Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-11-09 / 45. szám
Budapest» 1938 november 9. .‘^owwo^fy^míp 5 153 Napirendre tűzték a beruházó program tárgyalását Megállapítják a sürgősen végrehajtásra kerülő létesítmények sorrendiét Az 1939. évi költségvetés letárgyalja után most már napirendre kerül az évekre szóló beruházó program megállapítása. Az orré vonatkozó tervezeteket, mint ismeretes, még a nyári szünet előtt elkészítették az ügyoszályok és már ezeknek a tervezeteknek belekombinálásával készült az 1989- évi költségvetés is. A beruházó program végleges összeállítása most már rövid idő alatt megtörténik. Mint értesülünk, a november 10-iki, esti törtök i tanácsnoki értekezlet napirendjére tűzte a beruházási ( program tárgyalását Minden ügyosztály vezetője megteszi előterjesztését, még pedig annak az irányelvnek alapján, hogy két részre oszlik a beruházó program végrehajtása. Az első részbe sorolják azokat a beruházásokat, amelyeknek végrehajtására azonnal szükség van, a másik részbe pedig azokat, amelyek rövidebb-hosszabb idő alatt valósitandók meg. Az azonnal végrehajtandó beruházások sorába azok a tételek tartoznak, amelyeket a* 1989. évi költse vetésből azért hagytak ki, hogy a deficitet kikerüljék. Itt legnagyobb tétellel az út- és a csatorna- program szerepel, amely már előzőleg az autonómia elé került az út- és csatornaépítési ügyosztály hatéves munkatervében, összegszerűség szempontjából második helyen áll a közegészségügyi ügyosztálynak a költségvetésből kimaradt beruházási pro gramja, melyben kórházi beruházások 1,200.000 pengővel, köztemetői beruházások 243.000 pengővel, köztisztaságluk 260.000 pengővel szerepelnek. Ezenkívül az ilyen elmaradt és sürgős természetű beruházások: vágóhidak és vásárcsarnokok tatarozása G70.000 pengő, iskolaépítések és átalakítások 600.000 pengő, hivatali épületek tatarozása 500.000 pengő, a Rudas-fürdő ivócsarnokának megnagyobbí- tása, valamint a gőzfürdő és uszoda tutarozása 360.000 rengő, kegyúri templomok restaurálása 255.000 pengő, szeretet otthonok, menhelyek és kórházak tatarozása 150.000 pengő, parkok létesítése, a közlekedési forgalmat irányító berendezések leállítása, a tűzoltóság rádióberendezése 100—100.000 pengő előirányzattal. Felfüggesztették a kiserdei nyomor- tanya halálos ítéletét Csak a lövő tavasszal bontsák le a roskadozó kalyibákat A ferencvárosi kiserdei nyomortanyát halálra ítélték. Ezt a halálos ítéletet mindenki örömmel vette tudomásul, mert hiszen nagy eredmény az, hogy Budapestnek e<z a szégyenfoltja eltűnik. Sajnos, a halálos Ítélet végrehajtását egy kis időre el kellett halasztani, mégpedig szociális okokból. November 15-ig adtak haladékot a ferencvárosi kiserdő nyomortanyalakóinak, hogy eltávozzanak, de mindmáig nem sikerült valamennyit a földbevájt odúkból és a roskadozó kalyibákból eltávolítani. A Fővárosi Hírlap ebben az ügyben illetékes helyen a következő felvilágosítást kapta: — A főváros vezetősége mindent megtett, hogy ez a nyomortanya a múlt emléke legyen. A szociálpolitikai ügyosztály utasítására a telep gondnoka mindenkivel egyenként tárgyalt és sok lakót sikerült is emberségesebb környezetbe elhelyezni. Egyesek azonban nagyon makacskodtak és még ma is 160 kalyiba van a nyomortelepen. Ezeknek a lebontása és eltávolítása most lehetetlen, mert a lakók a nekik felajánlott elhelyezési lehetőségei kereken visszautasították. A különböző' jótékonysági egyesületek is közbeléptek és így még a tél beállta előtt teljesen kielégítő megoldást találni nem lehetett. A város vezetősége nem adja fel a reményt arra, bogy a most megkezdett úton előre lehet haladni és a nyomortelep a lehető legrövidebb