetővé. A háztartásoknál ez a propaganda, amely kevesebb koromra és gazdaságosabb fűtésre törekszik, még nem ért célt, bár az orvosok és a technikusok folyton hangoztatják, hogy helyesen kell fűteni. A fűtőanyagok közül a porosz szénnek, a magyar szénhez viszonyítva, kevesebb a korma és kevesebb a kéntartalma. A magyar szénnek, amellett, hogy nagyobb a kéntartalma, az elégéshez több levegőre van szüksége és ha ezt nem kapja meg, akkor jobban ontja a kormot. Több levegőhöz a magyar szenet a kélaknás kályhák juttatják, amelyek nagy mennyiségben szolgáltatnak az égéshez előmelegített levegőt. A technikusokat nem lehet ezen a téren vádolni, mert a legutóbbi tíz év alatt az ötletes és változatos kályhák egész sorát bocsátották rendelkezésre. Ha a közönség ezeket a rendelkezésre álló, megfelelő kályhákat igénybevenné, a korom-kérdés lehetőség szerint meg volna oldva. Maradna azonban még az erős kéntartalmú magyar szén miatt a levegőt szennyező kénsav problémája. Ezt nem lehet tökéletes fűtőszerkezettel megoldani, mert csak a fűtés előtti kimosás segíthetne, amit azonban csak távfűtő központok alkalmazhatnak. A távfűtés nem utópia és úgy kell felfogni, hogy előbb-utóbb megoldható. Az egyéb fűtőanyagok sorában a fafűtés a korom szempontjából kitűnő lenne. Kénessavról sincs szó, csupán bizonyos savanyú gázokról, amelyek azonban kis mennyiségben szennyezik a levegőt. A fának azonban kevés, mindössze 30C0 a kalóriaértéke. A legideálisabb a kokszfütés, amely amellett, hogy higiénikus, a porosz szénnel egyenlő, 6—70(10 kalóriaértékű. A barnaszéné ezzel szemben 3—4000 kalória. A házak, nyilvános helyiségek (vendéglők, kávéházak, színházak, mozik stb.) fűtésének egyik, mind jobban terjedő fajtája a központi fűtés, amely körül sok hiba állapítható meg. Lehet ugyanis a szerkezet bármilyen jó, nem tökéletes az elégés, ha a tüzeléssel nem megfelelő szakember foglalkozik. Már pedig a legtöbb esetben nem szakember gondozza a központi fűtést és különösen akkor baj ez, ha a központi fűtésre használatos porszénnel, vagy apró aknaszénnel való tüzelésről van szó. Ez az oka például, hogy a Szent István-város a központi fűtéssel annyira beszeny- nyezte önmagát. Nagy szerepe lenne itt, mint általában az egész fűtési problémánál, a fűtési felügyeletnek, amelyet intenzívebbé kellene tenni. ❖ Amint ezekből a megállapításokból is látható, a levegővizsgálatnak rendkívül nagy jelentősége van a főváros életében. Az égési termékekre vonatkozólag a rendszeres levegővizsgálatot 1931-től, amikor valutaris .okokból a hazai barnaszén használatára tértünk át, a főváros tiszti főorvosa rendelte el és azóta a Székesfőváros Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézetének higiénés osztálya végzi. Hét év alatt több mint 4000 vizsgádat történt az intézetben, amelynek gazdag eredményekre vezető munkáját most még intenzivebbé teszi a legújabban beszerzett hordozható Owens korommeghatározó műszer. Az intézet munkájáról 1937-ben a városok nemzetközi kongresszusán nagy figyelmet keltő beszámolót tartott dr. Dabis László főorvos, előbb a higiénés osztály, jelenleg pedig az intézet vezetője. ii Enertn Viliomossisi (/(illalat i Gergely Andor és Gádor Fndre oki. mérnökök Világítási és erőátviteli berendezések. Villamos mótorok és kósiülókek. Budapest, VI., Horn Ede-u. 3. # Telefon: 122-159. s chönwald Nándor épületbádogos-, légszesi-, vízvezeték és csatornázási vállalat Budapest, II., ZArda-utea 16- • Telelőm 155-114. Kovács A. Ödön gépészmérnök Központ! tatét-, rfzvtreték-, csatornefelszerelés! vállalata Budapest, Vili., Bezerédy-u. 8. Tel.: 13-82-93.
