Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-06-22 / 25-26. szám
Leleplezett visszaélések a Nagyvásártelepen mám Modern, rugalmas hiteléletet biztosít a Nemzeti Bank statútumainak megváltoztatása A magyar gazdasági élet újabb történetének egyik legkiemelkedőbb eseménye, a Nemzeti Bank reformja, a legközelebbi napokban történik meg: június 23-án lesz a Jegybank közgyűlése, amelyen letárgyalják a statútumok módosítását és kiegészítését, de már a következő napon, juniu» 24-én, a kormány a képviselőház elé terjeszti a Nemzeti Bank reformjára vonatkozó törvényjavaslatot. Amilyen elismeréssel beszélnek a magyar gazdasági körökben erről a bátor kezdeményezésről, éppen úgy megállapítják annak dicséretreméltó mérsékletét. k. Jegybank statútumainak megváltoztatása egyébként tökéletesen födi azt az álláspontot, amelyetj vitéz Imrédy Béla miniszterelnök már bemutatkozó beszédében bejelentett, amikor is abban jelölte meg az alapszabálymódosítás célját,, bogy a Jegybank minél tökéletesebben alkalmazkodjék az ország agrárkövetelményeihez. Tekintve azt, bogy a Nemzeti Bank közlései folytán máris ismertekké váltak azok a megállapodások, amelyeket a Jegybank a kormánnyal létesített az alapszabálymódosításokra vonatkozóan, meg van a mód arra, bogy a magyar gazdasági közvélemény már most méltathassa ezeket a mélyreható intézkedéseket. A reform következtében a Jegybank a jövőben szervezetileg rugalmasabbá válik, fenntartja pénzügyi stabilitását anélkül, bogy szükségtelenül a bank trezorjaiba befagyasztana más célokra felhasználható tartalékokat és tehermentesíti a pénzintézeteket az eddig ki nem fizetett állami tartozásoktól anélkül, hogy inflációt idézne elő. Rendkívül pontosan vannak megszabva az újítások keretei és lehetőségei, amiből az következik, hogy a bankjegyfedezet túlzott leszállítása, vagy túlzott hitelnyújtás, általában a Nemzeti Banknak a pénzpiacon való túlzott angazsálása lehetetlenné válik. Mindebből önként következik, hogy változatlanul az marad a vezérlő elv, hogy az egészséges és vásárlóerejében állandó, vagyis stabil pénz megtartása minden körülmények közt biztosítva legyen. Ugyancsak az állandóság biztosításának szolgálatában áll a főtanács előterjesztése az 1943. évi december 31-ik napján való szabadalomnak az 1963. évi december hó 31-ik napjáig leendő meghosszabbítása iránt a kormányhoz intézendő kérelem tárgyában. Végül, de nem utolsó sorban jelentős újítást jelent a Nemzeti Bank főtanácsának, illetőleg a főtanács összetételének megváltoztatása. Ennek célja az, hogy a gazdasági élet csúcsszerveinek és a mező- gazdaságnak a jövőben nagyobb betekintése és beleszólása legyen a Nemzeti Bank ügyeibe. Eddig a főtanács tagjai a pénzintézetek négy delegáltja voltak. Ezután a négy hely közül hármat a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet és az Országos Földhitelintézet kap. A negyedik helyet a gadasági élet valamely kiemelkedő személyiségével töltik be. Összefoglalva tehát! a statútumok megváltoztatásának gazdasági jelentőségét, megái lapítha tjük, hogy alapszabályainak ezzel a módosításával a Magyar Nemzeti Bankt amely eddig is mintaszerűen működött, a jövőben az egészen modern és legfejlettebb jegybankok sorába lép. Kissé elkésetten, de mind nagyobb erővel indult meg a gyiimülcsszezon a piacokon. A Nagyvásárte- lcp epertől, szamócától, cseresznyétől