Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-11-23 / 47. szám

egyetlen épülő bérház kedvéért egy egész épület­tömbre megállapították a leeretudvaros beépítési módot. Hogy azonban a Józsefvárost mégse kerülje el a felső jóakarat, arra nézve állandó és hatásos agitációt folytat Katona, János mérnök, a kerüle­tet képviselő törvényhatósági bizottsági tag, aki úgy a városi fórumok előtt, mint a Fővárosi Hír­lapban állandóan ébrentartja ezt a kérdést, még pedg abban a formában, hogy a Józsefváros és a Ferencváros körúton kívül fekvő részein kell meg­építeni az új beépítési mód szerint azokat a bér­házakat, amelyek a kispolgárság számara termel­nek általa megfizethető bérért egyszerű, de azért modern, higiénikus és tetszetős egy-kétszobás la­kásokat. Most, amint látszik, Katona János agitációját siker koronázza. Szendy Károly polgármester a bi­A történelmi fordulatok idejében és az azt kí­sérő jelenségekben, amelyek a nagy tömegek szá­mára csak később, a problémák megérése, a küzdel­mek kohójában kiforrt eredmények beteljesülése után válnak érthetővé, rendkívüli szerepe van a fegyelmezettségnek és a bizalomnak, amelynek leg­szilárdabb alapja a hit. Ez örök és megdönthetet­len igazság, amelynek mindig és minden körülmé­nyek között érvénye van, de amelyet a mostani időkben a hivatottaknak a lelkek elé kell tárni. Erre vállalkozott dr, Vályi Lajos, aki a mi hasáb­jainkon, mint a várospolitikai élet tevékeny és nép­szerű harcosa szokott jelentkezni és akit ezúttal egy új téren mutatunk be: a templomban, ahol a hit •érdekében a hitről prédikált. Az Országos Luther Szövetség győri nagygyűlésén mint a Szövetség budapesti központjának egyik képviselője vett részt és a győri evangélikus templomban előadást tartott. Az élet mai küzdelmekkel, de örömökkel is kirakott aktualitásai között a fényes, az örök utat mutatta meg ebben a magasságokba szárnyaló beszédben, amelynek főbb részeit a következőkben közöljük: — A lefolyt külpolitikai válság legforróbb, el­fojtott indulatoktól íegfeszültebb napjaiban a ma­gyar élet egyik vezető egyénisége, kemény és ke­serű kritikát mondott előttem a szeszélyesen hul­lámzó közhangulatról: az egyik pillanat túlzott és vérmes reménykedéséről, a másik pillanat váratlan és indokolatlan elesettségéről. Szinte a Szentírás szavai törtek elő ajkán: Hogy van az, hogy ilyen kevés a hitetek? És azt hiszem, hogy a magyar közéletnek ez a vezetője lényegében nem is tévedett akkor, amikor a közhangulat egyes vonatkozások­ban mutatkozó állhatatlansága, szeszélyessége és bizonytalansága mögött a hit hiányát, a hit elég­telenségét kereste. Mert amilyen biztonság a hit, olyan irány- vesztettség a hitetlenség. Amilyen nyugodt és bá­tor az Isten mindenható, jóságos hatalmában hivő jövőbenézése, olyan megriadt és aggodalmaskodó a veszély órájában az, aki mindent az emberi érte­lemtől, erőtől, tudástól és ügyességtől kénytelen várni. A nemzeti élet válságos napjai megmérik a nemzet lelki nagyságát. Az egyéni élet megpróbál­tatásai fokmérői az egyén lelki erejének. S ez a \elki nagyság, ez a lelkierő annyi, amennyi hit van mögötte. Az a hangulathullámzás, amelyre a bevezető­ben említett kiváló magyar államférfin panaszko­dott, a rövidlátásban elbizakodott materializmus belső gyengeségének, önmagát kerülgető irányta­zottsági tag indítványozására adott válaszképpen közölte, hogy a Józsefváros külső részeire is ki akarja esz- közölni a különleges adómentesség kedvez- menyét. Ez döntő fontosságú lesz arra nézve, hogy a régi, elavult házak helyén meginduljon az építkezés cs a kispolgárság és munkásság is egészséges la­kásokhoz jusson és ne legyen kénytelen egészség­telen, sötét odúkban meghúzódni, vagy pedig ki­menni a perifériákra, ahonnan csak költséges uta­zással és a pihenésre szánt órákat elrabló idővesz­teséggel juthat el munkahelyeire. A szociális szem­pontok melllett hatalmas segítséget adna ez a modern kis- lakásos építkezés az építőiparnak is, amelyre mostanában ugyancsak ráfér a segítség. lanságának volt csupán egy vonása, amely csak ott keletkezett, onnan áradt ki, ahol emberi törvé­nyekkel akarják helyettesíteni az isteni törvényt, ahol nem hisznek az élet és az igazság magasabb- rendűségében. A bajnak, a veszélynek az órájában egészen más a materialista