Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-10-26 / 43. szám
Budapest. 1S38 október 26. .■'•rtw~-*-rrfr r nt ifcürftftnffl lehet, cíe nem is az a cél, hogy kétszáz-háromszáz pengős beszerzéseknél egy pár fillért megtakarítsunk, ezt belső revízióval könnyen meg lehet valósítani. Organikus reformokra van szükség. Mindenekelőtt tisztázni kell a feladatköröket. — Ezt a munkát akartuk mi ebben az évben elvégezni és az volt a tervünk, hogy az 1939-es esztendő már az új műnk avro gramm alapján induljon el. Ez az év. amelyből most lábalunk ki, nem nevezhető túlságosan nyugodtunk. Az Eucharisztikus Világkongresszus, a Szent Istváu-évi ünnepségek és most a világtörténelmi események nem tették lehetővé, hogy a részletekben túlságosan el lehessen mélyedni. Ilyen körülmények között arra a nagy reformokra, amire gondolunk, tulajdonképpen csak az 1940. évi költségvetésben kerülhet a sor. illetve álláspontunkat teljes egészében már csak akkor érvényesíthetjük. Nem lehet mindig csak egy-egy kérdést felkapni, amelyet a napi események robbantanak ki és ahhoz igazítani a főváros gazdasági politikáját. A napi események izgalmaitól kell mentesíteni a költségvetést, ami csak úgy lehetséges, ha az organikus reformokat életbelépi etjük. — Mindenesetre már az is nagy ered- méuy, hogy amióta Zsitvay Tibor irányítja a Nemzeti Egység fővárosi pártjának a politikáját, azóta ebben az irányban egyenesen haladunk előre. — Már tavaly megcsináltuk azt. amit lehetett, tisztáztuk az állam és a főváros egy- másközötti adósságát. Pozitív eredmény az az évi három és félmillió pengő, amellyel az állam a főváros anyagi egyensúlyának rendbehozására segítségünkre jött. Az idén kellett volna erőteljesebb lépésekkel előremenni. Végleg megállapíthattuk volna a feladatköröket. De az idő most nem volt alkalmas erre, A mostani _ költségvetésben tehát még nem lehetett érvényesíteni teljes egészében felfogásunkat, nincs tehát célja annak, hogy most hosz- szú viták legyenek, hiszen mindazt, ami az új költségvetésbeu benne van, azt tulajdonképpen már nagyon sokszor és nagyon alaposan me g v i tat tűk. — Mi lesz .a technikai lebonyolítása az új munkaprogramra kidolgozásának! — kérdeztük. — A 12-es bizottság munkához lát és azután előterjesztéseit megteszi a pénzügyi bizottságnak. majd a közgyűlésnek. A beruházó- programmot letárgyaljuk, azt hiszem, nem érti félre senki, ha azt mondom, nem ez az a Programm, amit végeredményképpen vártunk s amelynek megoldásával foglalkoznunk kell. A végleges megoldásnak az az útja, hogy magának az önkormányzatnak kell elővenni az egyes ügyasztályokat. Minden ügyosztálynak meg keli tenni a maga javaslatait, mi azután megvizsgáljuk, hogy mi van a javaslatokban, azok mennyiben felelnek meg a város lakossága érdekeinek. — Ha ez az átvizsgálás megtörtént, úgy azt kell eldöntenünk, hogy mi az, ami feltétlenül azonnal megvalósítandó és meg kell állapítani azt is, hogy van-e erre fedezet. Külön kell választani, hogy mi az állandó szükséglet és mik azok az igények, amelyek egyszer jelentkeznek és ezekről beruházás útján kell gondoskodni. Természetesen a beruházás csak hitelművelet útján történhetik, ellenben itt is alaposan meg kell gondolni, hogy meddig mehetünk el a kölcsönfelvételek terén, mert a további eladósodás veszélyeivel is számolnunk kell. Az egész igazgatás átnézése és a pénzügyi helyzet megvizsgálása után dönthetünk arról, hogy a jelentkező szükségletekből mi az, amit a mai viszonyok között vállalni lehet és milyen irányban vihetjük tovább Budapest fejlődését. Megvan minden remény arra, hogy az 1940-es költségvetést már ezen az alapon csinálhatjuk meg. —1 A mostani költségvetés — a dolog természetéből folyik — teljesen olyan, mint az eddigiek voltak. A polgármester tárgyalt a munkatársaival és a meglévő bevételekhez igyekezett a kiadásokat igazítani, hogy a deficitmentes költségvetés valóra váljék. Ilyen körülmények között nagyszabású tervek nem is lehetnek benne, tisztára a momentán-szük- séglet kielégítésére szorítkozik. Ezt a munkát becsületesen elvégezte az adminisztráció, amiért elismerés illeti meg, de a nagyszabású munkám o gr aram