Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-01-05 / 1. szám

Budapest, 1938 január 5. Megoldás előtt a portalan szemétgyűjtés Kedvező helyzetet teremtett a főváros számára a pestszentlőrinci szeméttelep 53 holdas kiegészítése Irta SALAMON GÉZA dr. közegészségügyi tanácsnok Javulási hoz az új esztendő .^chwét Mentik, a Pester Lloyd városházi szerkesztőiének heszá" mofó^a az einiúll év eseményeiről Schwét Henrik, a Pester Lloyd kitűnő város­ilázi szerkesztője éven kint beszámol lapjában a kom­munális politika eredményeiről és ezeket a kriti­kai megállapításokat a községi politikai ólet sze­replői nagy figyelemmel kísérik. Kiváló kollégánk ebben az esztendőben is a Fővárosi Hírlap-nak engedte át cikkének magyar fordítását, amelyet ha­gyományainkhoz híven, ezúttal is örömmel közlünk. — Ha visszapillantunk a községi politikai ólet szempontjából az 1937-es évre, úgy megállapíthat­juk, hogy különleges események nem nagyon tör­téntek — írja Schwét Henrik. — 'A főváros admi­nisztrációja Szendy polgármester által diktált erős tempóban mindenesetre sokat dolgozott, nehéz gaz­dasági problémákat kellett megoldania és a szociá­lis feladatok teljesítése körül is óriási nehézségek­kel kellett megküzdenie. Az úgynevezett szanálási akció ellenére a pénzügyi helyzet bizony rosszabbo­dott, a gazdasági fellendülés következtében ugyan, megnövekedtek a bevételek, de még nagyobb mér­tékben emelkedtek a gazdasági szükségletek is. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a községi háztartás deficitje, ami az 1937. évi költségvetésben még csak 5.8 millió pengő volt, az 1938-as költségve­tésben már körülbelül 10 millióra emelkedett. Ennek az óriási deficitnek eltüntetése az 1938-as esztendő legfcmtosabb problémája. Schwét azután hosszasan foglalkozik a tervbe­vett szanálási problémákkal, azután így folytatja: — Ez a nehéz helyzet indította a pénzügyi bi­zottságot arra, hogy utolsó ülésében 12-es albizott­ságot küldjön ki azzal a feladattal, hogy a költség- vetési tételeket vegye revízió alá és a lehetőséghez képest mentői nagyobb megtakarítást érjen el. Csak a költségvetési tételek csökkentése révén tudnak eredményt felmutatni, mert a községi üze­meket a községi háztartás céljaira mág eddig is túl­ságosan igénybevették. Ha még több pénzt akar­nának előteremteni az üzemektől, úgy tarifaemelés­hez kellene fordulni• Újabb kölcsönökkel sem lehet állandóan operálni, tehát nem marad más hátra, mint az, hogy a főváros, amennyire csak lehet, mérsékelje szükségletét. Egyes városatyák szerint a kiadások között vannak rejtett tételek, ha ez így van, akkor az ab bizottság irgalmatlanul törölni fog minden felesle­ges tételt. Ezzel a munkával is óvatosan kell bánni, mert ha nagyon sok tételt törölnek, úgy feltétlenül megnehezítik a főváros feladatainak teljesítését, sót a főváros egészséges vérkeringésében is zavarok támadhatnak. A főváros kedvezőtlen pénzügyi helyzete nagy­részben a drágaságra vezethető vissza■ Az élelmi­cikkek és más szükségleti tárgyak nagyon megdrá­gultak. A fővárosnak rengeteg kötelezettsége van. Ellát egy csomó jóléti intézményt és kórházat, gon­doskodik az árvák és a szegényházak élelmiszer­szükségletéről. Megdrágultak az építési anyagok is, a főváros annyi mindenfélét épít, hogy ez a drágu­lás is igen komoly nehézségeket okoz. Saját erejéből képtelen a főváros a nehézségekkel megküzdeni és ezért kénytelen a kormány segítségét igénybe venni. Ezért kérte több ízben a főváros és az állam helye­sebb adó jövedelem megoszlásának szabályozását, kérte a lisztadó eltörlését és ami a legfontosabb