Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-01-19 / 3. szám

3 Egyenesben illa GOZDY JENŐ törvényhatósági bizottsági tag Sokszor szemóré vetettéit a mi pártunknak, ha nem is mindig' jóhiszeműen, hogy nem követ hatá­rozott irányt. A tétovázás pedig sohasem hír pro- pagatív erővel, mert a tömegek minden időkben jelszavak utáin mentek és mennek. Kérdés csak az, hogy ezek a jelszavaik valóban átütő erejű és ma­gasztos célokat szolgálnak-e, vagy csak arra valók, hogy egyesek a magúik pecsenyéjét sütögessék a felgyújtott szenvedélyek tüzérnél. A keresztény nem­zeti politika hangoztatása is jelszó, de valóban olyan, amely magasztos gondolatokat rejt és hatal­masan átütő erejű lehet, lui kertelés és tétovázás nélkül meghatározzuk azokat a célkitűzéseket és eszközöket, ahogy ezen a jelszón keresztül a ma­gyar nemzet igazi érdekeit szolgálni kívánjuk. Ha voltak kételyek, úgy ezeknek a legutóbbi pártértekezleiten el kellet tűnődök. Zsitvay Tiboré« Rara.fiáth Jenő majdnem drámai erejű felszóla­lásai minden irányban tiszta helyzetet teremtettek, mintha csak érezték volna, do láthatólag érezték is, hogy elérkezett az idő, amikor minden tétová­zás nélkül be kell fordulni az egyenesbe, ahol a finis döntő erejű küzdelme kezdődik: az ország, a nemzet jobb és szebb jövendőjéért. Tisztán ki csen­dül ezekből a felszólalásokból, hogy bálfelé nekünk nincs mitől tartanunk. A mai helyzetben halfelé fordulás elképzelhetetlen. Elemi erők letörnének minden ilyen kísérletet. Ellenben a szobrász vésőjére való szavakkal tudta jellemezni Zsitvay Tibor azt a jobboldali munkát, amely épít és alkot jelent és jövőt, szem­ben azokkal a törekvésekkel, ahol a jelszavak csak fátyolos célokat takarnak és előbb mindent le akarnak rombolni, mielőtt tudnák vagy csak sejte­nék is, hogy miből fognak építeni. Valóban, mi nem akarunk keresztényebbek lenni a pápánál, aki a „Quadra gesimo Anno“-bam leszögezte az igazi kereszténység célkitűzéseit és valóságait. Mi ezt százszázalékig hisszük és vall­juk, eszerint kívánunk cseilekedni, de nem aka­runk rálicitálni, hogy kizárólag magunknak sajá­títhassunk ki mindent az árverésen. A tökkelütött embereket kivéve, mindenki tudja azt, hogy a szélsőségek után a megalkuvás jön, mert erre az élet elemi erővel szorítja azokat, akik megnyerge-lni akarják. Az életet betörni nem lehet, az élet kivágja a maga útját hegyeken és völgye­ken át, de mindig előre. Miért ne kezdjük mindjárt a józan lehetőségek határain belül, de az eddiginél) sokkal nagyobb lendülettel megoldani azokat a problémákat, amiket az idők járása felszínre vetett? A fasizmus elfogadja a liberalizmusból az egyéni szabadságot, de megfosztja eredeti materia­lista értelmétől és egy emelkedettebb, emberibb tisztet juttat neki. Magáévá teszi a demokráciából, hogy a népnek is van hivatása, azonban a demo­kráciától eltérően, sokkal szervesebb fogalma van a népről, amely immár nem összessége mindazok­nak, akiket az individualizmus kérlelhetetlenül szétválasztott, hanem érzelmi és eszményi egység, vagyis nemzet. A fasiszta módra felfogott népben az emberek különbözők, de egységbe forrottak. Ter­mészetükre nézve különbözők, de a mindenkiben egy­ként élő szellem ereje összefogja, egyesíti őket. A fasizmus elismeri a szocializmusnak azt a követelé­sét, hogy az embert ne tekintsék a gazdasági ki­zsákmányolás tárgyának, azoníban ezt a követel­ményt idealisztikusabb és szellemibb síkon állítja fel és valósítja meg a nemzet nevében és érdeké­ben. Hiszen az új kor politikájának legjellemzőbb ténye a nép ébredése, belépése az államok és nem­zetek életébe és szervezetébe. így mondja ezt Salvatore Valitutti, a fasiszta kultúrintézet 'titkára és ezeket az alapgondolatokat valósítja meg a német nép képére és hasonlatossá­gára a német nemzeti szocializmus is. Amikor tehát befordultunk az egyenesbe és a párt vezérei félreérthetetlen szavakkal világítottak rá a követendő útra, akkor további tétovázás nélkül hozzá is kell fognunk, hogy a finisben kifejtsük azt a maximális erőt, ami a magyar nemzetnek a saját lényege szerint és a szemtistváni intelmekben oly emberfelettien nagyszerűen jelentkező tanítások sze­rint a mai élet problémáinak gyors tempóban való megoldásához szükséges. Legyenek bár ezek országOvS jelentőségű kérdé­sek. Mert a fővárosnak nemcsak törvényben biztosí­tott joga, de az ország mai megcsonkítottságában eleven erővel jelentkező kötelessége is ezekbe bele­szólni, sőt a kezdeményezést megragadni és a cse­lekvést vehemensen kikövetelni. A szél malmokat forgat és megőrli az életnek való gabonát, de rombol és pusztít, ha viharrá erő­södik. Indítsuk meg a magyar élet malmait, hogy elláthassunk minden becsületes magyart legalább az egyszerű élet szükségleteivel és csendes boldogságá­val. I)e szórják ki ezek a malmok a magyar életből mindazt, ami szemét és ocsú. Ha keik törjék össze azt, ami a mag'yar jövendő szempontjaiból érték­telen, káros vagy közömbös. Belső megújhodás és revizió nélkül nincs szebb jövő! Legyünk résen: kezdődik a finis. tcónóni mihJcv 1 papír-, írószer-, leönyv- és irodafelszerelési cilcleelc szaleüdete KÖNYVNYOMDA KÖNYVKÖTÉSZET Budapest, IX., Mester-utca 21. • Telefon: 184-144 j Hogyan választ Budapest az új törvényjavaslat szerint Milyen változások lesznek a választási eljárásban? — Még ebben az évben hozzáfognak az új törvény által előirt névjegyzék összeállításához A kormány benyújtotta az általános titkos vá­lasztójog bevezetéséről szóló tervezetét, amelynek tárgyalásához hamarosan hozzálátnak. A törvény- javaslat nagyon közelről érinti magát Budapest helyzetét is. A. közigazgatási bizottság legutolsó ülésén szóba- hozták a javaslatot, sőt a bizottság feliratot intézett a kormányhoz, hogy a választást ne két turnusban tartsák meg, hanem rag asztmájának a mostani rend­szerhez, ha azonban a kormány mégis fenntartja javaslatát, legalább úgy intézkedjenek, hogy a két választást vagy egyszerre, vagy pedig egymást kö­vető napokban tartsák meg. A törvénytervezettel és azzal kapcsolatos intéz­kedésekkel sok mindenféle hír látott napvilágot és ezért a Fővárosi Hírlap beavatott helyen érdeklődött és tisztázta a felmerült problémákat. Hosszú idő telik el addig, amíg a javaslatból tör­vény lesz és a parlamentben is komoly vitákra van kilátás, de Szendy Károly polgármester a város részé­ről máris megtette a javaslatra megjegyzé­seit, természetes, ezek tisztára a technikai megoldásokra vonatkoznak és felhívta a kormány figyelmét olyan körülmé­nyekre, amelyeknek tisztázása a választás zavartalan lefolytatása érdekében szükséges. A tervezet szerint Budapesten a képviselők száma 25-ről 27-re emelkedik. Budapestnek tehát több képvi­selője lesz, mint eddig volt. Számolnak azzal is, hogy egyes képviselők nem vesznek tovább részt a politi­kai életben, tehát minden vonalon nagy harc indul majd meg a budapesti mandátumokért. Minden