Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-03-30 / 13. szám

Sürgős megoldásra fára feladátoh:

1. a közszáiiiiásoh

2. a Tabán ggáauszáilö telepítése

3. a nagyvasúti probléma

fáiul Lajos nuilalhozafa az időszerű Kérdésekről

A nagy kéi-dések egész sora foglalkoztatja a Nemzeti Egység Fővárosi Párt iát. Ezek sorába tartozik a fürdőváros és ezzel kapcsolatban a Tabán- gyógyszálló problémája, a városrendezés messze jövőbe kiható kérdése, a nagyvasutak rendezése. Ezek mellett a legközelebbi közgyűlés napirendjének előkészítése vette igénybe a pártot, amely különösen behatóan foglalkozik a közszállítások napirendre került ügyével. A március 30-iki közgyűlés előzetes tárgysorozatán, amely a pártok előkészítő tárgyalásainak az alapját képezte, ismét szerepelt a közszáillítási vágható,imátok elleni jogorvoslatok ügye, amely már az előző közgyűlés előtt és után is élénk megbeszélés középpontjába került. Miután a közgyűlési napirenden ismét nem találkozunk ezzel a tárgyponttal, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának főtitkár-helyetteséhez,

dr. Váipl La|os

törvényhatósági bizottsági taghoz

fordultunk felvilágosításért, aki tudomásunk szerint már az előző közgyűléssel kapcsolatban is foglalkozott a témával és most is résztvett azokon a tárgyalásokon, amelyek e kérdésben a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjában folytak.

— Azt hiszem, — felelte, — hogy ennek a kérdésnek a lényegét nem látják jól azok, akik, politikai sérelemről beszélve, az eredeti előterjesztés sürgős elfogadását követelik. A kérdés: lényege ugyanis a helyes, szerves megoldás és nem az, hogy az ügyet talán politikailag tetszetősen, de egyébként felületesen és célra nem vezetően mielőbb intézzük eh A polgármester, ismerve azokat a rendkívüli nehézségekéit, amelyek a közszállítási odaítélések fellebbezési megtámadásából következhetnek, az 1929 :XXX. t.-c. 48. §-ának 4. bekezdése alapján azt az álláspontot igyekezett érvényesíteni, hogy az ilyen véghatározatok ellen csak felülvizsgálati jogorvoslatnak van helye. A polgármesternek ugyanis az volt az álláspontja, hogy a közszállítási odaítélés az ő diszkrecionális jogkörébe tartozik. Már most, ha felülvizsgálatnak volna helye, akkor ez a jogorvoslat a végrehajtást rendszerint nem akadályozza, míg a fellebbezés, mint mi jogászok mondani szoktuk, birtokon belül történik, tehát végrehajtásnak csak a sürgősség kimondása esetén van helye, ami pedig nem lehet szabály, legfeljebb kivétel.

— Mindenki egyetért abban, hogy viszont a közszállítás odaítélésének megtörténte után az esetek túlnyomó nagy részében az azonnali végrehajtás az érdek és

számtalan nehézség állhat elő abból, ha esetleg csak részlethatározatok megfellebbezése

miatt is, fontos és nagyértékű közmunkák

hónapokig, esetleg a feltételezett kondíciók megváltozásáig húzódnak.

Miután azonban a polgármesternek ezt az álláspontját a belügyminisztérium következetesen figyelmen- kívül hagyta és a jogorvoslatokat, mint fellebbezéseket intézte el, a polgármester a kérdést nyíltan felvetette és a belügyminisztertől olyan törvénymagyarázatot kért, mint amilyen az ő álláspontjának felel meg. A belügyminiszter azonban a kérdést ellenkezőleg döntötte el, azaz arra az álláspontra helyezkedett, hogy fennálló törvényeink értelmében a közszállitások odaítélése ellen fellebbezésnek van helye s ezen a jogállapoton neki sincs módjában változtatni. A polgármesteri előterjesztés most már a' fentebbi jogi vita részletes ismertetése mellett arra irányult, hogy

a közgyűlés kérje fel a belügyminisztert a kérdés újabb megfontolására

,©s döntésének sürgős közlésére, hogy a törvényhatóság a garanciális panasz igénybevételét is megfontolhassa.

