Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-09-14 / 37. szám

Budapest, 1938 szeptember 14, —w—mrinriiiiini ii Tinnwim nmii m Újabb fejlődés a kisiparosság hiteléletében Irta: Dr. SZÉL JENŐ a Budapesti Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója A kisiparosság' legBzélesebb rétegeiben rendkí­vül nagy örömet, megelégedést és bizakodást vál­tott M a kormánynaik az a megértő és áldozatkész elhatározása, hogy a kisiparosság jobb boldogulása érdekében a Nemzeti Bank által rendelkezésre bo­csátott tízmillió pengős veszteségi tartalékból meg­felelő rész a kisipari hitelellátás megkönnyítését és fokozását fogja a Budapesti Kisipari Hitelintézet és az IOKSz útján már a közeljövőben szolgálhatni. A kormánynak ez az újabb segítsége azért bír különösen nagy jelentőséggel, mert lehetővé teszi a kisiparosság számára oly hiteleknek az ed­diginél lényegesein nagyobb mértékben való igénybe­vételét, amely hitelek a megrendelések teljesítésé­hez szükséges anyagok és munkabérek céljaira szol­gálnak és amely hiteleket a folyósító pénzintézet egyedül a megrendelés teljesítéséből eredő járan­dóság engedményezésé ellenében folyósíthat. A termelési hitel tulajdonképen nem új hitel­típus, mert hiszen minden egészséges hitelnyújtás­nak a termelés céljait kell szolgálnia és úgy a Budapesti Kisipari Hitelintézetnél, mint az lOKSz- nél a termelési célok szolgálata vblt mindig egyik alapvető fontosságú szempont. A kölcsönök odaítélésénél eddig azonban általában mégis az le­hetett csak a döntő, vájjon rendelkezik-e a köl­csönre szoruló kisiparos bankszerű fedezetekkel. Tekintettel arra, hogy a két altruisztikus kis­ipari hitelintézmény által kezelt közpénzek esetle­ges elvesztése a kisipari hitelellátás állandóságát veszélyeztette volna, megfelelő céltartalékok hiá­nyában a bankszerű fedezetek megkívánása nem­csak a közérdeket, hanem főképpen a kisiparosság érdekeit is szolgálta. A bankszerű fedezetek melletti hitelellátás is már igen nagy segítséget jelentett a kisiparosság részére, szembén azzal a régebbi — 20 evvel ezelőtti — helyzettel, amikor a Budapesti Kisipari Hitel- intézet és az IOKSz alapítása előtt a kisiparosság kistételű hiteligényei a legteljesebb ibankszerű fede­zetek mellett sem nyerhettek intézményesen kielé­gítést. 'Ezt .azért kell itt megemlíteni, mert felszólalá­sokban, előadásokban és a kisipari hitelellátásra vonatkozó cikkekben és értekezésekben sokszor is­métlődik az a téves beállítás, mintha a kisipari hitelellátást azért kellett volna altruisztikus alapon megszervezni, mert a kisiparosság nem rendelkezett és nem rendelkezik bankszerű fedezetekkel. Ez a beállítás azért téves, mert a való tény az, hogy legteljesebb bankszerű fedezetekkel rendel­kező kisiparosok sem kaphattak hitelt — eltekintve egészen szórványos és kivételes esetektől —, egy­szerűen azért, mert hiteligényeik aránylag kistéte­lűik és így az azokkal való foglalkozás a magán­gazdasági pénzintézetek számára nem mutatkozott rentábilisaink. A Budapesti Kisipari Hitelintézet és az IOKSz részéről végzett kisipari hitelellátásnál tehát már abban is jelentkezik altruizmus, hogy a bankszerű fedezetekkel rendelkező igénylőket részesítik hitel­ben. További igen jelentékeny támogatás jelentke­zik abban, hogy ezt a hitelellátást a magángazda­sági pénzintézetek által alkalmazott kamatlábnál is lényegesen olcsóbban végzi a két intézmény, GAZOAK BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZETE Alapítva: 1899. Altruisztikus szövetkezeti alapon mű­ködő színmagyair biztosító intézet. Magyar- ország legnagyobb’ biztosító sz(övetíkezete. Igen előnyös feltételekkel köt tűzkár, jégkár és betöréses-lopás 'ellenül, sBavatossági, ha­rang-, gépjármű, baleset-, szállítmány- és ü vegbi ztós í tásokfat, élet- és takarékbiztosU tűst, temetkezési, gyermek-ösztöndíj- és ki- háizaísítási biztosításokat. ; Vezérképviselősé­gek, fő- és helyikép viselnetek minden város­ban és községben. Központi igazgatóság: IX., Üllői-út 1. Telefon: 187—870. A két altruisztikus kisipari hitelintézet kezdet­től fogva tisztában volt azzal, hogy a kisipari hi­telellátás célját tökéletesebben érné el, ha oly esz­közök állnának rendelkezésükre, amelyekre támasz­kodva nem a bankszerű fedezet, hanem a kisiparos teljesítőképessége lehetne a kisipari hitelellátásnál döntő fontosságú tényező. Nem rendelkeztek azon­ban az ily hitelellátáshoz szükséges eszközökkel. Ezért nagy megértéssel fogadták Bornemisza Géza iparügyi miniszter úrnak már minisz­tersége első napjaiban kifejtett azt az óhaját, hogy találtassék mód reá, hogy olyan esetben, amelyben a kisiparosnak a kapott megrendelés tel­jesítésére, anyagra és munkabérre van szüksége, megfelelő hitelt kaphasson. Szendy Károly polgármester úr is támogatta az erre vonatkozó törekvéseket, amelyeknek a székesfő­város közgyűlésein és bizottságaiban úgy Müller Antal képviselő, th. bizottsági tag és Nagy Antal felsőházi és th. bizotsági tag ismételten kifejezést adtak. A mindketőjük részéről erre a célra javasolt külön veszteségi tartalék előteremtésére azonban a főváros pénzügyi helyzetére való tekintettel nem adódott mód. Az olyan hiteligénylésekre vonatkozóan, ame­lyek egész kis tételűek, az iparkamarákon keresz­tül megindított, úgynevezett nem bankszerűen fe­dezett hitelakció kedvező eredményekkel járt, amennyiben az 1936 óta kihelyezett 1,140.000 pengő­ből visszafolyt a kihelyezések 73 százaléka Ez az egészen kistételű hitelellátás igen megbecsülendő, nagy segítséget jelent az egészen kis egzisztenciák számára. A kedvező visszafizetési arány alapján Bornemisza Géza iparügyi miniszter úr a debreceni iparos kongresszuson már ki is jelentette, hogy a kormány ennek az akciónak újabb egy millió pengőt bocsát rendelkezésére. Megjegyzem, hogy a főváros ehhez a hitelakcióhoz eddig már 125.000 pen­gővel járult hozzá és hogy ennek az akciónak keze­lése intézetünkre rendkívül nagy terhet ró, miután itt 40-től legfeljebb 300 pengőig terjedő tételekről van szó. Az iparügyi miniszter úr és a főváros vezetőségének óhaja, hogy a kisiparosság a nagyobb összegű megrendelés teljesítésére bank- szerű fedezetek nélkül is képesíthető Hegyen, a két altruisztikus intézetet arra indította, hogy a rendelkezésre álló eszközökhöz mérten megkezdje a megbízható és teljesítőképes kisiparosok számára a bankszerűleg nem fedezett, de a végzett munkából eredő követelés engedélyezésével biztosított terme­lési hitelek folyósítását. Az elmúlt esztendőben már igen sok esetben nyújtottak termelési hitelek a külön erre a célra képzett és megfelelő szaktudással rendelkező mű­szaki és adminisztratív tisztviselők üzemvizsgálata alapján. Ugyanis mérhetetlenül fontos érdeke fű­ződik a kisiparosságnak ahhoz, hogy a hitelnyújtó pénzintézet gondos vizsgálat tárgyává tegye a nyújtott hitel fedezetét. Ez azonban hangsúlyozot­tan ismételve nem jelenti azt, hogy csak az úgyne­vezett bankszerű fedezetek jöhetnek tekintetb ész­szerűen a termelési hitelnyújtásnál, mert gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy az olyan iparos, aki megbízhatóságát, tisztességét beigazolta, aki jómi­nőségű készítményeket tud előállítani és aki reálisan tud kalkulálni és általában megfelelő gondossággal tudja üzemét vezetni, az éppen oylan, sőt megbíz­hatóbb adós, mint az olyan kisiparos, aki bank- szerű fedezőitekkel rendelkezik ugyan, de gyenge szaktudású, megrendelőit kiélégíteni nem tudja és nem jól kalkulál. A termelési hitel döntő fontosságú alapfeltétele te­hát a megbízható adatokra támaszkodó helyes kalkulá­ció. Éppen ezért a most lefolyt debreceni iparos kongresszuson határozati javaslatot terjesztettem elő, amelynek értelmében a kongresszus kimondta, hogy rendkívül fontosnak tartja, hogy az iparosok­tatásban különös gond fordütassék a számvitelre és a kalkulációra. Ugyancsak több határozati javaslatot tartottam szükségesnek előterjeszteni az engedményezéssel kapcsolatban ezidőszerint fennálló többféle akadály elhárítására, ami a közszállítási szabályzat megfe­lelő kiegészítését teszi szükségessé. Javaslataimat elfogadták, átérezve azt, hogy a termelési hitel nyújtásának lehetőségei a kormány által nyújtott veszteségi tartalék alapján és a java­solt könnyítések mellett igen jelentős segítséget fog­unk hozni a kisiparosság számára. Bele fognak kap- csalódni ennek alapján a nemzeti termelés munká­jába azok a kisiparosok is, akiknek megrendelésük van, de más fedezetük, mint szakképezttségük, szor­galmuk, lelkiismeretességük és a végzendő mun­kából eredető követelésük nincsen. Jakabb Oszkár a