Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-01-19 / 3. szám

3

Egyenesben

illa GOZDY JENŐ

törvényhatósági bizottsági tag

Sokszor szemóré vetettéit a mi pártunknak, ha nem is mindig' jóhiszeműen, hogy nem követ határozott irányt. A tétovázás pedig sohasem hír pro- pagatív erővel, mert a tömegek minden időkben jelszavak utáin mentek és mennek. Kérdés csak az, hogy ezek a jelszavaik valóban átütő erejű és magasztos célokat szolgálnak-e, vagy csak arra valók, hogy egyesek a magúik pecsenyéjét sütögessék a felgyújtott szenvedélyek tüzérnél. A keresztény nemzeti politika hangoztatása is jelszó, de valóban olyan, amely magasztos gondolatokat rejt és hatalmasan átütő erejű lehet, lui kertelés és tétovázás nélkül meghatározzuk azokat a célkitűzéseket és eszközöket, ahogy ezen a jelszón keresztül a magyar nemzet igazi érdekeit szolgálni kívánjuk.

Ha voltak kételyek, úgy ezeknek a legutóbbi pártértekezleiten el kellet tűnődök. Zsitvay Tiboré« Rara.fiáth Jenő majdnem drámai erejű felszólalásai minden irányban tiszta helyzetet teremtettek, mintha csak érezték volna, do láthatólag érezték is, hogy elérkezett az idő, amikor minden tétovázás nélkül be kell fordulni az egyenesbe, ahol a finis döntő erejű küzdelme kezdődik: az ország, a nemzet jobb és szebb jövendőjéért. Tisztán ki csendül ezekből a felszólalásokból, hogy bálfelé nekünk nincs mitől tartanunk. A mai helyzetben halfelé fordulás elképzelhetetlen. Elemi erők letörnének minden ilyen kísérletet.

Ellenben a szobrász vésőjére való szavakkal tudta jellemezni Zsitvay Tibor azt a jobboldali munkát, amely épít és alkot jelent és jövőt, szemben azokkal a törekvésekkel, ahol a jelszavak csak fátyolos célokat takarnak és előbb mindent le akarnak rombolni, mielőtt tudnák vagy csak sejtenék is, hogy miből fognak építeni.

Valóban, mi nem akarunk keresztényebbek lenni a pápánál, aki a „Quadra gesimo Anno“-bam leszögezte az igazi kereszténység célkitűzéseit és valóságait. Mi ezt százszázalékig hisszük és valljuk, eszerint kívánunk cseilekedni, de nem akarunk rálicitálni, hogy kizárólag magunknak sajátíthassunk ki mindent az árverésen.

A tökkelütött embereket kivéve, mindenki tudja azt, hogy a szélsőségek után a megalkuvás jön, mert erre az élet elemi erővel szorítja azokat, akik megnyerge-lni akarják. Az életet betörni nem lehet, az élet kivágja a maga útját hegyeken és völgyeken át, de mindig előre. Miért ne kezdjük mindjárt a józan lehetőségek határain belül, de az eddiginél) sokkal nagyobb lendülettel megoldani azokat a problémákat, amiket az idők járása felszínre vetett?

A fasizmus elfogadja a liberalizmusból az egyéni szabadságot, de megfosztja eredeti materialista értelmétől és egy emelkedettebb, emberibb tisztet juttat neki. Magáévá teszi a demokráciából, hogy a népnek is van hivatása, azonban a demokráciától eltérően, sokkal szervesebb fogalma van a népről, amely immár nem összessége mindazoknak, akiket az individualizmus kérlelhetetlenül szétválasztott, hanem érzelmi és eszményi egység, vagyis nemzet. A fasiszta módra felfogott népben az emberek különbözők, de egységbe forrottak. Természetükre nézve különbözők, de a mindenkiben egyként élő szellem ereje összefogja, egyesíti őket. A fasizmus elismeri a szocializmusnak azt a követelését, hogy az embert ne tekintsék a gazdasági kizsákmányolás tárgyának, azoníban ezt a követelményt idealisztikusabb és szellemibb síkon állítja fel és valósítja meg a nemzet nevében és érdekében. Hiszen az új kor politikájának legjellemzőbb ténye a nép ébredése, belépése az államok és nemzetek életébe és szervezetébe.

így mondja ezt Salvatore Valitutti, a fasiszta kultúrintézet 'titkára és ezeket az alapgondolatokat valósítja meg a német nép képére és hasonlatosságára a német nemzeti szocializmus is.

Amikor tehát befordultunk az egyenesbe és a párt vezérei félreérthetetlen szavakkal világítottak rá a követendő útra, akkor további tétovázás nélkül hozzá is kell fognunk, hogy a finisben kifejtsük azt a maximális erőt, ami a magyar nemzetnek a saját lényege szerint és a szemtistváni intelmekben oly emberfelettien nagyszerűen jelentkező tanítások szerint a mai élet problémáinak gyors tempóban való megoldásához szükséges.

Legyenek bár ezek országOvS jelentőségű kérdések. Mert a fővárosnak nemcsak törvényben biztosított joga, de az ország mai megcsonkítottságában eleven erővel jelentkező kötelessége is ezekbe beleszólni, sőt a kezdeményezést megragadni és a cselekvést vehemensen kikövetelni.

A szél malmokat forgat és megőrli az életnek való gabonát, de rombol és pusztít, ha viharrá erősödik. Indítsuk meg a magyar élet malmait, hogy elláthassunk minden becsületes magyart legalább az egyszerű élet szükségleteivel és csendes boldogságával.

I)e szórják ki ezek a malmok a magyar életből mindazt, ami szemét és ocsú. Ha keik törjék össze azt, ami a mag'yar jövendő szempontjaiból értéktelen, káros vagy közömbös.

Belső megújhodás és revizió nélkül nincs szebb jövő! Legyünk résen: kezdődik a finis.

tcónóni mihJcv 1

papír-, írószer-, leönyv- és irodafelszerelési cilcleelc szaleüdete

KÖNYVNYOMDA KÖNYVKÖTÉSZET

Budapest, IX., Mester-utca 21. • Telefon: 184-144 j

Hogyan választ Budapest

az új törvényjavaslat szerint

Milyen változások lesznek a választási eljárásban? — Még ebben az évben hozzáfognak az új törvény által előirt névjegyzék

összeállításához

A kormány benyújtotta az általános titkos választójog bevezetéséről szóló tervezetét, amelynek tárgyalásához hamarosan hozzálátnak. A törvény- javaslat nagyon közelről érinti magát Budapest helyzetét is.

A. közigazgatási bizottság legutolsó ülésén szóba- hozták a javaslatot, sőt a bizottság feliratot intézett a kormányhoz, hogy a választást ne két turnusban tartsák meg, hanem rag asztmájának a mostani rendszerhez, ha azonban a kormány mégis fenntartja javaslatát, legalább úgy intézkedjenek, hogy a két választást vagy egyszerre, vagy pedig egymást követő napokban tartsák meg.

A törvénytervezettel és azzal kapcsolatos intézkedésekkel sok mindenféle hír látott napvilágot és ezért a Fővárosi Hírlap

beavatott helyen

érdeklődött és tisztázta a felmerült problémákat. Hosszú idő telik el addig, amíg a javaslatból törvény lesz és a parlamentben is komoly vitákra van kilátás, de

Szendy Károly polgármester a város részéről máris megtette a javaslatra megjegyzéseit, természetes, ezek tisztára a technikai megoldásokra vonatkoznak

és felhívta a kormány figyelmét olyan körülményekre, amelyeknek tisztázása a választás zavartalan lefolytatása érdekében szükséges.

A tervezet szerint Budapesten a képviselők száma 25-ről 27-re emelkedik. Budapestnek tehát több képviselője lesz, mint eddig volt. Számolnak azzal is, hogy egyes képviselők nem vesznek tovább részt a politikai életben, tehát minden vonalon nagy harc indul majd meg a budapesti mandátumokért. Minden pártban már sok új ember jelentette be azt a kívánságát, bogy a választási küzdelemben részt szeretne venni.

Még az sincs tisztázva, hogy milyen választó- kerületek lesznek Budapesten.

Nem biztos, hogy megmarad a mostani beosztás,

amikor külön választott Buda, valamint a pesti északi és déli kerület. A javaslat általánosságban csak annyit árul el, hogy „a választókerületek számát a belügyminiszter állapítja meg“, máshelyütt pedig különleges rendelkezéseket olvashatunk a fővárosra vonatkozólag. Eszerint „Budapest székesfőváros területét több lajstromos kerületre kell beosztani“. Annyi tehát bizonyos, hogy

több terület lesz, de ennek számáról maga a törvényjavaslat nem intézkedik.

Érdemes figyelmesen elolvasni azokat a rendelkezéseket, amelyek tulajdonképpen a plurálitást vezetik be. Minden törvényhatóság önmagában egy lajstromos kerületet fog alkotni. Az egyéni választó- kerületekben azok a választók, akik országgyűlési választójoggal bírnak, a lajstromos szavazásban pedig azok vesznek részt, akiknek törvényhatósági választójoguk van. Budapesten tehát választani fognak választókerületenként s ezenkívül lesz lajstrom mos választás is.

Négy napig, közben egy napi szünettel, választ Budapest

Hogyan bonyolítják most már le a két választást? Ez igen fogas kérdés és erről a fővárosnak megfelelő javaslatokat kell készítenie, mert hiszen a sima lebonyolítás mindenkinek egyformán érdeke. Annyi már bizonyos, hogy

a két választás nem esik távol egymástól.

Nincs azonban még eldöntve, hogy a két választást együtt csánálják-e meg. Úgy gondolják, hogy a legjobb lesz az, ha a választásokat közvetlenül egymásután bonyolítják le. Az első választás lehet szombat és vasárnap, hétfőn szünet lenne, de kedden és szerdán megtartanák a második választást is.

Két oka van annak, hogy a választást ilyen módon kívánják lebonyolítani. Az egyik technikai kérdés, még pedig az, hogy

nagyon sokba kerülne, ha külön választási bizottságokat, szavazatszedő bizottságokat állítanának mind a két választásra.

Ha gyors egymásutánban pereg le a két választás, úgy a választási gépezetet nem kell újból beállítani, legfeljebb arról van szó, hogy ez a gépezet nem két napig, hanem négy napig működik.

A második ok már inkább politikai. Ha két turnusban van a választás, úgy

a második turnus választását nagyban befolyásolja az első választás eredménye.

Éppen ezért úgy gondolják, hogy az első választás eredményét semmi esetre sem hozzák nyilvánosságra, hanem a két választás eredményeit együtt hirdetik ki.

Az is nagy probléma, hogy miképpen állítsák össze a választói névjegyzéket. A képviselőválasztójogi névjegyzéket a jövőben már nem ötévenként állítják össze, hanem

Azt valószínűleg mindenki örömmel üdvözli, hogy a boletta kiszenvedett. A törvényjavaslat megjegyzi, hogy „az 1930. évi XVIII. t.-c. 17. §-a hatályát veszti“. Ez a pár szó a boletta sírfelirata. Nem sokan könnyeznek érte.

Ennek helyére új rendelkezéseket iktatnak. A jövőben az ajánlás úgy történik, hogy pl. a törvény- hatósági bizottsági tagok választásánál

az ajánláshoz legalább annyiszor 100 választó sajátkezű aláírása szükséges, mint ahány bizottsági tagot a kerületben választani kell.

Ezt úgy kell értelmezni, hogy ha — mondjuk — az egyik kerületben nyolc bizottsági tagot választanak, úgy- ebben az esetben az induláshoz 800 érvényes aláírás szükséges.

Az aláírások hitelességét eddig nagyon nehéz volt megállapítani, végül a főváros már írásszakértőkkel és detektívekkel is dolgozott. Az új törvényjavaslat ebben a tekintetben rendet teremt. Az ajánlások csak akkor érvényesek, ha az ajánló aláírását királyi közjegyző, polgármester, vagy a polgármester által megbízott tisztviselő hitelesítette. A hitelesítés a közjegyző előtt illetékmentes, vagyis bélyegmentes, de a közjegyző munkáját meg kell Űzetni. A polgármester eagy meghatalmazottja előtt a hitelesítés díj- és illetékmentes, tehát

a város részéi*e egyetlenegy pártnak sem kell űzetnie.

az új törvény életbeléptetése- után az első alkalommal megcsinálják a névjegyzéket és azután évente egyszer kiigazítják.

A kiigazítás úgy történik, hogy hivatalból ki fogják hagyni az elhaltakat és elköltözőiteket, valamint feltüntetik azokat, akiknek választójogosultsága bármely okból megszűnt vagy szünetel. Természetesen a másik irányban is megtörténnek a szükséges intézkedések, felveszik azokat, akik a korhatár szerint vagy egyéb címen választói joghoz jutottak és az új választókat beillesztik a névjegyzékbe.

Ennek az új rendszernek több előnye van. Mindenekelőtt lényeges költségmegtakarítással jár, azonkívül a választókat sem fogják olyan sokat molesztálni, mint a jelenlegi rendezer mellett. Ennek az eljárásnak részleteit ma még pontosan nem ismerik, mert ezekről a végrehajtási utasítás emlékszik meg. Nagyon, fontos az is, hogy lényeges változás a jogorvoslat tekintetében nincsen.

Az eddigi formaságok továbbra is megmaradnak. A törvényjavaslat megemlíti, hogy „közigazgatási bírósági panaszeljárás nem mellőzhető“, vagyis továbbra is meglesz az első fellebbezési fórum, a felszólalás a központi választmányhoz és azután ezt a döntést a közigazgatási bíróságnál panasszal lehet megtámadni.

Mindezt összevéve, meg kell állapítani, hogy első alkalommal nagyon erős munkája lesz a fővárosnak, amíg a választói névjegyzéket összeállítja. Hozzávetőleges számításunk szerint legalább 5—6 hónapi kemény munkára van szükség,

I amíg a névjegyzék elkészül. Számítani kell a felleb- 1 bezések ügyeinek lebonyolítására is.

JtizeKutan nem nenéz megjósolni, nogy a jelöltek, illetve a pártok nem fognak a közjegyzőhöz menni, ahol jelentős munkadíjat fizetnek, hanem majd a városházára, illetve az elöljáróságokra mennek. Ezzel a rendszerrel mindenesetre

megszűnik a visszaélés lehetősége,

mert a polgármester által kirendelt tisztviselő majd szigorúan vizsgálja, az ajánlók fel vannak-e véve a jegyzőkönyvbe és valóban korrekt-e az ajánlásuk. Az elöljáróságok munkáját ez a rendszer természetesen erősen meg fogja duzzasztani. Ha az előbbi esetet vesszük példának, úgy egy pártnak 800 aláírásra van szüksége, tehát, ha 5 párt indul, úgy az elöljáróságoknál 4000 ember jelentkezik.

Ha az elöljáróságok munkája meg is szaporodik, a választási bizottságok munkáját viszont ez a rendszer nagyon megkönnyíti. Az ellenőrzés igen könnyű lesz. Ennek a rendszernek technikai megoldásánál mindenesetre jó lesz a főváros szakértőjének véleményét meghallgatni.

Mondottuk már, hogy 5—6 hónapba telik, amíg az új választói névjegyzéket össze lehet állítani. Már most számítják, hogy erre a nagy munkára tulajdonképen mikor is kerül a sor. Ezúttal a számításokat csak visszafelé számítva lehet megcsinálni.

Az országgyűlési választási ciklus 1940 áprilisában jár le, ugyanennek az évnek novemberében megszűnik Budapesten a törMeghalt a boletta