Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-11-30 / 48. szám
Budapest, 1938 november 30. ESŐBB 3 Uj pártcsoportosulások a városi politikában A kormány válság" napjai erős kihatással ■'voltak a városi politika alakulására, amely ' végeredményében a kormánypárt átcsoportosítására Vezetett. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjából dr. Zsitvay Tibor és vele együtt 15 törvényhatósági bizottsági tag kivonult és megalakították a Nemzeti Községi Pártot. A Az iskolai egészségvédelmi szervezet és szolgálat rendezése ügyében a székesfőváros törvényhatósági bizottsága szabályrendeletet alkotott, amelyet kormányhatósági jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez terjesztett fel. A belügyminiszter — a pénzügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszter véleményéinek meghallgatása után — a szabályrendeletet általában jóváhagyta, azzal a kikötéssel, hogy több pontjában észrevételeinek meg' felelőén módosítani kell. Ehhez képest most a közoktatásügyi ügyosztály módosított szabályrendeletet ■ készített, amelyet a legközelebbi közgyűlés elé ter■ jeszt. A módosítás érteimében az iskolába újonnan belépő tanulókat még a rendszeres tanítás megkezdése előtt, de legkésőbb október hó végéig meg kell '■ az iskolaorvosnak vizsgálni. Az iskolaorvosi szolgálat hatályossága szempontjából ugyanis — a belügyminiszter szerint — ennek az első vizsgálatnak nagy jelentősége van azért, hogy azok a gyermekek, akik akár saját érdekükben, akár társaik érdekében nem valók az iskolába, onnan idejében, akár ideig• lenesen, akár véglegesen visszatarthatok legyenek. A módosított szabályrendelet szerint úgy a rend• szeres, mint az ideiglenes iskolaorvosok kineVeate- téséhez, illetőleg- alkalmaztatásához az 1936. IX. t.-c. • 16. §-a. értelmében a belügyminiszter előzetes hozzájárulását kell kikérni. Az ideiglenes minőségben alkalmazható iskolaorvosok és iskola-szakorvosok, valamint Nemzeti Egység Fővárosi Pártjában visszamaradt párttagok dr. Vályi Lajost választották meg ügyvezető elnöknek és elhatározták, hogy a Keresztény Községi Párttal szoros együttműködést . fejtenek kiAz új pártok erőviszonyai véglegesen még nem alakultak ki. az iskolai gondozónővérek és az iskolaszakorvosi asszisztensnők legmagasabb létszámát — a módosítás értelmében — nem a költség- vetés megállapításával kapcsolatban évről- évre, hanem ebben a szabályrendeletben kell megállapítani. Az eredeti szabályrendelet szerint az iskolaorvosok, valamely más állandó intézmények, vagy tiszteletdíj élvezetével egybekötött alkalmazást vagy tisztséget is vállalhatnak. Ezt a rendelkezést olykép kellett módosítani, hogy a kinevezett iskolaorvosok állandó illetményekkel összekötött alkalmazást egyáltalában ' nem vállalhatnak. A módosított szabályrendelet az iskolaorvosi és iskolaszakorvosi állások létszámára vonatkozólag korlátozást állapít meg. ' így 1938-ban a IX. fizetési osztályban 48, a VIII-ban 12, a VII.-ben 12, 1939-ben a IX.-ben 36, a VIII.-ban 18, a VII.-ben 18, 1940-ben a IX.-ben és VÜL-ban 24—24, a VII.-ben 16, a Vl.-ban 8, 1942-bem a IX.-ben és VIII.-ban 24—24, a VII.-ben 12^ a Vl.-ban 12 állás tölthető be. Űj rendelkezés az is, hogy az iskolaorvosok egészségtan tanári, valamint általában a nevelői és) az oktatói működésük irányítása és felügyelete tekintetéhen a közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935.-VI. t.