Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-06-15 / 24. szám

Budapest, 1938 június 15. 24. ssdin HuszonQeiedik évfolyam Előfizetés! ár: EGÉSZ ÉVRE ................ 24 RENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÉRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes iBUSz>pavíll@Rokban FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 77. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 Hóűolai Vitéz nagybányai Horthy Miklósnak, Magyarország1 főmagasságú kormányzójának, hetvenedik születésnapján az egész magyar nemzet mély hódolattal fordul a legnagyobb, a legelső magyar ember felé, aki a szétzüllött- ség útjáról mentette meg nemzetét és egy le­rombolt országból épített új, boldog országot. Ka volt a történelem során nemzet, amelyet egyetlen személy tökéletes egységbe forrasz­tott, akkor az a mai Magyarország, amely mélységes hódolattal köszönti férfiasságban, bölcsességben, emberi nemességben hatalmas államfőjét, aki most érkezett el életének egyik legszebb határkövéhez, hetvenedik születés­napjához. Ezen a napon a magyar nemzet büszkén tekint túl a határokon is, ahol min­denhol mélységes tisztelettel viseltetnek né­pek, nemzetek, államférfiak és államfők Ma­gyarország kormányzója iránt. Aki még emlé­kezik arra az esős, borús novemberi napra, amikor fehér lován, hadai élén megjelent a nemzeti hadsereg fővezére a Gelíért-szálló előtt, annak emlékeznie kell arra is, hogy mi­lyen állapotban volt akkor ez az ország. Közel két évtized alatt Horthy Miklós bölcsessége, egyéni nagysága, fejedelmi akarata új orszá­got teremtett itt a füstölgő romokon. Ezt tud­juk mi és hálás szívvel gondolunk az ország­építő munkára, de tudja az egész világ is, amely a kormányzó úr kívánságára, ha némán is, de őszinte szívvel ünnepli Horthy Miklóst. A nemzeti hadsereg bevonulásától Horthy Miklós hetvenedik születésnapjáig történelem játszódott le a magyar földön és ennek a tör­ténelemnek hőse, legendás alakja Magyar- ország kormányzója. Széíziillöít ország, lelké­ben megrázkódott nemzet, Trianon, nyomor, egyenetlenség és gyűlölködés volt ez a föld, amikor a fővezér megjelent azoknak a csapa­toknak az élén, amelyből a ma már nemzeti büszkeséggé tökéletesedett magyar honvédség fejlődött ki. Horthy Miklós teremtő keze alatt megindult a munka, épült az ország, megnyugodtak a lelkek, megnemesedtek a ma­gyar szívek, föléledt a testvéri szeretet, jog, törvény és igazság lett újra úrrá a magyar földön és a történelem sötét felhői is mintha oszladozni kezdenének és fénysugarak szökné­nek bo azokon a réseken, amelyeket a magyar kultúrfölény, a magyar erő és a magyar tisz­tesség a trianoni börtön falain ütött. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Ma­gyarország kormányzója hetvenedik születés­napját üli. Ennél a kemény férfinál, ennél a diadalmas szervezetnél, ennél a nemes életnél a hetven esztendő nem az öregség küszöbe, hanem az emberi bölcsesség, a lélekiiemesség tökéletességének igazi időpontja. Magyarország kormányzója, aki visszaadta ennek a nemzet­nek önbizalmát, hitét, nyugalmát, hetvenedik születésnapján érezni fogja, hogy minden magyar ember szívében a hála tüze lobog, minden magyar szemben a szeretet fénye vil­lan. Országsának ideje alatt nem maradt el egy nap, amellyel ne fogadta volna be a nem­zet mélyebben és mélyebben a szívébe és a het­venéves Horthy Miklós úgy áll a magyar nemzet előtt, mint a bölcsesség, az ország- építés, a történelmi nagyság örök szobra. Más országokon, hatalmas birodalmakon viharok száguldottak át, megrázkódtatások értek szinte minden nemzetet, a kis Magyarország azon­ban, amely sorsát Horthy Miklós erős ke­zébe tette le, minden vihart állott, minden megrázkódtatást elkerült és a ma élő emberi­ség kaotikus forrongásában boldog sziget ma­radt. Horthy Miklós boldog sziget e, amely hódolattal és hálával eltelve köszönti Magyarország hetvenéves történelmi nevű kormányzóját. Hés a nyári szünet előtt minden fontos problémát megoldanak a városházán Szendy Károly polgármester nyilatkozik az időszerű kérdésekről A főváros vezetősége úgy tervezte, hogy a nyári szünet előtt még két közgyűlést tartanak. Az első közgyűlésen vitéz naJgybányai Horthy Miklós kor­mányzó t hetvenedik születésnapja alkalmából kíván­ták ünnepelni, a második közgyűlésen pedig a fel­gyülemlett anyagot akarták letárgyalni. Ka naftát h Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester tanácskozásának az az eredménye, hogy csak egy közgyűlést tartanak, mégpedig június 22-én és az­után megkezdődik az önkormányzat nyári szünete. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt Szendy károly polgármesterrel, aki az aktuális kérdésekről a következőket mondotta: — Most van a Kormányzó hetvenedik szü­letésnapja. Úgy terveztük, hogy ebből az alka­lomból külön ünnepi közgyűlést tartunk, ame­lyen az ország fővárosa lerója háláját a ma­gyar jövő megmentője előtt. Közben megje­lent a Kormányzó úr őfőméltóságának felhí­vása amely az igazi nagy ember imponáló és bámulatos szerénységéről tesz tanúságot. Maga a Kormányzó kért fel mindenkit, hogy az ün­nepléstől a lehetőséghez képest tartózkodjanak, de különösen kikötötte azt, hogy semmiféle ünnepi ésmek nem lehet anyagi következmenye. Inkább arra kérte azokat, akik őt ünnepeim kívánták hogy az ünneplésre szánt költsége­ket jótékony célra adják. Ilyen körülmények között azt tartottuk helyesnek .hogy külön koz- gyűlés mcgtavtáscvtól eltekintünk fcs ci mdnyzó üdvözlése magán a rendes kozgyide- sen történik meg. Az ünnepi beszedet Kara- fiáth Jénő főpolgármester tartja, az ünnepség lezajlása után szünetet tartunk, ezzel az ünnepi aktust lezárjuk és utána hozzálátunk a hét­köznapi munkához, Mindenesetre ez lesz az uíoh'ó nyári közgyűlés es nem marad őszre semmiféle függőben lévő tárgy, amelyben dön­teni kellene. Szendy polgármester elmosolyodott es így folytatta: — Igazuk volt egyes lapoknak abban, hogy a régi időiben a nyári közgyűlések mindig va­lami' meglepetéssel szolgálták amelyek sokszor nGin voltak nagyon kollomosok. A.z en pougcii - mesterségem alatt ilyesmi nem for aid t elő es ennek oka az, hogy a törvenyhatosaggal ál­landóan és a legszorosabban együttműködöm, tehát a nyári közgyűlésre nem gyűjtöttünk meglepetést előidéző anyagot. Azért most is akad különlegesség, de ez a közönségre nézve kellemes. Az egyik a vigalmi adó leszállítása, a másik a gáz tarifájának mérséklésé. Szociális gáztarifa a gazdasági eloeh figyelem&eoételével — Már régen akartunk rátérni arra a rend­szerre, hogy a nagyobb fogyasztóknak bizo­nyos kedvezményt adjunk. Ez a helyes gazda­sági elv, mert ezzel nagyobb fogyasztásra ser­kentjük a közönséget és mi is megtalálhatjuk a számításainkat, mert a nagyobb igénybevé­tel esetén a meglévő berendezéseinket jobban ki tudjuk használni. A háború és a forradal­mak után, amikor az ország^ romokban hevert és a főváros gazdasági életét újra fel kellett építeni, nagyon helyes volt a szociális tarifa bevezetése. Valóban a legszegényebb néposz­tályt is hozzá kellett juttatni ahhoz, hogy a közművek áldásait élvezhesse. Nem állítom, hogy ma már megszűnt ia nyomor és a szegény emberek boldogulását nem kell ezentúl is elő­segíteni, de a helyes gazdasági elvek érvénye­sítése nélkül már nem igen mehetünk előre a fejlődés országútján. Senki sem vádolhat ben­nünket antiszociális gondolkozással, hiszen továbbra is megtartjuk a szociális ta­rifa előnyeit, de végre megvalósítjuk azt is, hogy a többfogyasztónak előnyt adunk. A lényeg az, hogy az új tarifa szerint sem kell többet fizetni, mint eddig. A gázszámlája sen­kinek sem lesz nagyobb egyenlő fogyasztás mellett, mint eddig volt. Az a meggyőződésem, hogy az olcsóság varázsa most is meg fog mutatkozni; a közönség több gázt fog használni, mint eddig és így a Gázművek is megtalálják a számítá­sukat. Mindenesetre megmarad a húszfilléres alapár, de bizonyos határon túl a gázt már 12 fillérért fogjuk adni. Nagy súlyt helyezünk vízmelegítő kályhák és a különféle hűtésekre való gázberendezések fokozottabb igénybevéte­lére. Megemlítem, hogy az utolsó percben vettem fel a napi­rendre a gáz árának mérséklését, a Nemzeti Egység Pártja értekezletén már be­jelentettük az új tarifa bevezetését és ott az olcsóbbítdsra való törekvésünket elismeréssel fogadták. Hilyiis a modern uiSalmisdő? — A vigalmi adó reformja is elkerülhetet­len volt. Bizonyos kedvezményeket kulturális és jóléti egyesületeknek már eddig is nyújtot­tunk^ Ezeket a kedvezményeket most rendsze­resítjük. Nagyjelentőségűnek tartom azt, hogy a jövőben az amatőrsportot nem adóztat­juk meg. Ez különben természetes is, hiszen a sportnak nagy nemzetnevelő hatását letagadni nem le­het. Minden nemzet nagy áldozatokat hoz azért, hogy a sportot fejlessze és ilyen körül­mények között nem jogos, hogy az amatőr- sportot vigalmi adóval terheljük meg. Nagyon helyes az, hogy a szórakozókat a nyomor eny­hítésére megadóztatjuk, de az adó beszedése nem jelenthet a kö­zönség számára moleszíálást. A vigalmi adót 5—33 százalékról 1—10 száza­lékra mérsékeltük, tehát maga a mérséklés is jelentős. Ellenben a lényeg azon van, hogy a nem vigalomszámba menő szórakozá­sokat mentesíteni kell a vigalmiadó fizetése alól. Nem lehet kívánni a dominózóktól és a sak­kozóktól, hogy vigalmiadót fizesselek. Elke­rültük a túlzásokat is, mert visszautasítottunk jogtalan kívánságokat. így a kávésok nem akarták fizetni a vigalmiadót a délutáni tán-

Next

/
Thumbnails
Contents