Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-10-12 / 40-41. szám
Budapest, 1938 október 12. Okszerű takarékosság fel a főváros deficitmentes költségvetése Beruházások, amelyek helyei kaptak a költségvetésbe n és tervek, amelyek a nagy beruházó programban valósulnak meg A nagy munka, amely a jövő évre a főváros háztartásának menetét biztosítja és fejlődésének hétrétéit megszabja: az 1939. évi költségvetés tervezete elkészült. Ssenchj Károly polgármester ,a tervezet főtételeit már megismertette a sajtó képviselőivel és közölte azokat az irányelveket, amelyek a költségvetés összeállításánál vezették. A költségvetés egyensúlyát sikerült biztosítani: a 165,804.835 pengő kiadással szemben ugyanannyi a bevétel. ami egyúttal azt is jelenti, hogy a költségelőirányzat az 1938. évi költségvetés keretei között mozog. Nem kis feladat volt ezt az egyensúlyt megtalálni, aminek legfőbb oka az a szinte törvényszerű jelenség, hogy a fejlődő nagyvárosok háztartásában a kiadások évről-évre automatikusan emelkednek, míg a bevételek, még kedvező gazdasági viszonyok között sem tudnak ugyanolyan mértékben növekedni. A bevételek fejlesztéséről ugyanis a főváros — csakúgy, mint a többi városok — nagy pénzügyi megkötöttsége miatt, önmaga nem igen tud gondoskodni. A bevételeket csak a községi adók, vagy az üzemi tarifák emelésével lehetne növelni. Ez azonban olyan lépés, amitől a főváros önkormányzata mindig tartózkodott és amellyel a mostani költségvetésnél sem akar élni. A költségvetés egyensúlya érdekében ezért a legmesszebbmenő takarékosságot kellett alkalmazni. A kiadások előirányzatát a legtöbb helyen csökkentették, mert csak így lehetett a szükségszerűen . emelkedő vagy új kiadások fedezetét biztosítani. Természetesen a rendkívüli kiadások szorultak ki elsősorban a költségvetésből, ami városfejlődési, kulturális és gazdasági szempontból hátrányt jelent, mert ezek a rendkívüli kiadások nagyobbára beruházásokat jelentenek. A körültekintő munkának sikerült a rendkívüli kiadások terén a jórészt a múlt évi szintet megtartani és mindössze egymillióval kellett csökkenteni a rendkívüli kiadásokat. isi i 1 oil. mórnak, építési vállalkozó í! ! Budapest V.. Zoltán-n.101 J Telefon: 1 1 4-3 35 HIDAS KÁROLY MÉLYÉPÍTÉS! VÁLLALKOZÓ Bpest V., Kádár-u. 8. Tel.:110-998 Beton, makadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT W WC WI’ fk ok!, gépészmérnök, w Ál*® vr kompressor-bérbeadó Budapest., XI., Szüret-utca 5—7. Tel.: 2-502-96. SEG Y< BAE>030! épületbádogo és központi B U D A P E MIHÁLY > REZSŐ S- ÉS SZERELŐ-MESTER s, vízvezeték, osatornázás, gázfűtés berendezési vállalat ST, VI., MUNKÁCSY ■ UTCA 1. TELEFON : 124-080 SfccLste oM&QJit út, vasút, csatorna és magasépítési vállalkozó LYNÖK-UTCA 19. 1/1. Teletonszám: 118-068. OKLEVELES MÉRNÖK BUDAPEST, V., SZEMÉ KŐSZÉNBÁNYA-‘S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN V., KLOTILD-UTCA 3/a Paris mmD (DRÄSCHE) . TELEFON: 114-644 1 mm A költségvetésbe felvett rendkívüli beruházó kiadrisok soraiban a legnagyobb tételek: a Duna-hidak építése kétmilliós előirányzattal, ezt megközelíti a kisajátításokra előirányzott 1,800.000 pengő. Utak építésére 678.000, csatornák építésére 523.000, parkokra 256.000, lakásépítésre 400.000, templomok építésére és restaurálására 530.000, iskolaépületek tatarozására 200.000, bérházak tatarozására 150.000, a XI. kerületi tüzérségi laktanya építésére 250.000, kórházépítésre 175.000, a Széchenyi gyógyfürdő