Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-06-15 / 24. szám
Budapest, 1938 június 15. 5 ZStftäQ Tibor oi Imrédu-hormónu poHükájánah összhangjáról, amellyel o magyar tövét szolgálja Lelkes hangulata párlvacsora a várbeli pártszervezetben Ízben Kecskeméten, amikor Zsitvay Tibor választóihoz beszélt, tanúja lehetett annak, hogy a párt elnöke már akkor hangoztatta azokat a gazdasági követeléseket, amelyeket most a kormány megvalósít. Most, amikor egymásután napirendre kerülnek ezek a kérdések, kéri Zsitvay Tibort, hogy támogassa tekintélye súlyával az ipar és kereskedelem kisegzisztenciáinak életórdeikeit. Az anyagi jólét megalapozása is biztosítéika annak, hogy a szétválasztó törekvéseknek ellent tudjon állani a magyar polgárság. A Nemzeti Egység Pártja I. kerületi szervezete csütörtökön szezonzáró pártvaosorát rendezett. Részt- vett a vacsorán dr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos, pártelnök is, akit dr. Nyulászy Alajos kerületi ügyvezető alelnök vezetésével bizottság fogadott. Hoór- Tempis Mór kerületi elnökkel az élükön megjelentek a vacsorán: dr. Sövényházy Ágoston és dr. Végh Károly ny. államtitkárok, dr. vitéz Somogyi Béla és Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tagok, Balogh Rudolf esperes, Kátay Béla és Tille Gyula plébánosok, özv. dr. Marsovszky Györgyné, az I. kerületi női csoport vezetője, dr. Pores István kormányfőtanácsos, XII. kerületi elnök, dr. Hívért Dezső II. kerületi, dr. Dajkovics István IV. kerületi ügy- vezető-aleiluök, Korányi Márton, az Iparoskör elnöke és még sokan mások. Az első szónok Kelemen Gyula központi kerületi titkár volt, aki a kormányzóra ürítette poharát. Hoór-Tempis Mór kerületi elnök üdvözölte ezután Zsitvay Tibor pártelnököt és beszéde során a nemzeti lélekkel foglalkozott, amelynek megóvására a Nemzeti Egység Pártja szembeszáll a külföldről importált eszmékkel. A magyar kultúráról és a sokat hangoztatott agrár jelleggel szemben Magyar- ország ipari jelentőségéről beszélt ezután. Ennek az ipari haladásnak érdekében küzd a párt és mindenekelőtt annak elnöke, Zsitvay Tibor, az üzempolitikai bizottság életrehívásával és sok más közérdekű ténykedésével. Üdvözli Zsitvayt, a vezért, akit az Isten csodálatos gazdasági megértéssel áldott meg. Ha nem volna jogász — mondta zajos tapsok között Hoór-Tempis Mór, — azt kívánnám, hogy mérnök legyen. A beszéd után lelkesen ünnepelte a közönség Zsitvay Tibort és a szónokot. Zuitvay Tibor dr. emelkedett most szólásra. Mikor idejött — mondta, — három esemény tolult elő gondolatvilágába. Az egyik Imrédy kormányalakítása, amely mindenkiben teljes megnyugvást keltett. Nagy lelki felszabadulást jelentett, — mondotta, — számára, mert azokat a követeléseket, melyeket hosszú időn át hangoztatott, mind megvalósítva látja a kormány programjában. Az alkotmánytisztelet mindig vérében volt. családjának és azért üdvözli örömmel az Imrédy-kormányt, mert minden ténykedését az alkotmány jegyében kívánja folytatni. — Jobboldali politikus voltam mindig. — folytatta Zsitvay Tibor, — de ez nem jelenthetett soha olyan szélsőséget, amely lemegy az országút árkába és felfordulásra vezet. Imrédy jobboldalisága sem jelent gyűlöletet, hanem a keresztény erkölcsök érvényesítését, a gazdaságilag megalapozott keresztény politikát. Hála Istennek, olyan miniszterelnökünk_ van, aki a magyar gazdasági élet minden csinját- binját ismeri, addig, amíg ő van_ a kormányon, nyugodtan áthatunk, mert tudja mit csinál. Új utakat is mer vállalni és nem hajlandó elavult törvényeket betartani, amelyek a maguk idejében megfelelőek voltak s amelyeket az iskolákban példaként tanítanak. Ö az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem összhangjával fogja a magyar jövendőt szolgálni. ^ — Nincs szükségünk külföldi példákra, mi Ázsiából nagyobb kultúrát hoztunk, mint amilyet itt találunk. Tanulhatunk a. külföldtől, de nem vehetjük igénybe a példákat, mert a magunk lábán akarunk járni, nem akarunk egy embert sem tűrni, aki azon vitatkozik önmagával, ha nem volna