lenne, a kereskedelemnek mindenféle korlátozások­tól való felszabadítását. Sajnos, eddig ezek a na­gyon jogosult kívánságok csak igen kismértékben honoráltattak. A közlekedési problémákat is meg kell oldani. Most emelték fel a k isszák asz árát, kívánatos volna, hogy a küszöbön levő általános rendezés a BSzKRl- tarifákat úgy módosítaná, hogy az új tarifa leg­alább bizonyos előnyöket biztosítana a közönség­nek és ezzel legalább némileg jóvátennék a drágí­tás hátrányait. A fürdőproblémákhoz nagyon óvatosan mer a főváros hozzányúlni. Rendezésre vár a Tabán kér­dés- Még ma sem tudja a város vezetősége, hogy ndt kezdjen a Tabánnal. Sajnos, a szakértők sin­csenek: egy véleményen ebben az ügyben. A Rudas - fürdő modernizálása az egyetlen pozitív tétel Azután rámutat a cikk a Horthy Mlklós-híd léte­sítésének nagy előnyeire, de még nagyobb fontos­ságúnak tartja Óbuda fejlődése érdekében az Óbuda—Hungária-úti híd építésének megkezdését. A városrendezéssel is sokkal többet foglalkozik mosta­nában a főváros, mint a múltban. Egészen új város­részek alakultak, az egyes városrészek képe teljesen megváltozott. Schwét Henrik cikke végén a főváros vezetői­nek hangulatára utal. A különféle nehézségek és bajok úgy a város vezetőségében, mint a város­atyák körében apntikus hangulatot idézték élő. En­nek a hangulatnak nem szabad erőre kapni. Vala­mennyi faktornak a legintenzívebben együtt kell működnie. Ha nem is kedvező a pénzügyi helyzet, de semmi eset re sem kritikus. A főváros óriási va­gyon felett rendelkezik, hitele úgy belföldön, mint külföldön szilárd. Nincs ok a csüggedésre. A fővá­ros a. .mostani válságot feltétlenül leiküzdi és a jövő év kétségtelenül javulást fog hozni. Különö­sen az Idegenforgalom terén várhatunk igen sokat. Az eucharisztikus kongresszus és a Szénit István-év rengeteg irl/vgent fog "Budapestre vonzani. Az 1937. év nem volt kedvező, az 1938 as azonban minden valószínűség szerint kedvezőbben alakul. A köztisztasági szolgálatnak egyik legfontosabb ágazata a háziszemét gyűjtése és annak a szemét­telepre való elfuvarozása. A közegészségügyi szem­pontok figyelembevételével ennek a munkának lehe­tőleg pormentesen kell végbemennie, aminek a biz­tosítása érdekében úgy a külföldön, mint a székes­fővárosban is történtek kísérletek megfelelő gép­kocsik és szemétgyűjtő edények bevezetése iránt. Míg azonban a szerencsésebb anyagi helyzetben lévő külföldi városok a szemétgyűjtésnek ezt a higié­nikus új rendszerét kiépíthették és általában alkal­mazhatták, addig nálunk anyagi eszközök hiányában a szükséges gépiberendezések nem voltak beszerez­hetők és a pormentes szemétgyűjtés jelenleg is csak a kísérletképen bevezetett gépkocsik útján tör­ténik. További gépkocsiknak a beszerzése olyan nagy költségösszeget igényel, hogy a főváros jelenlegi nehéz pénzügyi helyzete mellett új beszerzésről nem lehet szó és így más megoldási módot kellett ke­resni annak érdekében, hogy a pormentes szemét­gyűjtés kérdése kisebb áldozatokkal legyen rendez­hető. A Köztisztasági Hivatal vezetője lófogatú háziszemét gyűjtő kocsik bevezetése iránt tett javas­latot azzal, hogy nemzetközi pályázat útján szerez­tessék be egy olyan szerkezetű kocsiminta, amely a használhatóság és olcsóság szempontjából is meg­felelőnek mutatkozik. A székesfőváros vezetősége magáévá tette ezt a javaslatot és a vonatkozó nemzetközi tervpályáza­tot a múlt szeptember hó 10-iki batáridővel meg­hirdette. A pályázatra rajzokkal és modelekkel fel­szerelve tíz ajánlat érkezett és azokat a főváros külföldi és hazai szakértők bevonásával feliilbírál- tatta. A