párt­ban már sok új ember jelentette be azt a kívánságát, bogy a választási küzdelemben részt szeretne venni. Még az sincs tisztázva, hogy milyen választó- kerületek lesznek Budapesten. Nem biztos, hogy megmarad a mostani be­osztás, amikor külön választott Buda, valamint a pesti északi és déli kerület. A javaslat általánosságban csak annyit árul el, hogy „a választókerületek szá­mát a belügyminiszter állapítja meg“, máshelyütt pedig különleges rendelkezéseket olvashatunk a fő­városra vonatkozólag. Eszerint „Budapest székes­főváros területét több lajstromos kerületre kell be­osztani“. Annyi tehát bizonyos, hogy több terület lesz, de ennek számáról maga a törvényjavaslat nem intézkedik. Érdemes figyelmesen elolvasni azokat a rendel­kezéseket, amelyek tulajdonképpen a plurálitást ve­zetik be. Minden törvényhatóság önmagában egy lajstromos kerületet fog alkotni. Az egyéni választó- kerületekben azok a választók, akik országgyűlési választójoggal bírnak, a lajstromos szavazásban pedig azok vesznek részt, akiknek törvényhatósági választójoguk van. Budapesten tehát választani fog­nak választókerületenként s ezenkívül lesz lajstrom mos választás is. Négy napig, közben egy napi szünettel, választ Budapest Hogyan bonyolítják most már le a két válasz­tást? Ez igen fogas kérdés és erről a fővárosnak megfelelő javaslatokat kell készítenie, mert hiszen a sima lebonyolítás mindenkinek egyformán érdeke. Annyi már bizonyos, hogy a két választás nem esik távol egymástól. Nincs azonban még eldöntve, hogy a két választást együtt csánálják-e meg. Úgy gondolják, hogy a leg­jobb lesz az, ha a választásokat közvetlenül egymás­után bonyolítják le. Az első választás lehet szom­bat és vasárnap, hétfőn szünet lenne, de kedden és szerdán megtartanák a második választást is. Két oka van annak, hogy a választást ilyen módon kívánják lebonyolítani. Az egyik technikai kérdés, még pedig az, hogy nagyon sokba kerülne, ha külön választási bizottságokat, szavazatszedő bizottságokat állítanának mind a két választásra. Ha gyors egymásutánban pereg le a két választás, úgy a választási gépezetet nem kell újból beállítani, legfeljebb arról van szó, hogy ez a gépezet nem két napig, hanem négy napig működik. A második ok már inkább politikai. Ha két tur­nusban van a választás, úgy a második turnus választását nagyban be­folyásolja az első választás eredménye. Éppen ezért úgy gondolják, hogy az első választás eredményét semmi esetre sem hozzák nyilvános­ságra, hanem a két választás eredményeit együtt hirdetik ki. Az is nagy probléma, hogy miképpen állítsák össze a választói névjegyzéket. A képviselőválasztó­jogi névjegyzéket a jövőben már nem ötévenként állítják össze, hanem Azt valószínűleg mindenki örömmel üdvözli, hogy a boletta kiszenvedett. A törvényjavaslat meg­jegyzi, hogy „az 1930. évi XVIII. t.-c. 17. §-a hatályát veszti“. Ez a pár szó a boletta sírfelirata. Nem sokan könnyeznek érte. Ennek helyére új rendelkezéseket iktatnak. A jö­vőben az ajánlás úgy történik, hogy pl. a törvény- hatósági bizottsági tagok választásánál az ajánláshoz legalább annyiszor 100 választó sajátkezű aláírása szükséges, mint ahány bizottsági tagot a kerületben választani kell. Ezt úgy kell értelmezni, hogy ha — mondjuk — az egyik kerületben nyolc bizottsági tagot választanak, úgy- ebben az esetben az induláshoz 800 érvényes aláírás szükséges. Az aláírások hitelességét eddig nagyon nehéz volt megállapítani, végül