borult piros színbe. A színorgia közepette izgalmas események is játszódtak le a Nagyvásártelepen, ahol a vásár- csarnokok és piacok igazgatósága, mélyére nézve a színes és illatos gyümölcsös ládáknak és kosaraknak, sok visszaélést állapított meg. A gyümölcsök nagypiacán a kereskedelem és ezen keresztül a közönség védelmére sorozatos razziák folytak, amelyekről Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének elnöke a következőket mondta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — A Nagyvásártelep kereskedői a gyümölcsszezonban, de főképen az eper és cseresznye, majd későbben a barack felszállításának idején sokat szenvednek a termelők nehezen kiirtható betegségeitől: a gyümölcs szállítmányok félrevezető kendőzéseitől. Piaci nyelven díszítésnek nevezik azt az eljárást, amikor a termelő a gyümölcsszállító kosarat vagy ládát úgy tölti meg, hogy a tetejére kifogástalan gyümölcsöt helyez, az alsóbb sorokba, főképpen a kosár, vagy láda aljába azután silány, elpuhult, sőt egészen hasznavehetetlen, romlott gyümölcsöt rejt el. — Ivánfy Andor, a vásárcsarnokok és piacok igazgatója az idén, mindjárt a gyümölesszezon- elején, radikálisan és dicsóretremélltó tempóban járt el a piaci szemfényvesztők ellen. Napról-napra razziákat rendezett és közegeinek segítségével belenézett a gyümölcsszállítmányok mélyébe, hogy hol rejtőzik a díszített kosárban silány, vagy romlott gyümölcs. Ahol visszaélést állapított meg, kíméletlenül kirótta a bírságot, hogy elvegye a visszaélők kedvét a további manőverektől. Néhány nap alatt vagy száz esetben szabott ki büntetést, amelynek megállapításánál figyelembe vette a védekezéseket is. A bűnös az a kéz, amely a gyümölcsöt megtévesztő módon csomagolta; aki megvásárolta és jóhiszeműen továbbadta, a körülményekhez képest lehet felületes, vagy lehet ártatlan is. — Mindezek mérlegielétsével történtek a bírságolások, amelyekre most már csak elvétve lesz szükség, mert az erélyes közbelépés megakadályozza a visszaéléseket. A kereskedők, akik ezzel megmenekülnek attól, hogy a díszített kosarakban rossz árut vigyenek üzleteikbe' és ezzel érzékenyen károsodjanak, mindenesetre hálás elismeréssel fogadják Ivánfy Andor igazgató radikális közbelépését, amely egyik újabb jelensége annak a lelkiismeretes munkának, amelyet igazgatói állásának elfoglalása óta a budapesti piacokon végez. Örvendetesen emelkedett a BSzKRt-üzemek forgalma A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Bész- vénytársaság június 17-én tartotta XV. évi rendes közgyűlését Verebéig Jenő dr., a társaság elnökének vezetésével. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak az 1937. üzleti évről előterjesztett jelentését, megállapította a mérleget és zárószámadást s az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak megadta a felmentést. A közgyűlésen a székesfőváros közönségének képviseletében Lamotte Károly dr. alpolgármester jelent meg, aki a székesfőváros nevében teljes elismeréssel emlékezett meg a vállalat vezetőségének az 1937. évben kifejtett tevékenységéről. Megállapította a székesfőváros képviselője, hogy a BSzKRt igazgatósága, ügyvezetése, tisztikara és személyzete minden tekintetben megfelelt a működéséhez fűzött várakozásoknak és ezért a székesfővárosnak, mint a vasutak tulajdonosának nevében őszinte köszönetét és elismerését nyilvánította az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak, Perczel György dr.-nak, a BSzKRT vezérigazgatójának, továbbá Márkus Jenő dr. és Csilléry Dezső vezérigazgató- helyetteseknek, a szolgálati ágazatokat vezető igazgatóknak, a tisztikarnak és a személyzetnek. Az igazgatóságnak az 1937. üzleti évről a közgyűlés elé terjesztett jelentéséből kiemeljük a következőket: Az utasforgalomnak már 1936-ban megindult fejlőOwenberger Miksa grafikai szakűilet Budapest* IV., Dalmady GyOzG-u. 7. TeL.118C-S98. MONOTYPE szedőgépek magyarországi vezérképviselet.. ÚJ és hannált nyomdagépek ée berendezések szállítója. KÁR ASZ Y ISTVÁN SPECIÁLIS AUTÓRUGÓ ÜZEME Az összes európai és amerikai autórugók raktáron gyártás és Javítás amerikai rendszerű edzőkemence ALAPÍTTATOTT: 1872. # TELEFON: 291—840. Budapest, VI., Aréna-út 65. Antóöejárat: Angyal földi-útról. 1 customs AXMOHS j ALAPÍTÁSI ÉV 1876. — Mérnöki Iroda ét \ építési vállalat Ipari berendezés részére. — Gyárkémény építés, Gőzkazánbefalazás, Ipari | kemencék építése és tervezése. Budapest, l/., Hádoc-utca 19. &z. TELEFON: 1—120—07. ■ • ^’U'tatódott s 1937-ben a Beszkárt sze- melyszallitasí bevetelel összesen 48,390.042 pengőt tettek lak; * 1 * * * * *’zÍ7id43 pengővel, 4.24 százalékkal többet, mint az 19 , et ben A _ jelentes azonban rámutat arra, hogy a bevetelek meg mindig 20.5 százalékkal maradtak alatta az 1928-ban élért legkedvezőbb bevételeknek. _/nnek a magyarazata nemcsak a gazdasági viszonyok i omlásában rejlik, hanem abban is, bogy a főváros lakossága az építkezés fellendülésével mindinkább törekszik munkahelyének közelében letelepedni s így kevesebben^ veszik igénybe a villamosközlekedést. Lényeges befolyást gyakorol még a közúti vasutak utasforgalmának alakulására az autóbusz fejlődése is. Az autóbusznak, mint a nagyvárosi forgalomban terhodito modern közlekedési eszköznek fejlesztésére a Beszkárt nagy gondot fordít s e téren igen számottevő eredményeket ért el. Mindezeken a tényezőkön kívül, mint ez a külföldi nagyvárosokban is bekövetkezett, Budapesten is kezd érezhetővé válni a kerékpár versenye. Budapesten a múlt év végén több, mint 72.000 kerékpár volt forgalomban, a kerékpár használata tehát ma már nálunk is lényeges mértékben befolyásolja a közúti vasutak igénybevételét. Az elmúlt évben is eredménnyel járt a vállalatnak az a törekvése hogy az üzemköltséget szaporító felesleges teljesítményt a közönség érdekelnek sérelme nélkül, a kocsik ilométer-teljesítmény helyes elosztása útján kiküszöbölje. Ezt mutatja a kocsikilóméterenkinti bevétel emelkedése. 1935-ben 57 fillér, 1936-ban 59.6 fillér. 1937-ben pedig már 62.6 fillér volt az egy kocsi- kilóméterre eső bevétel, az emelkedés két év alatt 5 százalékot tett ki. A Beszkárt tudatában van annak, hogy a kezelésre átvett régi, részben elavult berendezésekkel, így különösen a 30—40 éves járművekkel a kor színvonalán álló nagyvárosi közlekedést a legteljesebb igyekezet mellett is alig lehet a közönségnek nyújtani. Ezért a fejlődő igénybevételnek és a fokozódó követelményeknek megfelelő, hosszabb időre terjedő újítási és beruházási programot készített s annak keretében elsősorban azokat a műszaki újításokat viszi_ keresztül, amelyek révén a közlekedést gyorsabbá és kényelmesebbé teheti. Az utazási sebesség növelése érdekében a régi elavult kocsimtorokat nagyobb teljesítőképességű, új