Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-07-06 / 27-28. szám

Budapest, 1938 július 6. J/^YúimFTííÁ^MP 5 Eöaéledmieaósl (tanulmányúton járt Londonban dr. Rosta János tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője, dr. Semsey Géza állategészségügyi taná­csos és dr. Fülöpp Imre főállatorvos társaságában. Főképen a vágóhídi és piaci viszonyokat tanulmá­nyozták és sok értékes megállapítással tértek haza útjukról. A Fővárosi Hírlap munkatársa ebből az alkalomból felkereste Dr. Rosta János tanácsnokot, aki londoni tapasztalatairól és azoknak budapesti kapcsolatairól a következő érdekes és tanulságos beszámolót adta: — Megigézve, de budapesti önérzetemben nem kisebbítve jöttem vissza Londonból. Az óriási város lenyűgöző ereje és ami a legjobban szembetűnik, utcai forgalmának, közlekedésének grandiózus képe kíséri az embert akkor is, ha már messze jár tőle, de azon a téren, aminek a tanulmányozása londoni utam célja volt: a piacok, csarnokok, vágóhidak, egyszóval az élelmiszerellátás legfőbb intézményei terén nem tudott elvarázsolni London, egyszerűen azért nem, mert — Budapestről mentem Londonba Mint nemrégen, párisi utam alkalmával is, megál­lapítottam, semmi okunk sincsen az irigységre vagy a szégyenkezésre, ezen a téren Budapest semmivel sincs hátrább, mint ezek a nagy nyugati metropolisok. — Mindenekelőtt a vágóhidat tanulmányoztam és itt meglehetős csalódás ért. Mi itt Budapesten a vágóhidaink egységesítésén törjük a fejünket és mert erre nincs pénzünk, a meglévőket modernizál­juk és ugyanakkor megállapíthattam, hogy a mi vágóhidaink modernség és hlgiéna szem­pontjából messze túlszárnyalják a londonit. — Igaz, hogy Londonban a központi vágóhídakon kívül több kisebb vágóhíd is van, ezenfelül a vágó­hídnak nincsen olyan szerepe a húsellátásban, mint nálunk, amennyiben a fogyasztásnak csak 10—12 százalékát fedezi a vágóhíd, mert London túlnyomó részben Ausztráliából és a britt világbirodalom do­míniumaiból szállított fagyasztott hússal táplálkozik. — A vágóhíddal ellentétben azonban London nagyságát reprezentálja a hallatlan méretű smithfieldi húsvásár, amely több, óriási csarnokból áll és 1930-ban épült. A Themze' dockjaival, ahova hatalmas tengeri ha­jók hozzák a hús-szállítmányokat, földalatti vasút köti össze a húsvásárt, amelynek óriási készletei között olyan húsminőségeket látunk, aminőkről fo­galmunk sem lehet. Csodálatos marhahúsok, három- ujjnyi faggyúval környezett és mégis ehető birka­húsok sorakoznak itt, egyedül a világhíres yorkshirei sertéshúsok azonosak a mieinkkel. A berendezkedés a maga hűtő-házaival, ragyogó és higiénikus felsze­reléseivel ideálisan szép és modern. Egyebek között feltűnik, hogy a húsok mind organtil-burokba van­nak varrva. Fél marhák is láthatok ilyen védő-bur­kolatban, ,a birkákat pedig egészben varrják bele.-- Elég szépek, de a mieinknél nem különbek a vásárcsarnokok, amelyek egyike London világhírű operaszínháza, a Covent Garden közvetlen szomszédja, úgy, hogy az operaház tulajdonképen a piaco<n a vásárcsarnoki épü­letek közé van beékelve. Ezekben a. csarnokokban ke­rül el-ajdásra a magyar gyümölcs is, amely Londonban nagyon népszerű és zamatéval, ízletességével min­den versenytársát lehengereli. Miután az idén ná­lunk hetekkel elkésett a gyümölcsérés, magyar gyü­mölccsel ottlétemkor még nem találkoztam a lon­doni csarnokokban. Egyébként rengeteg szép gyü­mölcsöt láttam, közte nyár elején őszibarackot és dinnyét is és különösen sok, nagyszerű déligyümöl­csöt, gyönyörű, érett banánt, aminek mifelénk mos­tanában még híre sincs. De ez nem is csodálható, hisz ,a britt-birodalomban mindig van gyümölcs­érés. Az angol Imperium az egész földkerekségre ki­terjed és így valahonnan mindig lehet friss gyü­mölcsöt Londonba szállítani. — Behatóan tanulmányoztuk a vágóhídon a rituális vágást, amelynek most nálunk aktualitása van, amióta kor­mányintézkedésre, állatvédelmi