Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-03-02 / 9. szám
Budapest, 1938 március 2. 9. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE.................24 PENGŐ FÉLÉVRE .......................12 PENGŐ EGYE S SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐÉ, DACSÓ EMIL~ ~ I! MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN M szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., AND^ÁSSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-1S - Posfacsekk: 49.424 Budapest lölhcszOl Ha az állam hiteligénye kielégítést nyert, sorra kerül a főváros beruházó kölcsöne Reményi Schneller Lajos Budapest aktuális pénzügyi problémáiról Ha nem Isten őrizné a várost, akikor hiába vir- r asz tanának, akik őrködnek fölötte. Ezzel a gyö- ■yöríí gondolattal fejezte be hatalmas beszédét Serédi .Jusztinján, I..' ryarország bíboros hercegprímása szerdán este, amikor az ünnepi díszben öltözött közgyűlési teremben felszólította Budapestet és Budapest lakosságát, hogy lelkileg is készüljön el a nagy napokra, az eucharisztikus világkongresszus idejére. Valóban az Isten őrizte ezt a város és így nem hiába virrasztanak, akik őrködnek fölötte, mert Isten segedelme nélkül ez a mérhetetlenül nagy világesemény nem juthatott volna a népek tengerében elvesző kis Magyarországnak és ennek a milliós lakosú, de a nagy világvárosoktól még mindig messze járó Budapestnek. És Isten hűséges szolgája, Magyarország bíboros hercegprímása beiktatta nevét a magyar történelembe azzal, hogy Szent István esztendejére ki tudta harcolni, hogy a H44. eucharisztikus kongresszuson a magyar főváros falai között vendégül láthassuk a világ katolikusait. A nagy nyitány, amely a közgyűlés termében hangzott el, nem múlhat el anélkül, hogy a bíboros hercegprímás nyolc esztendős küzdelmét ne méltassuk. Szinte egész Európát beutazta és személyesen kapacitálta a katolikus világot, hogy Magyarország mellé álljanak. De kivette a részét mindenki, mert ahogy a hercegprímás is említette, a magyar kormány és a főváros a legnagyobb lelkesedéssel karolták föl a kongresszus megrendezését és kijelentették, hogy a kongresszust Krisztushoz, Magyarországhoz és a díszes fővároshoz méltóan kívánják megrendezni. Budapest lakosságának igazi megpróbáltatása azonban csak most következik. Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester erőteljes szép szavakkal hangoztatta, hogy a törvényhatóságnak kell előljárni és az önkormányzatnak kell példát mutatni nemcsak a város lakosságának, hanem az egész ország katoliküsságának. Csak így válhatik be az a sok remény, amelyet ezekhez a számunkra oly megtisztelő, nagy napokhoz fűzünk. Maga a hercegprímás határozta meg, hogy a kongreszsus épp oly nagyjelentőségű lelki és. erkölcsi és. harmad- sorban anyagi szempontból. Elsősorban lelkileg kell felkészülnie Budapestnek és ez a felkészültség már meg is indult. Ez a polgárság megértette, hogy minél inkább megerősödik hitében, minél inkább bele- gyakorlódik a tiszta erkölcsökbe, annál könnyebb lesz a polgárok kormányzása, annál biztosabb a belső béke, a megelégedés, annál nyugodtabbak, munkaképesebbek lesznek az emberek. És utalt a hercegprímás az erkölcsi fontosságra, amelyet a Szent István Év és a világkongresszus egyetemes és nemzeti értékben jelent. A magyar büszkeség szólalt meg a hercegprímás ajkán, amikor erről az erkölcsi haszonról beszélt és amikor kijelentette, hogy Magyarországnak és a magyar nemzetnek presztízse olyan magas fokra fog emelkedni a nagy nemzetek előtt is, amilyen fokon talán még nem volt. De hozzátette: hogy így legyen, az rajtunk múlik. Igaz magyaroknak, városukat és hazájukat szerető lelkeknek kell lennünk valamennyiünknek c-zekhen a napokban, mert ha az igaz magyar lelket, az igaz magyar vendégszeretetet, az igaz magyar lelkesedést, fogják megismerni vendégeink, akkor be fog teljesedni a hercegprímás gyönyörű jóslata. És akkor nem maradhat el az anyagi haszon sem, amelyet mi nem ettől az esztendőtől várunk. Az anyagi haszonnak a későbbi esztendőkben kell hozzánk eljutnia. Majd akkor, amikor a magyarság híre, neve, Budapest szépségének ismerete többszázmillió ember között fog elterjedni. És itt ismét a hercegprímás szavaival élünk: „Ha Szodomában és Gomorrában csak tíz igaz találtatott volna, akkor Isten megkönyörült volna rajtuk. Ha pedig ebben a városban nem tíz, nem tízezer, hanem százezer igaz találtatik, akkor bizonyos, hogy rajta lesz az Isten áldása.“ Mi pedig1 saentül hisszük, hogy ezekben a nagy napokban millió lélek közül millió igaz találtatik. A Fővárosi Hírlap már többizben szóvátette, hogy a székesfőváros adminisztrációja rövidesen hozzálát a pénzügyi és a gazdasági program elkészítéséhez, amelynek megoldása, azonban hitelművelet nélkül elképzelhetetlen. Reményi-Schneller Lajos dr,, országgyűlési képviselő, az Országos Földhitelintézet vezérigazgatója, a kiváló pénzügyi szakember a parlamentben is szóvátette a székesfőváros vitán felülálló pénzügyi fundáltságát és irtana a Fővárosi Hírlapnak adott nyilatkozatában kimutatta, hogy alig akad egész Európában, vagy akár Amerikában is olyan nagyváros, amelynek gazdasági megalapozottsága annyira jó legyen, mint Budapesté. Azóta erről az örvendetes tényről kormánykörökben is meggyőződtek és bizonyára nem fognak akadályt gördíteni a beruházó kölcsön felvétele ellen. A mostani helyzetet indokoltnak találtuk arra, hogy újra felkeressük Reményi-Schneller, Lajost és kikérjük véleményét. Reményi-Schnefier Lajos dr., országgyűlési képviselő az Országos Földhitelintézet palotájában fogadta a Fővárosi Hírlap munkatársát és a főváros jelenlegi pénzügyi és gazdasági problémáiról a következőket mondotta: — Budapestnek deficitmentes költségvetése van. Ennek nagy jelentőségét letagadni nem lehet, ámbár és azt sem tartottam katasztrofálisnak, ha olyan nagy vagyon mellett, mint amilyen fölött Budapest városa rendelkezik, ezekben az átmeneti időkben öt-tízmillió pengős deficit jelentkezik. A deficitmentes költs ég- vetés lényegét inkább abban látom, hogy a főváros és az állam egymással véglegesen megegyezett, eltűntek az összes ellentétek, az évek óta húzódó követeléseket és tartozásokat rendezték és mindkét oldalon tiszta helyzetet teremtettek. Most aztán nyugodt atmoszférában nagyszabású programot dolgozhat ki a főváros és meglepetések pénzügyi téren semmi irányból nem érhetik Budapest közönségét. A főváros pénzügyi vezetése nagyon jó kezekben van és így valóban elérkezett az ideje annak, hogy Budapest hosszabb időszakra gazdaságilag berendezkedjék. — A közgazdasági élet nagy megnyugvással fogadta a deficitmeníes költségvetést, de a pénzügyi világ is elsősorban abban látja az eredményt hogy eltűnt az az idegesség, amely az állam és a főváros között eddig uralkodott. Teljesen helytelenül, egyielőben rossz híre volt a főváros pénzügyi gazdálkodásának. Annakidején igazán nem készültem arra, hogy a fővárost az ország nyilvánossága előtt megvédjem. de egy felszólalásra, mégis kénytelen voltam a képviselőházban megmondani az igazat és a, főváros kitűnő pénzügyi gazdálkodásáról helyes képet festeni. Felszólalásom óta néhányszor hivatkoztak kijelentéseimre és megpróbálták állításaimat kétségbevonni. így nemrégiben nyilatkozat jelent meg ugyanabból a forrásból, amely eredetileg kifogásolta a főváros pénzügyi vezetését és ebben a nyilatkozatban azt állították, hogy nem volt igazam, amikor hangsúlyoztam, hogy a, főváros pénzügyi kötelezettségeinek mindig eleget tesz, hiszen a legutolsó Mendelssohn-kölcsönnél is kiegyeztek és a főváros maga■ ismerte el. hogy a megállapodáson hétmillió pengőt keresett. Nagyon i könnyű ezúttal a főváros igazát megvédeni, hiszen senki se legyen pápább a pápánál- A külföldi hitelezők nagyon meg varrnak elégedve a Mendelssohn-kölcsön rendezésével, amely két- ségenkívül nagy sikere Lamotte Károly alpolgármesternek. — A hétmillió pengő haszon a főváros számára tényleg mutatkozik, de ez valutáris nyereség, amely nem alkudozásokból származik. — A másik kifogás, amely azóta többször felmerült, sőt még a közgyűlésen is hangot adtak ennék a gondolatnak, az, hogy a főváros hazai viszonylatban nem teljesítette mindenben kötelezettségét. Ezúttal a főváros kölesön- kötvémyeiről beszéltek és egyesek úgy találták, hogy bizonyos valorizációt méltányos volna, a fővárosnak keresztülvinnle. Ugyanaz a forrás, mely annakidején engem megtámadott, a pénzügyi rendezésnek ezt a hiányát ellelem újra felhozta és azzal érvelt, hogy ezen a ponton sem tesz eleget a főváros fizetési kötelezettségének. Tegyük fel, a főváros holnap kimondaná. hogy valóban valorizál, ebben az esetben sem érnének el semmit a kötvénytulajdonosok, mert az állam semmi körülmények között sem járulna hozzá a valorizáláshoz. Ennek a kérdésnek rendezése nem, a fővárostól függ. — Amíg a hadikölcsön-köívényeket és a koronakötvényeket nem valorizálják, addig a fővárosi kötvények valorizálásáról természetszerűen szó sem lehet. A főváros eddig minden vonatkozásban eleget tett vállalt kötelezettségeinek- Az ^ idei deficitmentes költségvetés most már a reális helyzetet mutatja és a pénzügyi világ ilyen értelemben ítéli meg Budapest helyzetét. Nagy szó az is, hogy a deficitmentes költségvetést aránylag jelentéktelen áldozatok árán sikerült, megteremteni és megvan a, lehetőség arra, hogy a folyó ügyek elintézése mellett a közmunkák folytatása akadályokba nem ütközik, sőt esetleg céltudatos és okos gazdasági politikával újabb beruházásokra lehet gondolni, amelyek a főváros további fejlődését feltétlenül előmozdítják. — Sokszor felvetődött az a kérdés is: vájjon nincs-e túlságosan eladósodna a magyar főváros? Erre a kérdésre jogosan „nem“-mel felelhetünk. Budapest adóssága alig több. mint 300 millió. A főváros budgetje az üzemek költség- vetésével együtt évi 360 piillió. ilyen nagy bevétel mellett ezt az adósságot soknak tartani hiba volna■ — Kölcsönt tehát komoly beruházásokra minden akadály nélkül felvehet a főváros, más kérdés azonban az, hogy egyéb szempontok nem játszanak-e most szerepelt a kérdés elbírálásánál. —- Mindenekelőtt a. sorrend kérdését kell tisztázni. Azt hiszem, hogy eléggé ismerem a pénzügyi kormány felfogását ebben a kérdésben. Valóban, a múltban ellene voltak annak, hogy a főváros kölcsönt vegyen fel. Az ország pénzügyi helyzete azóta szabályozódott. Sokat írtak már a lapok a belső kölcsön tervéről- Mindenesetre elsősorban az állam szükségletét kell kielégíteni. Meg van a lehetőség arra, hogy erre hamarosan sor kerül. — Ezt követően feltétlenül a főváros és a köziiletek hiteligényének kielégí tése következik.