időn belül mégis csak eltűnik. — A nyomortelep közvetlen közelében van a Vágóhíd-utcai kislakásos telep. Itt most foglalkoztató műhelyt szeretnének berendezni, amelyben munkához lehetne juttatni a munkára szorulókat. Ennek a foglalkoztatóműhelynek a felépítése azonban sok pénzbe kerül, legalább 120.000 pengőre kell számítani és a város mai helyzetében erre nem tud ilyen nagy összeget fordítani. A megoldáson most dolgoznak és meg van a remény, hogy lehet valami kivezető irtat találni. — A főváros a kilakoltatásokat és a vityillók kiirtását most télire félbeszakította, de tavasszal újra hozzálátnak az üdvös munkához és a ferencvárosi kiserdei nyomortelep mégis csak megszűnik. Nagymértékben megnövekedett a budapesti levegő szennyező gáz- és koromtartalma A Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet vizsgálatának legújabb eredménye Budapest tiszta levegőjének problémáját az utóbbi időkben állandóan napirenden tartják, amiben fő része van a Székesfőváros Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézetnek, amely mind behatóbban foglalkozik a levegő vizsgálattal, amelynek céljára külön osztályt állítottak fel. Ennek a megbecsülhetetlen értékű munkának az élén dr. Dabis Lász’ó li. igazgató-főorvos áll, aki legújabb vizsgálatairól és az azokhoz fűződi) megállapításokról a következőikben számol be: — Budapest levegőjének gáztartalma az elmúlt évben még fokozódott. A secunder szénsav még az 1936-ban elért magas nívót is túlszárnyalta és kisebbfokú emelkedést mutat a primőr szénsav és a szénmonoxyd is. MEGTAKARÍT ha édes MOLD cukrot, kávét val készít tojeskávét Ezen nem szabad csodálkoznunk, hiszen a lefolyt esztendőben sem történt sem tüzeléstechnikai, sem gazdasági szempontból semmi olyan jelentős újítás, amely lényeges javulást vagy a helyzet gyökeres megváltoztatását eredményezhette volna. — Sőt ellenkezőleg, a gazdasági helyzet a közönség zömét a legolcsóbb tüzelőanyagok — barnaszén, daraszén, brikett, kokszbrikett — fokozott használatára szorította, míg a másik oldalon az állandóan tovább szaporodó központi- és etagefütések nagyrésze szintén főleg ezt az olcsón megszerezhető fűtőanyagot használta fel. Meg is látszik az a tüzelőanyagfogyasztáson, amennyiben az utolsó esztendőben a szénfogyasztás körülbelül 4 millió métermázsával emelkedett, míg a már amúgy is igen alacsony kokszfogyasztás további 10 százalék csökkenést mutat. Amióta 1932-ben a külföldi tüzelőanyagok behozatalát megnehezítették és a hazai szenek használatát írták elő, fűtési célra felhasznált koksz mennyisége nem kevesebb, mint 6000 vagonnal esett vissza. Ha majd elérjük azt, hogy a füst és koromnélküli hőforrások: a koksz, gáz, villany olcsóbbak lesznek, sőt a fa ára is leszáll, a házi tüzelőberendezések a lehető legtökéletesebbek lesznek és a közönség meg is tanulja, hogyan kell velük bánni, de megtanulja egyben azt is, hogy nem a „legolcsóbb“ tüzelőanyag egyszersmind a „legolcsóbb“ fűtési is, majd remélhetjük hogy a tüzelés okozta káros égéstermékek kevésbbé fogják telíteni a főváros levegőjét és ez a minden metropolist élénken foglalkoztató kérdés kissé veszít aktualitásából. Egyelőre azonban még a szilárd alkatrészek, főleg a korommeghatározások és az esővízzel leeső szennyeződések mennyisége is, amelyeknek vizsgálatát külföldi mintára ugyancsak beiktattuk munkálataink közé, fővárosunk levegőjének elég nagyfokú szeny- nyeződéséről tesznek tanúságot. A koromtáblázatból, amely kilenc állomáson észlelt adatainkat mutatja be, két dolog ötlik s*e- münkbe. Először is az évi átlagos értékek emelks- dése az 1936. évvel szemben úgy a Gyáli-úton, mint a József-körúton, másodszor pedig az, hogy a