Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-10-26 / 43. szám
Budapest. 1938 október 2€. 7 jZOMßOäi Iparosok és kereskedők ezreinek akar munkál és kenyeret biztosítani a főváros A kormány segítségét kéri a termelési rendszerének a Hiteléletbe való beiktatására Bornemisza Géza iparügyi miniszter a nyárvégi debreceni iparoskongresszuson jelentette be, hogy a kormány 10 millió pengőt bocsátott az ipari és kereskedői kisegzisztenciák részére nyújtandó hitelek céljára. Ugyanezen az ülésen a kisipari és kiskereskedői hitel reformja érdekében dr. Szél Jenő, a Budapesti Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója nagy figyelmet keltő javaslatokat tett, majd a Fővárosi Hírlap számára Írott cikkében világította meg ezt a kérdést, meggyőzően domborítva ki az eddigi kisipari és kiskereskedői hitelrendszer mellett o termelési hitel bevezetésének szükségességét. Ez a probléma, jeléül annak, hogy Szendy Károly polgármester a kisipar és kiskereskedelem támogatását, illetve akcióképességének növelését úgy szociális, mint nemzetgazdasági szempontból átérzi és méltányolja, most már a székesfőváros napirendjére került. Az ipari és kereskedelemügyi bizottság tervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében a polgármester az iránt tesz előterjesztést, hogy a termelési hitel megszervezése érdekében írjon fel a főváros az iparügyi miniszterhez úgy a termelési hitelek engedélyezésének lehetővé tétele érdekében szükséges jogszabályok megváltoztatása, mint a szükséges hitelösszegek rendelkezésre bocsátása érdekében. A nagy körültekintéssel és célját kitünően szolgáló felterjesztés már az ipari és kereskedelmi szakbizottságot is foglalkoztatta, úgy hogy minden remény megvan arra, hogy a kívánt kormányintézkedés — ismerve Bornemisza Géza iparügyi miniszter gyors munkatempóját — mihamarabb eldönti ezt a problémát. A székesfőváros nagyfontosságú akciójáról a Fővárosi Hírlap munkatársa megkérdezte ár. Beliczay Imre tanácsnokot, az ipari és kereskedelmi ügyosztály vezetőjét, aki a kérdésről a következő magyarázatot adta: — A kisiparosok és kiskereskedők hiteligényeinek kielégítése olyan kérdés, amellyel az érdekeltek sürgető kérelmére, úgy az ország altruisztikus hitelszervei, mint a hatóságok, elsősorban a kormányhatóság és a főváros hosszabb idő óta behatóan foglalkoznak. Ha az eddigi eredményeket nézzük, úgy kétségtelenül meg kell állapítani, hogy ezt a kédést mindenki a legnagyobb szeretettel tárgyalta és ennek köszönhető nagyrészben, hogy — bár a rendelkezésre álló eszközök szerények voltak és jelenleg is azok, mégis a kisipari és kiskereskedelmi hitelellátás hatósági támogatása szép eredményeket mutat fel — A kisiparosok és kiskereskedők hitelellátása érdekében folytatott tevékenységből a főváros törvényhatósága is kivette részét Immár két évtizede annak, hogy megalapította a Budapesti Kisipari Hitelintézetet, amely saját erejére támaszkodva áll a hiteligénylők rendelkezésére A magángazdasági hitelintézeteknél olcsóbb kamatláb mellett nyújt kölcsönöket és olyan kisebb összegű hitelek adásával is foglalkozik, amelyekkel a magángazdasági hitelintézetek nem foglalkozhatnak. Talán nem, is pénzügyi, Iranern inkább szociális jelentőségük van az utóbb említett hitelezéseknek, amelyek lehetővé teszik egészen vagyontalan iparosok és kereskedők részére azt a szerény életkeretet, amelynek egyedüli biztosítéka a hitelt kérő becsületes szándéka, munka képessége, szorgalma és tudása — A kisipari hitelezési tevékenységből főleg kétirányú hitelnyújtást tartok különösen kiemelendő nek. Egyik n, bankszerű fedezet mellett nyújtott olyan összegű hitelek, amelyekkel a hitelezendő ősz- szeg alacsony volta miatt, a magánhitelszervek nem SCHULTZ bádogos és szerelő Épület és dÍBEmfiMdogos. Gáz és yís- vezeték berendezési vällalat. Modern fémbet ük készítése. Budapest, VII., Vörösmarty-utoa 4. Telefonstira : 145—840. Z agora Zoltán Műköngvkötészcte Különleges naptárait, irodai újdonságok, reltlámcilcltek üteme Budapest, Vili., Esztcrházy-a. 20. 9 Telefon: 136-911. TELEFON Í3S-Ü7Ö. SCHEIL ING MÄTYÄS GÉP- ÉS FÉMIPARI ÜZEME BUDAPEST, IX, SOBIESKI JÁNOS-UTCA 0. Váünlja : Konyhaipari gépek és eszkozok, aodronyípar? gépek, tzer- tzárnok, tésztaűzemi berendezések, préselések, zongora* és pianinó- réiizek készítését, gépek tervezését és kivitelezését, különféle lakatosét esztergályos-munkákat stb. foglalkozhatnak, a másik pedig a bankszerű fedezettel nem bíró, kistételű hitelek nyújtása, — A Kisipari Hitelintézet húsz évi munkássága alatt elérte azt, hogy valóban altruisztikus hitel- szolgálata által a kisiparosság és kiskereskedők között nemcsak teljes elismerésre, hanem olyan biza lomra tett szert, hogy az érdekeltek hiteligényeiket az intézet útján kívánják kielégíteni. Ez a tény arra késztette az intézet igazgatóságát, hogy nem csak a kérvény alakjában elébe kerülő igényekkel, de általában a kisiparosság és kiskereskedők hiteligényeivel is foglalkozott és foglalkozik azokkal a lehetőségekkel, amelyek még mint gazdaságosak és kellő alappal bírók jelentkezhetnének abban az esetben, ha a szükséges tőkék rendelkezésre állanának. — Ezek a törekvések meleg elismerésre, sőt biztatásra találtak úgy a kormányhatóságnál, mint a fővárosnál is. Ennek eredménye volt elsősorban az, hogy a főváros a Kisipari Hitelintézet alaptőkéjét évröl-évre felemelni igyekezett. A kormányhatóság legutóbb 10 millió pengőt bocsátott rendelkezésre az ország kisegzisztonciái részére nyújtandó hitelek céljából, mint veszteségi tartalékalapot, amelyből 500.000 pengő fog jutni a Kisipari Hitelintézet részére. Részben a budapesti kisiparosok hitelellátását szolgálja az IOKSz is és még sok rendelkezés. — Mindezek az intézkedések azonban a kisipar és kiskereskedelem hiteligényeit a maga egészében nem oldják meg, és még abban az esetben sem fogják megoldani, ha a rendelkezésre álló tőkék összegét emelik is. A hitelezési jogszabályok, szokások és a hitelnyújtás egyéb feltételei a múlthoz képest alig változtak, míg az iparos és kereskedő társadalmi és gazdasági helyzete gyökeres változáson ment át. így ré gébben az iparos és kereskedő vagyont gyűjthetett, amely a körülményekhez képest forgótőke gyanánt vagy más esetben bankszerű fedezetül szolgált. Ma az iparosnak és kereskedőnek, legjobb esetben jól felszerelt műhelye, raktára van és szaktudása, szorgalma és munkaképessége, amelyek azonban csak akkor jelentenek értéket, ha van megrendelő, aki szintén fizetőképes, de ez is csak akkor, ha a nyersanyagok árát és a munkabéreket az iparos és kereskedő előlegezni tudja Ez pedig bankszerű fedezet hiánya miatt sokszor alig lehetséges és ezáltal az iparos és kereskedő a megrendelést felvenni nem tudja, ami végeredményben nemzeti termelésünket csökkenti. — Ezek a megfontolások arra kell, hogy vezessenek, miszerint hitelszervezetünket olyként egészítsük ki, hogy az előbb említett tevékenység zavartalan működését biztosítsuk, illetve egy új hitelformát, amelyet termelési hitelnek nevezünk, hitelszervezetünkbe beiktassunk. — Hitelszerveztünk olyan irányba leendő fejlesztése jelenleg aJcadályokba ütközik. Ezek az akadályok jogiak és pénzügyiek.. — Szükségesnek mutatkozik a jogi helyzet tisztázása és annak kimondása, hogy ha valaki megrendelési vagy szállítási megbízás alapján valamely közelebbről megjelölt követelést harmadik személyre engedélyez és erről okiratot állít ki és annak tartalmát a megbízó tudomásul veszi, úgy a követelés csak ennek az engedményesnek, illetve több engedményes esetén a tudomásulvétel sorrendje szerintinek fizetendő ki. Ilyen engedményezés megelőzi még az általános engedményezést is. — Közszállítás esetében még azt is el kellene rendelni, hogy a megrendelő hatóság által kiállított és az engedményezés tudomásulvételét tartalmazó határozatban az illető hatóság jelentse ki azt is, hogy az engedményezett követelésre szerzett-e harmadik személy jogot, akár engedményes, akár bírói vagy közigazgatási úton, mert, csak ezeknek az adatoknak birtokában nyilatkozhat a hitelező arra. hogy a hitelt tényleg engedélyezheti-e? — Egy másik jogi akadályt jelent az a körül meny, hogy a köszálUlásokból. kifolyólag kiutalt részfizetést (keresetkimutatás) engedményezni nem lehet, mert ilyen részlet, blróilag le nem tiltható. Ezért szükség volna ilyen részfizetések engedményezését kimondani arra a pénzintézetre, amely a közszállítás teljesíthetése céljából hitelt nyújtott. — A jogi akadályok elhárítása és a hitelezők biztonsága következtében a nyújtandó hitel fedő zelét az engedményezett követelés képezné, amely utólagos esélyeknek alávetve nincs. Ebben az esetben pedig minden hitelt nyújtó szerv könnyebben fog rendelkezésre állani. — A jogi akadályok mellett beszélni kell a pénzügyi akadályokról is. A hitelnyújtáshoz szükséges tőkék jelenleg igen szerény keretek között állanak rendelkezésre. Bár abban az e-setben, ha a kormányhatóság az említett 10 millió pengős hitelkeretet csupán kezdetnek tekinti és a jövőben nagyobb Összegeket tervszerűen bocsát rendelkezésre, a helyzet javulni fog, azonban a jogi nehézségek rendezése nélkül a gyökeres javulás mégis elképzelhetetlen. Ha feltételezzük, hogy a kormányhatóság az engedményezések szabályozásával a jogi akadályokat elhárítja, úgy a fedezeti nehézségek egy része magától elesik, mert helyes, egyszerű és világos szabályozás esetén nemcsak a hitelszervek állanak majd könnyebben rendelkezésre, hanem esetleg magánosok is be fognak kapcsolódni. A ma fennálló pénzügyi nehézség ezzel mindenesetre enyhülni fog. Az ügyfelek számának szaporodása pedig önmagában is megsokszorozza a gazdasági tevékenységet, amely így a megizmosodás felé fog haladni. — Ha azonban ezek a következmények nem állanának be és a termelési hitelek ismertetett nyújtása kizárólag a hatósági támogatásra támaszkodhatnék, még ebben az esetben is eredmény várható, mert a hatóságok rendszeres, állandó és a hiteligényeknek megfelelő támogatása az új hitelforma kifejlődését eredményezi, amely hosszabb idő múlva az iparosok és kereskedők ezreinek fog munkát és kenyeret biztosítani. • Ez a világos okfejtés magyarázza meg égető időszerűségét és fontosságát az iparügyi miniszterhez intézendő felterjesztésnek, amelyben azt kéri a polgármester, lingy „általában az ipar és kereskedelem, de különösen a kisipar és kiskereskedelem hitel- ellátással és a termelési hitelek engedélyezésének lehetővé tétele érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket oly irányban, hogy az engedményezések megfelelő szabályozása által a hitelező az engedményezett követelésre feltétlenü jogigényt szerezhessen, a közszállításokból kifolyólag járó készfizetések (keresetkimutatások) engedményezhetők legyenek, hogy a kisiparosok és kiskereskedők részére termelési hitelek nyújtása céljából szükséges hitel rendelkezésre álljon\ Vitéz Móricz István a Generáli magyarországi Igazgatósága óién A Triesti Általános Biztosító Társulat (Assicu- razioni Generali) magyarországi igazgatóságánál nagyjelentőségű személyi változás készül. Négy- venöt éve működik az intézetnél Lugos János kormányfőtanácsos, a magyarországi igazgatóság vezetőigazgatója, aki érdemekben gazdag működése után, mint ezzel az intézet vezetőségénél számolnak, tényleges szolgálati viszonyát befejezi. Az intézet a magyarországi igazgatóság vezető igazgatójává vitéz téesői Móricz Istvánt, a Magyar Általános Hitelbank igazgatóját nevezi ki. Vitéz Móricz István évek óta előkelő szerepet tölt be a magyar közgazdasági életben: különösen ismertté tette nevét a magyar biztosítási és pénzügyi világban, mint a Magyar Általános Hitelbank igazgatója és mint az állam és a Pénzintézeti Központ megbízottja azokban a különböző ügyekben, amelyeknek szabályozása az utóbbi években foglalkoztatta a magyar biztosítási piacot. Széleskörű tudása és rátermettsége Iteszi Móricz Istvánt móltóvá önnek a pozíciónak elfoglalására, mint ezt az a magyar gazdasági életben osztatlanul elismerik. Kiváló képességeiről legutóbb is bizonyságot tett, amikor a Phönix biztosító rendkívül bonyodalmas ügyeit elintézte a hivatalos körök és az egész biztosítási szakma teljes megelégedésére. Legutóbb pedig a Rokkantbiztosító ügyeinek szanálását bízták rá, amit kormánybiztosi minőségben végez. Érdemes elődnek székét tölti be az új vezető igazgató. Lugos János régi, kitűnő szakembere a biztosítási ügyeknek, negyvenöt évi munkásságával pedig sok érdemet szerzett intézeténél. A jól megérdemelt nyugalomba vonulásba kartársainak és barátainak jókívánságai kísérik el. A vezetésben történő őrségváltáson kívül, mint értesülünk, a Generáli magyar igazgatóságánál a közeljövőben változás nem készül. A régi és kipróbált tisztviselőgárda változatlanul folytatja ezután működését. Dr. HERE! ERNŐ Mérnök, építőmester burkoló és kövező vállalata Budapest, IIBeszferce-u. 30. Tel.: 1é3-t14. Barcs Kálmán arany- és ezüstkoszorús mester kötélgyártó és hálókötő ipartelepe Budapest, XIII. Pctncházg-atca 56. Telefon : 292 - 909 Peringer Péter és Társai YaS- és fémöntőde, mótoralkafrész és gépgyár Pestszenter zsébet, Baross-u. 84-36. tel.:147-572.