lelki szerkezete, aki csak az anyagi világban tud bízni és csak anyagi erőkkel tud számolni, élete célját csak a földi létben, az egész világ elmúlását a maga élete elmúlásában látja, mint az evangéliumi emberé, aki bár aláza­tosan érzi a maga kicsinységét, mégis biztonságban tudja magát a szerető atya, az Isten gondviselő kezében. Meggyőződésem szerint csak az Istenbe és az evangélium tanításaiba vetett hittel állhat meg méltón az ember a nemzeti és egyéni élete harcai­ban, már pedig nem kétséges, hogy az az ember teljesíti egyháza iránti kötelességét is a legjobban, aki egyházához méltó életet tud élni. Az Istenbe vetett hit teszi naggyá, megelége­detté, békességessé és tisztává a népek életét, az erőbe vetett hit képesít nagy teljesítményekre, ra­gyogó alkotásokra, a szépségbe vetett hit ihleti meg a költő tollát, a szobrász vésőjét és a festő ecsetjét, az egészségbe vetett hit ad egészséget és az ellen­kező előjelű hit, a hitetlenség foszt meg az ellenálló erőtől a bűnnel szemben, az erővesztettség és gyen­geség elhivése töröl le államokat a világ térképé­ről, taszít korszakokat, világrészeket, családokat és embereket a kétségbeesésbe, a lelki meddőségbe és pusztulásba. A kételyek, a lelki meghasonlás sokkal ritkáb­ban következik be a műveltség alacsonyabb fokán álló egyszerűbb embernél. Az értelmiségi nevelés reális, kíséreletekre, bizonyítékokra, oknyomozá­sokra, kétszer kettő négyre, csak megláthatóra, meg- foghatóra. lemérhetőre és leszűrhetőre alapított rendszere, amely mellett nem érvényesül eléggé a filozófia, a logika, a lélektan és Krisztus nem e vi­lágból való országának törvényeit oktató vallástan, csak kevés fiatal lelket kímél meg a kételyektől, a hitbeli megrendüléstől. S valóban, csak az Isten ke­gyelmétől függ, át tudja-e hidalni azt az űrt, amely lelkében az anyag törvényeinek, a technika vívmá­nyainak, a civilizáció eredményeinek egyoldalii túl­értékelése és a lelki tudományok és lelki kultúra elhanyagolása következtében beállott? Szerény véleményem szerint már ezen a terüle­ten is jó úton vagyunk. Ügy látszik, hogy az anyagelvű világszemlélet itt is, ott is léket kap és erősségei komlóban vannak. Nemcsak a vallástudo­mány, hanem a természettudományok is egyre több és több bizonyítékot, támaszpontot szolgáltatnak a materializmus ellen. És az emberi gőgnek és rövid­látásnak ez a szelleme azokból a hadállásaiból is hátrálni kénytelen, ahol a legerősebbnek hihette magát. Az a meggyőződésem, hogy a gondolkozó■ és igazán művelt, a dolgok jelentőségét, helyét és össz­hangját felismerni képes valódi tudós és bölcs em­ber sohasem lehet hitetlen. Az egyház és az ember eltávolodásának igen sokszor kezdő oka az a konfliktus, amely a jóra törekvő, de az anyagi világ csábításaival, a földi világ rendjével megküzdeni nem képes, bűnbeeső és bűnbeesését felismerni is tudó ember lelkében tá­mad. De társadalmi berendezésünk fogyatékossága, az életviszonyokban tapasztalható különbözőségek, a megélhetésért folyó harc vaskövetelményei, a falat kenyérnek a más falat kenyeréből való szükségszerű kiharcolása, a szükség és a felesleg egyensúlyi hibái, az elégtelen szociális viszonyok, számos olyan kényszerhelyzetet teremt, amely a kevésbé ellenálló lélekben rombol, az igazságba vetett hitet rendíti meg és végeredményben eltávolodást idéz elő az egyház és tagjai között. Nem közvetlenül egyházi feladat annak a meg­oldása, hogy a társadalom berendezése, az állami élet szerkeezte jobb, igazságosabb, szociálisabb, ki­egyensúlyozottabb legyen. Az evangéliumi alapon álló közéleti férfiak Isten és egyház iránti köteles­sége azonban, hogy az állami és társadalmi beren­dezés tökéletesebb, az Isten országát jobban megkö­zelítő rendszerének megvalósításáért, a balok és nyomorúságok és igazságtalanságok enyhítéséért küzdjenek. A mai nehéz, feszültségtől terhes időkben, ame­lyeknek méhében sokak meggyőződése szerint egy új világ vajúdik, — sok hitre, bizalomra és lelki­erőre lesz szükség a kereszténység táborában. Csak ez a lelki típus, az őskeresztények hívő, bízó és bátor lelki típusa biztosíthatja az emberi nem jobb, igazságosabb és emberibb jövőjét és ennek az Isten­be vetett hitre és az evangéliumra támaszkodó lelki típusnak a kitermelésén, többségbejuttatásán fára­dozik