vizének hasznosítására 150.000 pengőt vettek fel, a Kisipari Hitelintézet alaptőkéjének felemelésére pedig 200.000 pengőt. Ezenkívül számos 100.000 pengőn aluli beruházás szerepel a rendkívüli kiadások között. A költségvetés egyensúlya érdekében a költségvetésből kiszorult rendkívüli beruházó kiadások legnagyobb tételei: kórházi beruházásokra 1,200.000 pengő, vágóhidak és vásárcsarnokok tatarozására 670.000, iskolaépítésekre és átalakításokra 600.000, hivatali épületek tatarozására 500.000, a Rudas-fürdő fejlesztésére 360.000, kegyúri templomok restaurálására 255.000, köztisztasági beruházásokra 260.000, köztemetői1 beruházásokra 243.000, menhelyek, szeretetotthonok, árvaházak tatarozására 150.000, parkokra, a közlekedést irányító berendezésekre, a tűzoltóság rádióborendezésére1 100—100.000 pengő. Ezek a beruházó szükségletek azért nem maradnak el, mert a készülő beruházó programba kerülnek. Ezt a programmot, amelynek csak egy részét teszik a költségvetésből kiszorult tételek, a költség- vetés letárgyalása után tűzi ki napirendjére a 12-es bizottság. Nem foglalnak helyet a költségvetésben a légoltalmi kiadások, amelyeket a polgármester külön problémának tekint. Ez a szükséglet, beleértve az üzemek 1 milliós szükségletét, az 1939. évben í millió pengőre tehető. A polgármester azt javasolja, hogy ennek a kiadásnak fedezését kérje a kormánytól a főváros. A rendes bevételek legjelentősebb tételei: adók és inségjárulék 91.1 millió pengő, házbérek, haszonbérek és kisebb javadalmak 17.8, kórházi ápolási díjak 11.9, üzemek hozzájárulása 29.8, a Beszkárt területhasználata 1, egyéb bevételek 14 millió pengő. A csökkenés az 1938. évihez képest 424.601 pengő, mert az üzemek feleslege kevesebb. Rendkívüli bevétel ingatlanok értékesítéséből 1,200.000 pengő. A rendes kiadások legnagyobb tételei: közoktatási alkalmazottak 23.4, ezek nyugdíja 5.7, közigazgatási alkalmazottak 17.5, ezek nyugdíja 8.4, kölcsönök törlesztése és kamata 21.6, közkórházak 12.9, közjótékonyság 5.4, Ínségesek támogatása 8.4, köztisztasági szolgálat 7.8, vágóhidak és csarnokok 4.5, utak építése és karbantartása 5.2, csatornák 3.3, közvilágítás 3.1, közművelődés 2.6, parkok, fasorok 2—2, államrendőrségi hozzájárulás 2, Dunahidak, bérhiázak, kislakások 1.9, kisajátítások 1.8, kegyuraság 1.4, hivatali épületek 2.4 millió pengő. A kiadások az 1938. évi költségvetéshez képest 434.770 pengővel csökkennek. A rendkívüli kiadások összege 8,212.550 pengő. A költségvetés mérlege így alakul: Rendes kiadások . . . 157,592.285 pengő Rendkívüli kiadások . . 8,212.550 „ összesen . . . 1615,804.835 pengő Rendes bevételek . . . 164,554.835 pengő Rendkívüli bevételek . . (1,250.000 „ Összesen • - - 165,804.835 pengő Felesleg a rendes tételeknél 6,962.550 pengő Hiány a rendkívüli tételeknél 6,962.550 pengő A községi háztartás keretében kezelt intézményiek 10,215.314 pengő, az önálló vagyonkezelésű intézmények 134,722.057, ia részvénytársaságok 72,094.015 pengő, a Segítőalap 3,957.036 pengő kiadással és bevétellel, a Gyámtartalékalap 39.405 pengő kiadással és 94.425 pengő bevétellel szerepel a költségvetésiben. A községi pótadó kulcsa marad 50%, a kereseti adó kulcsa változatlanul 5%, a szemétfuvarozási illetéké továbbra is 1.5%' és ugyancsak változatlan a víz, villany és gáz ára. mmmiu a Magyar-Olasz Bank elnöke Ünnepi külsőségek között választotta meg a Magyar-Olasz Bank rendkívüli közgyűlése Éber Antal utódjául, az intézet