Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-11-23 / 47. szám
Budapest. 1938 november 23. A rm& R=aBa»a^a.a«t'.%><Kisajw ■flKsasaoBiiaagssKS; messaBaE; a A Nagyszabású fenyegető kislakásinség leküzdéseié polgármester már elkészítette a háromezer kislakás építésének programját A kislakások kérdésének megoldása egyik legnagyobb és legégetőbb problémája ma a fővárosnak. A magántőke az utóbbi évek építési konjunktúrájában a luxuslakások ápítése felé fordult, az idei esztendőben pedig szinte teljesen abbahagyta lakástermelő tevékenységét. Miután a kislakások hiánya mind érezhetőbbé válik, a főváros veszi át szociális gondoskodása keretében ezt a feladatot is: maga épít és ezzel egyúttal az építőkedv új megindulásának akar lökést adni. Erről a nagyfontosságú akcióról kérdeztük meg dr, Schalet Dezső alpolgármestert, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő nagy figyelemreméltó felvilágosításokat adta: — A történelmi események felé fordul lelkes figyelmünk mostanában, de azért nem állott meg a munka üteme a fővárosban. Az időszerű napi feladatok elintézése mellett előkészítettünk nagyarányú akciókat is. Ilyen a kislakásépítési mozgalom. A fővárosnak föltétlenül kell valamit tennie, mert a magántevékenység ebben az irányban nagyon ellanyhult. Azelőtt az adómentesség megadása volt a -serkentő erő. Az adómentesség ma már csak bizonyos körzetekre szorítkozik és ezeken a helyeken is inkább a páros- fejlesztési szempontokhoz igazodik. Ez a körülmény szinte kizárja, hogy olcsóbérű kislakások épüljenek. Pedig, hogy ezekre milyen szükség van, világosan kitűnik a statisztikai adatokból is. Az olcsóbérű kislakások száma állandóan csökken és ma már a munkások és kistisztviselők számára majdnem megoldhatatlan probléma a megfelelő lakás megszerzése. A polgármester munkaprogramjába tartozik a fővárosi lakásviszonyok állandó figyelemmel tartása és a főváros keresi is a módot arra, hogy a kislakásokban mutatkozó hiányokat valahogyan eltüntesse. Ebben az esztendőben közel ezer kislakást építettünk fel. Ez a lakosság arány számához viszonyítva nem jelentett sokat és a lakáspiacon nem is mutatkozott a kívánt kínálat. A polgármester úr a legkomolyabban foglalkozik a lakásügy megoldásával, aminek jeleként már nyilvánosságra is került, hogy 3000 lakást kíván felépíteni, ami mindenesetre már nagy segítség lenne. A polgármester az összes illetékes ügyosztályok bevonásával már kidolgoztatta a 3000 kislakás felépítésére vonatkozó tervezetet és a főváros akcióját kapcsolatba akarja hozni azzal a kormányhatóság részéről megnyilvánult kívánsággal, hogy az állam is most építse meg a régebben tervbe vett ezer kislakást. Messzemenő tervei vannak a polgármester úrnak arról, hogy Murftá1]«n líktrékoirtl HairolHo« t»fc«réko*M* RaíínlIJon takarékok«* Haiíniflo. takarékokéi Hal on takarókgázt! Használjon takarekgazt» Használjon takarékgázt > Használjon takarékgázl kgáztl Használjon takarékgázt! Használjon takarékgázt! Használjon takar pználjon takarékgázt! Használjon takarékgázt! Használjon on takarékgázt! Használjon takarékgázt! Haszn; karékgázt! Használjon takarékgázt! Ha ékgázt! Használjon takarékgázt! h gázt! Használjon takarékgázt! t! Használjon takarékgá^ Használjon isználjon ználjon takarékg ta karáé takarc áljon taka az üzemi munkások számára saját tulajdonukba kerülő kislakásokat épít, másrészről pedig a magántőkének ad ösztönzést a kislakások építésére. Ezek a tervek még csak általánosságban mozognak és így a részletekről egyelőre nem beszélhetek. A magántőke ösztönzése összefügg a magánépítkezésnek adandó adómentesség ügyével és így tulajdonképpen a pénzügyi kormány elhatározásától van függővé téve. Ezekben a kérdésekben már voltak tárgyalások, amelyek a közeljövőben még fokozottabb tempóban ioly- tatódnak. Ezt mondta Schuler Dezső alpolgármester erről a nagyfontosságú kérdésről. Do megtudtuk még azt is, bogy a főváros vezetősége különböző kerületekben keres telket a kislakások számára. Schuler Dezső alpolgármester két bizottsági szakértővel, valamint az ipái ügyi és a belügyminisztérium mcgbizottaival már behatóan tárgyalja a kislakás- épílési terveket, hogy az építkezések minél előbb megkezdődhessenek. A főváros ezzel az akciójával is bebizonyítja, hogy a nagy világtörténelmi események nem állították meg a munkát -és hogy késedelem nélkül meg akarja oldani a kislakás-problémát, amelynek szociális és gazdasági jelentősége olyan nagy fontosságú. Április közepétől egyetlen lovat sem importált a lóhúsüzem GczdaaggodaEmak, amelyekre semmi okot sem ad a főváros A székesfőváros egyik elsőrangú szociális intézménye a lóhúsüzem, amely a legszegényebb néprétegeket látja el olcsó áron bússal és amelynek különösen a marba- és sertéshús árának emelkedése idején nő meg a jelentősége, amint ezt a legutóbbi időkben is tapasztaltuk. A nagy áldozatokkal fenntartott lóbúsüzemnek az utóbbi években nehézségekkel kellett megküzdenie, amennyiben a piacokon a minimálisra csökkent la vágóló felhajtása. A főváros a nehézségek ellenére sem mondott le arról, bogy a szegény néprétegeket kellő mennyiségű lóhússal lássa el. A legválságosabb időkben még azt is megtette, hogy drágán vásárolt lovakat vágatott és nagyon jelentős ráfizetéssel látta el a lóhúsüzemet. Ez a módszer csak átmeneti segítség lehetett és ezért kénytelen volt a főváros a földmívelésügyi minisztertől vágólóimportra engedélyt kérni, amit meg is kapott. Már többízben megújíttatta a főváros ez eseten- kint három hónapra szóló import-engedélyt és ezt rette legutóbb is. Október közepén történt a megújítás, amelyre most válaszképen az Országos Mező- gazdasági Kamara a kormányhoz felterjesztést intézett, amelyben a vágólóbehozatal megszüntetését kéri. A Kamara felterjesztése szerint a vágólóbehozatal nemzetgazdasági szempontból nem kívánatos és káros a gazdaközönségre nézve, miután Magyar- ország állandóan nagymennyiségű húsfelesleggel rendelkezik és ennek a feleslegnek külföldi elhelyezése az utóbbi időkben komoly nehézségbe ütközik. Utal a felterjesztés arra is, hogy ugyanakkor, amikor mi vágólovat hozunk be Jugoszláviából és Romániából, saját vágólovainkat külföldön értékesítjük. A most váratlanul felmerült tiltakozás ügyében kérdést intéztünk dr. Rosta János tanácsnokhoz, a közélelmezési ügyosztály vezetőjéhez, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő felvilágosítást adta: — Éppen a Fővárosi Hírlap-ban volt, alkalmam ismertetni azokat a nehézségeket, amelyek a legutóbbi években a vágóló beszerzése elé tornyosultak. Voltak időszakok, amikor 150—250 vágóló között váltakozó heti szükségletünknek hlig egytizedét tudtuk a magyar piacokon beszerezni, de ezenfelül a felhajtás olyan szeszélyesnek mutatkozott, hogy mindent el kellett követnünk, hogy lóhúsüzemünket ne érje kellemetlen meglepetés. Ezért kértünk a földmívelésügyi minisztertől vágóló behozatalára engedélyt, de ezt azzal a célzattal tettük, hogy az engedéllyel csak a végső szükség esetében élünk és az engedélyezett kontingensből csak annyit használunk fel, amennyit lókúsüzemiink múlhatatlanul megkíván. — A gazdaközönségnek tehát semmiféle oka sincsen az aggodalomra. Mindenekelőtt a magyar piacokon szerezzük be a vágólovat és csak akkor fordulunk a behozatalhoz, ha idehaza nincs felhajtás. Bizonyítéka ennek a jelenlegi állapot. Az idei év második negyedétől kezdve lényegesen megjavult a helyzet a magyar piacokon, megfelelő számú vágó- lovat szerezhettünk be és így, annak ellenére, hogy 2(100 vágóló behozatalára meg volt az engedélyünk, április közepétől kezdve egyetlen vágólovat sem importáltunk. — Hat hét előtt járt le a legutóbb három hónapra megújított behozatali engedélyünk, mire ismét me gújít tatt-uk az engedélyt, amely az év végéig biztosítja a főváros számára a vágólóbehozatalt. Tekintettel arra, hogy április közepétől kezdve és jelenleg is kielégítő a vágóló felhajtása, a megújított engedéllyel nem kívánunk élni, de az engedélyre biztonsági okokból szüksé’ giink van. — Vágóló-exportunk jelenleg szünetel, de amikor exportáltunk, akkor se láthattuk el a lóhúsüzem szükségletét az exportra szánt magyar lovakkal. Külföldi felvevőhelyeink igényeihez képest olyan prima áruról volt szó, amelyet a budapesti lóhúsüzem nem tudott megfizetni, amikor változatlanul 76 fillérért adja a leveshúst és 92 fillérért a szín- húst. Semmi fennakadni való sincs azon, hogy akkor, amikor vágólóimportra szorulunk, az olcsón behozott külföldi vágólóval egyidejűleg magas áron megfizetett magyar lovat viszünk ki a külföldre. Arubőség lesz a kokszpiacon Fgyre emelkedik a Gázművek termelése A Gázművek propaganda tevékenységének eredményeként a gáztermelés az idei év elmúlt hónapjaiban 6.5 százalékkal emelkedett az 1937. évhez képest, amikor már 7.6 százalék volt az emelkedés. Ez az eredmény arra készteti a Gázmüveket, hogy propaganda-tevékenységét teljes erővel folytassa és a gázt bevezető, illetve a berendezést bővítő fogyasztóknak a kedvezményeket továbbra is biztosítsa. Ezt a célt szolgálja az október 16-án életbelépett új, kedvezményes gáztarifa is. Kedvező eredményeket ért el a Gázművek a gáz- fogyasztó készülékeknek részletfizetésre való eladásával. Az erre irányuló propagandát tovább folytatják és különösen a gázhűtőszekrények és gáztüzelésű mosóüstök szélesebb körben való elterjesztését fogják most erőteljesebben propagálni. A háztartási gázfogyasztás növelése mellett nagy súlyt helyez a Gázmüvek az ipari fogyasztás fokozására, is és ezen a téren az ipari csoport hathatós munkája révén kedvező eredményre van kilátás. A melléktermények értékesítése is kedvezőbben alakul. A kokszibrikettgyártás lényeges emelkedése, valamint a Pécsi Kokszmüvek termelésének mintegy évi 500 vagonnal való növelése előreláthatólag árűbőséget fog con előidézni. a kokszpiaA nagyobb gáztermelés következtében a Gázmüvek is több kokszot fog termelni, ami bizonyos értékesítési nehézségekkel járhat, úgy hogy a kokszfogyasztás emelése érdekében erőteljes propagandára van szükség. Minden remény megvan arra, hogy a közönség által megkedvelt „Termokoksz“ cserépkályhák, valamint az új koksztüzelésű központi fűtőkazánok szélesebb rétegekben való elhelyezésével sikerülni fog a fűtőkoksz-fogyasztást jelentékenyen növelni és a Gázművek koksztermelésének értékesítését biztosítani. Már hosszabb ideje foglalkozik a Gázművek az adminisztráció gépesítésével, azonban eddig a belföldi gépek beszerzéséhez szükséges külföldi fizetőeszközöket nem sikerült biztosítani. Legutóbb a valutakérdés megoldódott és a gépeket rövid idő alatt üzembe helyezik. Első lépésként a Gázművek gázelszdmolási osztályának ügykezelését szervezi át, a jövő évben pedig az anyagnyilvántartást és elszámolást, valamint a munkabérelszámolást fogja központosaivá gépesíteni. Az ügykezelés gyökeres átszervezését azonban nagyban hátráltatja az irodák mai szétszórt elhelyezése és túlzsúfoltsága, amelyen csak az új székház felépítése segíthet.