az egyház. Kötelességünk, de jól felfogott érdekünk is te­hát, hogy az egyház felé fordítsuk tekintetünket, hogy kezdeményezzünk és önfeláldozással szolgáljuk Krisztus táborának mind nagyobb egységét és szo­lidaritását, mert a hívek összetartozása az egyház ereje, az egyház ereje a hit uralma és a hit uralma az emberi élet békéje és boldogsága! ÖLcllz kiLltáifpaiúia ép ül a tföidái'&z által (idúmám/ozolt telken cAz ö-lenz kwílij, kitiinl?Ue éi a lo-ixxmL ixzzttálécéit?k tákb taxiit Csak hittel állhat meg az ember nemzett es eggftii eiete harcaiban Vőiigi Lajos templomi beszéde a nagy magyar problémák alkalmából A Magyar Általános Hitelbank igazgató­sága .mélyen megilletődve jelenti, hogy nagyrabeesült elnöke bíró ilnrkttnyi Járni belső titkos tanácsos, a Magyar Ország­gyűlés feloőházának tagja, ny. m. kir. ke­reskedelemügyi miniszter, stb., stb. o hónap 18-án jobblétre szenderült. A megboldogultat három évtizedes együtt­működés szoros köteléke fűzte intézetünk­höz. Mint az igazgatóság tagja, később al- elnöke, 1929-től kezdve pedig elnöke, kris- talytiszta ítéletének, bámulatos tud sínak és gazdag tapasztalatainak felbecsülhetot- len értékeit mindenkor telj°s odaadással bocsátotta intézetünk és vállalataink ren­delkezésére. Mintaképe volt a vállait feladat iránti önfeláldozó kötelességérzMnek. Ma­gasrendű erényei mindazok tiszteletét és ragaszkodását biztosítják számára, akik ismerték. Nagyérdemű elnökünk nemes egyénisé­gén k emlékét igaz sz"’•«Uttel és hálás ke­gyelettel fogjuk megőrizni. Budapest, 1938. évi november hó 19 én. A székesfőváros a tabáni park határán, a Czakó- utcábcun telket ajánlott fel az olasz birodalomnak. Ezen a telken épül majd fel a budapesti olasz intézet a Budapesten folyó olasz tudományos iro­dalmi és művészeti élet központja, amely a ró­mai magyar intézethez hasonlóan az olasz ma­gyar művelődési kapcsolatok előmozdítója lösz. A telek átadásáról 6zóló ajándékozási szerződést szombaton délután írta. alá a városházán gróf Da Vinci olasz követ és Szendy Károly polgármester. Az ünnepélyes aktuson Olaszország részéről megjelentek gróf Vinci olasz követ és meghatalma­zott miniszter, Revedin és Clemenli követségi titkárok, Balbino volt közoktatási miniszter, a Budapesti Olasz Ku’túrintózet elnöke, Paulo Calabro egyetemi tanár és Pallay Aladár, az olasz követség jogtaná­csosa. A székesfővárost Szendy Károly polgármes­ter, Némethy Károly éc Kempelen Ágoston tanács­nok, dr. Várady Jenő tisztifőügyészhelyettes, dr. Keil Tibor főjegyző, a polgármesteri hivatal veze­tője és gróf Lázár Imre, a polgármester titkára képviselték. Szendy Károly polgármester olasz nyelven üd­vözölte a megjelent előkelőségeket e megemlékezett a magyar nemzet háláidról Olaszország iránt, leg­utóbb érzett, baráti támogatásáért s annak a re­ményének adott kifejezést, hogy az adományozott telken rövidesen felépül az Budapesti Olasz Inté­zel, amely a, magyar-olasz művelődési kapcsolatok új, termékenyítő érinlkczés pontja lesz. Gróf Da Vinci szívélyes szavakkal mondott kö­szönetét a főváros adományáért és hangsúlyozta a* új budapesti olasz intézet felállításának jelentősé­gét. Melegen szólott arról a rokonszenvről a mara­dandó barátságról, amelyet a fasiszta Itália ; Ma-* gyarország iránt érez. Az olasz követ a kormányzó úr ő főméltósága, a magyar kormány és Budapest éltetésével fejezte be szavait. A beszéd elhangzása utár az olasz követ és Szendy Károly polgármester, majd pedig a jelen­levő tanuk aláírták a magyar és olasz nyelven ké­szült szerződésit. Gróf Da Vinci olasz követ átadta a polgáomestemek a Szent Móric- és Szent Lázár- rend parancsnoki keresztjét, amellyel III. Viktor Emánuel király és császár most tüntette ki, to­vábbá Schuler Dezső dr. alpolgármesternek, Kovács- házy Vilmos és Király Kálmán tanácsnoknak, Keil Tibor dr. főjegyzőnek átnyújtotta az olasz király és császár áltál adományozott magasrangú kitünteté­seket. Ugyancsak kitüntette az olasz császár és király dr. Lamotte Károly nyugalmazott alpolgár­mestert is, a ki az oil asz koronarend tiszti lovag­keresztjét kapta. agresszív, szulfAtos talajvíznek ellenálló S. 54” fS<-es nagyszilárdságú portlandcement SAIGŰ-TARJÁH! KÜSZÉKBAHVA S.-T. Budapest, V.. Sas-utca 25 9 Telelőn: 125-284.

Next

/
Thumbnails
Contents