Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-03-02 / 9. szám

7 Lesújt az Igazság pallosa Megint elítélték Fény veséket tisztességtelen verseny miatt — Fénykép-clömping és kontárkodás a Párisi Áruházban — Tisztességtelen versenyper a Divat­csarnok ellen Rendkívül érdekes tiszteség'telen versenyperben hozott ítéletet Koczán törvényszéki bíró. Az ügy előményei még a nyári hónapokra, a Nemzetközi Vásár idejére nyúlnak vissza, amikor is hirdetések jelentek meg egyes lapokban a Fenyves Aruház nyári kiárusításáról. Többek között hatalmas rek­lámmal hirdették, hogy egytizedes Sidol fémtisztítószert az áruház 25 filléres egységáron szolgáltat ki vevőinek. A kereskedők felvilágosítást kértek a Sidol Vegyitermék részvénytársaság igazgatósága.tói, amely azonnal megindította a tisztességtelen versenypert a Fenyves Áruház ellen. Eljárás indult a Fenyves Áruház ellen. Az ügybe bekapcsolódott a Magyar Füszerkereskedők Országos Egyesülete is, amely kifejtette, hogy ilyen áron, ilyen mennyiségű fémtisztító­szert nem lehet előállítani, még kevésbé eladni. Ha pedig a Fenyves Áruház ilyet hirdet, úgy az nem felelhet meg a valóságnak. A Fegyves Áruház szokatlan üzleti eljárása óriási megütközést keltett a kereskedők körében, akik kíváncsian várták: miként dönt a törvényszék a gyár és az áruház közötti viszályban. Kiderült, hogy az egytized liternek hirdetett Sidol lényege­sen kevesebb fémtisztítószert tartalmazott a hirdetett mennyiségnél, így tehát még jobban feilízúdult a kereskedőtársada­lom: hogyan vetemedhetik egy előkelőnek ismert nagyáruház ilyen lépésre, amely a közönség meg­tévesztését célozza. Kóczán bíró több tárgyalást tartott eben a nagy port felvert ügyben. A tanuk megerősítették a kere­setben foglaltakat. Szegő Izsó dr., a Sidol Vegyitermék Rt. jogi kép­viselője felszólalásában hangoztatta, hogy az üzleti életben szinte páratlan módon járt el a Fenyves Áruház, ezért nemcsak a tisztességtelen verseny abbahagyá.- sára kérte kötelezni a Fenyves Áruházat, hanem erkölcsi és anyagi kártérítést is követelt. — Hogy egyszer és mindenkorra elejét vegyük az ilyen különös üzleti gesztiónak, — mondotta Szegő Izsó dr. — arra kérem a törvényszéket, hogy kötelezze az alperest az ítélet jogerőre emelkedése után a hírlapi közzétételre. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a törvényszék megállapította a tisztességte­len versenyt és ezért kötelezte a Fenyves Aruházat a hirdetés azonnali beszüntetésére, egyben 200 pengő erkölcsi kárt ítélt meg a Sidol Vegyitermék Rt.-nak. Az ítélet egyben arra is kötelezi a Fenyves Áru­házát, hogy a jogerős ítéletet hírlapilag tegye közzé. * Még egy tisztességtelen versenyper foglalkoztatja a törvényszéket. Ennek az ügynek az alperese szin­tén a Calvin-téri áruház. Fenyvesék ugyanis — a kereset szerint — egy sálmintát kopiroztak le, amely a Hegedűs Lajos kft cég szelemi tulajdona. LOHR TESTVÉREK I ELEKTROTECHNIKAI ÉS MECHANIKAI VÁLLALAT Budapest, VI., Szondg-u. 98ja Telefon: 118-916. _________________________ Sí zástt odMeAt Úl, vasúi, csatorna és OKLEVELES MÉRNÖK magasépítési vállalkozó BUDAPEST, V., SZEMÉLYNÖK-UTCA 19. 