szakértők véleménye alapján a polgármes­ter utasította a Köztisztasági Hivatal igazgatósá­gát, hogy a legmegfelelőbbnek talált bárom modell szerkesztőjével folytasson tárgyalásokat aziránt, hogy a kijelölt ajánlattevők mindegyike készíttesse el az ajánlatához mellékelt és a lóüzemű pormentes szemétgyűjtésre alkalmasnak látszó kocsiszerkeze­tét természetes nagyságban s ennek megtörténte után kipróbálásra alkalmas kivitelben bocsássa a Köztisztasági Hivatal rendelkezésére. Erre vonat­kozólag a Köztisztasági Hivatal az ajánlattevőkkel már megállapodott és a szállított kocsiknak kipró­bálása után fogja majd a szakértőbizottság megál­lapítani, hogy a pormentes lóíizemű házhízemét-gyüjtés be­vezetésére melyik kocsiszerkezet a legalkal­masabb és melyik kocsiszerkezetet fogja a fő­város a higiénikus szemétgyűjtés céljára vég­legesen megvásárolni. Nagy hóesések alkalmával állandóan panaszok merültek fel amiatt, bogy a hómunkások felvételi helyein — sokszor már órákkal a felvételek és a munka megkezdése előtt — a jelentkező munkások­nak hosszú ideig kellett várakozni és sorban állni. Eltekintve attól, hogy ez a csoportosulás és vára­kozás szociális szempontból kifogásolható volt, hely­telen volt azért is, mert a hómunkásoknak a munka megkezdése előtt a hideg szabad levegőn való ácsorgása károsan befolyásolta azoknak a munka­idő alatt kifejtendő munkateljesítményét és mun­kájuk értékét lényegesen csökkentette. Ennek a mindenképen káros és jogosan kifogásolható álla­potnak végleges megszüntetése érdekében szüksé­gesnek mutatkozott a hómunkások felvételi rendszerének újabb szabályozása. Evégből a közegészségügyi ügyosztály érintkezésbe lépett a m. kir. Állami Munkaközvetítő Hivatal ve­zetőségével. A lefolytatott tárgyalások során az Állami Munkaközvetítő Hivatal a hómunkások fel­vételének a közvetítését vállalta olymódon, hogy a téli idény beállta és a havazások kezdete előtt a hómunkára jelentkezőket központosított nyilvántar­tásba veszi és a jelentkezés sorrendjében minden jelentkezőnek a lakásához legközelebb eső felvételi helyre szóló, számmal ellátott hómunkás-igazol­ványt szolgáltat ki. A felvételi helyeken kifüggesz: tett táblákon pedig a Köztisztasági Hivatal száni- szerint pontosan megjelöli a legközelebbi időpont­ban munkába állítandó rendkívüli hómunkások szá­mát és egyúttal azt is, hogy milyen számú jelent­kezési lappal ellátott munkások kerülnek egy-egy munkaturnus kezdetén munkába. A hómunkásoknak ilyen módon való össze­írását az Állami Munkaközvetítő Hivatal az idén már befejezte. Ennek kapcsán 8200 jelentkező részére állított ki hó­munkás-igazolványt és a jelentkezőket 14 felvételi helyre sorszám szerint besorozta. Ezzel a létszám­mal a beállható nagyobb havazás esetén is a szük­séges rendkívüli munkás állomány biztosítottnak látszik. Az új rendszer bevezetése bizonyára lényeges javulást fog eredményezni és meg fogja szüntetni az elmúlt évek során tapasztalt tömeges csoporto­sulásokat, viszont a munka rovására is menő ácsor- gás kikapcsolásával a rendkívüli hómunkások mun­kateljesítményét fokozni fogja. Megemlítésre érdemesnek tartom még azt a na­gyobb összegű beruházást, amely a Köztisztasági Hivatal szeméttelepének ki­egészítését tette lehetővé. A székesfőváros a Köztisztasági Hi­vatal részére ebben az évben megvásárolta, a pest­szentlőrinci szeméttelep mellett elhúzódó 53 katasz- trális hold kiterjedésű ingatlant Szemere István örököseitől. Erre a vételre a főváros vezetőségét az indította, hogy megszerezze azt a területrészt, amelyet még néhai Szemere István engedett át a