-c. rendelkezései alá tartoznak. valósítása a törvényhozás kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ez az oka többek között annak, hogy az Országos Tisztviselői Bctegsegélyzési Alap lótesíté- sévcl kapcsolatos kötelező biztosítást is csak törvényes felhatalmazás alapján lehetett keresztülvinni. A főváros tisztiügyészsége azonban rámutatott előterjesztésében, igen helyesen, arra, hogy ha az Országos Tisztviselői Betegsególyzési Alap a kötelező (kényszerű) biztosítás egyik megnyilvánulási alapja, a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapját ugyancsak a kötelező (kényszerű) biztosítás egyik megnyilvánulási alapjának kell tekintenünk. Hiszen az Országos Tisztviselői Bctegsegélyzési Alap rendeltetése a 7700/1934. M. E. számú kormányrendelet 1. §-ából megállapíthatólag az igény jogosulták ingyenes vagy kedvezményes egészségügyi ellátásban részesítse, az igényjogosultak részére szülés esetén gyermekágyi segély, elhalálozás esetén temetési segély folyósítása, az igényjogosultak részére egészségügyi intézmények létesítése és fenntartása. — A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapjának életrehívása, fenntartása és fejlesztése nem törvényen és nem törvényes felhatalmazáson, hanem a törvényhatósági bizottság elhatározásán alapszik, és annak folyománya. Ha igaz az, hogy a kötelező (kényszerű) biztosítás (társadalombiztosítás) bármely nemének megvalósítása a töi*vényhoizás kizárólagos hatáskörébe tartozik, úgy a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő AlaPJ jára vonatkozó rendelkezések és szabályrendeletek törvényes alap hijján vannak és a belügyminiszter akkor, amikor ezeket a rendelkezéseket magába foglaló közgyűlési határozatokat, és szabályrendeleteket jóváhagyta, törvényellenes állapot kialakításában tés fenntartásában működött közre. Ez a belügyminiszter leiratából folyó következtetés beláthatatlan következményeket vonhat maga után és olyan állapotokat teremthet, amelyeknek a bekövetkezését megakadályozni elsőrendű közérdekként jelentkezik. — A biztosításnak ezt a szabályozását, amelyről a szabályrendeletben szó van, nem a magánjog körébe tartozó egyszerű biztosítási ügyletnek, hanem a közigazgatás körébe tartozó olyan illetménykérdésnek minősítjük, amelyet a törvényhatósági bizottság- az 1930. évi XVITI. t.-c. 42. §-& 1. bekezdésének g) pontja, illetőleg 57. §-ának 1. bekezdése és általában a közszolgálati jogviszony szabályozására vonatkozó jogosultsága alapján saját hatáskörében hivatott rendezni. — Illetménykérdés az, hogy a törvényhatósági bizottság jogszabály megalkotása útján megterhelheti-e az általa ugyancsak jogszabály keretében megállapított illetményt olyan összegekkel, mint amilyeneket a biztosítási díjak részben való fedezését szolgáló levonások jelentenének. Ugyanígy az illetmény kérdések csoportjába tartozik az is, hogy a székesfőváros alkalmazottainak járandósága havi 2 százalék járulékkal megterhelhető-e abból a célból, hogy a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja fenntartható és a törvényhatósági bizottság általi az alap életrebívásával kitűzött cél elérhető legyen. — Mindezekre való tekintettel, azt az előterjesztést tettük a polgármester úrnak, hogy a belügyminiszter úrhoz írjon fel ebben az ügyben. Feliratában tárja fel a helyzetet és Nincs még véglegesen eldöntve az orvosok szavatossági biztosítása Kinevezett iskolaorvosok más állandó alkalmazást nem vállalhatnak Újból a közgyűlés elé kerül az iskola egészségvédelméről szóló szabályrendelet A belügyminiszterhez intézett fellerjesziésében a főváros a rendelet megváltoztatását kéri — Van-e joga az önkormányzóinak kötelező biztosítást rendszeresíteni A főváros törvényhatósági bizottsága, mint ismeretes, a székesfővárosi kórházak orvosainak szavatossági