1/1. Telelonszám : 118-068. Drahek Ferenc okSeveües gépészmérnök gépgyára Gyártmányai: ' Fogaske réWszelcró nyék, pneu­matikus szerszámok, hűtőberen­dezések, jéggyártógépek, nutő- házak, alacsony- és magas­nyomású kompressorok. Budapest, Vili., Gólya-utca 8. Telefon: 138- 883, 138—882. Ezért ugyancsak tisztességtelen verseny miatt indult eljárás a Fenyves Áruház ellen. Az ügy üraskóczy törvényszéki bíró elé került. Fenyvesek azzal védekeznek, hogy a sálat egyik készítőjüknél rendelték meg, a sál a cég régi min­tája, így semmiféle tiltott cselekményt nem követ­tek el. Ezzel szemben a Hegedűs Lajos kft fenntartja a keresetében foglaltakat, hogy Fenyvesék tudva gyárt- tatták az ő szellemi tulajdonukat képező sálakat. A törvényszék még nem hozott ítéletet ebben az ügyben. Tanukat, szakértőket hallgat meg, azután kerül ítéletre sor ebben a tisztességtelen versenyper­ben, amely a sálkészitőgyár és a Fenyves Áruház közötti viszályt okozta. * Ugyancsak tisztességtelen versenyper van folya­matban a Magyar Divatcsarnok ellen is. Ez az áruház néhány héttel ezelőtt, a téli kiárusítás idején, vasárnap délelőtt röplapok tömegével árasztotta el a fővárost. A röplapok uj- ságfor.mátumban, rotációson készültek és a közönség elkapkodta a nyomtatványt abban a feltevésben, hogy valami óriási szenzáció történt, ha vasárnap délelőtt rendkívül i kiadást adnak a lapok. Mindez azonban csak beugratásra készült: az újságalaJcú nyomtatvány a Magyar Divatcsarnok árjegyzéke volt. Az egyik előkelő budapesti divatárukereskedő ebben tisztességtelem versenyt látott és ilyen címen Ruttkaiék ellen pert indított. Zsentkó törvényszéki bíró március 2-án tárgyalja a reklámfogásra ala­pított tiszteségtelen versenypert, amelynek kimene­tele eló a szakkörök rendkívül nagy érdeklődéssel tekintenek. * A határt nem ismerő áruházi mohóságnak ehhez a kót esetéhez méltóképpen illeszkedik az a harma­dik, amely most az iparosság széles rétegeit tartja izgalomban. Az izgalom és felháborodás központjá­ban a Párisi Nagy Áruház fényképosztálya áll, amely ellen a Budapesti Fényképész Ipartestület feljelentést adott be a Kereskedelmi és Iparkama­rához azon a címen, hogy a fényképosztály dömping-árával a fény­képész szakma tagjainak megélhetését veszé­lyezteti. A Kamara választott bírósága Nagy Antal ka­marai alelnök elnöklésével foglalkozott ezzel az üggyel. A választott bíróság előtt a Párisi Áruház fényképosztályának bérlője azzal a meglepő kijelen­téssel állott elő, hogy nem végez árrombolást, mert hiszen a 48 filléres fényképekből jelentékeny va­gyont szerzett. Eldicsekedett azzal is, hogy naponta háromszáz fényképet készít, amely Budapest egész igazolvány-fényképszükség- letének kilencven százaléka. Ez a cinikus kijelentés, amely számszerűen iga­zolja, hogy az egész fényképészszakmától miképen ragadja magához a kereseti lehetőséget egyetlen áru­ház, nagy megütközést keltett a Fényképész Ipar­testületben, amely megállapította, hogy 48 filléres áron nem lehet fényképeket készíteni, mert ez az összeg az önköltségi áron alul van. A védekezés tehát — mint az Ipartestület megállapította — rossz­hiszemű. Miután a Kamara zsűrije mindezekután is a panaszt alaptalannak találta, a Fényképészek Ipar- testülete az iparügyi minisztériumhoz fordul segít­ségért. Nagy súlyt ad ennek a mozgalomnak az a körül­mény, hogy csatlakozott hozzá a Baross Szövetség fotószakosztálya is, amely a kamarai határozatot ipar ellenesnek minősíti amiatt, hogy a választott bíróság nem adott módot a Párisi Nagy Áruház be­nyújtott kalkulációjának felülvizsgálására és ellen­őrzésére. A fényképészek mozgalma most mindjobban ki­szélesedik, mert az ipartestületek egész sora csatla­kozik az iparügyi miniszterhez intézendő panaszhoz azzal, hogy a Párisi Nagy Áruház egyes osztályai­ban az ipar tör vénybe ütköző tevékenységet folytat­nak. Az új ipartörvény ugyanis nem engedi meg, hogy a képesítéshez kötött iparos olyan társat ve­gyen magához, akinek képesítése nincsen. Már pedig Goldbergerék a Párisi Nagy Áruház minden egyes osztályával a bruttó bevétel tizenöt százaléka, vagyis a jövedelem negyvenöt százaléka erejéig társasviszonyban vannak, anélkül, hogy a különböző iparágakra képesítésük lenne. Ez teljesen kimeríti a kontárkodás tényét, állapította meg az a húsz ipartestiilet. amely eddig a mozgalomhoz csatlakozott. Az ügy további fejleményei elé nagy érdeklő­déssel néz az egész elkeseredett iparostársadalom. Erőteljes fejlődés az Angol-Magyar iánk mérlegében Az Angol-Magyar Bank nyilvánosságra hozta az elmúlt évről szóló zárszámadását, amely a bank üz­leteinek az egész vonalra kiterjedő igen kedvező fej­lődéséről tanúskodik. A bank iránt megnyilvánult határtalan bizalomnak jele, hogy betétállománya 6.2 millió szaporulattal immár megközelíti a 100 mil­lió pengőt. At. újabb hitelek jelentékeny emelkedése pedig azt mutatja, hogy mennyire hivatásának ma­gaslatán áll az intézet, amely kifogástalanul tölti be a hiteléletben elfogalt előkelő pozícióját. Ez azon­ban természetes, hisz az intézet élén a legkiválóbb pénzügyi szakemberek: Schober Bóla, Fleissig Sán­dor éa Kálmán Henrik állanak, akiknek közvetlen munkatársai és a jól megválogatott tisztviselői kar mindannyian a bankszakma elismert tagjai. * Az Angol-Magyar Bank Et. igazgatósága Fleissig Sándor alelnök elnöklete alatt február 26-án tartott ülé­sében megállapította az 1937. üzletév mérlegét, mely 1,438.835.61 pengő tiszta nyereséggel zárul (az előző évi 1,345.221.57 pengővel szemben. A nyereség felosztására nézve az igazgatóság azt az indítványt fogja a március 16-ra egybehívandó 47. évi rendes közgyűlés elé terjeszteni, hogy a rendelke­zésére álló összegből 100.000 pengő a tartalékalap növe­lésére, 200.000 (tavaly 100.000 pengő) az ingatlanok érték- csökkenésére és 350.000 pengő a régi nyugdíjasok nyug- és kegydijalapjainak dotálására fordíttassék, míg" a fennmaradó 788.835.61 pengő (az előző évben 295.221.57 pengő) az 1938. üzletév számlájára vitessék át. A zárószámadások legtöbb adata a bank üzleteinek az egész vonalon való további fejlődéséről tanúskodik. Figyelmet érdemel a betétállománynak 6.2 millió pen- gőnyi ifjabb szaporodása, ami lebeetővé tette, hogy az intézet úgy ezzel az összeggel, mint az évközben az adósok részéről visszafizetett összegek, valamint az egyes értékpapír tételeknek előnyös áron történt eladá­sából befolyt összeg révén 8.6 millió pengőnyi újabb hitelnyújtással álljon a magyar gazdasági élet rendel­kezésére. Hogy ezt meg is tette, bizonyítja váltótárcá­jának 6 millióval, az áru- és értékpapirlombardelőlegek- nek és az egyéb adósoknak 2.6 millióval való emelke­dése. Emellett újabb kihelyezéseinél is ügyelt a mo­bilitás követelményeire. A közgyűlés elé terjesztendő nyereségfelosztási ja­vaslat azért érdekes, mert a tartalékoláson felül esa- közlendő közel 800.000 pengős nyereségátvitel (tavaly 295.000 pengő) azt igazolja, bogy a banknak módjában lenne osztalékot fizetni. És ha_ az igazgatóság a külföldi nagyrészvényesekkel egyetértőén az osztalékfizetést ez- idén még nem javasolja, hanem ilyen szokatlan ma­gasságú összeget visz át ny eres égátvitelként a jövő esz­tendőre, ez az előrelátó gondosságról tanúskodó állás­pont mindenesetre respektálandó. Rendkívül figyelemreméltó az elismert _ vállalati uyugdíjpénztárnak a bank bruttó nyereségéből mérle­gen bélül 603.000 pengővel történt dotálása, ami az időelőtti nyugdíjazások következtében keletkezett tőke­hiány pótlása céljából vált szükségessé. Ilyképpen a nyugdíjpénztár, melynek vagyona immár 8.5 millió pen­gőre növekedett, matematikai mérlegének egyensúlya ismét teljesen helyreállott. A bank érdekkörébe tartozó ipari és _ kereskedelmi vállalatok kedvező üzleteredménnyel zárták az évet. Nevezetesen a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparművek Et. jóval nagyobb eredményről számolhat be, mint sz előző évben és osztalékát felemeli. A Hungária Mű­trágya-, Kénsav- és Vegyiipar Et. üzletmenete kitűnően alakult és újra fel fogja venni az osztalékfizetést. A „Metallochemia“ Kohászati, Vegyipari és Fémkereske­delmi Rt. és a Dr. Keleti és Murányi Vegyészeti Gyar Rt. az előző évihez hasonló eredményt értek el. A Győri Textilművek Et. nyeresége a szakma gyengeob üzletmenete ellenére is kielégítő volt. A Magyar Ken­der-. Len- és Jutaipar Er. üzleteredménye lényégében javult, a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. folyouzlete jelentékeny (körülbelül félmillió pengő) tiszta nyeresé­get eredményezett. Közgyűlések A MAGYAR LESZÁMÍTOLÓ- ÉS PÉNZVÁLTÓ BÁNK e hó 22-én Madarassy-Beck Marcel báró dr. elnöklete alatt megtartott 68. rendes közgyűlése el­fogadta az 1937. üzletévre vonatkozó mérleget és zárszámadásokat és egyhangúlag hozzájárult az igazgatóság által előterjesztett összes javaslatokhoz, amelyek alapján az 1,466.794.88 pengőt kitevő tiszta nyereségből a 68. sz. nészvényszelvény darabonként 2 pengővel (az előző évben 1.50 pengő) kerül február 23-tól kezdve beváltásra. A közgyűlésen vitéz ifj. Tasnády-Szüts András kormányfőtanáesos, a Magyar Kereskedelmi Csarnok alelnöke és Török^ Sándor földbirtokos szólaltak fel, akik az igazgatóságnak, a vezetőségnek, a tisztviselői karnak és az altisztek­nek a részvényesek elismerését és köszönetét fejez­ték ki. Az igazgatóság új tagjául Walko 'Loránd dr.-t választották meg. A felügyelőbizottság meg­bízatása lejárván, a közgyűlés az eddigi tagokat három évre újból megválasztotta. az országos földhitelintézet dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter elnöklete alatt február hó 23-án tartotta évi rendes közgyűlését. A köz­gyűlés az 1937. üzletév mérlegét jóváhagyta, a be­terjesztett jelentéseket tudomásul vette és elhatá­rozta, hogy az intézet a kereken 608.000 pengő nyereségből az üzletrészek után iy2% osztalékot fizessen, 100.000 pengőt fordítson a nyugdíjpénz­tárak megerősítésére, 30.000 pengőt a falusi szociális célok támogatására, 15.000 pengőt a Nemzeti Ön- állósítási Alap rendelkezésére bocsásson, • míg 209.000 pengőt a tartalékalaphoz csatoljon. A közgyűlés az igazgatóság új tagjául dr. Tasnádi Nagy András ny államtitkárt, a felügy előbizottsag uj tágjául dr' Jeszenszky Ferenc pénzügyminiszteri titkárt választotta meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen dr. Tasnádi Nagy András ny. államtitkárt alelnökké választották meg. A NEMZETI HITELINTÉZET RT. február 18-án tartotta évi rendes közgyűlését dr. Gévay-Wolff Nándor ny. államtitkár elnöklésével. A közgyűlés elhatározta, hogy a kimutatott 218.000 pengős tiszta

Next

/
Thumbnails
Contents