a főváros már írásszak­értőkkel és detektívekkel is dolgozott. Az új tör­vényjavaslat ebben a tekintetben rendet teremt. Az ajánlások csak akkor érvényesek, ha az ajánló alá­írását királyi közjegyző, polgármester, vagy a polgármester által megbízott tisztviselő hitelesítette. A hitelesítés a közjegyző előtt illetékmentes, vagyis bélyegmentes, de a közjegyző munkáját meg kell Űzetni. A polgármester eagy meghatalmazottja előtt a hitelesítés díj- és illetékmentes, tehát a város részéi*e egyetlenegy pártnak sem kell űzetnie. az új törvény életbeléptetése- után az első alkalommal megcsinálják a névjegyzéket és azután évente egyszer kiigazítják. A kiigazítás úgy történik, hogy hivatalból ki fog­ják hagyni az elhaltakat és elköltözőiteket, valamint feltüntetik azokat, akiknek választójogosultsága bár­mely okból megszűnt vagy szünetel. Természetesen a másik irányban is megtörténnek a szükséges intéz­kedések, felveszik azokat, akik a korhatár szerint vagy egyéb címen választói joghoz jutottak és az új választókat beillesztik a névjegyzékbe. Ennek az új rendszernek több előnye van. Min­denekelőtt lényeges költségmegtakarítással jár, azon­kívül a választókat sem fogják olyan sokat molesz­tálni, mint a jelenlegi rendezer mellett. Ennek az el­járásnak részleteit ma még pontosan nem ismerik, mert ezekről a végrehajtási utasítás emlékszik meg. Nagyon, fontos az is, hogy lényeges változás a jogorvoslat tekintetében nincsen. Az eddigi formaságok továbbra is megmaradnak. A törvényjavaslat megemlíti, hogy „közigazgatási bíró­sági panaszeljárás nem mellőzhető“, vagyis továbbra is meglesz az első fellebbezési fórum, a felszólalás a központi választmányhoz és azután ezt a döntést a közigazgatási bíróságnál panasszal lehet meg­támadni. Mindezt összevéve, meg kell állapítani, hogy első alkalommal nagyon erős munkája lesz a fővárosnak, amíg a választói névjegyzéket összeállítja. Hozzávetőleges számításunk sze­rint legalább 5—6 hónapi kemény munkára van szükség, I amíg a névjegyzék elkészül. Számítani kell a felleb- 1 bezések ügyeinek lebonyolítására is. JtizeKutan nem nenéz megjósolni, nogy a jelöltek, illetve a pártok nem fognak a közjegyzőhöz menni, ahol jelentős munkadíjat fizetnek, hanem majd a városházára, illetve az elöljáróságokra mennek. Ezzel a rendszerrel mindenesetre megszűnik a visszaélés lehetősége, mert a polgármester által kirendelt tisztviselő majd szigorúan vizsgálja, az ajánlók fel vannak-e véve a jegyzőkönyvbe és valóban korrekt-e az ajánlásuk. Az elöljáróságok munkáját ez a rendszer természe­tesen erősen meg fogja duzzasztani. Ha az előbbi esetet vesszük példának, úgy egy pártnak 800 alá­írásra van szüksége, tehát, ha 5 párt indul, úgy az elöljáróságoknál 4000 ember jelentkezik. Ha az elöljáróságok munkája meg is szaporo­dik, a választási bizottságok munkáját viszont ez a rendszer nagyon megkönnyíti. Az ellenőrzés igen könnyű lesz. Ennek a rendszernek technikai megol­dásánál mindenesetre jó lesz a főváros szakértőjé­nek véleményét meghallgatni. Mondottuk már, hogy 5—6 hónapba telik, amíg az új választói névjegyzéket össze lehet állítani. Már most számítják, hogy erre a nagy munkára tu­lajdonképen mikor is kerül a sor. Ezúttal a számí­tásokat csak visszafelé számítva lehet megcsinálni. Az országgyűlési választási ciklus 1940 áprilisában jár le, ugyanennek az évnek no­vemberében megszűnik Budapesten a tör­Meghalt a boletta

Next

/
Thumbnails
Contents