biztosítása ügyében szabályrendeletet alkotott, amellyel kettős célt szolgált: egyrészt az orvosokat akarta mentesíteni a műhibákból eredő kártérítésektől, másrészt mentesíteni akarta magát a fővárost, mint kórbázfenntartót a kártérítési perek anyagi következményeitől. A szabályrendeletet a belügyminiszter nem hagyta jóvá. A kérdés ezzel nem kerül le a napirendről, hanem újból foglalkoztatni fogja a közgyűlést, amely előreláthatólag álláspontjának megváltoztatására fogja kérni a belügyminisztert. Erre vonatkozólag a közegészségügyi ügyosztály, a tisztiügyészséggel egyetértőleg, a kérdés igen beható letárgyalása után, erős jogi érvekkel alátámasztott előterjesztést tett a polgármesternek. Kérdést intéztünk ebben az ügyben dr, Salamon Géza tanácsnokhoz, a közegészségügyi ügyosztály vezetőjéhez, aki a szabályrendeletről és az újabb felterjesztés indokairól a következő ismertetést adta: — A főváros közbórházaiban működő orvosok szavatossági biztosítása érdekében a közgyűlés szabályrendeletet alkotott. Ez a szabályrendelet kimondta, hogy a székesfőváros szavatossági biztosítást köt a székesfővárosi kórházaknál alkalmazott, valamint vendégként a kórházaknál működő orvosok által, orvosi működésük során elkövetett műhibákj VASGERENDA, VASÚTI SIN, I húzott és öntött vascsövek legolcsóbban kaphatók FEJTŐ BÉLA VACI-ÚT 37. SZÁM I alatti vastelepén Telefon: 291-259 6 | bot, vagy a terhűkre róható mulasztásokból kelet- j kező, továbbá a kórházi ápolószemélyzet, a kórházi i alkalmazottak gondatlanságából vagy mulasztásából, j a kórházi gépekkel kapcsolatban előálló balesetekéi bői a székesfőváros, mint kórházfenntartó és tulaj- J dónos ellen támasztható kártérítési követelések fe- ; elesésére. Megállapította • a szabályrendelet, hogy a szavatossági biztosítás 50 százalékát a székesfőváros, 50 százalékát pedig a székesfővárosi kórházakban működő, székesfővárostól havi fizetést élvező orvosi személyzet viseli. — Ezt a szabályrendeletet jóváhagyás céljából felterjesztettük a belügyminiszter úrhoz, aki leiratában arról értesítette ai fővárost, hogy a szabályrendeletet nem hagyja jóvá., A miniszter hivatkozott az 1930:XYIII. t.-c. 44. §. első bekezdésére, amelyben az a rendelkezés foglaltatik, hogy a törvényhatóság szabályrendeletet csak a székesfőváros közigazgatásának körébe eső közügyekben alkothat. — A leiratban kifejtett álláspont szerint szavatossági biztosítás (helyesebben kárbiztosítás) pedig egyrészt olyan magánjogi (hiteljogi) ügylet, amelynek megkötése a kárbiztosításra vonatkozó jog szabályai, nevezetesen a kereskedelmi törvénynek ide vonatkozó rendelkezései értelmében az érdekelt felek önkéntes akaratelhatározásától függ, tehát a magánjog körébe tartozik, másrészt a kötelező (kényszerű) ; biztosítás megvalósítása nem az összkormányzat, hanem a törvényhozás kizárólagos joga (kötelező baleset-, öregségi biztosítás <stb.). A törvényhozás kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések szabályozását pedig az önkormányzatú testület felhatalmazás nélkül hatáskörébe nem vonhatja. Ezen elvi okok miatt nem nyerhetett a szabályrendelet hatósági jóváhagyást. — A leirat szerint a „kötelező“ (kényszerű) biztosítás (társadalombiztosítás) bármely nemének megkérje a belügyminiszter urat, hogy álláspontját változtassa meg és a szabályrendelet jóváhagyását tegye újabb megfontolás tárgyává. padlások szakszerű légoltalmi iétesitése és berendezése, az összes lég- és gázvéíüeimi szakfelszerelések. Polgári Eé^oltalom eéljalra szolgáló gázálarcok ierakata SZALAY ÉS T&RSA Alkotmány-utca 11 Teiefon : 111—713.