Pénzintézeti Központ elnöke A kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére Jakabb Oszkár dr. magyar királyi titkos tanácsos, államtitkárt, ezen állásától saját kérelmére felmen­tette és megengedte, hogy végleges nyugalomba helyeztessék, továbbá, hogy nevezettnek majdnem bárom évtizedes példaszerű önfeláldozó, igen buzgó és értékes szolgálataiért teljes elismerését tudtul adják. I * A kormányzó a pénzügyminiszter előterjeszté­sére Jakabb Oszkár dr. magyar királyi titkos taná­csos, nyugalmazott államtitkárt a Pénzintézeti Köz­pont elnökévé az ailapszabályszerű időtartamra kinevezte. A Tébe ünnepi nagygyűlése Székesfehérváron. A Szent István-év alkalmából a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete Székesfehérváron tartotta 0 agy gyűlését, amely az ősi város miliőjében ünne­plés keretek között folyt le. A nagygyűlésen a pénzügyminiszter képviseletében megjelent Csepy- Keiser Károly miniszteri tanácsos, míg az előkelő- ségek soraiban helyet foglalt Hóman Bálint volt miniszter, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Sséchenyi Viktor gróf főispán, Csitáry Emil pol • gármester és sokan mások. Csikós Andor kormány- főtanácsos üdvözlő szavai után Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter, elnök ünnepi beszédet mondott és kiemeltei, hogy a Tébe a Szent István-év alkal­mából Székesfehérváron nagyszabású építkezést akar végrehajtani és ezért elhelyezik most a Tébe nyugdíjintézete új bérpalotájának alapkövét. Ugyancsak ebben az évben kezdte meg a Tébe Balmazújvároson ötezerboldas birtokon a kisgazda- bérleti telepítéseket. Milos György, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár helyettes vezérigazgatója elő­adást tartott a fővárosi és vidéki pénzintézetek együttműködéséről. Előadásokat tartottak még: Kozma Ferenc és Versényi Tibor vezérigazgatók, majd Hantos Elemér záróbeszéde után a résztvevők felavatták a Tébe nyugdíjintézete bérpalotájának alapkövét, Vitéz Bornemisza Félix kormányfőtanácsos. A kormányzó vitéz Bornemisza Fólixet, a Budapesti Nemzeti és Szabad Kikötő igazgatóját közhasznú és érdemes tevékenysége elismeréséül kormányfőtaná­csossá nevezte ki. A magyar közgazdasági életnek megérdemelten gyors karriert megfutott kiválósá­gát érte a legfelsőbb kitüntetés. Kora ifjúságától a hajózás és a vizi kereskedelem volt vitéz Bor­nemisza Félix! eleme. A fiumei hadi ten genészeti akadémia elvégzése után a folyamőrségnél teljesí­tett szolgálatot, ahonnan mint folyamőrtörzsfőhad- nagy lépett át a Külkereskedelmi Hivatal hajózási osztályának élére. Értékes szolgálatai után a saját, elfogadásra talált terve szerint szervezte azt a csepeli szabad kikötőt, amelynek igazgatója lett. A Fővárosi Hírlapnak egyik legutóbbi számában, Bornemisza Félix nyilatkozata kapcsán volt alkal­ma méltatni a kikötő fejlesztése körüli tevékenysé­gét, amellyel kapcsolatban az ő nevéhez fűződik a folyam-tengerhajózás megvalósítása is. A nagy- koncepciójú és egyéniségében is mindenki előtt rokonszenves igazgató kitüntetése a magyar gaz­dasági és társadalmi életben általános örömet kelt. Baráth Zoltán és Bilek Ferenc kormányfőtaná­csos. A kormányzó az Országos Földhiteliútézet két vezető tisztviselőjének: Baráth Zoltánnal?: és Bilek Ferencnek a kormányfőtanácsosi címet adomá­nyozta. Közhasznú és érdemes tevékenységük elismeréséül kapták a legfelsőbb kitüntetést, amelyre Baráth Zoltán és Bilek Ferenc az Orszá­gos Földhitelintézetnél elfoglalt fontos pozíciójában szolgált rá. Intézetük a kormány földbirtökpoliti- kájába kapcsolódik bele kisbirtokok kialakításával és finanszírozásával és a két új kormányfőtanáosos különösen ezen a területen végzett elismerésre- méltó, eredményes munkát. SCHÜTZ. EDE épület- és műlakatos Budapest, VII. Thököly-Út 28. Telefon: 733-043. Yaska György gépész-mérnök központi f ű t é t, vízvezeték, csatornázó«, fürdő-szivattyú berendezések vállalata Budapest, II., Batthyány-ufca 1?. Telefon: 152-849. Peringer Péter és Társai Vas- és fémöntőde, motoralkatrész és gépgyár Pestszenterzsébet, Baross-u. 84-86. t.i.:U7-s7z ■■■■■■■■■■■■ agresszív, szulfätos talajvíznek ellenálló „S. 54”-es nagyszilárdságú porllandcemenl SALGÖ-TARJÄHI KÖSZÉHBflNyA R.-T. Budapest, V., Sas-utca 25. • Telefon: 125-284.

Next

/
Thumbnails
Contents