Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-06-15 / 24. szám
Budapest, 1938 június 15. 24. ssdin HuszonQeiedik évfolyam Előfizetés! ár: EGÉSZ ÉVRE ................ 24 RENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÉRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes iBUSz>pavíll@Rokban FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 77. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 Hóűolai Vitéz nagybányai Horthy Miklósnak, Magyarország1 főmagasságú kormányzójának, hetvenedik születésnapján az egész magyar nemzet mély hódolattal fordul a legnagyobb, a legelső magyar ember felé, aki a szétzüllött- ség útjáról mentette meg nemzetét és egy lerombolt országból épített új, boldog országot. Ka volt a történelem során nemzet, amelyet egyetlen személy tökéletes egységbe forrasztott, akkor az a mai Magyarország, amely mélységes hódolattal köszönti férfiasságban, bölcsességben, emberi nemességben hatalmas államfőjét, aki most érkezett el életének egyik legszebb határkövéhez, hetvenedik születésnapjához. Ezen a napon a magyar nemzet büszkén tekint túl a határokon is, ahol mindenhol mélységes tisztelettel viseltetnek népek, nemzetek, államférfiak és államfők Magyarország kormányzója iránt. Aki még emlékezik arra az esős, borús novemberi napra, amikor fehér lován, hadai élén megjelent a nemzeti hadsereg fővezére a Gelíért-szálló előtt, annak emlékeznie kell arra is, hogy milyen állapotban volt akkor ez az ország. Közel két évtized alatt Horthy Miklós bölcsessége, egyéni nagysága, fejedelmi akarata új országot teremtett itt a füstölgő romokon. Ezt tudjuk mi és hálás szívvel gondolunk az országépítő munkára, de tudja az egész világ is, amely a kormányzó úr kívánságára, ha némán is, de őszinte szívvel ünnepli Horthy Miklóst. A nemzeti hadsereg bevonulásától Horthy Miklós hetvenedik születésnapjáig történelem játszódott le a magyar földön és ennek a történelemnek hőse, legendás alakja Magyar- ország kormányzója. Széíziillöít ország, lelkében megrázkódott nemzet, Trianon, nyomor, egyenetlenség és gyűlölködés volt ez a föld, amikor a fővezér megjelent azoknak a csapatoknak az élén, amelyből a ma már nemzeti büszkeséggé tökéletesedett magyar honvédség fejlődött ki. Horthy Miklós teremtő keze alatt megindult a munka, épült az ország, megnyugodtak a lelkek, megnemesedtek a magyar szívek, föléledt a testvéri szeretet, jog, törvény és igazság lett újra úrrá a magyar földön és a történelem sötét felhői is mintha oszladozni kezdenének és fénysugarak szöknének bo azokon a réseken, amelyeket a magyar kultúrfölény, a magyar erő és a magyar tisztesség a trianoni börtön falain ütött. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója hetvenedik születésnapját üli. Ennél a kemény férfinál, ennél a diadalmas szervezetnél, ennél a nemes életnél a hetven esztendő nem az öregség küszöbe, hanem az emberi bölcsesség, a lélekiiemesség tökéletességének igazi időpontja. Magyarország kormányzója, aki visszaadta ennek a nemzetnek önbizalmát, hitét, nyugalmát, hetvenedik születésnapján érezni fogja, hogy minden magyar ember szívében a hála tüze lobog, minden magyar szemben a szeretet fénye villan. Országsának ideje alatt nem maradt el egy nap, amellyel ne fogadta volna be a nemzet mélyebben és mélyebben a szívébe és a hetvenéves Horthy Miklós úgy áll a magyar nemzet előtt, mint a bölcsesség, az ország- építés, a történelmi nagyság örök szobra. Más országokon, hatalmas birodalmakon viharok száguldottak át, megrázkódtatások értek szinte minden nemzetet, a kis Magyarország azonban, amely sorsát Horthy Miklós erős kezébe tette le, minden vihart állott, minden megrázkódtatást elkerült és a ma élő emberiség kaotikus forrongásában boldog sziget maradt. Horthy Miklós boldog sziget e, amely hódolattal és hálával eltelve köszönti Magyarország hetvenéves történelmi nevű kormányzóját. Hés a nyári szünet előtt minden fontos problémát megoldanak a városházán Szendy Károly polgármester nyilatkozik az időszerű kérdésekről A főváros vezetősége úgy tervezte, hogy a nyári szünet előtt még két közgyűlést tartanak. Az első közgyűlésen vitéz naJgybányai Horthy Miklós kormányzó t hetvenedik születésnapja alkalmából kívánták ünnepelni, a második közgyűlésen pedig a felgyülemlett anyagot akarták letárgyalni. Ka naftát h Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester tanácskozásának az az eredménye, hogy csak egy közgyűlést tartanak, mégpedig június 22-én és azután megkezdődik az önkormányzat nyári szünete. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt Szendy károly polgármesterrel, aki az aktuális kérdésekről a következőket mondotta: — Most van a Kormányzó hetvenedik születésnapja. Úgy terveztük, hogy ebből az alkalomból külön ünnepi közgyűlést tartunk, amelyen az ország fővárosa lerója háláját a magyar jövő megmentője előtt. Közben megjelent a Kormányzó úr őfőméltóságának felhívása amely az igazi nagy ember imponáló és bámulatos szerénységéről tesz tanúságot. Maga a Kormányzó kért fel mindenkit, hogy az ünnepléstől a lehetőséghez képest tartózkodjanak, de különösen kikötötte azt, hogy semmiféle ünnepi ésmek nem lehet anyagi következmenye. Inkább arra kérte azokat, akik őt ünnepeim kívánták hogy az ünneplésre szánt költségeket jótékony célra adják. Ilyen körülmények között azt tartottuk helyesnek .hogy külön koz- gyűlés mcgtavtáscvtól eltekintünk fcs ci mdnyzó üdvözlése magán a rendes kozgyide- sen történik meg. Az ünnepi beszedet Kara- fiáth Jénő főpolgármester tartja, az ünnepség lezajlása után szünetet tartunk, ezzel az ünnepi aktust lezárjuk és utána hozzálátunk a hétköznapi munkához, Mindenesetre ez lesz az uíoh'ó nyári közgyűlés es nem marad őszre semmiféle függőben lévő tárgy, amelyben dönteni kellene. Szendy polgármester elmosolyodott es így folytatta: — Igazuk volt egyes lapoknak abban, hogy a régi időiben a nyári közgyűlések mindig valami' meglepetéssel szolgálták amelyek sokszor nGin voltak nagyon kollomosok. A.z en pougcii - mesterségem alatt ilyesmi nem for aid t elő es ennek oka az, hogy a törvenyhatosaggal állandóan és a legszorosabban együttműködöm, tehát a nyári közgyűlésre nem gyűjtöttünk meglepetést előidéző anyagot. Azért most is akad különlegesség, de ez a közönségre nézve kellemes. Az egyik a vigalmi adó leszállítása, a másik a gáz tarifájának mérséklésé. Szociális gáztarifa a gazdasági eloeh figyelem&eoételével — Már régen akartunk rátérni arra a rendszerre, hogy a nagyobb fogyasztóknak bizonyos kedvezményt adjunk. Ez a helyes gazdasági elv, mert ezzel nagyobb fogyasztásra serkentjük a közönséget és mi is megtalálhatjuk a számításainkat, mert a nagyobb igénybevétel esetén a meglévő berendezéseinket jobban ki tudjuk használni. A háború és a forradalmak után, amikor az ország^ romokban hevert és a főváros gazdasági életét újra fel kellett építeni, nagyon helyes volt a szociális tarifa bevezetése. Valóban a legszegényebb néposztályt is hozzá kellett juttatni ahhoz, hogy a közművek áldásait élvezhesse. Nem állítom, hogy ma már megszűnt ia nyomor és a szegény emberek boldogulását nem kell ezentúl is elősegíteni, de a helyes gazdasági elvek érvényesítése nélkül már nem igen mehetünk előre a fejlődés országútján. Senki sem vádolhat bennünket antiszociális gondolkozással, hiszen továbbra is megtartjuk a szociális tarifa előnyeit, de végre megvalósítjuk azt is, hogy a többfogyasztónak előnyt adunk. A lényeg az, hogy az új tarifa szerint sem kell többet fizetni, mint eddig. A gázszámlája senkinek sem lesz nagyobb egyenlő fogyasztás mellett, mint eddig volt. Az a meggyőződésem, hogy az olcsóság varázsa most is meg fog mutatkozni; a közönség több gázt fog használni, mint eddig és így a Gázművek is megtalálják a számításukat. Mindenesetre megmarad a húszfilléres alapár, de bizonyos határon túl a gázt már 12 fillérért fogjuk adni. Nagy súlyt helyezünk vízmelegítő kályhák és a különféle hűtésekre való gázberendezések fokozottabb igénybevételére. Megemlítem, hogy az utolsó percben vettem fel a napirendre a gáz árának mérséklését, a Nemzeti Egység Pártja értekezletén már bejelentettük az új tarifa bevezetését és ott az olcsóbbítdsra való törekvésünket elismeréssel fogadták. Hilyiis a modern uiSalmisdő? — A vigalmi adó reformja is elkerülhetetlen volt. Bizonyos kedvezményeket kulturális és jóléti egyesületeknek már eddig is nyújtottunk^ Ezeket a kedvezményeket most rendszeresítjük. Nagyjelentőségűnek tartom azt, hogy a jövőben az amatőrsportot nem adóztatjuk meg. Ez különben természetes is, hiszen a sportnak nagy nemzetnevelő hatását letagadni nem lehet. Minden nemzet nagy áldozatokat hoz azért, hogy a sportot fejlessze és ilyen körülmények között nem jogos, hogy az amatőr- sportot vigalmi adóval terheljük meg. Nagyon helyes az, hogy a szórakozókat a nyomor enyhítésére megadóztatjuk, de az adó beszedése nem jelenthet a közönség számára moleszíálást. A vigalmi adót 5—33 százalékról 1—10 százalékra mérsékeltük, tehát maga a mérséklés is jelentős. Ellenben a lényeg azon van, hogy a nem vigalomszámba menő szórakozásokat mentesíteni kell a vigalmiadó fizetése alól. Nem lehet kívánni a dominózóktól és a sakkozóktól, hogy vigalmiadót fizesselek. Elkerültük a túlzásokat is, mert visszautasítottunk jogtalan kívánságokat. így a kávésok nem akarták fizetni a vigalmiadót a délutáni tán-