elnökéül Guido Románéin olasz ezredest. Éber lemondóleveléből kitűnik az a megmásíthatatlan elhatározása, hogy leteszi az elnöki tisztet és lemond igazgatósági tagságáról is. Éber neve szorosan összeforrott a Magyar-Olasz Bank történetével, mert hiszen annak megalapításában és felvirágoztatásában egészen eminens érdemei vannak, de munkásságával nagyban hozzájárult a magyar-olasz barátság megteremtéséhez is. Ugyancsak melegen búcsúztatta Ébert Gr. Uífo Giuseppe Zuccoli, a Banca Commercial e Hallana központi igazgatója, aki hozzájárult az igazgatóság amaz indítványához, hogy Éber működésének emlékére két alapítványt létesítsenek. Ezek közül az egyik 50.000 pengős lesz és a bank tisztviselőinek jóléti alapját fogja szolgálni, a másik 25.000 pengő adománnyal a Magyar Közgazda- sági Társaságot támogatja. Ezután a közgyűlés az igazgatóság új tagjaivá. Gr. Uff. Guido Romanelli olasz királyi ezredest és Cav. Silvio Rubertit, a. felügyelő-bizottság tagjává pedig Comm. Dott. Mario Luporinit megválasztotta. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen választották meg egyhangú és viharos lelkesedéssel Romanelli ezredest az intézet elnökévé. Madarassy-Beck Gyula üdvözlő beszédében külön kiemelte Romanellinek a kommun alatt szerzett nagy érdemeit, mire Romanelli köszönő beszédében meleg szavakkal emlékezett meg Magyarország iránti szeretetéről. Jakabffy Károly a Póstatakarék vezérigazgatója. A kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére d:r. Jakabffy Károly miniszteri osztályfőnöki címmel felruházott számvevőségi igazgatót, miniszteri osztályfőnöki elmének épségben tartása mellett a Postatakarékpénztár vezérigazgatójává a IV. fizetési osztályba kinevezte. Ugyanakkor a pénzügy- miniszter előterjesztésére megengedte a kormányzó, hogy Tormay Bélának, a Postatakarékpénztár nyugalmazott vezérigazgatójának ebben az állásában egy évtizedet meghaladó időn át teljesített éatékes és eredményes szolgálatáért elismerését tudtul adják. A Külkereskedelmi Hivatal új elnöke; Splényi István báró. A minisztertanács Kunder Antalt magyar királyi kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterré történt kinevezése folytán a Külkereskedelmi Hivatal elnöki teendőinek ellátása alól felmentette. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a minisztertanács felhatalmazása alapján Splényi István m. kir. koirmányfőtanácsost, a Külkereskedelmi Hivatal alelnökét, a Hivatal elnökévé kinevezte. í Ifj. dr. Metzler Jenő az OFA ügyvezető igazgatója. Széles körben kelt örömet a hir, hogy az OFA igazgatósága dr. Metzler Jenőt ügyvezető- igazgatónak hívta meg. Ifj. Metzler Jenő, aki Metzler Jenőnek, a MOKTÁR elnök-vczérigazgatójá- rak fia, éveken át a Szent- Lukács-fürdő igazgatója volt. Kiváló képességeit most új pozíciójában fokozottabban érvényesítheti. Hydr ©Hélium épületveretek FémKiilönlegességeR Kereskedelmi és Ipari Kft. BudapestVII., Damjauich-u. 26/b. Tel. 149-700,145-718 vTgh WThWlv Keresztény frontharcos „MESTER" Telefonszám: 135—S27. ÜVEGEZÉSI VÁ££M£/iT BUDAPEST, VIII., KÁKÓCZI-ÚT 73. Fiók: Rákosszentmíhóly, Szí. Korona-n. 148. Vállalom: az üreges szakmába vágó mindennemű munkálatokat a legszolidabb árakon. KECSE NAGY SÁNDORÉpítési vállalkozó, ácsmester Budapest, X., Kereszturi-út 8. Telefon: 1—424—97. F P A M OLAJ ÉS M0T0RTIS7TITÓ Ittígy oloMakarítás Holorla állandóan iisztn olnJüan Sül Gyárba DÉNES ÉS FRIEDMANN R. T. Budapest 11 Eessewfty-ulea 29 felelőm I28-S8B