részletes kidolgozása és életbeléptetése még a jövő feladata. — A Közmunkatanács nem avatkozhat bele ^ minden apró-cseprő dologba, de azt a rabló-parcellázási rendszert kellett megakadályozni, amely eddig volt. Az építkezési rendszertelenségbe most már rendszert kellett bevinni. A különféle álproblémákat a kereskedelmi minisztérium az állami befolyás következtében amugyis megoldja, tehát nem lett volna megokolt a városias alakulásra nem szánt területeknek a Közmunkatanács hatáskörébe való bevonása, — Nagy-Budapest kialakítására a törvény mindenféleképpen lehetőséget nyújt. Az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőén közérdekből a várost a rendezési terv megváltoztatására kötelezheti, a közmüvek tervének bemutatására szoríthatja, általános rendezési tervpályázat meghirdetését rendelheti el és még sok tekintetben beleszólhat a kérdések rendezésébe. A városrendezési különbizottság megoldotta a nagy városépítésiterveket Megemlítettük azt is, hogy Harrer Ferenc vezetésével már hosszú idő óta dolgozik a városrendezési különbizottság és azirányban érdeklődtünk, hogy munkája még milyen irányban folytatódik. — A városrendészeti különbizottság munkájának legnagyobb részét már elvégezte. Mindenekelőtt megállapítottuk a telepítési politika irányelveit, utána pedig a lakásépítésre vonatkozó szabályokat foglaltuk össze. Nagy munka^ volt a forgalmi kérdések meg’oldása, az úthálózatok és közlekedési vonalak, a vízi- és vasúti útak meghatározása. — Munkánk elején foglalkoztunk a fürdő- politika alapjainak lefektetésével is. Ez a munika elkészült, de bizonyos tekintetben revízióra szorul, mert annakidején a Rácz-fürdő még nem volt a főváros birtokában és ennek megfelelően bizonyos koncessziókat kellett tenni. — Kijelöltük a sport-területeket is, de ezen a téren szintén még akad tennivaló, bizonyos változtatásokra feltétlenül szükség lesz. — Megállapítottuk a műemlékeket es azoknak védelméről gondoskodtunk. i— Nagy általánosságban tehát ez a különbizottság már működését befejezte. Hogyan valósul meg Nagy-Budapest Mostanában sokat beszélnek a nagy feladatok megoldásáról és Nagy-Budapest kialakítása is szóbakerült. Harrer Ferencnek éppen most jelent meg nagyszabású tanulmánya a városrendezési és építési törvényről, amely lehetőséget nyújt a régi tervnek: Nagy-Budapestnek kialakítására. Erről beszélgettünk Harrer Ferenccel, aki a következőket mondotta: — 1929-ben Sevillában volt a Nemzetközi Városkongresszus, ahol a városrendezés jogszabályainak összeállításával foglalkoztak, ösz- szeszedték az egész világon előforduló joggyakorlatokat és megállapították, hogy nagy jelentősége van Gyöngyös város újjáépítéséről és rendezéséről szóló 1918. évi 23. t.-c.-nek, amely ugyan egyedül egy város számára készült, de elvileg belevitte a törvénytárba a korszerű városrendezés követelte összes jogi és pénzügyi eszközöket a leggyakorlatibb elgondolásban. Nemcsak a külföld volt elismeréssel ezen törvény iránt, hanem a régi törvénynek elgondolásai nagyon megkönnyítették az általános városrendezési törvény megalkotását. Ami húsz évvel ezelőtt egy városra vonatkozott, azt most már a magyar törvényhozás általánosította. A külföldi újabb jogalkotások is ebben az eszmekörben mozognak, de büszkén állíthatjuk, hogy ezek a most alkotott törvényünk színvonalát még nem érték el. ■ ............. ” i I ^ Vittel eh I___ n Au tóalkatrészek Ma go m ob II, M a g o s i x és M a g o t a x autókhoz Te!,: 141-436. Budapest, Vili., Fu/ő-u. 5-7. !i eromuszer üzem Stern Richard és társa Budapest, VI., Lehel-utca 10/a. Tel.: 292-135. Saját gyártmányú műszerek. — Precíz mechanika. — Bérmunkák: eszterga-, maró-, gyalu és fűrészgépekre MACSKÁSY ÁRPÁD okleveles gépészmérnök műszaki váPahata, tervez, szerel és szállít vízvezetéki, csatornázási és gázberendezéseket, szivattyú te1 epeket, mindennemű központi fűtést, kazánházi- és szellő/őberendezóseket. Budapest, ¥1. K$essewf?y"U. 16. Tel: 127-670. Kórházak, intézetek ßadupo-yija. - tzó'&i&éa, - - g.y.