korom eloszlása a város egyes pontjain igen különböző. A levegő legerősebb szennyeződését általában véve a legalacsonyabb hőmérsékletű hónapokban észleltük. A legtöbb korommal a József-körút környéke és a Szent István-város (Szemere-utca, Sziget utca) van megterhelve. Elég magas a koromérték a Tisza Kál- mán-téren és a Horthy Miklós-úton is. Tetemesen jobbak a viszonyok a Margit-körúton, a Kálvin-tren, a Gyáli-úton, míg legtisztább a Fenyves-utcai villanegyedek levegője. A József-körúti kormos levegő okát igon nagy vaJlószínfiséggel a közelben lévő bérházak sok elhanyagolt kályhatüzelésében, valamint a számos nagy fűtési góc (Corvin-áruház, Nemzeti Színház, Rókus- kórház, Hungária-fürdő, Royal-szálló) kell keresnünk. A Szemere-utca környékén igen sok olyan állami és városi középület van, ahol központi fűtés híjján, sok régi, rossz kályhát fűtenek barnaszénnel, brikettel, vagy daraszénnefl. A Sziget-utca környékén igen sok a hazai fűtőanyagokra berendezett új és nem mindig megfelelő központi fűtőberendezés. Ezenkívül ebben a most hirtelen kiépülő városrészben még igen sok a közép- és kisipartelep. A főok azonban valószínűleg az, hogy ez a terület az uralkodó északnyugati szélirány útjába esik, úgy, hogy az óbudai, újpesti és váeiúti gyártelepek szennyezett levegőjét első kézből kapja. A Tisza Kálmán- tér környékét főleg a Keleti pályaudvar, a Városi Színház és sok elhanyagolt kályhatüzelés szennyezi. A Horthy Miklós-út szennyeződését főleg a Műegyetem, a Gellért-szálló és -fürdő és a villanyos központ közelsége okozza. A Kálvin-tér aránylag csekély szennyeződése csakis különös fekvéséből adódik. A szinte csillagalakban betorkoló sok utca a levegőt állandó örvénylésben tartja. A Margit-körúton és a pasaréti villanegyedben talált jobb viszonyok nem szorulnak magyarázatra. Karafláth főpolgirmssier Üdvözölte a magyar sors Intézőit a kormányzói kitüntetések alkalmából A történelmi jelentőségű munkásságért, amelyet a magyar igazság érvényrejuttatásáért kifejtettek és amely a bécsi döntőbírósági ítélet révén a magyar diplomáciának a történelemben példátlan sikerét jelenti, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt, Kánya Kálmán külügyminisztert és gróf Teleki Pál vallásáé közoktatásügyi minisztert a Magyar Érdemrend nagykeresztjével — a legnagyobb magyar érdemrenddel — tüntette ki. A magyar sors intézőihez, legfelsőbb kitüntetésük alkalmából, dr. Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester a következő üdvözlő táviratokat küldte: Vitéz Imrédy Béla miniszterelnöknek: „Minden magyarnak példátadó munkásságod legmagasabb elismeréséhez, melyre a felszabadult magyar vetéseket érlelő napsugarak szőnek glóriát, fogadd, kérlek, Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága nevében, egyben saját nevemben is kifejezett őszinte, szívből jövő szerencsekívánatokat“. Kánya Kálmán külügyminiszternek: „A küzdelmes napok idején tá.ntoríthatatlanul bízva áldozatos munkásságod sikerében, fogadd, kérlek, legmagasabb kitüntetésed alkalmából Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága nevében, egyben saját nevemben is kifejezett, legmelegebb szívből jövő szerencsekívánatokat“. Gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszternek: „A Területvédő Ligában húsz esztendővel ezelőtt rendíthetetlen meggyőződéssel hirdetett alapigazságaid érvényesülésében egy pillanatig sem kételkedve, legmelegebb együttérzéssel kísérve önzetlen és eredményes tevékenységedet, fogadd, kérlek, legmagasabb kitüntetésed alkalmából Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága nevében, egyben saját nevemben is kifejezett, igaz szívből jövő hálás szerencsekívánatokat“.