— Mi ezt az előterjesztést nem tehetjük magunkévá, mert feltételeznünk kellett, hogy a belügyminiszter álláspontját első ízben is jól megfontolta és ugyanazoknak a jogi érveknek a másodszori előterjesztése nem fogja őt valamely más álláspont elfoglalására bimi. Különben is az a meggyőződésünk, hogy a fennálló jogszabályok értelmében a belügyminiszter álláspontja a helyes és a közszállítási véghatározatok kontenciózus és nem a polgármesteri diszkrecionális jogkörbe tartoznak. Végül nem tartjuk helyesnek a garanciális panasz meglobogtatását, mert vagy van ilyen jogunk és ez esetben a közgyűlés többsége azt gyakorolhatja, vagy nincs, de enpek az igénybevétele és a belügyminiszter várható határozata olyan egymástól független dolgok, hogy a két kérdés ilyen formában való összekapcsolását nem tartottuk kívánatosnak.

— Egészen más kérdés az, hogy

mi magunk sem tartjuk a jelenlegi jogállapotot kielégítőnek és fenntarthatónak

és olyan megoldást keresünk, amely a jövő szempontjából megnyugtató, a közszállítási ügyek gyors elintézését, a jogorvoslatokkal kapcsolatban_ elképzelhető visszaélések kizárását, az autonómia és a felügyeleti hatóság álláspontjának a kiegyenlítését képes biztosítani. Egész nyíltan megmondhatom, hogy pártunk lényegében osztja azokat az aggodalmakat, amelyek a jelenlegi jogállapottal szemben úgy az autonómia, mint az ügyek gyors intézése szempontjából a többi pártok i'észéről fennállanak. Mi azonban egy olyan propoziciót akarunk tenni, amely nem formális elintézést tartalmaz, tehát nem meddő megismétlése egy már lefolyt vitának, hanem amely

az ügy intézményes megoldását biztosítja és a jövőre nézve minden jogbizonytalanságot kizár.

A pártunk részéről fölmerült érvek és propoziciók győzték meg az illetékeseket arról, hogy a mi törekvéseink nyugodt megfontolása és a kérdés alaposabb előkészítése nagyobb érdek, mint a politikai görögtűz mellett való gyors, de célra nem vezető határozathozatal.

— Annyit mondhatok, hogy minden intézkedés megtörtént abban a tekintetben, hogy ez az ügy mielőbb közmegnyugvásra legyen elintézhető. Annyi bizonyos, hogy

helyes volt a kérdés nyílt felvetése — és ez a polgármester érdeme —, mert a mai jogállapot nem kielégítő, jogbizonytalanság- fenntartására alkalmas és a közérdekű kívánalmaknak meg nem felel.

Megkérdeztük Vályi Lajos dr. főtitkár-helyettest, hogy értesült-o arról a felmerült hírről, miszerint a Tabán-szálló építését elhalasztják.

— Csak annyit tudok, — volt a válasz, — hogy a legközelebbi napok valamelyikére összehívták a

Ä székesfőváros lakosságának általános köz- egészségügye terén nagyjelenttőségű reform áll kidolgozás alatt. A fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet esztendők sora óta állandóan fi gye lemmel kíséri a budapesti fogyasztásra kerülő élelmi cikk eket és tapasztalatai alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy

a közönség megvédése érdekében különösen

a tömegfogyasztási cikkeknél kívánatos lenne a márkázás bevezetése.

Bál-mennyire szigorúan és éberen járnák is el a hatósági közegek a vásár csarnok okban, piacokon és üzletekben árusított cikkek minőségének vizsgálatánál, bármilyen szigorúan működjék is a külön szervezett élelmi szerki hágási bíróság, az élelmiszerhamisítók mégis számos esetben ki tudják játszani a kontrollt. Éppen ezért Hunkár Béla dr., a Vegyészeti Intézet igazgatója javaslattal fordult a polgármesterhez, amelyben azt indítványozza, hogy

hasonlóan a vajhoz és a paprikához, egész sor

más élelmezési cikkre is kérje az államtól a márkajeggyel való ellátás kötelezettségét.

Egyelőre a sajttermékeket, a szárított tészlane- műeket kívánják márkáztatni, ezt követően azonban ki akarják terjeszteni az élelmiszer féleségek egész sorára a kötelező márkázást.

A márkázás keresztülvitele

jelentéktelen kötelezettségekkel jár,

viszont teljes biztosítékot szolgáltat arra, hogy a fogy aszták özönsí ég faszt aláru eljutó élelmi cikkek

elsőrendű anyagokból kifogástalan eljárással készültek, azoknak fogyasztása tehát az egészségre semmiféle körülmények között sem lehet káros.

Értesülésünk szerint

a földmívelésügyi minisztérium nagy megértéssel fogadta a Székesfővárosi Vegyészeti Intézet javaslatát

és rövidesen rendeleti úton intézkedni fog az abban foglalt kérések teljesítésére vonatkozóan.

Nagy érdeklődéssel kíséri a tervet az Országos Közegészségügyi Intézet is> aminek az a magyarázata. hegy az ételmérgezéseknek száma az utóbbi esztendőben a vidéken felszökött. A veszélyesnek nem mondható paratífuszos esetek hagy számán kívül igen soílc esetben vannak különösen a nyári időszakban baktériumos élelmi szermérgezések, amelyek kevés kivétellel azáltal keletkeznek, bogy a különböző élelmicikkeket vagy nem a kellő gondossággal állították elő, vagy olyan anya gokat kevertek hozzájuk, amelyek az emberi szervezetre ártalmasak.

Számszerűen a hón aprói-hónapra elkészített statisztika adatai szerint a

tejtermékek vezetnek a kifogásolhatóság tekintetében,

Tabán-bizottságot, de egy ilyen halasztó terv felmerüléséről nem tudok. Pártunknak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy

a Tabán-szálló elhelyezésének a kérdése egyelőre nincs előkészítve,

igen sok előzetes kérdést láttunk tisztázandónak és így tulajdonképpen nem volnánk meglepetve, ha a kivitelnél most a tények a mi nagyon megfontolt elgondolásainknak adnának igazat. Mi is Budapest javát, szépségét akarjuk és csak örülnénk, ha a mi aggályaink lettek volna túlzottak és a gyors megoldás biztosítható lenne. Sajnos, nagyon is el tudom azonban képzelni, hogy a Tabán-szabályozás, a szerves pénzügyi és fürdőpolitikai program hiánya útjába fog állni annak a sürgős koresztüleröszakolás- nak, amit egyesek elképzeltek.

Végül megkérdeztük, hogy mennyire lehet hitelesnek tekinteni azokat a híreket, amelyek a nagyvasúti probléma szerves megoldásának az elhalasztására, a Nyugati pályaudvar, a ceglédi vonal és a Déli pályaudvar fenntartására vonatkozólag kerültek forgalomba.

— Erre nézve — hangzott a fedelet — semmit ivem. mondhatok. Nem voltam ott azon az ülésen, ahol Harrer Ferenc a napisajtóban ismertetett nyilatkozatot tette. Erre a kérdésre tehát sokkal inkább Harrer Ferenc tudna nyilatkozni. Annyit azonban mondhatok, hogy az általam képviselt XI. kerület érdekei szempontjából hallatlanul közelről érint ez a probléma, mert a hatalmas fejlődésre hivatott

Szent Imre-város életének, megerősödésének, megnövekedésének a legnagyobb akadályát látom abban, hogy a kerület az összekötöliíd, kelenföldi töltés és a Déli Vasxít kelenföldi pályateste által három részre van eldarabolva.

Ha igaz az a hír, hogy ez a helyzet fennmarad, akkor annál határozottabban kell követelnünk, hogy a töltés alatt legalább 100 méteren kint aluljárók és a Délivasút kelenföldi pályatestén át ugyancsak megfelelő átjárók biztosítsák a forgalmat és a kerület egyes részei között a zavartalan összeköttetést.

éppen ezért teljesen megérthető, ha a Vegyészeti Intézet ezeket a cikkeket igyekszik legelőször alávet tetni a márkázási kö telezett ségnek.

A tésztanemüele különbözőféleségomél a márkázásnak más a célja és pedig az, hogy hatósági eszközök igénybevételével szorítsák rá a tésztakészítőket arra, hogy a megkívánt mennyiségű tápanyagok tényleg belekerüljenek gyártmányaikba.

Különleges intézkedéseiket terveznek a most következő nyári szezonban

a fagylalt és a cukrászkészítményekkel kapcsolatban.

Itt az a körülmény is ösztönzi a hatóságokot a legszigorúbb ellenőrzés keresztülvitelére, hogy

az 1938. évben várható rendkívüli méretű idegenforgalom érdekei megvédessenek.

A kerületi elöljáróságokhoz beosztott tisztior- vosoffc és a tisztifőorvosi hivatal a fagylaltkészítő és cukrászüzemeket úgyszólván nápr ól-napra ellenőrizni fogja és minden olyan esetben, amikor a már egyszer kihágást elkövetett üzem tulajdonos újra hatóság- elé kerül, az iparigazolvány elvonása lesz a büntetés.

Márkázzák az elsőrendűi élelmiszereket és szigorúan ellenőrzik a fagylaltosokat