&ná£cs ellátása Dr. vitéz VÁROSY 3ENÖ Budapest, XIII., jász-utca 53 sz. Telefon: 290 - 741. Harrer Ferenc nem említette meg, hogy annakidején Gyöngyös újjáépítése, — kormánybiztosi megbízatásánál fogva — éppen az ő nevéhez fűződőit és a törvény megalkotása körül a kitűnő várospolitikusnak döntő szerepe volt. Harrer Ferenc ezután elmondotta, hogy az új törvény, amely február elsején már életbelépett, a magyar városokra nézve az eddig érvényesült véletlen és ötletszerűség és magánérdek irányította spekulációk helyébe a műszaki tudományokkal haladr és gazdaságosságot szem előtt tartó, a szépítési követelések megvalósítására törekvő tervszerűséget viszi a városfejlesztésbe. Nagy-Budapest megalkotását harminc évvel ezelőtt Bárczy István polgármester egy tanulmányával vetette’ fel. A probléma tovább élt, Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter 1932-ben vette újra elő a terveket. Elő is készítettek egy előadói tervezetet, de azután ez is elaludt. Amikor a városrendezési törvényt meghozták, nem lehetett többé Na'~y- Budapest problémája dől kitérni. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatáskörébe utalták a pestikörnyéki városok rendezését és így valóságban már meg is történt Nagy-Budapest határainak megvonása. — Budapestnek egészen különleges a helyzete, — folytatta Harrer Ferenc — aránytalanul nagy a területe. Budapestnek olyan hatalmas a kiterjedése, hogy ezen a területen akár ötmillió embert lehetne elhelyezni. Épp ennek a szempontnak felismerése alapján döntöttünk úgy, hogy redukáljuk az új építkezéseknél a területbeépítést és az új építési szabályrendelet is már ezen az alapon készült el. Nagy-Budapest kialakításánál elsősorban arra kellett gondolnunk, hogy lezárjuk a terjeszkedés határát. Egyesek kifogásolták, hogy Páris körül 35 kilométeres sugárral megállapított védőövet létesítettek és nálunk a Közmunkák Tanácsának hatásköre nem terjed ilyen messzire és túlnyomóan olyan területeket foglal magában, amelyek már, ha nem is megfelelő módon, de be vannak építve. A védőöv gondolata a buda- pestkörnyéki problémában már a. párisi példa előtt felvetődött, főleg azért, mert a Budapest és a már vele többé-kevésbbé összeépült környék még nagy települési lehetőségeket ad. Ezért gondoltunk arra. hogy a távolabbi körmi éknek a városias alakulásból való kizárása lényeges. A terjeszkedés nem mehet a végletekig. Általános szempont az volt, hogy olyan körzetet állapítsunk^ meg, ahonnan a különféle közlekedési eszközökkel könnyen be lehet a főváros központjába jutni. Lesznek még bizonyos korrekciók, amelyeket azonban szintén hamar be lehet fejezni. Azt hiszem, hogy június yégéig a munkánkat befejezzük és akkor jelentésünket teljes egészében a nyilvánosságra hozzak. — A Nagybudapestre vonatkozó terveink az új városrendezési és^ építési törvényben megoldódtak. Az új építési szabályrendelet is igen sok javaslatunkat és előterjesztésünket magáévá tette, úgy, hogy ez a bizottság nagyon derekas munkát végzett és munkánk eredményét nemcsak a mai generáció fogja él- vezni, hanem Budapest fejlődésének irányát nagyjából a mostani adatok felhasználásával sikerült meg állapi tani. Harrer Ferenc nagyértékű nyilatkozata nemcsak a napi várospolitikába világít be, hanem megmutatja azt. az egyenes irányt, amelyet a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja Budapest fejlődése érdekében meghatározott. Hydronálium épületveretek Fémkülöiilegességsk Kereskedelmi és Ipari Kft. BudapestVII.,Dam.janicli-u.26/b. Tel. 149-700,145-718 Fémáru és szerelvénygyár MÜLLER ANDOR. Iroda, raktár és gyár: Budapest, Vili., Kendor-utca 37. M. leír. Postatakarékpénztár! számla: 49.959. — Telefon- 137—371. Gyártmányok: Víz-, gőz- és gázszerelvények. Modern mosdó- és fürdöszobafelszerelósek. Radiátor sze'epek, csapok, torlók, és ferde- szelepek. Borszivattyuk és borászati cikkek. Permetező a'katrészok. Medence-csapok, sze'epek. egyéb kereskedelmi rézárnk. Pálinka és szeszfőzde! szerelvények. Nyersöntvények: bronz, sárgaréz, horgany, aluminium stb. modell vagy rajz után. Tömegsajtolás. Melegsajtolás. (Warmpressweik.) — Külön osztály: Csavargyár. ÍI1233II OLAJ ÉS M0T0I?TISMTTO cloMűKA í'otorn áilnnflóan tiszta ólaiban fut Etáira DÉNES ÉS FRIEDMAIN R. I. Budapest Vl Cessewllv-utca 19 leielon 128-989
