Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-09-21 / 38. szám

Budapest, 1958 szeptember 21.

CE

5

Nem utasította el a kormány a révészutcaí erőmű fejlesztését

A centrálé kibővítését kapcsolatba hozták a többi energiateleppel való kooperációval — A gázkedvezmények további kiterjesztése — Ismét időszerűvé vált az üzemi székház építése

Az utóbbi időben várospolitikai körökben sokat beszéltek arról, hogy az állam nem engedélyezte a róvészutcai erőműtelep kibővítését és a Dunántúli Erőmüvekkel való szerződés __ ügyét a közigazgatási bizottságban is szóvátették. Ezek az egymással szoros kapcsolatban lévő kérdéseik mindenkit érdekelnek, aki tisztában van azzal, hogy Budapest villamosenergiával való ellátását biztosítani kell, mert látszat szerint az utóbbi időben valami bizonytalanság van ezen a téren.

A Fővárosi Hírlap munktársa éppen ezért felkereste

dr. Morvay Endre tanácsnokot,

az üzemi osztály vezetőjét,

aki kérdéseinkre a következőket válaszolta:

— A róvészutcai erőműtelep kibővítése már régen aktuális. A főváros vezetőségének gondoskodnia kell arról, bogy, Budapest áramszükségletónek kielégítése ne ütközzék akadályokba. Nem várhatunk az utolsó percig, hanem figyeljük a főváros egyre fokozódó áramszükségletét, hogy idejében előterjesztést tegyünk az erőművek létesítéséről és kibővítéséről. Ha a mostani mértékben tovább fokozódik Budapest áramszükséglete, úgy 1940—41-ben már nehezen tudjuk a jelenleg rendelkezésünkre álló felkészültséggel a megfelelő mennyiségű áramot előteremteni. Ezért fordultunk a főváros törvényhatóságához és a közgyűlés a révész-utcai telep kibővítését el is határozta.

— Téves volt az a hír, hogy a kormány elutasította a révészutc;ai erőmű kibővítéről szóló közgyűlési határozatot.

A félreértés abból támadt, mert nem vették figyelembe, hogy a kormány csak „egyelőrenem járult hozzá az előterjesztéshez. A kormánnyal való tárgyalásoknál kiderült, hogy

az energiaellátás körül még igen sok kérdés tisztázásra szorul,

h‘) Mindenekelőtt el kell határozni azt, hogy mi lesz a bánhidai centráléval? Az év végén lejár a szerződésünk és mi idejében és szabályszerűen felmondottuk a megállapodást. Tehét megnyílt a lehetőség arra, hogy a BánhidoA Erőmüvekkel most új szerződést kössünk. Több év tapasztalata van mögöttünk és a helyzet is úgy alakult, hogy a szerződést a szerint változtatjuk meg, hogy a főváros közönségének az új alapokra fektetett kapcsolatból előnyei származzanak.

— De ha már ímeg is állapodtunk volna a bánhidai centráléval, még mindig hátra van egy nagy kérdés eldöntése, a többi centrálékkal való kooperáció ügye, amelynek helyes alapon való rendezését kívánja a kormány. Ebben a vonatkozásban nemcsak a budapesti, hanem az országos szempontoknak is érvényesülniök kell. Nem könnyű kérdések ezek és kétségtelen, hogy végeredményképpen ösz- szefüggésben vannak a révész-utcai centrálé kibővítésével is. Ennek a telepnek a fejlesztése olyan nagyarányú lesz, hogy annak megvalósítása után a főváros más helyzetbe kerül, mert saját maga sokkal nagyobb mennyiségű áramot tud produkálni, mint eddig.

— Ezek a körülmények játszottak közre abban, hogy a kormány technikai okokból egyelőre nem hagyta jóvá a centrálé fejlesztési terveit, de a leiratban is kifejezésre jutott az, hogy tisztára csak halasztásról van szó.

— Most majd

megindulnak a főváros és a kormány között a tárgyalások.

mégpedig két irányban: 1. a, Dunántúli Erőművekkel való szerződés új alapokra helyezését kell elhatározni; 2. az ország különböző erőműveivel való együttműködés módozatait kell megállapítani. Az utóbbihoz igazodik majd az Elektromos Művek nagy beruházó programjának végrehajtása, amelynek keretében megoldjuk a révészutcai centrálé kibővítését - is.

— A főváros villanyárammal való zavartalan ellátása érdekében a közeljövőben szükséges beruházások céljaira ll.í millió pengős beruházó programot készítettünk el, amelynek részleteit a kormánnyal szintén le kell tárgyalni.

— Valamit már most, a tárgyalások kezdetén, ki kell emelnem:

(

az állam részéről a fővárossal szemben mindig a legnagyobb előzékenység és a főváros speciális érdekeinek elismerése mutatkozott meg, úgyhogy meg vagyok győződve arról, hogy ezúttal is száz százalékig érvényesíteni tudjuk a főváros közönségének érdekeit.

A révészutcai telep fejlesztésével kapcsolatban sok problémát kell megvitatni. Az áramtermelés, valamint a kooperáció leggazdaságosabban úgy vihető keresztül, ha a főváros áramellátásában résztvevő valamennyi erőmű az Elektromos Művek rendelkezése alá kerülne és így az üzemvitel egy kézbe futna össze.

— Még egy bizonyítékot tudok felvonultatni arra, hogy a révészutcai telep építése nem került le a napirendről.

A belügyminiszteri leírat leérkezése után

kiírtuk a versenytárgyalást a révészutcai centrálé újjáépítése ügyében.

Ez az intézkedés valójában nem áll szemben a leirattal, mert hiszen a miniszter sem akarja az építést elodázni. A versenytárgyalást lefolytathatjuk annak ellenére, hogy a jóváhagyás még nem érkezett meg, a munkát azonban csak a kormánnyal való tárgyalások lefolytatása után végeztetjük el. A pályázat magának a telepnek az újjáépítésére és a szükséges nagyteljesítményű gépegységek szállítására vonatkozik, és nem csupán a hazai, hanem külföldi cégek is tettek ajánlatot. A pályázatnak már abban is komoly haszna mutatkozik, hogy

a versenytárgyalás révén pontos adatokat

kapunk magáról az építési költségekről és a berendezések végrehajtásáról.

Az üzemköltség kiszámításánál tehát már ezekkel az adatokkal fogunk rendelkezni és ezeket az adatokat a kormány rendelkezésére is bocsáthatjuk. A többi centrálékkal való együttműködés problémáját így megbízhatóbban oldhatjuk meg.

A most jóváhagyott új gáztarifa életbeléptetése iránt érdeklődtünk azután.

— Már meg is 'tettük a szükséges intézkedéseket és

az október 16-iki leolvasástól kezdve életbelép az új gáztarifa.

— Az új tarifa csupán a fogyasztók egyes rétégéit érinti. Azok jutnák ugyanis olcsó gázhoz.

A Margitszigeten, a Közmunkatanács szükebb birodalmában felállított szabadtéri szinpad első szezonjával szemben nem mutatott túlságos kegyet az ég. Sok esős nap zavarta meg az előadásokat és a szezont is túlikorán kellett befejezni a kedvezőtlen időjárás miatt. Mindez nem von le semmit abból, hogy a Szent István-év egyik legvonzóbb attrakciója volt a szabadtéri színház és hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is betöltött minden hozzáfűzött várakozást a Közmunkatanács vállalkozása, a szabadtéri színpad döntő sikerét bizonyítja. Ezt állapítja meg az adatok tárgyilagos mérlegelése alapján

dr. Oiesse iiijeij Űíéné

titkos tanácsos, a Közmunkatanács elnöke

is, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a szinpad első évének mérlegéről a következőket mondta:

— A margitszigeti szabadszínpad első esztendejét befejeztük. A végleges számadatok még nem állnak rendelkezésre, de a kép nagyjából már kialakult.

Bizonyos deficit mutatkozik, de erre el voltunk készülve.

Azt feltétlenül hangsiílyozkatom, hogy számításainkban nem csalódtunk. A deficit egy része azért keletkezett, mert olyan elkerülhetetlen beruházásokra volt szükség, amelyek ilyen intézmény megindításánál az első évben feltétlenül jelentkeznek, később azonban természetszerűen elmaradnak. A jegyszedőszemélyzetet megfelelő ruházattal kellett ellátni, bizonyos általános kulisszafelszerelésről kellett gondoskodni és így tovább.

— Az idő sem volt valami kedvező. A mérlegünk sokkal jobb lett volna, ha néhány szép nappal többel ajándékozott volna meg az ég. Az árakat sem szabtuk magasra, hiszen 80 fillérért már nagyszerű előadást lehetett látni.

— Nem igaz az, hogy rengeteg pénz állott rendelkezésünkre. Az üzem megindításához a Közmunkák Tanácsa húszezer pengőt adott. Ugyancsak ennyivel járult hozzá Kaffka Péter mérnökünk és négyezer pengőt adott Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója és Oláh Gusztáv.

A Közmunka Tanács pénze semmiesetre sem fog elveszni és ez a befekakik legalább két készüléket vesznek igénybe. Vagy tűzhelyük és vízmelegítőjük, vagy tűzhelyük éa jégszekrényük vám és így tovább.

Az új tarifától a gázfogyasztás emelkedését várjuk.

Ha számításainkban nem csalódunk és a bevételekben nem lesz nagyobb kiesés, sőt esetleg még a tübbfogyasztás révén némi emelkedést is tapasztalhatunk, úgy a mostani kedvezményeket tovább kiépítjük. A főváros törvényhatóságának az a kifejezett óhajtása, hogy a szociális szempontokat érvényesítsük és így elsősorban arra gondolunk, hogy a mostani megkötöttséget elejtjük 6« a fogyasztás növekedésének arányában mindenki olcsóbban fogja kapni a gázt.

A mostani ár megmarad bizonyos mértékig, azon túl azonban nem húsz, hanem 15 fillér egységárat fizet majd a közönség. A mostani átmeneti állapotot körülbelül fél esztendeig, de legfeljebb egy évig tarlójuk fenn és azután gondoskodunk az olcsóbb gáztarifa további kiterjesztéséről.

— A Gázműveknél különben nagy beruházások történnek.

Az óbudai telepen nagyban folyik az új kokszosztályozó és kokszoltó berendezés építése. Ez a 2.2 milliós közmunka most már körülbelül a vége- felé jár. Két-három hónap alatt feltétlenül elkészülünk vele, úgyhogy az új berendezés a jö<vő év elején már megkezdheti működését. Az új berendezés egyrészt lehetővé teszi a kokszfajták precízebb elosztását, másrészt pedig a jobb oltási rendszer következtében nem lesz a koksznak annyi víztartalma, mint amennyi most van, és ez a közönség szempontjából nagyon előnyös.

— Van még egy másik probléma is — folytatta Morvay tanácsnok —, amelyet nem szeretnék levenni többé a napirendről.

Az üzemi székhazat meg kell építeni az új városháza megvalótsításávail kapcsolhtban.

Két körülmény sürget bennünkte. Az egyik az, hogy nem lehetnek olyan szerteszórtan a különböző üzemek egyes részei. Elsősorban a Gázmüvekre gondolok. A Gázművek irodai helyiségei három részre vannak szétosztva, ami az üzem vitelében kétségen kívül nehézséget okoz. Az Elektromos Műveknél nincs már ilyen komoly baj, azonban a Váci-út nagyon kívül esik a város központjából, ezért sokkal helyesebb volna, ha az üzemi székhazat a város belsejében állítanánk fel. Az a reményem, hogy ezt a tervünket sikerül rövidese«, megvalósítani.

tetés a főváros szempontjából is hasz* nosnak bizonyult

— Ebből a csekély pénzből gazdálkodtunk és ha mindezt figyelembe vesszük, úgy nem tagadhatjuk, hogy a fényes erkölcsi eredménynyel nagyon meg lehetünk elégedve és az anyagi eredmény is kielégítheti a várakozásokat.

Kérdést intéztünk ezután a Közmunkatanács elnökéhez a szabadtéri játékokat kezdeményező Szeged ismételt kifogásairól és panaszairól, amelyekkel a margitszigeti vállalkozás ellen fordult. A szegedi panaszokról Bessenyey Zénó a következő nyilatkozatot tette:

— Én is olvastam a támadást és csak any- nyit mondhatok, hogy a panasznak nincsen komoly alapja. Mi igazán megtartottuk a megegyezést Szeged városával és az az érzésem, hogy Budapest a legnagyobb vidéki várossal szemben nagyon lojális volt. Nem szabad összehasonlítani a mindenesetre gyönyörű vidéki egyetemi várost a fővárossal, amelynek az idegenek szempontjából természetesen nem az egyetlen attrakciója a margitszigeti szabadtéri játék. Szeged azzal is vádolt bennünket, hogy „a pénzzel bőségesen rendelkező Közmunka- tanács a legkülönfélébb hivatalos körök támogatásával mohón kezdte másolni és utánozni a szegedi szabadtéri játékokat“. Arra már feleltem, hogy olyan bőségesen nem állott pénz a rendelkezésünkre, de

azt se lehet állítani, liogy mi Szegedet másoltuk volna.

Annyira lojálisak voltunk Szegeddel szemben, hogy előre kijelentettük: nem hozunk színre semmi olyan játékot, amely Szegednek ugyanabban az időben konkurreneiát jelentene. Ezt meg is tartottuk. A János vitézzel éppen ezért sokkal későbben jöttünk ki, mint ahogy üzleti szempontból helyes lett volna. Szegednek kétségen kívül komoly sikerei voltak az ünnepi játékaival és ennek mi örültünk a legjobban, de azt nem kívánhatja, hogy a magyar főváros szabadtéri színpad nélkül maradjon, csak ■azért, mert Szeged ilyet már előbb létesített.

Az éles szegedi hangokra adott megértő és lojális válasz mindenesetre alkalmas arra, hogy Szegedet is hasonló objektivitásra és megértésre hangolja.

öjesieniieif Űíénéa izakadlíri szinpad első hűitek nih letih ól h cl szeqedi nádakról