Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-02-16 / 7. szám
Budapest, 1938 február 16. 99 7 a Odási Uís-vtetek cvz éJUitnUzetgyádá Cvz^mtUitít A pottyCÍcntzsUt yictuehiív M&zUedéssel védi a kazans-ég, és a Szerit J&tvan-w ideq&t tötn&g&ine.k éutekél Szendy Károly polgármester az eddig is ér- i vényben lévő élelmiszer-ellenőrző rendeleteíket újabb rendelet kiadásával szigorította meg, melynek értelmében sűrűn kell tartani razziaszerű vizsgálatokat és amelynek szankciójaként a legszigorúbb büntetéseket rójja ki az élelmiszerbíróság a kihágások elkövetőire. Erről a szigorú rendeletről illetékes helyen a következő magyarázatot adták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A székesfőváros számára a közegészségügy szempontjából mindig nagyon fontos volt, hogy az élelmiszerek kifogástalanok legyenek. Két szempont itt az irányadó: az egyik az, hogy az élelmiszereknek meglegyen a kellő tápértékük, a másik pedig, hogy az élelmiszerek romlottak vagy fertőzöttek ne legyenek, vagyis megbetegedést ne idézzenek elő. — Az élelmiszereknek egészségügyi szempontból való fokozottabb ellenőrzését most szükségessé tette az idén várható hatalmas méretű idegenforgalom a Szent István jubileumi év és az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából. Szükséges volt tehát, hogy már most, amikor ezek az ünnepségek és az azokkal járó tömege® idegenforgalom még távol vannak, preventív szempontból minden intézkedés megtörténjék az egészségügyi szempontból kifogástalan élelmiszerellátás biztosítására. Ez az előzetes ellenőrzés vonatkozik a élelmiszergyártó-üzemek helyiségére, berendezésére, felszerelésére, az alkalmazottak egészségére, ruházatának tisztaságára és természetesen a gyártmányok minőségére. A nagy idegenforg'alomra készülődő üzemek hatalmas mennyiségű élelmiszereket készítenek el máris, így húsneműeket, sajtneműeket, cukorka- és csokoi ládéféléket és egyebeiket, amelyek beraktározásra kerülnek. Fontos tehát, hogy amikor ezek az élelmiszerek a fogyasztóhoz jutnak, ne legyenek az egészségre károsak, amin a fogyasztás idején már késő volna segíteni és ezért kell már most ezeket az élelmiszerfeldolgozó üzemeket az említett szempontokból elenőrizni. Védik ezek az intézkedések a belföldi vendégeinket, de különös súllyal esnek latba a külföldi vendégek, akik kellemetlen híreket vihetnének haza Budapestről és nagy ártalmára lehetnének idegenforgalmunknak. Az élelmiszereknek ez az ellenőrzése, amely természetesen állandó és amely most csak fokozottabb az ünnepségekre való tekintettel, kiterjed az élelmiszergyártó üzemeken és kereskedéseken kívül a vendéglőkre, kávéházakra, penziókra, kifőzdékre, cukrászdákra, tejcsarnokokra és nem utolsó helyen az áruházak, tehát a Párisi Áruház, a Divat- csarnok, a Fenyves Áruház, a Corvin és a Filléres Áruház élelmiszer osztályaira. Ez volt tehát az oka és a célja annak a polgár- mesteri rendeletnek, hogy mostantól kezdve a tisztifőorvos vezetésével a tisztiorvosok állandóan és behatóan vizsgálják az élelmiszerüzemeket. A rendelet egyúttal kimondja azt is, hogy a Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet olyan esetekben, ha egészségügyi vonatkozásokat iát, értesítse azonnal rövid úton a tisztifőorvost, aki viszont a maga részéről értesíteni fogja az Intézetet és a közegészségügyi igazgatást, ha az egészségügyi ellenőrzés alatt az ő munkakörükbe eső körülményeket észlel. A polgármester igen célszerű és erélyes rendelete bizonyára hatékonyan elejét veszi annak, hogy az erős idegenforgalmi napokon az élelmiszerellátás egészségügyi szempontból kihágás alá essék. Az Országos Földhitelintézet hatalmas tevékenysége a mezőgazdaság érdekében jMost tette közzé múlt évi mérlegét az