motorokkal cserélik ki, a modernizálásra alkalmas régi kocsikat megfelelően átalakítják s líj kocsik beszerzését is tervbe vették. A beruházási program keresztülvitele a rendelkezésre álló pénzügyi kerettől függ. A Beszkárt kezelésében levő autóbuszüzem az 1937. évben 34,624.674 utast szállított, 7,299.689 utassal többet, mint az előző évben, kocsikilométer-teljesítménye pedig közel 42 százalékkal emelkedett. Ennek a többletnek nagyobb része a Bárt-tói átvett vonalakra esik. A járművek száma az új kocsik üzembehelyezésével a múlt évben 187-re emelkedett. A Svábhegyi Fogaskerekű Vasútnak az elmúlt évben 874.637 utasa volt. 14,7 százalékkal több, mint 1936-ban. A teherszállítás a nyújtott kedvezmények révén szintén fellendült és az előző évhez kénest 25 százalékos emelkedést mutatott. A fogaskerekű vasút bevétele 1937-ben 282.851 pengőt tett ki s bár a kiadások még így is meghaladták a bevételeket, az üzemviteli hiányt 47-930 pengővel, közel 27 százalékkal sikerült csökkenteni. A Budai Hegypálya (Sikló) a lefolyt évben 961.937 utast szállított, bevétele 57.159 pengő volt, az emelkedés az 1936. évihez viszonyítva 7 százalék. A zárószámadások szerint az 1937. évi összes bevételek 60,859.306 pengőt tettek ki, míg a kiadások végösz- szege 60,858.327 pengőre rúgott, a bevételek és kiadások egybevetése után tehát 2.358 pengő nyereség mutatkozik, amelynek az 1938. évi számlára való átvitelét határozta el a közgyűlés. A Gyosz esztergomi közgyűlése 400.000 pengőt szavazott meg a nemzeti repülőalapra. A Gyáriparosok Országos Szövetsége idei rendes közgyűlését, a Szent István jubileumi év alkalmából, Esztergomban tartotta. A gyűlés előtt a résztvevők dr. Chorin Ferenc elnök vezetésével Serédi Jusztinián bíboros- hercegprímásnál tisztelegtek. Chorin Ferenc hódolatteljes üdvözlésére a hercegprímás meleg szavakkal válaszolt. A tisztelgés után megtartották az évi közgyűlést, melyen Chorin Ferenc elnök megemlékezett a kormányzó hetvenedik születésnapjáról, majd elnöki beszédében részletesen foglalkozott a gazdasági helyzettel. Ezután Biró Pál indítványáig elhatározta a közgyűlés, hogy a nemzeti repülőalap céljaihoz négy- százezer pengővel járul hozzá. Fenyő Miksa ügyvezető igazgató terjesztette elő évi jelentését, amelynek elfogadása után Kállay Tibor ny. pénzügy- miniszter indítványára egyhangúlag újból elnökké választották Chorin Ferencet. ALetnökké dr. Ullmann István ny. miniszteri tanácsos indítványára szintén a régiek választattak meg: Fellner Pál, dr. Hirsch Albert, Láng Gusztáv. Az igazgatóság megválasztására nézve Mátyás Jenő tett indítványt; megválasztották az igazgatóságba új tagokul: Dirschka Győzőt, Hiller Józsefeit, Horváth Leót. Nemes Preisinger Frigyest és Ullmafnn Andort. A közgyűlés után ebéd volt, amelyen Biró Pál mondta az ünnepi beszédet, Vida Jenő Petneházy Antal államtitkárt és a minisztériumok és a Külkereskedelmi Hivatal jelenlevő képviselőit éltette. Petneházy Antal válasza után Hegedűs Lóránt zárta be a köszöntők sorát. ■■■ JAKAB GYULA MÚBUTORGYÁRA — TELEFON: 296-881 BUDAPEST, X1Y, HUNGÁRIA KÖZÉPKORÚT 79 AZ ORSZ. IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSON A M. K I R. ÁLLAMI NAGYDlJJAL KITÜNTETVE Csípők Sándor és Ha közszállftásl vállalkozók Budapest, xiü, Telep-u. 98. T • I • I o n i 297-562. M. Kir. Postatakarékpénztár! osekszámla 07*887*