vele kötött kisajátítási egyezség értelmében a fő­városi szeméttelep részére bizonyos évenkénti szol­gáltatás fejében. Erro a területrészre a Köztiszta­sági Hivatalnak a szeméttelepi vasútvonal kiterjesztése céljából volt szüksége. De indokul szolgált a meg­vételre az a körülmény is, hogy a szeméttelep köz­vetlen közelében levő terület ne kerüljön idegen kézbe, mert ez azzal a következménnyel járhatott volna, bogy a szeméttelepet jelenlegi helyén előbb- utóbb meg kell szüntetni. Minden valószínűség sze­rint ugyanis a kérdéses ingatlan parcellázása ese­tén az érdekeltek állandóan kifogásolták volna a szeméttelep közelségét és szorgalmazták volna an­nak máshova elhelyezését. Ezzel az ingatlanvétellel a főváros megszüntette a Szemere István örököseivel szemben fennálló köte­lezettségét és lehetővé tette azt, hogy a Köztisztasági Hivatal szükség esetén kibővítse a szeméttelep mai területét. Az ingatlan megszerzése a fővárosnak 170.000 pengőjébe került. Napirenden a piacok modern rendesése Mint a Fővárosi Hírlap megírta, december ele­jén megkezdték a Haller-téren a kubikos-szálló épí­tését. A sokat emlegetett probléma tehát megoldó­dott, a kubikosok, akik a Teleki-téren télen-nyáron subájuk védelme alatt, a szabadban tanyáztak, a főváros jóvoltából fedél alá jutnak. Hogy a Teleki-térről a kubikosok elkerültek, újabb tápot ad a józsefvárosi polgárság mozgalmá­nak, hogy az ószerespiac is rendezésre kerüljön és ezzel együtt az elavult élelmiszerpiacot is átépít­sékÉrtesülésünk szerint ebben az ügyben a legkö­zelebb erélyes akció indul meg a Józsefvárosban. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjához tartozó VIII. kerületi törvényhatósági bizottsági tagok ál­landóan sürgetik a Józsefváros rendezését, sokat foglalkoznak a Teleki-tér kialakításával olyanfor­mán, hogy az ószeres, valamint az élelmiszerpiacon érde­kelt kereskedők és iparosok sérelme, tehát mindennemű kitelepítés nélkül rendeztessék a Teleki-tér mind a városkép, mind a higiéna szemmel tartásá­val. Egyik érdekes elgondolás szerint a Teleki-tér egy részét parkosítani kell, belekapcsolódva abba a parksávba, amely az OTI székhaza előtt elvonul e« amely az OTI épülő balesetkórháza előtt folyta tódni fog. A piacokat — kevés kivétellel, — általában rendezték a főváros területén. Mint értesülünk, a Hungária-körút cs Lehel-utca sarkán lévő, a mai igényeknek meg nem felelő piac ren­dezésére kerül legközelebb sor. Ez annál is inkább szükséges, mert a rövidesen felépülő óbudai híd az odavezető Hungária-körút forgalmát nagy mértékben megnöveli, már pedig a piac, amely a Hungária-út testében van elhelyezve, erősen akadályozza a forgalmat. Olyan megoldás mutatkozik kívánatosnak, mint amely szerint a Fehérvári-iít piacát rendezték. Itt az út előtti térre telepítették a piacot, szépen kikövezett területre építve a blokkszerűen kiképezett bódékat és ezzel példát szolgáltattak arról, hogyan lehet szerény anyagi eszközökkel is az igényeknek megfelelő, modern piacot berendezni. Hasonlóképpen alapos rendezésre szorul Kőbá­nyán a Martinovics-téri elavult piac is. A Ferdi- nánd-téri piacot legutóbb rendezték ugyan, de a téren álló új templom közelsége és az ide gravi- táló új-lipótvárosi forgalom korszerűbb rendezést kíván. Ezek a piaci problémák foglalkoztatják a fővá­rost, Ha ezeket a rendezési munkálatokat keresz­tülviszik, akkor 12 csarnokával és 7 nyílt piacával a budapesti piac-ké'd^s rendezés tekintetében nyugvópontra jut, bizonyára nem sok időre, mert a rohamos fejlődés ezen a téren sem engedi meg a megállást.

Next

/
Thumbnails
Contents