Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-04-06 / 14. szám

Budapest, 1938. április 6. {mojisiGi Gahiifi 1irn ■ nmtrmnmmnwMnnr'mnmnwmmnmrn i rnrn^^^^rmrmí „ H,M iB, I M|| |j|| 1|||MT Miért uta&talc a főváros pénzügyi vezetői ßaselhe Dr. Lnmotto Károly alpolgármester, dr. Body László pénzügyi tanácsnok és dr. Beliczay Imre, az újonnan megválasztott tanácsnok társaságában Bő­seibe utazott, hogy a külföldi hitelezőkkel a külön- féle vitás kérdéseket elintézze. A Fővárosi Hírlap munkatársa közvetlenül elutazása előtt beszélt Bóáy László ár, tanácsnokkal, aki a tárgyalások szükségességéről a következőket mondotta: — Budapest székesfőváros vezetősége mindig nagy súlyt helyezett arra, hogy külföldi kötele­zettségeinek mintaszerűen eleget tegyen. A fővá­ros külföldi hitelezői minden alkalommal elismerték, hogy a főváros a vállalt kötelezettségeket valóban teljesítette is. Az ostenldei megállapodás óta rendesen fizetjük a tőke és kamattartozásokat, az állami in­tézkedések következtében azonban a transzferalapba kellett befizetnünk a megfelelő összegeket. Most megváltozott a külföldi pénzügyi helyzet és lehetőség nyílik arra, hogy a külföldi hite­lezőinknek közvetlenül is fizethetünk. Az állami megállapodások a kereteket pontosan meghatározták és nekünk most csupán a technikai megállapodásokat kell megkötnünk. Nagyon fonto­sak ezek a tárgyalások, mert arról van szó, hogy külföldi pénznemben kell megállapodásokat vállal­nunk. Ezúttal nincsen szó arról, hogy különböző vitás problémákat oldjunk meg lehetőleg szerencsés mó­don, hanem csak a technikai lebonyolítás részleteit kell megbeszélnünk. Lehetetlenségnek mutatkozott az, hogy ilyen nagy­fontosságú ügyeket levelezés útján próbáljunk meg­oldani és ezért fogadtuk el azt az ajánlatot, hogy magunk menjünk ki Baselbe és ott a legapróbb rész­leteket is a külföldi hitelezők megbizottaival letár­gyaljuk. A tárgyalások csak egy-két napot vesznek igénybe és az egész kirándulás hat-hét nap alatt lebonyolí- tódik. Fabinyi Tihamér az új honfoglalásról Megtörtént a Hitelbank és a Magyar Általános Takarék fúziója A TEBE közgyűlése Nagy érdeklődés mellett tartotta meg vasárnap évi rendes közgyűlését a Takarékpénztárak és Ban­kok Egyesülete. A közgyűlésen megjelenítek Imréig Béla és Reményi-Schneller Lajos miniszterek, Keresz­tes- Fischer Ferenc, Posch Gyula, Chorin Ferenc, Somssictí László gróf, Halla Aurél államtitkár, Fabinyi Tihamér, Baranyai Lipót és a magyar gaz­dasági élet csaknem minden vezető egyénisége. Hegedűs Lóránt dr. elnöki megnyitó beszédében S rámutatott arra, hogy a magyar gazdasági élet két | nagyjelentőségű fordulóponthoz jutott: visszanyertük j pénzügyi függetlenségünket, a másik fordulópont az ötéves terv, amelyről vasárnap Magyarország atyai ura, Horthy Miklós kormányzó megemlékezett és mi engedelmeskedni fogunk az ő parancsának. Ezután háláját nyilvánította Imrédy Bélánák és Fabinyi Ti hamér n ak, hogy külföldi hitelezői nikkel keresztül | vitték az egyezményt. A nagy tapssal és éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után három értékes előadás következett: Csikós Andor vezérigazgató „Szent István állam­szervezete és a magyar hitelélet“ címen tartotta meg előadását, utána Kálmán Henrik, az Angol- Magyar Bank h. vezérigazgatója „Számok és igaz­ságok a hiteléletben“ című előadásában a magyar hitelszervezetnek a gazdasági életben kifejtett tevé- . kenységéiről beszállt. Utána dr. Bátor Viktor, a Ke­reskedelmi Bank jogtanácsosának előadása követ- j kezett: „Valutatartozásaink rendezése“ címem. A közgyűlés elfogadta dr. Kresz Károly igaz- getó költségvetési javaslatát és végül Hegedűs • Lórántot ezúttal huszadszor választotta meg a í TÉBE elnökévé. IA Pénzintézeti Központ I közgyűlése A Pénzintézeti Központ szombaton tartotta dr. I vitéz Keresztcs-Fischer Ferenc titkos tanácsosi, ny. 1 belügyminiszter elnöklete alatt XXI. rendes évi köz- j gyűlését. A minap tartotta a Magyar Általános Hitelbank közgyűlését, amelyen Harkányi János báró elnökölt. Fabinyi Tihamér dr. vezérigazgató napirend előtti felszólalásában hangsúlyozta, hogy nem sablonos közgyűlésről van szó, hanem olyan aktusról, amely egyfelől korszakot zár le, másfelől pedig új kor­szakot nyit és fontos jelentősége van az egész or-* szág közgazdaságára nézve. Fabinyi Tihamér dr. rámutatott ezután arra a körülményre, hogy a Hitelbank története a kiegye­zés idejétől kezdve párhuzamot mulat a magyar közgazdasági és pénzügyi élet fejlődésével. Keres- kereskedelmet és ipart kellett teremtenünk és a Hitelbank úgy is, mint az állam bankára, de úgy is, mint a magyar kereskedőiéin istápolója és főleg, mint az ipar nagy részének megteremtője, egész erejével és nagy nemzetközi összeköttetésével be­állott ennek az épitömunkának szolgálatába. Ami­közben a magángazdaság eleven inioatív erejét, öt­letességét és józan kommercialitását vitte bele ebbe a munkába, ugyanakkor soha nem tévesztette szem elől a közérdek parancsoló szempontjait. A háborút követő összeomlás után az intézet igen nagy mértékben vette ki részét, a megcsonkí­tott ország gazdasági újjáépítéséből, az 1931-ben be­következett világkrízis után pedig nagy önmeg­tagadással lecsökkentél te kiadásait, gyarapította a belső erőket, és így készüli fel az újabb fellendülés idejére. „il Gyár ICARUS** GörfUggönwf érték BUDAPEST, VI., Ország bíróit. 20'b ILYÉS SÁNDOR Telefon: géperőre berendezett 155-241. asztalos-munkák üzeme BUDAPEST, XI., Budaörsi-iit 17. HEI Budapes FFER ÁRPÁD épület- és díszmübádogos, vízvezeték­központi fűtés szerelési vállalata it, V., Visegrádi-utca 8. © Telefon: II1-591. Uti&cLfékéin ­= TETŐFEDÖMESTER ^ Budapest, !., Karolina-út 16. © Tel.: 2-695-59. Lli If7 URH- ÉS FESTÉKGYÁR RT. í § L euotPísi, vtíJmeuiTM 4. ti Amikent a kormányzatnak sikerült az eltelt hat-hét esztendő alatt helyreállítani az államház­tartás egyensúlyát, ugyanúgy a Hitelbank is ugyan­ezt. a politikát követte. — Az így helyrepólolt és összegyűjtött erőfor­rások képezik most már alapját új nagy feladatok megoldásának, — mondotta Fabinyi Tihamér dr. vezérigazgató. A győri beszédre utalva, kijelentette, hogy az intézet örömmel és teljes odaadással vesz részt a program lebonyolításában. Foglalkozott végül a fú­zióval, amely mint erökoncentráció, igen nagy mér­tékben hozzájárul a fejlődéshez és az új virág­záshoz. A nagy nemzetépitő munkával kapcsolatban Fabinyi Tihamér dr. megjegyezte, hogy a