okokból be kellett szüntetni a rituális vágásokat. A londoni rendszer azért érdekelt, mert, hír szerint, ott a kábításnak olyan módját alkalmazzák, amely a rituális szem­pontoknak is megfelel és az állatot kellőképpen ér­zésteleníti a vágás előtt. Itt nagy csalódás ért, mert a londoni vágóhídon nem történik egyéb, mint hogy a levágásra szánt állatot hengerbe terelik, amely­ből csak a feje látszik ki. Ezt a hengert azután megforgatják, úgy, hogy az állat hauyattfekvő álla­potba kerül és így metszik el a nyakát. Hiába ku­tattuk, hogy mi ebben a kábítást nem tudtuk meg­találni. — Ha ezen a téren teljes is volt a csalódás, sok hasznos megfigyelést tettünk London közélelmezése körül. Mindenesetre felemelő hatású volt, hogy Budapest a maga vágóhídjaival, Nagyvásártelepével és csarnokaival nem áll a londoni nivó mögött. Dr. Rosta János színes beszámolója a London nagyságának járó hódolat mellett egyúttal Budapest dicsérete. A magyar kultúrfölényről szól, amely ezúttal a gyomrot tápláló intézményeink kiválósá­gában jelentkezik és éppen úgy büszkék lehetünk reá, mint a minap arra a dicséretre, amely London­ban, a lordok házában hangzott el, amikor a város- rendezési vita során Sámuel lord követendő példa­ként hivatkozott Budapestre és „a gyönyörű magyar főváros Dunapartjának közismert szépségére“ Beszélgetés Rosta János tanács­nokkal londoni tanulmányútjáról A budapesti közélelmezési intézmények világviszonylatban is elsőrangúak Jogerősen halálra ítélték a halálsorompókat A városfejlesztési tervek még nincsenek véglegesen megállapítva A városfejlesztési tervek megállapítására kikül­dött különbizottság több mint egy éve foglalkozik már programjának pontos kidolgozásával. Munká­ját be is fejezte és ennek alapján az ügyosztály je­lentése elkészült. A bizottság legagilisebb mozgató ereje dr. Harrer Ferenc felsőházi tag, nyugalmazott alpolgármester, a kiváló vái’osrendező, aki egész munkásságát ennek a nagy feladatnak megoldására szentelte. Harrer Ferenc most részt vett Bukarest­ben a városok nemzetközi kongresszusán és így a jelentést még nem tanulmányozhatta, de már előre jelezte, hogy a maga szempontjait is kifejti és a je­lentést azután végleges formában terjeszti a külön­bizottság elé. Nehéz feladat egy ilyen bizottságnak eredményes munkát kifejteni, mert a bizottságban nemcsak a főváros képviselői vesznek részt, hanem minden ér­lyiri P7FR éPítömester és Vállalkozó, Budapest, IX., Ferenc-köúrt II. KÁROLY Telefon: 187-726. dekelt hatóság és szervezet is érvényesíti befolyá­sát. Tavaly azért nem tudták a végleges városren­dezési terveket elkészíteni, mert a kereskedelmi mi­nisztérium át akarta csoportosítani a vasúti pálya­udvarokat és arról volt szó, hogy Budán új, nagy pályaudvart építenek, amelynek már a neve is meg volt: Szent lmre-pályaudvar. A kormány most be­látta, hogy a pályaudvarok kihelyezése olyan nagy költséget jelentene, amelyeknek előteremtésére ez- időszerűit még csak gondolni sem lehet, ezért hozzájárult ahhoz, hogy a pályaudvarok a jelenlegi helyükön maradjanak, csupán apróbb változásokról lehet szó és arról, hogy esetleg a nyugati pályaudvart a mostani helyéről kissé hátrább helyezik el. A főváros sürgeti a gyorsvasút létesítését is, de a bizottság ennek megvalósítását sem tartja jelenleg keresztülvihetőnek, de azért mégis elkészültek a tervek, mégpedig azzal a céllal, hogy o jövő nagy gyorsvasútijának legalább egy-két vonalát időközben megvalósíthassák. A HÉV-et bele akarják illeszteni a gyorsvasútkoncepcióba és az Államvasutak jobban kiépítené a környékbeli forgalmát. A nagy tervekben benne van az is, hogy két alagút épülne a Duna alatt a gyorsvasút számára, egyik a Margithíd mel­lett, a másik az Erzsébethíd szomszédságában. Mind­ezeknek a ícrvekuok gyors megvalósításáról azon­ban nem lehet szó. Mindenesetre ; az az eredménye meg lesz a városrendészeti program végleges megállapításának, hogy a halálsoropók