Országos Földhitelintézet, amely különös elismerést vívott ki magának egyrészt a parcellázások terén kifejtett működése, másrészt az adósokkal szemben való előzékeny magatartása terén. Az intézet tavaly több mint 27.000 katasztrális holdat parcellázott, amelynek nagyobb része saját birtoka volt, kisebb része pedig a földművelésügyi minisztérium által ráruházott elővásárlási jog alapján került rendelkezése alá. Az intézet szociális hivatásának teljes átérzósével különösen a kis- és középbirtokosok hiteligényeit iparkodott kielégíteni, aminek során meg kell állapítani, hogy a nagyvonalú szociális tevékenység elsősorban Reményi Schneller (Lajos dr. országgyűlési képviselő, vezérigazgató okos, előrelátó és ugyanakkor szociális üzleti politikájának az érdeme. Az eredményekről egyébként a következő hivatalos jelentés számol be: r TAMÁSSY EMIL ÉPÍTŐMESTER b .... Bu dapest, VIII., Baross-u. 45. Tel.: 135-645. LÁSZLÓ ÖDÖN HAT. ENG. VILLANYSZERELŐ Budapest, VIII., Baross-utca 89. Telefon: 14—93—32. Pavlik és Társa Ipari gáztüzelések, gázkészülékek gyártása, egészségügyi berendezések vállalata. Telefon: 145—913 éa 130—86.3________ KR AUSZ REZSŐ aranyéremmel kitüntetett kályh&smester I.,BÖSZÖRMÉNYI-ÚT5/a. Telefon: 154-667. Bzabadal mázott új cserépkilyhált állandóan raktáron. 60 "ln tttzoléanyagmegtakarltáa.___________________ Az a körülmény, hogy a mezőgazdaság helyzete az elmúlt év folyamán is viszonylag kedvezően alakult, továbbá az a tény, hogy a gazdák fizetőképességével párhuzamosan a fizetőkészség is emelkedett, nagymértékben támogatták az intézetet az alapításakor kitűzött célok követésében. Az intézet, mobilitásának állandó emelkedésével párhuzamosan, az elmúlt esztendőben fokozottabb mértékben tudott a gazdaközönség rendelkezésére állni. A hitelnyújtás terén említésre méltó, hogy mindazokban az esetekben, amelyekben indokolt gazdasági célra és kellő fedezet mellett fordultak hitelért az intézethez, az ily hiteleket az intézet — bármily kis összegű kölcsönről volt is szó — kivétel nélkül kielégítette. Hogy ennek dacára úgy a váltótárca, mint az adósok tétele csökkenést mutat, az arra vezetheő vissza, hogy még ilyen üzleti politika mellett is, a visszafizetések meghaladták az új folyósítások összegét. Emellett az intézet azoknak az adósoknak, akik kötelezettségeiknek eleget tettek, rövidlejáratú hiteleit mindenkor meghosszabbította és ezzel igyekezett pótolni azt, hogy hosszúlejáratú kölcsönöket egyelőre — a pénzpiac helyzete folytán — nem nyújthatott. Ugyancsak jelentős összeggel állt rendelkezésére a gazdaközönségnek az intézet parcellázási középlejáratú kölcsönökkel, valamint különösen kedvező feltételek mellett azokban az esetekeben, amikor a régi tulajdonos volt birtokát óhajtotta visszaszerezni. A parcellázások terén az intézet élénk tevékenységet fejtett ki, amelyek során megvalósította azt az elgondolást. hogy e tevékenységével a Telepítési Alap működését célirányosan kiegészítse. Az 1937-ik év folyamán részben saját ingatlanaiból, részben parcellázási megbízások alapján 14.570 kát. holdat adott el az intézet 1623 vevőnek. Emellett a Föld- mívelésügyi minisztérium) által reá ruházott elővásárlási jog alapján, valamint a Telepítési Alap megbízásából 12 512 kát. holdat adott 2849 vevőnek birtokba, összegezve a kétirányú tevékenységet, az intézet összesen 4472 gazdának 27.082 kát. holdat adott birtokba. A mérfeg adatai szerint az intézet kereken 290 mik lió pengő saját és idegen tőkét kezel, arai az 1936. évi mérleggel szemben 10 millió pengő csökkenést jelent ugyan, ezzel szemben azonban a hitelezők és egyéb tehertételek összege 18 millió pengővel csökkent, miáltal az intézet mobilitása — bár kitűzött céljainak is eleget tett — lényegesen emelkedett, A kihelyezések közül a bosszúleiáratú törlesztése* kölcsönök állománya 128 millió pengőt, a váltó- és rövidlejáratú kölcsönök pedig 106 millió pengőt tettek ki. Áz üzleteredménv-számla kereken 608.000 pengő nyereséget tüntet fel és e nyereség tekintetében az igazgatóság a közgyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy az intézet az üzletrészek után 1 és fél százalék osztalékot fizessen, 50—50 000 pengőt fordítson a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete nyugdíjpénztárának megerősítésére. 30.000 pengőt a falusi szociális célok támogatására. 15.000 pengőt a Nemzeti önállósítási Alap rendelkezésére, míg 209.000 pengőt a tartalékalaphoz csatoljon. Az intézet közgyűlését 1938. évi febrxiár hó 23-án fogja megtartani. A Leszámítoló Bank jólsikerült üzletéve A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank most közzétett zárszámadása méltón sorakozik a nagy- multú pénzintézet eddigi kimutatásaihoz. A gazdasági élet bizalma mindig a legvalóságosabb fokmérője egy bank működésének és a mérlegkimutatásból azt látjuk, hogy a betétek közel 5 millió pengővel: 130 millió pengőre emelkedtek. Elismerés sei kell megállapítani, hogy hazánk közgazdasági életében ez a nagy szerepet vivő pénzintézet most is beváltotta a működéséhez fűzött várakozásokat. A bank igazgatósága egyébként ezt a jelentést adta ki: A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank igazgatósága február hó 9-én Madarassy-Beck Marcel dr. báró elnöklete alatt megtartott ülésén megállapította az 1937. üzletév mérlegét és zárszámadásait, melyek szerint a nyereség 1,466.794.88 pengő az előző évi 1,316.675.49 pengővel szemben. Elhatározta az igazgatóság, hogy a február 22-én megtartandó 68. rendes közgyűlésen 2 pengő osztalék kifizetését (tavaly 1.50 pengő) fogja javasolni, továbbá, hogy 200.000 pengő a tartalékalap növelésére, 400.000 pengő a nyugdíjtartalék javára, 50.000 pengő a Madarassy-Beck Miksa báró segélyalap javára fordíttas- sék és az 1938. év számlájára 290.726.67 pengő (tavaly 266.979.11) vitessék elő. Az 1937. év zárszámadásai az 1936. év adataival összevetve a következő eltéréseket tüntetik fel: A mérlegszámla adatai szerint a könyvecskékre elhelyezett betétek összege 67,686.657.— pengő, míg az előző évben 63,162.288.49 pengő volt, a folyó- és csekkszámlán elhelyezett betétek összege pedig, amoly tavaly 61,681.952.46 pengőt tett ki, jelenleg 61,828.718.26 pengőt tiintet fel. Ilyképpen az intézetre bízott betétek az idén 129,515.375.26 pengő összeget képviselnek, míg az 1936. évben ezen állomány 124,844.240.95 pengővel szerepelt. Az egyéb hitelezők tétele, amely az 1936. évben 6.611.097 93 pengő volt, az 1937. év végén 6,679.241.87 pengővel jelentkezik. A nyereség- és veszteség-számla szerint a kamatszámla hozama 3,422.400.77 pengő az 1936. évi 2,858.10:!.93 pengővel szemben. Ez a különbözet a megnagyobbodott üzleti forgalommal függ össze, főleg azonban azzal a változással áll kapcsolatban, hogy jelenleg elsőizben a gazdaadósságok kamathozzájárulási alapja javára teljesített befizetések tétele a kamatszámlából nem került levonásba. A jutalékok és különféle nyereségek 2 481.781.88 pengőt tüntetnek fel, mely cím alatt az előző évben 2,475.510.20 pengő szerepelt. A mérleg adatait összefoglalva megállapítható, hogy a betétállomány terén ismét jelentékeny szaporulat jelentkezik, amivel karöltve járt a készpénzjellegű követelések és a váltótárca gyarapodása. Amíg tehát egyrészről a betételhelyező közönség bizalma nyilvánul meg az intézet iránt, másrészről az intézet fokozott _ mértékben állott kihelyezések tekintetében a gazdasági élet rendelkezésére. Az emelkedő forgalom jut kifejezésre a mérlegnek csaknem minden tételében és a mérleg magasabb főösszegében is. Ugyanezen jelenségek érvényesülnek a nyereség- és veszteség-számla adataiban is, úgy hogy az elért, eredmény lehetővé teszi a tavalyinál magasabb osztalék kiöntését és így igazolja az igazgatóság törekvésót, hogy a részvényesek jogos igényeinek is eleget tegyen. Emelkedett a nokíár ngeresége A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága február 18-án tartja közgyűlését, amelyen javasolja, hogy az osztalékot egy pengőről 1.20 pengőre emeljék fel, 1G4.000 pengővel dotálják a tartalékalapokat, 80.000 pengővel a nyugdíjalapot és különböző adományokon kívül közel 400.000 pengőt vigyenek át a jövő év számlájára. Az osztalékemelés, általában ez az üzleti gesztié' a MOKTÁR üzleti tevékenységének biztató eredménye: majdnem egymillió pengős nyereség. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a MOKTÁR érdekeltségéhez tartozó nagyipari konszernek fokozott üzleti tevékenységét, amiben különöskép kifejezésre jutott az intézet konzervatív hagyományos előrelátása: ez pedig jelentős leírásokban és vagyon- tételekben mutatkozik meg. A bölcs konzervativizmus szerencsés harmóniája az üzleti lendülettel tette jogosulttá az ügyfeleknek azt a bizalmát, amely megnyilvánult az intézet iránt és ennek vezetője: Netzler Jenő dr. vezérigazgató iránt. A kitűnő eredményekről az igazgatóság következő hivatalos jelentése számol be: A Magyar Országos Központi Takarékpénztár igazgatósága február hó 9-én tartott ülésében állapította meg a múlt év mérlegét. A zárszámadások eredménye- kép 939.672 pengő nyereség mutatkozik, mely összeg 66.137 pengővel múlja felül az 1936. évi nyereséget. Ezt a jobb üzleteredményt is az a konszolidációs folyamat tette lehetővé, melyen az ország közgazdasága a nagy válságból kivezető hosszú úton keresztülment. Ez a folyamat tükröződik abban is, hogy a Magyar Országos Központi Takarékpénztár zárszámadásai már több éve évről-évre növekedő nyereséget mutatnak. A külföldi hitelezőkkel létesített megállapodások, deviza- gazdálkodásunk nyugvópontra jutott szabályozása, az államháztartás egyensúlyba hozatala, a pengő érték- állandóságába vetett bizalomnak minden kétséget kizáró megalapozottsága teremtették meg azt a légkört, melyben egy nyugodt, a mindennapi élet szükségleteinek kielégítésére épített gazdasági tevékenység lehetővé vált. Ezért az elmúlt üzletévet a folyó banküzlet fejlődése, az intézetnél elhelyezett betéteknek nagyobb arányú emelkedése, az érdekkörébe tartozó vállalatokból folyó jövedelmeknek — élükön a Dreher—Haggenmacher— Első Magyar Részvényserfőződe Részvénytársaságban egyesült ipari koncernnel — növekedése jellemzi. Különösen örvendetes az intézet könyvbetéteinek növekedése 4.689.149 pengővel, ami mellett a folyószámlabetétek és hitelezők számlája is 2,057.072 pengő emelkedést mutat, úgyhogy az idegen tőkék 6,746.221 pengővel 77,864.026 pengőre szaporodtak. Az intézet kamat- és ezelvényjöve- delmének emelkedése 425.808 pengőt tesz, ami bizonyítéka a normális keretek közé jutott banküzlet fejlődésének. Természetes, hogy a rendes banküzletnek sók tranzakcióra elaprózódó menete mellett a személyzeti és dologi kiadások megnövekedése is elkerülhetetlen volt. A személyzeti költségek emelkedésénél közrejátszott az is, hogy kisebb jövedelmű alkalmazottainak az intézet a drágulás ellensúlyozására újabb segélyt folyósított. Az igazgatóság arra az elhatározásra jutott, hogy tekintettel a nagyobb nyereségre és áz ország konszolidációjába vetett bizalmának jeléül, a közgyűlésnek az osztalék felemelését fogja javasolni 1 pengőről 1.20 pengőre. ’ A nyereség felhasználására nézve azt a javaslatot terjeszti az igazgatóság a folyó hó 18-án tartandó köz-