magyar, mi szeretne lenni. El fogjuk taposni azokat, akik ebben a kérdésben megalkuvásra, hajlandók. A kormány tudja, hogy az őrültekre kényszerzubbony való, nem várja meg, amíg ránk húzzák, a kényszerzubbonyt. — A másik gondolat, amit feleleveníteni akarok, — folytatta Zsitvay Tibor, —^ a most lezajlott Eucharisztikus Kongresszus és Szent 1 stván-ünnepségek. Szent István első királyunk, aki már ezer évvel ezelőtt^ _ apostolko- clott, most folytatta apostoli munkáját és megbecsülést szerzett a magyar kultúrának. Eminek a nagy keresztény ünnepnek egyik tanúsága az, hogy akik párhuzamosan haladnak, végül is találkoznak a végtelenségben, mint a világ keresztényei most a mennyei végtelenben találkoztak. Mi, magyarok, akik egy cél felé haladunk különböző utakon, találkozzunk végre a magyar revízió gondolatában és amíg a nemzet legfőbb problémáiban nem értünk el eredményt, addig egyéni áldozatok árán is össze- sítsük a nemzeti erőket. — A harmadik gondolat — fejezte be beszédét Zsitvay Tibor — a pozsonyi gyűlés. Az Isten ítélőszékéből, úgy látszik, kiment az ítélet és nem a pozsonyi Angyalvárat fogják lebontani, mint ahogy tervezték, hanem a prágai ördögvárat. Ez Istenen kívül rajtunk áll. HEFFER ÁRPÁD épület- és díszmúbádogos, vízvezetékközponti fűtés szerelési vállalata Budapest, V., Visegrádi-utca 8. • Telefon: II1-591. Fogjunk össze, hogy a siker ne legyen messze, erre a sikerre ürítem poharamat. Sűrűn zúgott az éljenzés és taps a beszéd folyamán, majd pedig, amikor Zsitvay Tibor befejezte szavait, a hallgatóság viharos lelkesedéssel ünnepelte a pártelnököt. Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag adott kifejezést a megjelentek meghatódottságának és hálás köszönetének. Büszkén gondol arra, hogy egyElfoglaltsága miatt vacsora közben érkezett meg dr. vitéz Somogyi Béla törvényhatósági bizottsági tag, akit hallani kívánt a közönség. Lelkes szavakban emlékezett meg Gömbös Gyula új irányt szabó politikájáról és üdvözölte a magyar és keresztény irányzat harcos vezérét, Imrédy Béla miniszter- elnököt és Zsitvay Tibort, a fővárosi párt elnökét. Hoór-Tempis Mór kerületi elnök zárta be a felszólalások sorát és indítványára a kerület üdvözlő táviratot küldött Imrédy Bella miniszterekiökueik. h&fyy, $<z6ÚáU& tnfedtnéH^ekUel fnuvésxei, Sfiúd, U&ztnui/dedés tán^atá&ával Uívzült d A főváros a vigalmi adóról új szabályrendeletet készített, amelyet a junius 22-iki közgyűlésen terjeszt a polgármester az autonómia elé. A jelenleg érvényben lévő és időközben többször módosított szabályrendelet 1916-ban készült azzal a célzattal, hogy a főváros a szórakozó közönséget szegényügyi és népjóléti célokra megadóztatja. Adó ellen általában panaszkodni szokás, de a vigalmi adó körül különösen sok panasz hangzott el úgy az üzleti érdekeltségek, mint a közönség részéről azon a címen, hogy a régi szabályrendelet túlsáo- san komplikált, nem elég szociális és nem támogatja eléggé a kulturális törekvéseket. Most ezeken a panaszokon igyekezett segíteni a pénzügyi ügyosztály, amely mindenekelőtt bravúrosan leegyszerűsítette a szabályrendeletet, nagyon sok szociális engedményt tesz, kedvez a komoly művészetnek, az amatőr sportnak és figyelembe veszi a haladás követelményeit. Mint általános alapelv vonul keresztül az új szabályrendeleten a túlraagas adótételek leszállítása Az új szabályrendelet azon a gondolaton épült fel, hogy helyesebb, ha a vigalmi adó mérséklése nem átalányozás révén, hanem az adótételek valóságos leszállítása utján történik. Ki Hízd adót? A vigalmi adó-kötelezettséget a tervezet a következő tömör egyszerűséggel állapítja meg: Vig-almi adót tartozik fizetni, aki a székesfőváros területén hatósági engedély alá eső bármiféle előadáson (szini-, opera-, operett,- orfeum-, kabaré-, varieté-, mozi-, hangverseny-, balett-, cirkusz-, artista-, élőkép-, némajáték-, stb előadás), mulatóhelyen, táncvigalomban (bál, táncünnepély), zenével, tánccal szórakoztató kávéházban, vendéglőben, kocsmában, bármiféle versenyen (lóverseny, ügetőverseny stb.) sportmérkőzésen, kiállításon