kekülszöbölése megtörténhetik. A jelentés erről csak annyit árul el, hogy „a halál­sorompó tekintetében a kormány elgondolása az, hogy miután a ceglédi vonal teljes felhagyása úgy vasútüzemi, mint költség szempontjából alig hajt­ható végre, tehát csak a pályatest felemelése vagy lesüllyesztése kerülhet szóba. A kereskedelmi kor­mány ebben a kérdésben a ceglédi vonal felemelése mellett foglalt állást“. Ügy értesülünk, hogy ebben a kérdésben az utóbbi hetekben több tárgyalás volt a városházán. A pályatest lesüllyesztését nehezen lehetett volna megoldani, mert egyes helyeken igen nagy nívókülönbség mutatkozott volna. Az Államvasutak vezetősége különben sem na­gyon lelkesedik ezért az eszméért és a mostani álla­pot fenntartása, mellett foglalt állást. Azzal az érde­kes statisztikával állottak elő, hogy kilenc év óta a halálsorompóknál egyetlen egy haláleset fordult elő, tehát kissé túlzás a halálsorompó elnevezés. Nem vitatták, hogy a múltban előfordultak katasz­trófák, de ennek az időszaknak már vége, Statisztika készült arról is, hogy a halálsorompóknál a vonatok elrobogása nem tartja tovább fenn a forgalmat, mint amikor a közlekedési rendőr a városban a kü­lönböző utcakereszteződéseknél megakasztja a közlekedést. A főváros szakértői feleltek az Államvasutaknak és azzal élveitek, hogy olyan nagyvárost, mint Buda­pest, nem lehet vasúti vonalakkal szétdarabolni, mert a forgalom olyan nagyméretű, hogy azt per­cekre leállítani képtelenség. A NÉP legutolsó értekezletén ezek a kérdések szóbaker ültek, Az érdekelt kerületek bizottsági tagjai sürge­tik a halálsorompó problémájának megoldá­sát és a főváros vezetősége is azon az állás­ponton van, hogy sokáig ezt az ügyet halo­gatni már nem lehet. Már 1923-ban nagyobb összeget vettek fel arra a célra, hogy egyes halálsorompókat eltüntetnek, de lehetetlenség volt a szép terveket _ megvalósítani. Amikor a törvényhatóság- ősszel újból összeül, ^ a. halálsorompók ügyét ismét előveszik és a jövő évi költségvetésben már bizonyos összeget tartalékolnák ennek a fontos városrendezési kérdésnek megoldá­sára. VIGH MtHML V Keresztény frontharcos ßßfrtE§TEH Telefonszám: 135 827. ÜVEGEZÉSI VÁLLALAT BUDAPEST, VIII., RÁKÓCZI-ŰT 73. Fiók: Rákosszentmihály, $zl. Korona-u. 143. Vállalom: az üveges szakmába vágó minden­nemű munkálatokat a legszolidabb árakon. HALMOS ÉS VESZPRÉMY tüzelő-, építőanyag- és faszéntelepei BUDAPEST I„ ETELE-TÉR 7. SZ. Telefon: 259-875. I., BUDAÖRSI-ÚT 25. Telefon: 2G8-197. € s ú z c! a : KELENFÖLD P.-U. Dr. MÉRÉS ERNŐ Mérnök, építőmester burkoló és kövező vállalata Budapest, Ili., Beszterce-u. 30. Tel.: 163-114. Marna Márián épüleilaKatos itía&elybiésxtíő Szeme Budapest, VIII-, Szerdahelyi-utca 3. (Sajói hás-) Telefon: 137-004. PÄLF9 FERENC MŰBUTOKÜZEME Muzeális bútorok másolása. Btüus és modern telje* lakát berendezések terveiéi* é* kivitelei黫. Budapest, V., Rndoll-tér 6. sx. © Telefon: ill—«Ä. Orenstein és Koppel MAGVAK 'BUDAPEST, VI*, VILMOS CSASZAK-ŰT 31. Motoroamozdlonyok — Útjavító- gépek — Kisvasutak — iparvá­gányok —Aufcbuszkarosszórlák Fémáru és szerelvénygyár MÜLLER ANDOR. Iroda, raktár és gyár: Budapest, Vili., Kender-utca 37. M. kir. Postatakarékpénztári számla: 49.959. — Telefon: 137—371. Gyártmányok: Víz-, gőz- és gázszerelvények. Modern mosdó- és fürdőszobafelszerelósek. Radjátor szelepek, csapok, torlók, és ferde szelepek. Boszivattynk és borászati cikkek. Permetező alkatrészek. Medence-csapok, szelepek, egyéb kereskedelmi rézáruk. Páliuka- és szeszfőzdéi szerelvények. Nyersöntvények: bronz, sárgaréz, horgany, aluminium stb. modell vagy rajz után. Tömegsajtoiás. Melegsajtolás. (Warmpressweik.) — Külön osztály: Csavargyár. BF--------->- Veszélytelen féreg írtől ■g áz—^ mindennemű férgek és petéik ellen!---------► tökéletes — megbízható! KR OMOFAG Vegyészeti Gyár, Budapest. VL Beiíter Ferenc-u. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents