Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-10-12 / 40-41. szám

Budapest. 1938 október lí. 5 „Qtt a a tyármtÁ ítrár!..“ DCamfiátk TJího föp()fgácmeMer oáiailan látogatóiul a köziLeIntené 3 i i ntézméjigek b e a — /Jég It (tail szer ej. kif ogás tálán rend min a piacokon A legutóbbi hetekben nagyon aktuális volt a közélelmezési probléma. Nem mintha Budapestnek közélelmezési nehézségei támadtak volna, hanem a külpolitikai események miatt bizonyos idegeskedés mutatkozott és a közönség nemcsak a napi szük­ségletét vásárolta be, hanem hosszabb időre tarta­lékokat is gyűjtött. A főváros vezetősége idejében intézkedett és gondoskodott arról, hogy megfelelő mennyiségű készletek álljanak rendelkezésre. Hiány tehát semmiben sem mutatkozott. Ezeknek a napoknak történetéhez' tartozik, hogy dr. Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgár­mester minden előzetes bejelentés nélkül a főpol­gármesteri hivatal vezetőinek társaságában a haj­nali és kora reggeli órákban megjelent a piacokon és az összes közélelmezési üzemeket is meglátó gáttá. A nevezetes látogatásról szóló híradások szerint a főpolgármester mindent a legnagyobb rend­ben talált, és a főváros közélelmezésének irányítóit ért főpolgármesteri elismerés álta­lános örömet keltett. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy látogatását a főváros közönségének az elsőrendű közélelmezési cikkek iránt a legutóbbi időben mutatkozó nagy kereslete, valamint az ennek nyomán bár csak szórványosan jelentkező, de máris letört árdrágítást kísérletek tették időszerűvé. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja pénteki ér­tekezletén, amelyen dr. Karafiáth Jenő is meg­jelent, sokat beszéltek a főpolgármester meglepetés­szerű szemléjéről. Általános helyesléssel állapítot­ták meg az autonómia képviselői, hogy a főpolgár­mester ilyen bensőségesen érdeklődik a főváros elsőrendű problémái iránt és hogy ezekről a hely­színen személyesen szerez meggyőződést. Krompaszky Miksa országgyűlési képviselő meg­jegyezte, hogy a párt tagjai közül ő volt az egyet­len, aki tudott a főpolgármester piaci látogatásáról. Nem mintha a főpolgármester árulta volna el a tervét, hanem egészen véletlenül kapta meg az in­formációt. Azon a napon, amikor a főpolgármester időszerűnek találta a piacok meglátogatását, a kül­politikai eseményekről ellentétes hírek keletkeztek. Krompaszky képviselő autentikus információt kí­vánt szerezni és elment a képviselőházha, ahol, úgy gondolta, néhány képviselőtársával találkozik. Be­tért a borbélyhoz is, aki nagy titokzatosan a fülébe súgta, hogy a főpolgármester piaci razziát tart. A borbély nem akarta elárulni, hogy ezt a titkot ho­gyan leste el. Dr. Szebeny József főjegyző, Karafiáth főpol­gármester hűség-es titkára és bizalmasa, aki maga is résztvett a piaci szemlén, nevetve adta meg a magyarázatot: —• A titkot könnyen megfejthetem, — mondotta. — A képviselőházi borbély naponta borotválja a kegyelmes urat. A piaci látogatás alkalmával kivé­telesen más időben kellett megjelennie, mert a fő­polgármester úr már félötkor felkelt, hiszen félhat felé már kint is voltunk a csarnokban. A borbély azért borbély, hogy kíváncsi legyen és így értesült a tervekről. A derűs epizód után a bizottsági tagok érdek­lődéssel tárgyalták a főpolgármester szemleútjá- nak részleteit. Először, még hat óra előtt, a nagy- vásártelepen jelent meg a főpolgármester. Nemhogy kevés áru lett volna, hanem éppen ellenkezőleg rengeteg felhalmozott árut talált. Ennek az volt az oka, hogy az utolsó napokban a közönség érdeklődése az élelmiszerek felé fordult, a kereskedők tehát intézkedtek, hogy lehetőleg mi­nél több áru jöjjön fel a, fővárosba. Az országban hatalmas készletek vannak és az áru áramlása meg­kezdődött Budapest felé. Tele vannak a raktárak és a készletet alig tudják elhelyezni. A főpolgármester természetesen nem maradha­tott inkognitóban, az árusok azonnal felismerték, köréje sereglettek, elmondták megfigyeléseiket és — tegyük hozzá gyorsan, — alaposan kipanaszolták magukat. Azonnal kérték a különféle hatósági díjak leszállítását, és sok különféle kívánságot is előterjesztettek. A főpolgármester ezután a marha- és a sertés közvágóhidat tekintette meg. Kifejezte azt az óha­ját, hogy a vágásokat is meg szeretné nézni. Ez semmiesetre se üdítő látvány. A marhavágóhidon az állatot hatalmas ütéssel