megjelenik, aki kávéházban vagy egyesületben (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) kártyajátékban vesz részt. A régitől eltérően az új szabályrendelet nem vonta adókötelezettség alá az étkezőkben, kávémérésekben szórakozó közönséget, a biliárdot, a dominót, sakkot. Mentessé# && adázás alól Adómentesség alá esnek: 1. az intézetek, egyesületek, egyházközségek és iskolák által rendezett tudományos, közművelődési, nemzetvédelmi, vagy oktatási célokat szolgáló előadásoknak, hangversenyöknek, kiállításoknak; 2. az amatőr sportversenyeknek és mérkőzéseknek; 3. az állami színtársulatok saját helyiségeiben tartott előadásainak; 4. a székesfőváros és intézményei által rendezett előadásoknak, hangversenyeknek, kiállításoknak; 5. a városligeti és népligeti mutatványos telepeknek és 6. a vásárterek népies szórakozásainak látogatói' Az 1., 2. pontokban megjelölt előadásoknál akkor, ha azok nem haszonszerzés céljából történnek. A felsorolásban a régi szabályrendelethez képest új adómentességek: az amatőr sportversenyek és mérkőzések, az állami színházak, a népies szórakozások (mutatványos telepek, vásárterek szórakozásai) mentesítése a vigalmi adó alól. A i/Ltyalmi adó- Uuicsa A vigalmi adó mértékét a következőképen állapítja meg az új szabályrendelet: 1. A vigalmi adó a belépődíjnak a következő százaléka: bálokon, táncvigalmakon, önálló táncelőadásokon 10%; bemutató filmszínházakban 400 személy befogadóképességig 5%, azon felül 6%; másod-hetes filmszínházakban 600 személy befogadóképességig 4%, azon felül 5%; május 1-től szeptember 30-ig minden filmszínházban az adótétél fele; ügető- és lóversenyeken 4%; professzionisták labdarugómérkőzésén 3%; magánszínházak előadásain 1%, idegennyelvű vagy felemelt helyáru előadásain 5%; hangversenyeken 4%, külföldi művész felléptével 5%; minden más helyen a vigalmi adó 5%, kivéve a mulatókat, ahol, tekintet nélkül a belépődíjra, személyenkint 50 fillér. Ha belépődíj nincs, ellenben ruhatár vagy műsor kötelező, akkor ezután kell 5%-ot fizetni. Aki belépődíjat nem fizet, az a legmagasabb belépődíj után számított vigalmi adót köteles fizetni. 2. Ahol belépődíj nincsen, a vigalmi adó a következő: kávéházban, vendéglőben, kocsmában, ahol cigány játszik, 4 fillér, ahol bármilyen más zene (jazz. szimfonikus, sramml), 8 fillér, ahol a közönség táncolhat, 24 fillér, mulatóhelyeken 50 fillér. A kártya játékosok vigalmi adója személyenkint 20 fillér. Ebben az egyszerűsített formában megállapított vigalmi adó kulcsát a régihez képest csaknem mindenütt mérsékeli az új szabályrendelet. így a színházak 5%-os vigalmi adója 1%-ra, a báláké 15%-ról 10%;-ra, a hangversenyeké 5%-ról 4%-ra, az ügető- és lóversenyeiké 10%-ról 4%-ra, a cirkuszoké 7.5%-ról 5%-ra, a professzionisták versenyéé 10%-ról 5%-ra, a labdarugó mérkőzéseken pedig 3%-ra csökken. A hazai művészet érdekében különbséget tesz a szabályrendelet a magyar és külföldi előadások között, de még így is a külföldi művészek hangversenyén az adó 7.5% helyett 5%, külföldiek színiéi őadásán 10% helyett 5%. A kártyázásnál a vigalmi adó fejenkint 20 fillér, akár szednek kártyapénzt, akár nem és ezzel eldőlt a vita, hogy kell-e adót fizetni akkor, ha a vendég maga hozza a kártyát. Az adó lerovásánál a vállalkozó kérésére a vigalmi adó egy évre rögzíthető, ami azonban nem jelent kedvezményt, csupán adókezelési könnyítést. O H Á S Z. J A N O S Gép, szellőzőberendezós és lakatosáru üzeme, Budapest, X. kér., Gergely-uíca 30. Telefon: 148-354. Exhanstorok, ventilátorok minden célra. Szellőző, por, forgács- füstiéi szívó, légi ütő-berendezések. Lemezmunkák. Ipari gáztüzelések, gázkészülékek gyártáea. Egészségügyi berendezések vállalata. Telefon: 145—913 é* t30— 86.3 Offfenfeerier Miksa grafikai szaktlzlet Bnílstpest, IV., Dnlmndy Gyttzö-u. 7. Tel.: 185-898. MONOTYPE szedőgépek magyarországi vezérképviselete. Ö J és hazznált nyomdagépek és berendezések szállítója. KECSE NAGY SÁNDOR Építési vállalkozó, ácsmester Budapest, X., Kereszturl-út 8. Telefon: 1—424—97.
