Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-11-23 / 47. szám
Budapest, 1938 november 23. 5 A hét halottal Báró Harkányi Dános — Ernszt Sándor — Sümegi Vilmos — Dr Bari Ágost — Dr. Gerlóczy Endre Az elmúlt hét halálozási krónikája nagy veszteséget jelent a magyar közélet számára, amelynek öt kiválósága hagyta itt a szellemi küzdőpályát. Meghalt nyolcvan éves korában báró Harkányi János titkos tanácsos, a felsőház tagja, a magyar közgazdasági életnek hosszú időn át kimagasló reprezentánsa, aki a világháború előtti években a politikai életben is vezetőszerepet vitt. 1896-ban került a képviselőházba és előbb a szabadelvű párt, majd a .munkapárt oszlopos tagja volt. 1903-ban a király a főrendiház örökös tagjává nevezte ki. 1913-ban, amikor már nem tartozott az aktív politikusok közé, a Tisza-kormány kereskedelmi minisztere lett és ebben a minőségében rendkívüli szolgálatokat tett a magyar iparnak és kereskedelemnek a hadiszállítások körül Ausztriával szemben megvívott küzdelmeivel. Érdemei elismeréséül Ferenc József titkos tanácsossá nevezte ki. A Tisza-kormány 1917-ben történt lemondásával búcsút mondott a politikának és teljes erejével a közgazdasági életet szolgálta. Igazgatósági tagja, utóbb elnöke volt a Magyar Általános Hitelbanknak és az intézet érdekkörébe tartozó többi nagy iparvállalatnak köztük a Magyar Cukoriparnak, a Ganz és társa villamossági-, gép-, vágón- és hajógyárnak, a Fémáru-, fegyver- és gépgyárnak. Haláláig viselte tisztségeit, amelyek ellátása közben, mint életének minden szeretetreméltó- ságával, jeles szellemi tulajdonságaival és nagy gazdasági tudásával hódított meg mindenkit. Eruszt Sándor apostoli protonótárius, volt miniszter, az Egyesült Kereszténypárt egyik vezére hirtelen bekövetkezett halálával döbbentette meg a közvéleményt. A magyar politikai életnek nagy és nemes egyénisége húnyt el vele. Krisztus igazi papja volt, aki a politikában és társadalmi életben mindig a szociális igazságokat kereste és mint tanítómester hajolt az emberek fölé. Sok évtizedes politikai működése, a pályáján szerzett tekintélye és példás puritánsága megkülönböztetett helyet biztosított neki az utóbbi politikai korszakban, amelyben mindig a pártharcok fölé tudott emelkedni. 68 éves volt Ernszt Sándor, aki 1901-ben jutott első ízben mandátumhoz. A kommün után ő alapította meg a Keresztény Szociális Gazdasági Pártot. Tagja volt a nemzetgyűlésnek, maid a képviselőháznak. Volt olyan választás is, amelyen egyszerre öt mandátumot kapott. Vass József halála után népjóléti miniszter lett, gróf Károlyi Gyula kormányában pedig kultuszminiszter. Az országos politika mellett résztvett a Keresztény Községi Párt irányításában is. Barátja volt a sajtónak, aminek jeleként első havi miniszteri fizetését a Hírlapírók Nyugdíjintézetének ajánlotta fel. A magyar politikai élet letűnt hősi korszakának, a Kossuth Lajos nevével örökös harcot folytató függetlenségi tö’’ekvásokn°k ma^k^ns és az idők folyamán romantikussá szelídült alakja dőlt ki* Sümegi Vilmos volt országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsos, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának örökös tagja halt meg 75 éves korában. Kora ifjúságitól a 48-as függetlenségi eszmékkel és az ujságkiadással forrott össze. Rákosi Jenőnek, Ugrón Gábornak, Justh Gyulának. Bartha Miklósnak, Holló Lajosnak, Zilahi Simonnak, Kaas Ivornak, Gaál Gasztonnak volt a politikában és a sajtóban fegyvertársa. Ifjúságában és férfikoTában a Székelyföld volt a szerelme és a képviselőházban is mindig székely kerületet képviselt, amikor pedig haja hófehérré vált, a Balatonnak esküdött hűséget. Az év jórészét bogiári villájában töltötte. Kiadója volt Holló Lajos Magyarországának és élete végéig viselte ezt a tisztséget. Egyik alapítója volt az Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíiegyesületének amelyet mint elnök, haláláig vezetett. Hajdan élénk részt vett a várospolitikai életben és mint a főváros törvényhatósági bizottságának örökös tagja, szorgalmasan megjelent minden közgyűlésen. Mikor hófehér hajával, Kossuth- szakállával közöttünk járt, a régi Magyarország emlékei éledtek fel lékünkben. A magyar ujságkiadás halottja mellett a magyar újságírásnak is nagy vesztesége van. Dr. Bari Ágost miniszterelnökségi sajtóelőadó, a Budapesti Hírlap közgazdasági szerkesztője húnyt el 66 éves korában tragikus hirtelenséggel. A mai idősebb újságíró- generáció egyik legkiválóbb tagja, a magyar köz- gazdasági publicisztika legalaposabban képzett, elr,ő- rangú képviselője volt, a munkabírásnak, a mindig tettrekészségnek példaképe, akinek ragyogó tolla soha megoldhatatlan problémát nem ismert. Bölcsességét, éleslátását, tudását a kormányzat is VI G H MI K#reixtény frontharco» ß0^tIzSTlL‘R. Telefonszám: 135— 827. ÜVEG EZÉ Sí VALCACíIT BUDAPEST, Vili., RiKÓCZI-CT 73. FlOki Rákosszentmihály, Szt. Korona-u. 143. Vállalom: »* fl v e £ e » síiikmába vágó mindé n- n e m A munkálatokat a legszolidabb árakon. igénybevett© és különösen nagy feladatok megoldását bízta rá Gömbös Gyula, akinek szociális munkájában egyik leghűségesebb munkatársa volt Bari Ágoston. Gazdasági és politikai képzettségével párhuzamot tartott erős szociális érzése, amely nemcsak írásaiban, hanem élete egyéb ténykedéseiben is megnyilvánult, ez kifejezésre jutott rokonszenves egyéniségében és derűt árasztó humorában is. Számos előkelő lapnak, köztük a Pester Lloydnak, legutóbb pedig a Budapesti Hírlapnak volt oszlopos munkatársa. Büszkeséggel gondolunk arra, hogy hosszabb időn át a Fővárosi Hírlap is belső munkatársai közé számíthatta. Élete utolsó percéig dolgozott. A szerkesztőségből tért haza halála éjszakáján és amikor már halálos szívrohama jelentkezni kezdett, még odament a telefonhoz és egy gazdasági hírről utasítást adott lapjának: az ujságíró- lelkiismeret utolsó üzenetét a halál előtt... Dr. Bari Ágostot vasárnap délelőtt 11 órakor nagy részvét mellett temették el a farkasréti temeA modern iskolai kultúra terén megállás nélkül halad előre a székesfőváros sokféle típusú iskolájában. A filmoktatás, az ifjúsági színielőadások, a sport, a tanulmányi utazások, a korszerű oktatás eszközei, amelyeket nagy szeretettel ápol ma is Szendy Károly polgármester, aki közoktatásügyi tanácsnok korában ebben az irányban is sok úttörő munkát végez és méltóképpen folytatja ezt az utat és nyit új utakat dr. Felkay Ferenc tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője, aki az új kor tanítási rendszerének legújabb eredményeiről a következő felvilágosítást adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A filmoktatás nem évről-évre, de hónapról-hónapra is nagy haladást ' mutat. A főváros különleges igényeinek megfelelően 75 százalékban saját filmjeivel látja el iskoláit. Különleges helyzete van abban is, hogy középfokú és középiskolákon kívül, országos viszonylatban egyedülállóan, az iparostanonc-, kereskedőtanonc- és különösen az elemi iskolák részére is készíttetett filmeket és azokat is bekapcsolta a filmoktatásba. — Az állam és a főváros filmoktatása között szoros kapcsolat áll fenn, amelynek alapján úgy az állam, mint a főváros az általa készített vagy beszerzett filmekről saját költségükön másolatokat készíthetnek és azokat az iskolai vetítés céljaira kölcsönösen felhasználhatják. — A fővárosnak jelenleg 124 iskolai filmje van. Ebből eredeti gyártás 63, átalakított 45, az államtól átvett 16. Ezek közül kettő hangosfilm. A filmeket vetítő iskolák száma 113. — A filmoktatás fejlődésével fokozatosan, hónapról-hónapra emelkedett a vetítések száma. A múlt tanévekhez viszonyított számadatok azt mutatják; az 1936—37. tanévben összesen 9916 vetítés volt, az 1937—38. tanévben 13.145 ég ebből októberre 1164, decemberre 1237, januárra 1571, márciusra 2493 esett. Az idei vetítések száma 1608, de itt számításba kell venni a csonka szeptembert, amelyre csak 362 vetítés esett. — Tizenkét évvel ezelőtt rendszeresítette a főváros az ifjúsági színielőadásokat a Városi Színházban. Ezek a kitűnően bevált előadások az idén is folynak. Sorrend szerint Szigligeti, Moliére, Herczeg Ferenc, Shakespeare, Schiller, Katona, Jókai színművei és Farkas Imre dal játéka kerülnek előadásra. Az ifjúsági operaelőadások során Liszt, Poldini, Rékai, Verdi, Wagner, Puccini, Strauss kerülnek műsorra. — Az iskolai tanulmányi kirándulások keretében október 19.-én Vácra rendeztünk hajókirándulást 860 résztvevővel október 24., 24., és 28.-án Veszprém—Herendre autobuszkirándulást 120, illetve 150 résztvevővel, október 25.-én és 27.-én pedig Tata- tóvárosba ugyancsak 120—150 résztvevővel. — Az idei tanévben is megkezdődtek a Rudasuszodában és a margitszigeti Nemzeti Sportuszodá' ban a sokásos úszótanfolyamok. A november közepéig tartott Rudas-uszodai tanfolyamon 150, a december közepéig tartó nemzeti sportuszodái tanfolyamon pedig 800 fiú- és leánytanuló vett részt. — Megindultak tőben. Megjelent a temetésen Szász Lajos pénzügyi államtitkár, dr. vitéz Kolozsváry Borosa Mihály, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, dr. Rá- kóczy Imre miniszteri osztályfőnök, Praznovszky Iván, a Lapkiadók Testületének elnöke és igen sok újságíró. A ravtalnál a miniszterelnökségi sajtó- osztály nevében dr. Dulin Elek, a sajtóosztály helyettes vezetője, a Budapesti Hírlap nevében Mariáss Imre, az Újságíró Egyesület nevében Béry László és a közgazdasgi újságírók nevében Berkes Róbert kormányfőtanácsos, az Uj Nemzedék főszerkesztője búcsúztatta a halottat. Dr. Gerlóczy Endre kormányfőtanácsos, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese zárja be halálával a közélet veszteséglistáját. Ereje teljében, 54 éves korában ragadta el a halál tevékeny életéből. Előkelő szerepet játszott a jogásztársadalomban. 1910 óta volt bejegyzett tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, amelynek később választmányi tagja, ügyésze és az idei évtől clnökhelyeteso lett. Kiváló jogász volt, aki nemcsak mint gyakorló ügyvéd, hanem mint a jog tudós művelője is, nagy tekintélyt szerzett a jogászvilágban. Mint a Budapesti Ügyvédi Kamara egyik képviselője, tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának. Ebben a minőségében különösen az autonómia védelme érdekelte. Felfogását „Az autonómia legújabb szervének, a felebbezési albizottságnak szerepéről“ című, erős jogi érvekkel alátámasztott nyilatkozataiban szögezte le a Fővárosi Hírlap hasábjain. az első ízben megrendezésre kerülő Toldi Miklós vándordíjas polgári fiúiskolái labdarúgómérkőzések, amelyeken 24 iskola mintegy 360 tanulója vesz részt. Ugyancsak megkezdődtek a polgári fiúiskolák kézilabdamérkőzései is, amelyeken szintén 360 tanuló vesz részt. Ezután felvilágosítást kaptunk a fővárosnak egy nagy előhaladást mutató iskolájáról, amely az idei tanévtől új elnevezést kapott. — A XIV. kerületi Kövér Lajos-utcában működő és eddig a középfokú iskolák csoportjába tartozó községi felső mezőgazdasági iskola elnevezése miniszteri rendelet folytán mezőgazdasági középiskolává változott. Ezzel az elnevezéssel az iskola jellege olyan előnyös változást nyert, amely főképpen az iskola által adott képesítés tekintetében nyilvánul meg. — A folyó tanévben nyitottuk meg az iskola negyedik párhuzamos osztályát, úgy, hogy jelenleg mind a négy osztálya párhuzamos. A IV. párhuzamos osztály megnyitása folytán a tanulók elhelyezése szükségessé tette az iskola kibővítését, ami folyamatban van. — Az iskola iránt különösen tiagy az érdeklődés és tekintettel arra a fontos hivatásra, amelyet a mezőgazdasági életre való neveléssel betölt, kívánatos, hogy amint arra lehetőség nyílik, rendes kőépületben nyerjen elhelyezést. Világosságban éli éleiét keresi kenyéréi az ember. Szemének egészségéi óvja a fehéren sugárzó, áram- lakarékos Tervszerű és gyors ütemben halad az újszerű oktatás a főváros iskoláiban