elkábítják, úgyhogy az állat összerogyik. Az elkábított álattal a mészáro­sok azután már könnyen végeznek. Még humánusabb az eljárás a sertésvágóhidon. Villaalakú szerkezetet helyeznek el a sertés fejére és a következő pillanatban vilanyárramot bocsáta­nak rajta keresztül. A sertés azonnal elkábul és nem érzi, amikor késsel leszúrják. A vágóhidak minden egyes üzemét megnézte a főpolgármester. A sertésvágóhidon a (zsírói vasztój üzem még nem elég modern, de a főváros vezetői már kidolgozták a megfelelő beruházási programot, amelynek végrehajtása után ez az intézmény is belekapcsolódhatik a főváros mintaszerű létesít­ményei közé. A szemle különben hajnali fél hattól reggeli kilenc éráig tartott. A Községi Élelmiszerüzemben is látogatást tett a főpolgármester főjegyzője társaságában. Minta­szerű rend, pedáns tisztaság fogadta itt az összes osztályokon és feldolgozóüzemekben, amelyeket a főpolgármester sorra felkeresett. BaUz József, az Élelmiszerüzem vezérigazgatója éppen a hetivásá­ron volt, amelyet a főpolgármester ugyancsak meg­tekintett. Érdeklődött az iránt is, hogy milyen mó­don érkezik az állatszállítmány Budapestre és így a felhajtástól az állatok levágásáig és az élelmiszerek feldolgozásáig mindenről közvetlen tapasztalatot szerzett. üc Amikor Krompaszky Miksa képviselő végighall­gatta az érdekes beszámolót, megjegyezte, hogy a főpolgármester nem most először jelent meg várat­lanul szemleúton, mert annakidején mint kultuszminiszter is szíve­sen tartott előre be nem jelentett vizsgála­tokat. — Egy-két napos kultuszminiszter volt Kara­fiáth Jenő, amikor ez az eset történt, —• mesélte Krompaszky. — Mint gimnáziumi igazgató külö­nösen örültem Karafiáth kinevezésének, mert kul­tuszminiszteremmel hajdan az egyetemi mozgal­makban együtt szerepeltünk, sőt az egyik egyetemi szervezetnek elnökei is voltunk. Fel akartam ke­resni új gazdámat, de megbetegedtem és beteg­ágyamban kaptam meg az üzenetet, amely szerint a kultuszminiszter meglátogatta iskolámat. Nagyon sajnálta, hogy éppen beteg voltam, de megnyugta­tásomra sietett kijelenteni, hogy mindent a leg­nagyobb rendben talált. — Eló'ször azt hittem, hogy valaki tréfát űzött velem, de azután meggyőződtem arról, hogy való­ban Karafiáth Jenő kultuszminiszter látogatott meg bennünket. Éppen szünet volt, amikor átlépte az iskola küszöbét, a gyerekek akkor rohantak ki a folyosóra. A portás nem akarta tovább engedni, de szelíden félretolta azzal, hogy az egyik tanárt kí­vánja meglátogatni. A portásnak természetesen fogalma sem volt arról, hogy a miniszter érkezett meg, nem ismerte fel, mert az iskola még nem sze­rezte he a kultuszminisztere fényképét. Karafiáth Jenő mindent apróra megvizsgált, majd bement a könyvtárszobába, ahol egyetlen egy tanár ült és elmerült egy könyvben. — Ismer ön engem? — kérdezte. A fiatal tanár a fejét rázta. Csak akkor állt el a lélekzete, amikor a kultuszminiszter megnevezte magát. Karafiáth Jenő azután hosszasan elbeszélgetett a szorgalmas tanárral, az iskola egész életére nézve felvilágosításokat kért, majd kezetfogott a fiatal tanárral és nekem üzenetet hagyva hátra, eltávozott. Éhez a most időszerűvé lett visszaemlékezéshez hozzá kell tennünk, hogy Karafiáth Jenő főpolgármester már több fővárosi intézményt látogatott meg minden bejelentés nélkül. A pártértekezleten résztvett bizottsági tagok megállapították, hogy csak köszönet jár a főpol­gármesternek fáradozásáért. A közönség körében is jó hatással van az, ha látja, hogy a hatóságok ve­zetői nagy és kis dolgaikkal milyen alaposan és lel­kiismeretesen foglalkoznak. * A pártértekezlet után a Fővárosi Hírlap munka­társa kérdést intézett dr. Karafiáth Jenő titkos taná­csos, főpolgármesterhez, arra nézve, hogy milyen megállapítást tett szemléje alkalmával. — Közélelmezési intézményeinkkel szemben tel­jes elismerésemet fejzbetem ki, mert minden vonat­kozásban a legteljesebb rendet találtam, tökéletes higiéniát, szakszerűséget és modern berendez­kedést állapítottam meg, úgy, hogy ezen a téren semmivel sem maradtunk a nyugati nagyvárosok hasonló in­tézményei mögött. Természetesen minden érdekelt, de különösen felkeltette figyelmemet az a mintaszerű tisztaság és lelkiismeretes gondosság, amelyet az exportra kerülő áruk kezelése körül tapasztaltam. — A főváros közönsége nyugodtan megbízhatik közélelmezési intézményeinkben és azok