föld népének megsegítése valójában új honfoglalást je­lent egy rendkívül érdemes népréteg számára és ebben a munkában kell prominens részt venni az intézetnek. Az új vezérigazgató megállapításait lelkes helyesléssel fogadta a közgyűlés, amelynek lefolyásáról az alábbi hivatalos jelentést adták ki: A Magyar Általános Hitelbank részvényesei lf>38 március 29-én tartották az intézet LXX. rendes évi köz­gyűlését. A közgyűlésen báró Harkányi János b. t. t. elnökölt, aki a hála és az elismerés szavaival emlékezett meg az intézet visszavonult vezérigazgatójának, dr. Seitovszky Tibor titkos tanácsosnak érdemeiről és'meleg szavakkal üdvözölte a bank ügyvezető igazgatóságának élén dr. Fabinyi Tihamér vezérigazgatót, akinek mun­kássága elé várakozással tekint az egész magyar köz- gazdasági élet. A napirendre áttérve, a közgyűlés jóváhagyta a bank 1937 december 31-iki mérlegét, mely 5,083.662 P 15 f tiszta nyereséggel zárul és magáévá tette az igazgató­ságnak ama javaslatát, amely _ szerint a nehezen át­tekinthető világgazdasági és világpolitikai fejlemények mellett osztalék a kedvező üzleteredmény dacára ebben az évben sem fizettetik. A közgyűlés ezután az igazgatóság javaslatának meg­felelően elhatározta, hogy 700.000 P-vel a tartalékalapok, 1,100.000 P-vel az alkalmazottak nyugdíjalapja javaüal- maztassék, a fennmaradó 3,233.662 P 15 f pedig az 1938-as üzletévre vitessék elő. Az igazgatóság javaslatának megfelelően elhatározta ezekután a közgyűlés a banknak a Magyar Általános Takarékpénztár Et.-gal való egyesülését akként, hogy ezen intézet a bankba beolvad és részvényei 5:1 arányban hitelbanki részvényekre cseréltetnek át. A részvénycsere közelebbi módozatai a Budapesti Közlöny-ben fognak közzététetni, de már előre elhatároztatott, hogy a Magyar Általános Takarékpénztár Kt. részvényeseinek érdekében megfelelő számban ki fognak adatni egy egész Hitel­részvény ötödrészét képviselő hányadrészvények. Az ezután megtartott választások során új tagokként beválaszttattak az igazgatóságba Beck Róbert ügyv. igazgató, Beöthy László b. t. t., a felsőház alelnöko, Brizon Gabriel (Páris), Fabinyi Tihamér dr. titkos ta­nácsos, vezérigazgató, Festetics György herceg titkos tanácsos, Getten Pierre (Páris), Kállay Rudolf ügyv. igazgató, báji Patay Tibor dr., a felsőház tagja, Pe­rcnyi István dr. ügyv. igazgató, a felügyelő bizottságba pedig beválasztották, új tagokként Feilitzseh Berthold báró titkos tanácsost, Fejérváry Imre báró ny. főispánt. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága a köz­gyűlést követőleg tartott ülésében elnökké ismét báró Harkányi János b. t. t.-t választotta meg. aki mellett az alelnöki tisztségeket dr. Fabinyi Tihamér titkos taná­csos vezérigazgató és dr. Seitovszky Tibor titkos taná­csos fogják ellátni. Ugyancsak március 29-én tartotta rendkívüli köz­gyűlését a Magyar Általános Takarékpénztár Rt., ame­lyen az igazgatóság javaslatának megfelelően elhatároz­tatott, hogy az intézet a Magyar Általános Hitelbankba beolvad, még pedig olyként, hogy minden 5 darab Ma­gyar Általános Takarékpénztár Rt. részvény 1 darab Hitel-részvényre cseréltetik be A közgyűlésen, amelyen a pénzügyminisztert dr. Iklódy Szabó Andor ny. államtitkár képviselte, a budapesti és vidéki pénzintézetek kiküldöttei nagy számban jelentek meg. Dr. Pósch Gyula igazgató a közgyűlés elé ter­jesztette az igazgatóság jelentését, mely a világ- gazdasági és a magyarországi helyzet beható ismer­tetése után a P. K. múlt évi működésiéről számol be. A kormány ötéves gazdasági tervével kapcsolatban felhívja a tagintézetet, támogassák ezt a progra­mot szívvel-lélekkel. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette és meg­állapította az 1937. évi december 31-1 mérleget, amely 1,555.650 P 91 fillér tiszta nyereségei eredményezett. A közgyűlés a pénzintézeti üzletrészek után az alap­szabályszerű maximális 6%-os osztalékot, a kincstári üzletrészek után pedig 4%-os osztalékot állapított meg. A Pénzintézeti Központ Elismert Nyugdíjpénztára alapszabályainak módosítása után a közgyűlés az igaz­gatóság új tagjaivá Tersztyánszky Ákos államtitkárt, postavezérigazgatót. Kovács János kincstári főtaná­csost, az OKH vezérigazgatóhelyettesét és dr. Makai Er­nőt, a Belvárosi Takarékpénztár vezérigazgatóját, a ■vá­lasztmány új tagjaivá dr. Fabinyi Tihamért, dr. Halmi Miklóst, dr. Liptay Lajost, dr. Metzler Jenőt, dr. Rapoch Jenőt, Horváth Kálmánt, a Váci Egyházmegyei Taka­rékpénztár Rt. vezérigazgatóját, dr. Iklódy-Szabó Já­nost, a Veszprémi Takarékpénztár elnökét, Kelemen Ferencet, a Nagykanizsai Takarékpénztár ügyvezető­igazgatóját és Vitéz Tar Antalt, a Békésmegyei Taka­rékpénztár Egyesülete Rt. Gyula, vezérigazgatóját, a felügyelőbizottságba pedig új tagokként dr. Csepy-KaL ser Károly miniszteri tanácsost. Eörssy Lajost, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aligazgatóját, Fidy Györ­gyöt, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénz­tár Rt. igazgatóját és dr. Ferenczi Lajost, a Magyar Jelzálog Hitelbank ügyvezető igazgatóját választotta meg. A Bndapestvidéki Kőszénbánya rt. új vezetősége. A Budapestvidéki Kőszénbánya r.-t.-nál fontos vál­tozás történt a vezetőségben. Nyugalombavonult Engel Ármin vezérigazgató, akinek tisztségét a belga részvényesek kívánságára két koordinált igaz­gató látja el éspedig Sasváry Géza műegyetemi tanár, a Dra-sche vezérigazgatója és Gesmay József, az Egercsehi Kőszénbánya vezérigazgatója. A két Igazgató kinevezése nagy megelégedést keltett gaz­dasági körökben, mert túl a személyi változáson, közös vezetés alá került több rokonvállalat. Új vezetők kerülnek a Duna Biztosító élére. A Duna Általános Biztosító Rt. magyarországi igaz­igazgatója, Mérei Zsigmond, valamint az intézet másik igazgatója, Kallós Ignác — értesülésünk sze­rint — megválik az intézet kötelékéből. A Berlini Victoria házvásárlásai. A Berlini Vic­toria Biztosító, amely csak nemrégiben vásárolt a Szent István-városban egy hatalmas bérpalotát, most újabb nagyarányú házvételt bonyolított le. A társa­ság tulajdonába jutott ugyanis a Károly király-út és Király-utca sarkán most felépített, mintegy 1,000.000 pengő értéket reprezentáló bérház, mely már az új városrendezési tervek alapján épült a főváros legforgalamasabb ée bérbeadás szempontjából leg­kedvezőbb helyén. E művészi kivitelű palota a tár­saság életbiztosítási tartalékának fedezésére szolgál.

Next

/
Thumbnails
Contents