Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-08-17 / 33-34. szám

Dr. laky az átkoímémf hi zf osság sikeres munkájától Pénzünk vásárló erejének csorbítatlan fentartása Pénteken délelőtt a kereskedelem- és közlekedési minisztérium miniszteri tanácskozó termében sajtó- ankét volt, amelyen Laky Dezső dr. műegyetemi nyilvános rendes tanár, a négy hónappal ezelőtt ki­nevezett árkormánybiztos ismertette azt a munkás1- ságot, amellyel sikerült Magyarországon stabilizálni az árszínvonalat. A Fővárosi Hírlap munkatársa, aki jelen volt ezen az ankéten, a következőkben számol be annak — a magyar gazdasági élet szem­pontjából — rendkívül fontos megállapításairól és eredményeiről. Az árkormánybiztos mindenekelőtt megvonta az éles határvonalat az egykori árellenőrző bizottság és kormánybiztosság cselekvési lehetősége között. — Az árelemző bizottság, — mondotta Laky Dezső dr., — valójában csak véleményező szerv volt, ezzel szemben mint árkormánybiztos, egészen rendkívüli hatáskört jelölt ki számomra a kor­mányzat. Az árkormánybiztos pontos kalkulációkat kérhet az egyes vállalatoktól, jogában van ezeket a kalkulációkat a helyszínen ellenőrizni, majd pedig az adatok egybevetése után az árkormánybiztos konkrét előterjesztéseket tehet — Ennek az új szervnek felállításával az volt a kormány célja, hogy pénzünk belső vásárlóereje csorbítatlanul fenntartassék. Örömmel és megelége­déssel jelenthetem, hogy ezt a legfőbb célt sikerült is elérnünk. Mondani sem kell talán, hogy a kez­det meglehetősen nehezen indult, mert hiszen ta­vasszal, a hirtelen megváltozott európai légkör fe­szültségében kellett hozzáfogni a munkához. Ugyan­ekkor azonban a legfontosabb nemzeti és állami érdek volt, hogy a nagy beruházási program meg­indulása és lebonyolítása során a pengő vásárló­ereje, vagyis az árszínvonal stabil maradjon. Tekintve, hogy a beruházási kölcsön első tran- cheát már elhelyezte a kormány, azonkívül megtette azokat az intézkedéseket, amelyek az egyenletesebb jövedelemelosztást biztosítják, ezekkel a tényekkel eldőlt az, hogy belátható időn belül a magyar pengő vásárlóerejét nem fenyegeti semmiféle veszedelem. Ismételten emlékeztetek a kezdet nehézségeire, mert hiszen a többi közt rendkívül higgadtan kel­lett bánnom azokkal a — magyar gazdasági életben eddig szinte ismeretlen — eszközökkel, amelyekkel a kormány engem felruházott, mert hiszen a gazda­sági élet organizmusa tudvalévőén rendkívül ér­zékeny. A kormánybiztos ezután elismeréssel adózott a Nemzeti Banknak és a kereskedelmi minisztérium­nak, amelyek támogatása lehetővé tette, hogy meg­szervezze azt a kiváló tisztviselői gárdát, amely ma a kormánybiztosságon hivatása magaslatán végzi munkáját. A kartelekkel kapcsolatban megemlítette, hogy miután a kartelált árak felemeléséhez a kormány­biztosság hozájárulása szükséges:, a kartelek nem is próbálkoztak áremelési kísérletekkel. Tény az, hogy szórványosan előfordult néhány árdrágítási kísérlet, a kormánybiztosság ébersége folytán azonban ezek kudarcba fulladtak. — A dolgok kezdetén, — folytatta Laky profesz- szor, — egyik fontos teendőnk volt kiválasztani azt a néhány cikket, amelyek árhullámzása, közvetve, vagy közvetlenül befolyásolja a többi cikk árát is. Ezzel lehetett elérni azt, hogy a kormánybiztosság ne legyen kénytelen minden egyes cikkel külön- kiilön foglalkozni, de a közönség megnyugtatása szempontjából is helyesebb volt, ha azt láthatta, hogy hatósági beavatkozás nélkül is, automatiku­san stabilizálódnak az árak. A kenyér éra Most érkezett cl a kormánybiztos a főváros kö­zönségét leginkább érdeklő problémához: a kenyér árának alakulásához. Elöljáróban megállapította, hogy az úgynevezett drágaság kérdésével szívesen foglalkoznak állandóan mindazok, akiknek módjuk vau valami módon közvetlen közelről érintkezhetni a tömegekkel. A fixfizetésűek ugyanis bizonyos ár­eltolódásokra rendkívül érzékenyen reagálnak és pszichológiai okokból gyakran megtörténik, hogy igen nagy izgalom támad és drágaságról beszél min­denki, miközben az átlagos árnívó nem mozdult meg. Ilyen cikk elsősorban a kenyér, amelynek a legki­sebb áremelkedése aránytalanul nagy izgalmakat vált ki. REX KÉSZÍTI: RAJZOLÓGÉPEK LÁBNYOMÁSSAL ÁLLÍTHATÓ rajzasztalok STAUB FERENC MECHANIKAI ÜZEM ÚJPEST, Klsfaludy-utca 19. 0 Telefon : 194-368. —■ Éppen ezért, — magyarázta hangsúlyozottan Laky professzor, — az árkormánybiztosságnak fon­tos célja volt, hogy a tisztviselővel és a munkással megértesse, hogy a beruházási program végrehaj­tása idején nemcsak, hogy nem lesz rosszabb hely­zete, mint eddig volt, hanem előreláthatóan javulni fog a helyzete. Ezért tehát a kenyér árának stabi­lizálása, sőt bizonyos mértékben való leszállítása volt a leg elsőbbrangú feladat. Ez azonban ugyan­csak kivételes nehézségbe ütközött, mert hiszen a búzaárak és ezzel párhuzamban a lisztárak emel­kedése, valamint a tavaszi túlzott termésbecslések olyan helyzetet teremtettek, hogy a kisebb pékeket a malmok áldozatkészségével, kénytelenek voltunk 90 vagon olcsó liszttel ellátni. — De egyébként is rendkívül kényes kérdés hoz­zányúlni a kenyér árához. Gondoljuk csak meg, hogy a fővárosban és környékén naponta negyedmillió kilogram kenyerét fogyasztanak az emberek. Ez azt jelenti, hogy ha mindössze két fillérrel csökkentjük a kenyér kilogrammonkénti árát, akkor is ez már évi 1,800.000 pengős eltolódást jelent. Ennyivel keve­sebbet ad ki a fogyasztó, de ne felejtsük el, hogy ennyivel kevesebb pénzhez jut hozzá a termelő. Már pedig az árkormánybiztosságnak az a feladata, hogy a fogyasztói és termelői érdekek teljesen objektív szem előtt tartásával igyekezzék biztosítani az élet folytonosságát. A beruházási program végrehajtásának ellenőrzése Laky Dezső dr. árkormánybiztos végül közölte, hogy az eddigi eredményekkel még korántsem zá­rult lé a sora azoknak a kormányzati intézkedések­nek, amelyekkel az árszínvonal stabilitását kíván­ják biztosítani és fenntartani. A jövendő tervekben igen, nagy szerepet játszik az a körülmény, hogy a kormány az árkormánybiz- tosságra bízta a beruházási program végrehajtásá­nak kontrollját is. Ebből tehát az következik, hogy a hatalmas munkaterv megvalósítása nem fog al­kalmat adni illegitim hasznok elérésére és a termé­szetes konjunktúra nem egyesek búsás jövedelmét fogja, gyarapítani, hanem a tömegek életszínvonalá­nak emeléséhez járul hozzá, a megmozgatott óriási tőkéknek megfelelő arányban. / A sajtóankéten Laky Dezső dr. árkormánybiz­tosnak igen nagy sikere volt, mert hiszen a közgaz­daság tudományának egyik legkiválóbb magyar tu­dósa szólt azokhoz a politikailag és gazdaságilag képzett újságírókhoz, akik megértve és átértve tudós, egyben nemzeti intencióit, a legnagyobb kész­séggel interpretálták azokat a sajtó nyilvánosságán keresztül a nagyközönség számára, amely megnyug­vással és megelégedéssel várhatja Laky Dezső dr. zárómondatának megvalósulását, azt tudniillik, hogy általában lényegesen olcsóbb és könnyebb lesz a megélhetés az egész vonalon. Megalakult a miniszterelnökség gazdasági tanul­mányi osztálya. A magyar gazdasági élet őszinte örömmel fogadja azt a hírt, hogy a miniszterelnök­ségen gazdaságú tanulmányi osztály alakult, amely­nek célja a gazdasági élet változásainak figyelem­mel kisérése és a gazdasági élet körében felmerülő javaslatoknak és gondolatoknak elbrálása. Amilyen megórtéssel fogadták az új osztály felálltánál, éppen olyan örömet és megelégedést kelt az osztály vezető személyiségeinek megválasztása. Az új mi­niszterelnökségi osztály vezetőjévé Judik József dr. egyetemi magántanárt, a Nemzeti Bank igazgató­ját, helyetteséül pedig Surányi-Unger Tivadar dr. egyetemi magántanárt nevezték ki, aki eddig Laky Dezső dr. árkormánybiztos vezető munkatársa volt. Az osztály adminisztratív vezetője Ferry Tibor dr. miniszteri osztálytanácsos lett. Judik József a Nem­zeti Bank tanulmányi osztályát vezette és az itt nyert bőséges tapasztalatai is kvalifikálják új po­zíciójának betöltésére. Surányi-Unger Tivadar dr. egyike a legkiválóbb gazdasági szakembereknek, aki szerencsésen össze tudja egyeztetni az elméletet a gazdaságpolitika gyakorlati követelményeivel. Ferry Tibor osztálytanácsosnak a miniszterelnökség gaz­daságpolitikai munkájával kapcsolatban az utóbbi években komoly szerepe és sikere volt. Augusztus 18-án: bankszünnap. A Takarékpénz­tárak és Bankok Egyesületében tömörült pénzinté­zetek augusztus hó 18-án, csütörtökön, az ország­gyűlés által a Szent István Emlékév alkalmából Székesfehérvárott tartott ünnepélyes ülés napján bankszünnapot tartanak. Gundhart Gusztáv miniszteri tanácsos. A kor­mányzó dr. Gundhart Gusztáv pénzügyi főtaná­csosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta. Dr. Gundhart Gusztáv évek óta in­tézi a M. Kir. Dohányjövedék propaganda ügyeit és ezen a téren sok figyelmet keltő ötletet valósí­tott meg. Nemcsak kitűnő szakférfiú, hanem meg­nyerő modorú előzékeny ember is, aki rátermett­ségével jelentős szolgálatokat tett a Dohányjöve­déknek. Előléptetések a Gazdák Biztosító Szövetkezeté­nél. A Gazdák Biztositó Szövetkezete igazgatósága Elek Jánost vezérképviselőségi aligazgatóvá, Kálnuy Vilmost mezőgazdasági tanácsossá, Marosszéki Miklóst, Kóh József és Báthory György mérnököket műszaki tanácsosokká, Perjés Dénes mérnököt mű­szaki előadóvá, Pcuscr Rudolfot osztályfőnökké, Gemzilzky Belát és Kusztos Bélát osztályfőnök- helyettesekké nevezte ki. Az Amerikába utazó Goldberger Leó ünneplése. A Textilgyárosok Országos Egyesülete elnöki ülé­sén meleg ünneplésben részesítették dr Buday Gold­berger Leót abból az alkalomból, hogy tanulmány­útra indul az Egyesült Államokba.. Mint értesülünk, a Textilgyárosok Országos Egyesülete szeptember végén tartja meg közgyűlését. A Kereskedelmi Bank új exportvállalata. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 150 ezer pengő alaptőkével részvénytársaságot alapított, azzal a céllal, hogy magyar iparcikkeket, főképpen kéz­mű- és népipari készítményeket exportáljon a nyu­gati országokba, elsősorban Angliába és Ameri­kába. Magyar Purrshing R. T. a neve az új export- vállalatnak, amelynek működéséhez nagy reménye­ket fűznek. Az új exportvállalat igazgatójául Ferenczi Izsót, a kereskedelemügyi minisztérium most nyugalomba vonult államtitkárát kérték fel. A Wiener Bankverein magyarországi fióktelepé­nek új igazgatója. Fischt Ignác m. kir. kormány- főtanácsost, az Österreichische Creditanstalt-Wiener Bankverein magyarországi fióktelepe eddigi igaz­gatóját, a korhatár elérése következtében, a bank­szakmában eltöltött 50 éves érdemdús munkálkodása után nyugalomba helyezték. Tevékenységéért a wieni igazgatóság köszönetét fejezte ki. Utódaként dr. Bokor Ervin vette át a magyarországi fióktelep vezetését. Dr. Bokor Ervin, akinek a bank szakmá­ban és a gazdasági életben közismert, jó neve van, régebben a Magyar Általános Hitelbanknál műkö­dött és legutóbb a Hangya Szövetkezet igazgatója volt. Fejleszti üzemét a NOVALIT. A NOVA érde­keltségéhez tartozó Novalit Műanyaggyár újabb ter­melési ágazatokra tért át. Textilkészítő és bőr­cserzőanyagok gyártására is berendezkedik a Nova­lit, amelynek rövid fennállása alatt is sikerült exportösszeköttetéseket szereznie. Piacot teremtett Jugoszláviában és most folytat tárgyalásokat Ro­mániával műanyagainak exportálása céljából. A Foneiére 3 pengő osztalékot űzet. A Főne lére biztosító augusztus 17-én tartja közgyűlését. A mér­legeredményekből megállapítható, hogy a Magyar- Francia üzletállományának és szervezetének átvétele a várakozásoknak teljes mértékben megfelelő ered­ményt hozott. Megmutatkozik ez a díjbevételek ösz- szegében is. Az elmúlt esztendőben a vállalat összes biztosítási ágazatának díjbevétele 8,893.000 pengő volt és ez a mostani mérlegben már 15,850.000 pengő­vel szerepel. A biztonsági alapok hasonló, sőt még nagyobb méretű fejlődést mutatnak. Az összes biz­tonsági alapok tétele legutóbb 10,150.000 pengő volt. Ez a tétel a mostani mérlegben 23,230.000 pengővel szerepel. Bőséges tartalékolások és leírások után a Foneiére eredményszámlája 151.000 pengő tiszta nye­reséget tüntet fel. Ebből a nyereségből — miként tavaly — ezidén is részvényenkint 3 pengőt, azaz 6 százalékos osztalékot fizet a vállalat részvénye­seinek. A Kispesti Textil közgyűlése. A Kispesti Textil­gyár R.-T. augusztus 10-én tartotta 30-ik évi köz­gyűlését. A 7.6 millió P saját tőkével dolgozó vál­lalat legutóbbi üzletévét 275.276 P nyereséggel zárta, azonban a multévi nyereségáthozattal együtt össze­sen 296 ezer 534 pengő nyereség mutatkozik. A köz­gyűlés a mérleget elfogadta és a felmentvényt meg­adta. A különböző jóléti alapokat az idén is nagy összegekkel dotálták és elhatározták, hogy a gyár modernül felszerelt csecsemő- és gyermekotthont lé­tesít. Erre a célra az idén 100,000 pengőt fordítanak és a szükséges építkezéseket nemsokára befejezik. Ügy a vállalat hatalmas fejlődése, mint annak szo­ciális intézkedései elsősorban Ágoston Manó vezér- igazgató érdemeit dicsérik. A közgyűlés új igazgató- sági tagoknak megválasztotta: gróf Teleky István dr.-t és Marx von Gelderen hollandi textilgyárost. Már nálunk is gyártanak gyorsbetonkeverőgépe- ket. Az Orenstein és Koppel Magyar R.-T. újabban meghonosította Magyarországon külföldi gyártási engedély alapján a gyorsbetonkeverőgépek gyártá­sát. Eddig ezeket a speciális keverőgépeket külföld­ről kellett importálni és most úgy a maga, mint az útépítőszakma rokonszenvvel fogadja a vállalat el­határozását. Az Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztó­gyár Rt. megtartotta 1937. évi közgyűlését. A köz­gyűlés elfogadta az igazgatóság javaslatait és a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a fel­ügyelőbizottságnak megadta. hilri ntma *, s^eló Épület és díszmübádogos. Gáz és víz­vezeték berendezési vállalat. Modern fémbetük készítése. Budapest, VII., Vörosmarty-utoa 4. Telefonsaim : 146—540.

Next

/
Thumbnails
Contents