Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-04-27 / 16-17. szám

Hu&xon&eiediK évfolyam Budapesí, 1938 április 27, 16—17. S2dm Előfizetési ár: tsa EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENG© EG YES SZÁM ÁRA: 50 FBLLÉR FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban MEGJELENEK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VB., ANDRÁSSY-ÚT 60. Telefen: 1-137-15 - Rostacsekk: 40.424 A jő gazda A költségvetés bizonyára erősen rávilágít a közii- letek gazdálkodására, do az igazi tükörképét a sáfár- kodásnak mégis mindig a zárszámadás adja meg. Elvégre az állam, vagy a főváros életében is örök­érvényű törvény, hogy ember tervez, Isten végez. Láttunk már gyönyörű reményeket keltő költség­vetéseket, amelyek azonban az idők viszontagságai folytán szappanbuborékká váltak egy szomorú záró­számadás rideg légkörében. Az igazán jó költségvetés az, amelyet a zárószámadás igazol. Most, amikor előttünk fekszik Budapest székesfőváros 1937. évi zárószámadása, nyugodtan nevezhetjük Szénán Ká­roly polgármestert a jó gazdának, aki a múlt évi jó és reményt keltő költségvetést tökéletesen igazolta ezzel a zárszámadással. A székesfőváros 156.5 millió pengős kiadása a múlt esztendőben az előirányzattal szemben 2.1 millió pengős megtakarítást mutat. A bevételek 157.5 millió pengős előírása viszont 1.1 millió pengővel az elő­irányzat alatt maradt. A költségvetéssel szemben jelentkező vég’ső eredményt a kiadási megtakarítások és a bevételek kisebbedésének egybevetés© adja, az pedig kereken 1,013.000 pengővel kedvezőbb az elő­irányzatnál. Ennek a zárószámadásnak legfőbb di­csérete a főváros polgármesterével és adminisztrá­ciójával szemben az, hogy jól és eredményesen taka­rékoskodtak. Ek jelenti a zép megtakarítást. A he- í vételeknek a költségvetési előirányzattal szemben való esése sem jelenti azt, mintha a főváros vezető­sége a költségvetés megtalkolásakor túlságosan op­timista lett volna. Tavaly ugyanis nem a főváros, hanem a kormány értékelte nagyobbra a bevételeket, mint ahogyan a főváros óvatos becsléssel azokat be­állította. Kiderült, hogy az igazság a középnton volt. Tény az, hogy a gazdasági helyzet jelentősen javult és így több volt a bevétel, mint ahogyan a főváros gondolta, de viszont ez a több bevétel mégis alatta maradt az optimistább becslésnek. A fővárosnak tehát nemcsak a költségvetése, ha­nem a zárószámadása is deficitmentes. A zárószám­adás tükrében azonban meg lehet állapítani azt is, hogy Budapest jól dolgozott, rendbehozta pénzügyeit, a közmunkák egész sorát végeztette és nagy alko­tásokkal gazdagodott. A pénzügyeknek rendbehoza­tala pedig nemcsak azt jelenti, hogy ninc3 deficit, de jelenti régi ügyek rendezését is. Ez az utóbbi köl­csönpénzek felhasználásából történt ugyan, de előre megállapított program szerint. A főváros ezekből a kölcsönpénzekből megtérítette a kórházi alap túl- kiadásait és ezzel teljesen likvidálta az alapszerű kezelést, kiegyenlítette a függőkö/liosön hitelezőinek dollárköveteléseit, kislakásokat és szükséglakásokat építtetett és még számos beruházást és építkezést teljesített. Mindez pedig még mindig súlyos gazdasági vi­szonyok között történt, bár azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az állam pénzügyi helyzetének mindig kihatása van a főváros pénzügyi helyzetére és akkor, amikor nemzetközi vonatkozásban is sike­rült a magyar államnak gazdasági hírnevét meg­nagyobbítania, akkor ennek jóhatással kellett lennie a főváros pénzügyeire is. Az állam segítő keze egyébként az új költségvetés megalkotásánál ismét elért a fővároshoz és így bizonyosra vehetjük, hogy a főváros gazdasági helyzete most már végleg stabi­lizálódik és végleg rátérhetünk arra az útra, amelyet Szendy Károly, a jó gazda eddig is szorgalmasan és kiváló eredménnyel egyengetett. Végül pedig nem­csak a jó gazdára van szükség, hanem áldozatkész polgárságra is, Budapest lakossága pedig ezt a köte­lezettségét száz százalékig teljesítette a múlt eszten­dőben is és reméljük, teljesíteni fogja a jövőben is. Hiszen maga a polgármester állapította meg a záró- számadás közzététele alkalmával, hogy a főváros közönsége becsületesen teljesítette kötelezettségeit, mert az előírt bevételek viselésével módot nyújtott az előre nem látott kiadásoknak és a többszükséglet­nek póthitellel való fedezésére. Ez a polgárság hisz a jó gazda erényeiben és a jógazda hízik továbbra is ennek a polgárságnak áldozatkészségében. Budapest ütemes fejlődését nem hátráltatják a nemzetközi bonyodalmak Szendy Károly polgármester nyilatkozik a Nemzetközi Vásárrá!, a jövő évi költségvetés előmunkálatairól, a Beszkári beruházó programiéról és az önkormányzat egyéb időszerű kérdéséről A városházán az idén szokatlanul hamar nyert befejezést a húsvéti szünet. Szendy Károly polgár- mester néhány napra Visegrádra vonult vissza, de a pihenést csak rövid ideig élvezhette, mert nagy­szombaton már megjelent hivatalában, ahol fogadta a sajtó képviselőit és bemutatta netkik a z-árószám- adást, amelyből a múlt év nagy pénzügyi sikere emelkedett ki. Azért volt szükség erre az informá­lásra, mert a pénzügyi bizottság tagjai az ünne­pekre már kézhezvettők a zárószámadás bekötött példányait. Az ünnepek után azonnal megindult a munka, egy csomó szakbizottsági ülés volt és a kö­vetkező hétre is több szakbizottságot hívtalk össze tanácskozásra. Valamennyi ügyosztály erősen dolgo­zik és előkészíti a szünet utáni első közgyűlés napi­rendjét. A május, 1! lesz Előbb nzéA nem lehet megtartani, mert a közelii napokban a város­háza falai körül jelentős események zajlanak le, amelyek kapcsolatosak a fővárossal és a város veze­tőit, valamint a bizottsági tagok figyelmét lekötik. A Nemzetközi Vásár megnyitásának előkészületi munkálatai folyamatban vannak és ezekben részt- vesz a polgármester is. Soron van az ország vízügyi problémáinak megvitatása és ezekről a tanácskozá­sokról sem hiányozhat Budapest városa, dacára an­nak, hogy a székesfővárosnak vízügyi bajai már nin­csenek. Most készítik elő a Nemzetközi Elektromos Kongresszust is, nem is beszélve a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nagyszabású előkészületi munkálatairól. Amikor hétfőn felkerestük SZENDY KÁROLY polgármestert, éppen a Nemzetközi Vásár helyszíni szemléjére indult.- — A múlt hót szombatján volt a Nemzetközi Vásár vezetőségi ülése és ott meghallgattam a jelentést — mondotta^ a polgármester, aki a. BNV elnöki tisztségét _ is 'betölti. — Egyet mondhatok: a kicsiny hitűeknek ismét nem volt igazuk. A külpolitikai események nem ingat­hatják meg a Nemzetközi Vásár sikerét. Ugylátszik, a komoly munkát mindenütt és minden körülmények között megbecsülik. A Nemzetközi Vásár az idén nagy óbb szábású lesz, mint tavaly volt■ Nemcsak a magyar cé­gek vonulnak fel imponálóan, hanem szaporo­dott a külföldi résztvevők száma is. Minden vonalon csak fejlődésről számolhatunk be. Ennek az állításomnak legfényesebb bizonyí­téka, hogy a Nemzetközi Vásár vezetősége kétszáz kiállítónak már nem tudott helyet szorítani. i . A Nemzetközi Vásár területét nem bővít - hettük, mert akkor a Városliget fáinak egy- részét ki kellett volna vágni, ebbe pedig nem egyezhettem bele. A kétszáz kiállító tehát kénytelen távolmaradni és a kiállítás megkez­dése előtt jó idővel már kitettük a megtelt táb­lát. Még csak azt akarom elmondani, hogy én közvetlen közelből látom és tapasztalom a ki­állítók ambícióját és ezért biztos vagyok abban, hogy a napi politika egyetlen egy magyar érzésű embert, sem fog visszatartani a magyar ipar és kereskedelem nagyszerű felvonulásán való részvételtől és min­denki azon lesz, hogy még áldozatok árén is átütő erővel sikerüljön « Nem­zetközi Vásár. A látogatók érdeklődésének felkeltéseére is mindent megteszünk. Az a meggyőződésem, hogy a kiállítás olyan fejlődésről fog tanús­kodni. amely minden kishitűt leszerel és repre­zentálni fogja azt az imponáló erőt. amelyet a, magyar ipar és kereskedelem képvisel. Mint Budapest város polgármestere, nem tagadha­tom azt sem, hogy a munka oroszlánrészét természetesen a magyar főváros végzi el. Budapest iparosai és kereskedői nemzetközi viszonylatban is vezetnek. Mlms baj az idegenforgalommal- Az idegenforgalom nem érzi meg a kül­politikai eseményeiket? — kérdeztük. — Nem szabad elcsüggedni. Az Eucharisz­tikus Kongresszus sikerét már biztosítottnak látom. A katolikus világ olyan imponáló módon vonul fel a magyar fővárosban, amelyi’e eddig még alig volt példa. A Szent István-év ünnep­ségei iránt is nagy az érdeklődés és a magya­rok második világkongresszusára augusztusban rengeteg ember érkezik a magyar fővárosba. A nagyarányú idegenforgalmi akciók lebonyolítására az idegenforgalmi szer­vezeteink mindent megtettek és a ma­gyar főváros is elment az áldozatkész­ség legmesszebbmenő határáig, hogy az idegenforgalom lebonyolítása aka­dályba ne ütközzék. A világ minden részéből érkező jelentések azt mutatják, hogy a világpolitikai események és a középeurópai bonyodalmak dacára, idei idegenforgalmunk megfelel majd a várakozá­sunknak. Irányelvek a jövő évi költségvetés készítésénél A polgármester ezután a városbúza aktuális kérdéseiről nyilatkozott, — Nagyon örülök annak, hogy a múlt évi zárszámadás az egész közvélemény elismeré­sét kivívta. Most már elmondhatjuk, hogy na­gyon nehéz esztendő van a hátunk mögött, de az akadályaidat sikerült leküzdeni és a bajokat legyőztük. A főváros közgyűlésén többször felme­rült az a kívánság, hogy a zárszám­adások kapcsán a költségvetés egész gesztióját átvizsgálhatja az önkormány­zat és a költségvetés konstrukciójának problémái is sorra kerülhessenek. Készséggel siettem ennek az elhatározásnak a megvalósítására és az önkormányzat számára megteremtjük azt a lehetőséget, hogy minden apró részletet a kívánsághoz képest megvizs­gálhassanak. A 12-es bizottság, amelyet taka­rékossági bizottságnak is hívnák, abba a hely­zetbe került, hogy már megjelölheti azokat az irányelve­ket, amelyek az 1939-es év költségveté­sének összeállításánál szerepet fognak játszani.

Next

/
Thumbnails
Contents