vezetőiben, akik — amint meggyőződtem róla, — a helyzet magaslatán állanak akkor is, ami­kor a nehéz viszonyok fokozottabb munkát és lelkiismeretességet kívánnak meg. * így nyilatkozott dr. Karafiáth Jenő főpolgár­mester közélelmezési szemleútjárói, amelynek külön súlyt ad, hogy teljesen váratlan volt. Hogy meny­nyire nem tudtak róla az egyes üzemek érdekelt vezetői, legjobban bizonyítja az a derűs és jellemző epizód, amely a nagyvásártelepi látogatást fűsze­rezte. Teljes órán át szemlélődött a telepen a főpol­gármester, amikor, távozása előtt, udvariasságból be­nyitott az igazgatói irodába is. Néhány percig tár­gyalt Ivánfi Andor igazgatóval tapasztalatairól, amikor egyszerre kivágódott az ajtó és lelkendezve jelent meg egy altiszt a küszöbön: — Igazgató úrnak jelentem alásan, a felügyelő úr azt üzeni, hogy itt jár a telepen a főpolgármes­ter úr! A point nagyszerűen csattant is. Legjobban maga a főpolgármester mulatott rajta. József Ferenc királyi herceg értékes missziós útja az északi államokban A Fővárosi Hírlapnak adott nyilatkozatában jelentette be dr. vitéz József Ferenc királyi hercegi propagandaútját, amelynek során a magyar fürdők érdekében felkeresi az északi államokat. A Berlin­ben és Nauheimban megtartott fürdőügyi értekezlet befejezése után a királyi herceg dr. Szviezvényi Zoltán miniszteri tanácsos, a Gyógyhelyi Bizottság igazgatója kséretóhen megkezdte a magyar idegen­forgalom és fürdőkultúra számára rendkívüli jelen­tőségű propagandaútját. Első állomása Kopenhága volt, ahol a Moltke-teremben nagy és előkelő hall­gatóság előtt előadást tartott Magyarország kultúr- értékeiről, valamint Budapest és az ország gyógy­fürdőiről. Mathiasen főkonzul hívta meg az előadás megtartására a királyi herceget, akinek Teist fő- államügyész, a dán-magyar egyesület elnöke mon­dott köszönetét. Az előadás alkalmából bemutatták a Magyar Filmiroda Szent István-fi lmját is. Lelkes ünneplés központja volt a királyi herceg az előadást követő kétszázötven terítékes díszvacsorán. József Ferenc királyi herceget magánkihallgatáson fo­gadta X. Keresztéig dán király, aki melegen érdek­lődött a magyarországi viszonyok iránt. A dán fővárosból a királyi herceg a svédországi Malmőbe utazott és ott is! rendkívüli érdeklődés kí­sérte előadását, amelyen megjelent Matuska Péter stockholmi magyar követtel élén az egész magyar követség. Előadásában József Ferenc királyi herceg kifejtette, hogy Magyarország békés eszközökkel tö­rekszik céljainak elérésére és miként a múltban, úgy most is őrt áll Kelet és Nyugat választóvonalán, az európai egyensúly fenntartására, az európai ci­vilizáció védelmében. Az előadásért báró Beck-Friis rendkívüli követ, a Stockholmi Svéd-Magyar Társa­ság elnöke mondott köszönetét. Az előadást követő díszebéden a svéd királyt és Magyarország kor­mányzóját éltették, majd Matuska követ mondott beszédet. A közönség meleg rokonszenwel tüntetett Magyarország és a királyi herceg mellett. Nevezetes eseménye volt a svédországi látoga­tásnak, hogy a svéd király a királyi herceget ma- gánkihallgaláson fogadta. A királyi herceg villás­reggelin a svéd trónörököspár vendége volt. A vil­lásreggeli után a svéd tudományos körök és idegen- forgalmi érdekeltségek képviselői előtt ismertette a királyi herceg a budapesti gyógyfürdőket. Este a Grand Hotelban előadást tartott a királyi herceg ' Magyarország célkitűzéseiről. Almquist volt köz- oktatásügyi miniszter, a stockholmi Svéd-Magyar Társaság elnöke szólalt fel az előadás után. Matuska követ másnap a királyi herceg tiszteletére villás­reggelit adott, amelyen jelen volt a trónörököspár is. Este P etter son főkonzul látta vendégül a királyi herceget. A svéd sajtó a királyi herceg látogatása alkalmából számos cikkben nagy megbecsüléssel ír Magyarországról és annak becsületes törekvéseiről. József Ferenc királyi herceg hétfőn Oslóba uta­zott, ahol ugyanaznap este az egyetem dísztermében „Az új Magyarország" céljai“ címen nagysikerű elő­adást tartott. A norvég lapok közük a királyi, her­ceg nyilatkozatát, amelyben azt a véleményét fe­jezte ki, hogy az 1939. évi Nobel-békedíjat Chamber­lain angol miniszterelnöknek kellene odaítélni. Veszélytelen fáregiriól r »Sál"~>- mindennemű férgek és petéik ellen! > tökéletes — megbízható! Vegyészeti diri?, Euilunest, VI, Reitler Ferenc-u. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents