Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-24 / 8. szám

Budapest. 1937 február 24. .Jmwzavjí/jz/jif> 7 Felelös-e a NOVA azért, mert a HÉV átvállalta a Közúti vasút nyugdíjasait fl KÉ¥ új tulajdonosa, a OSZSCRI tagadja a nyugdíijoyosu :fsáyoi és a kifizetőt! járaads- sápk fejéSsea 400.000 pengő visszatérítését követeli — it úonyoluli periien végső fokon a Kúria fog dönteni A budapesti ítélőtábla Steőfce-tanácsia itöbb tár­gyalás után most hozott ítéletet abban a nagy ér­deklődéssel várt polgári perben, amelyet a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. indított a Nova Közleke­dési és Ipari Rt. ellen. Keresetéiben 299.677 P meg­ítélését kérte. Az ügy előzményei Bódy Tivadar dr., a HÉV ■elhunyt vezérigazgatói áriak idejére nyúlnak vissza. Bódy ugyanis úgy' döntött, hogy a volt Közúti Vas- pálya Társaság Vikár János és Vidos Gyula nevű íőtisztviselőit a a HÉV nyugdíjasai közé sorozzák. Később Székely Ignác igazgatót és Neuwald Andor felügyelőt is átvették, akik jóidéig szolgálatot is teljesítettek a HÉV-nél, majd ők is a nyugdíjasok közé kerültek. Aanikor a HÉV részvény többségét a főváros, il­letve a BESzKÁRT átvette, az új vezetőség átvizs­gálta a nyugdíjterheikot és ebből kifolyóan pert in­dított a HÉV régi tulajdonosa, a NOVA ellen. A ke­reset szerint Vikár és társai nyugdíjait jogosulatlanul állapították meg annakidején a HÉV terhére, ami által a NOVA jogalap nélkül gazdagodott, A HÉV új tulajdonosai tehát arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy visszakövetelik a kifizetett nyug­díjakat, amelyek kamatokkal együtt mintegy 400.000 pengőre rúgtak. A por során ,a NOVA azzal védekezett, hogy a HÉV-nek és a Közútinak azonos vezetősége, volt, Bódy tehát jogosult volt arra, hogy a Közúti nyug­díjasait átvállalja, bár ezeket a szerződéseket az igazgatóság jóváhagyása nélkül kötötték. Hivatko­zott továbbá arra is, hogy a NOVA 2,700.000 pengő­vel szaporította a HÉV nyugdíjalapját.. A HÉV ez­zel szemben azzal érvelt, hogy az átvállalt nyugdí­jasok hatalmas összegeket kitevő nyugdíját a HÉV jövedelméből hasították ki, ennyivel kisebb nyereséget mutatott ki a vállalat és így a részvényesek a kissebbített összeggel csökken­tett osztalékot kapták. A törvényszék teljes egészében helyt adott -a ke- r esetnek, kötelezte a NOVÁ-t a tőke, valamint a perköltségek és kamatok megfizetésére. Indokolásában kimondotta, hogy Bódy vezérigaz­gató intézkedéseit sem az igazgatóság, sem a köz­gyűlés nem hagyta jóvá. Az ítélet ellen a NOVA fellebbezett. Hivatkozott .alapszabályiaira, amelyekből kitűnik, hogy a vezér- igazgatónak joga volt tisztviselőket alkalmazni, el­bocsátani, tehát jogosult volt a nyugdíjak átvállalására is. Levelekre, okiratokra hivatkozott, amelyekkel meg- diönteni igyekezett az első bíróság ítéletét. Indokolá­sában a NOVA többek között szóvátette: — A HÉV vezetősége tudomásul vette a nyug­díjasok átvállalását, ezt bizonyítja az is, hogy az átvállalás óta több mint tíz esztend.ő telt el, ezen idő alatt a nyugdíjasok kézhez kapták a nyugdíjat, tehát hallgatóiagosian tudomásul vették a néhai ve­zérigazgató intézkedéseit. Ha pedig az igazgatóság mulasztást követett el, hallgatólagos beleegyezésével ennek a mulasztásnak következményeit viselni tar­tozik a vállalat. A HÉV a. kifogásokkal szemben azzal érveit, hogy tényleges nyugdíjátvállalás nem történt és a HÉV kötelezettség nélkül fizette ki a nyugdíjakat, ami által jogtalanul gazdagodott. —- Semmiféle bizonyíték nem merült fel arra, hogy a HÉV átvállalta volna a kötelezettségeket. Bódynak nem volt alapszabály szerint joga a nyug­díjak átvállalására, annál is inkább, miután HÉV közgyűlése, igazgatósága soha ilyen értelmű határo­zatot nem. hozott, A fellebbezési bíróság széleskörű bizonyítást folytatott le, amelynek során becsatolták a HÉV közgyűlési jegyzőkönyveit is. Több tárgyalás és a bizonyítási eljárás lefolyta­tása után a tábla megváltoztatta az első bíróság ítéletét és a HÉV keresetét teljes egészében elutasította.-------- ■ if j.Tóth Pál ÉPÍTŐ MESTER Budapest, II. Halász-idea 1. Telefon: 1—553—01. Az ítélet érdekes indokolása szerint Bódy Tivadar intézkedéseiről úgy az igazgatóságnak, mint a köz­gyűlésnek tudomást kellett szerezni, .annál is din- | fcább, mert több mint tíz esztendőn keresztül fizette r a HÉV az átvállalt nyugdíjasok járandóságát. A két ellentétes ítélet iratai most végső fokon a Kúria elé kerülnek, miután a HÉV felülvizsgálati kérelmet ad be a legfelsőbb bírósághoz, amely ebben a régóta húzódó, bonyolult perben, fogja kimondani a döntő szót : volt-e joga Bódy Ti vadarnak átvenni a Közúti nyugdíjasait a NOVÁ-tól és fizetni őket egy évtizeden keresztül a HÉV számlájára? Húsz százalékkal emelke­dett az Angol-Magy ar iánk nyeresége Imrédy Béla ismeretes felszólítása óta pénz- ! intézeteink az eleid nyereségüket igyekeznek belső erőik megerősítésére fordítani. Az Angol-Magyar Bank azonban már a gazdasági válság kirobbanása óla bátran és őszintén arra az álláspontra helyez­kedett, hogy ilyen kritikus időkben az üzleti nyere- j séget nem szabad szétosztani, mert ez közös érdeke i a vállalatnak és a részvényeseknek egyaránt. Hogy j ez a bátor kiállás kifelé és befelé egyaránt hasz- j nára volt az Angol-Magyar Banknak, arra a leg­jobb bizonyíték betétállományának állandó emel­kedése és üzletkörének nagyvonalú terjeszkedése. Ez a józan és körültekintő üzletvitel, amely Scho­ber Béla, Fleissig Sándor és Kálmán Henrik köz­ismert gazdasági tudásának és hozzáértésének kö­vetkezménye, ebben az esztendőben azt eredmé­nyezte, hogy a tavalyinál húsz százalékkal nagyobb tiszta nyereséget ért el az intézet, ugyanekkor 4.6 millió pengővel növekedett a betétállománya, az érdekkörébe tartozó ipari vállalatok rentabilitása ugyancsak emelkedett, végül pedig tovább bővült az üzletköre. A mérlegmegállapító igazgatósági ülésről egyébként a következő hivatalos jelentést adták ki: Az Angol-Magyar Bank Bt. igazgatósága dr. Schober Béla m. kir. titkos tanácsos elnöklésóvel február 20-án tartott ülésében megállapította az 1936. üzletév mérlegét, mely az előző évről áthozott 288,378.61 P betudásával 1,345 221.57 P tiszta nyereséget tüntet fel (az előző évi 1.178.378.61 P-vel szemben). A gazdasági helyzet általános javulása az intézet működésében is éreztette hatását, ami a zárószámadások főbb tételeinek emelkedésében kifejezésre jutott. Az eredményszámla szerint a bruttó nyereség az előző évi 5.1 millió P-ről 5.3 millió P-re emelkedett, mert a . folyó­tjaiét iéléniküliésév.el és a ikibelye®6»e1c _ mö,vielkieidiéisé,vel_ — a kamatmarge szűkülése dacára — mind a kamatjöve­delmek, mind a folyó üzleti nyereségek némileg növe­kedtek. A személyzeti és dologi költségek az alkalma; zottak javadalmazásának emelése és 31 fiatal munkaerő alkalmazása következtében az előző évvel szemben vala­melyes emelkedést mutatnak. Szaporodtak az ado'terhek is. A mérlegen belül keresztülvitt rendkívüli tartalékolá­sokon és az eredményszámlában leírt 612.000 pengonyi összegen felül a lefolyt üzletév tiszta eredménye az előző üzletévvel szemben 20 százalékos emelkedést tüntet tel. A fenti nyereségegyenleg lehetővé teszi ugyan osz­talék fizetését, azonban a hiteléletnek még megoldásra váró problémáira való tekintettel, az igazgatóság a nagyrészvényesekkel egyetértőén, de illetékes Pénzügyi tényezők helyes intencióinak is megfelelően, ezidén is fenntartja azt .az álláspontját, hogy az elért tiszta nye­reség az intézet erejének további növelésére használtas­sák fel. Ezért azt az indítványt fogla a március 16-ára egybehívandó 46. évi rendes közgyűlés elé terjesztem, hogy a rendelkezésre álló összegből 100.000 P a mérleg­ben kimutatott tartalékalapoknak 17,284.636 P-re és 100.000 P az ingatlanértékcsökkenési tartaléknak 300.000 P-re leendő növelésére, 501) 000 P belső tartalékolásokra, 350.000 P a nyug- és kegydíjalapok dotálására fordíttas- sék, míg a fennmaradó 295.221.57 P (az előző évben 228.378.61 P) az 1937. üzletév számlájára vitessék át. A mérleg tételei közül kiemelendő, hogy a betet- képződés terén általánosan mutatkozó lassúság ellenére mind a takarékbetétkönyvekre, mind folyószámlára el­helyezett betétek állománya szaporodott, amennyiben a takarékbetétek 39.9 millió P-röl_ 42 9 millió P-re, a folyó­számlabetétek pedig 43.2 millióról 44.8 millió P-re, az összes betétállomány tehát 83.1 millió P-ről 87.7 millió P-re, vagyis 4.6 millió P-vel emelkedett. A bank mobilitásának kedvező állását jelenti, hogy a nála takarék- és folyószámlabetétként elhelyezett osz- szegnek túlnyomó részét tartotta készpénzben, bankári követelésekben, árulombardelőlegekben és váltókban; a pénztári készletek és bankári követelések összege az előző évi 13.6 millió P-vel szemben 11.7 millió P-vel szerepel, viszont 2 millió pengővel növekedett a bármikor kész­pénzzé tehető árulombard előlegnek tétele; a váltotárca pedig az 1035. évi 53.2 millió P-ről 57.8 millió P-re emel­kedett. A mérleg' főösszege 163.9 millió P-ről 168.6 millió P-re emelkedett. A bank érdekkörébe tartozó, úgyszólván valamennyi ipari és kereskedelmi vállalatnál már az előző években észlelt javulás az elmúlt esztendőben Is folytatódott; a forgalom emodkedésével a legtöbb válla­lat üzleteredménye is megjavult, ami több vállalat osztalékának fölemelésében is kifejezésre fog jutni. Gazdasági Szemle fi leleményesség mindig bámulatbaejiő, különösen megkapó azonban olyan esetekben, amikor a puszta ötlet u. maga kis szellemi igénytelenségével bátran szembeszáll va­lami egészen elképesztő óriással, amiigen tegyük fel — az állami gépezet. Itt van például a Párisi Áruház, amely egy bámulatosan egyszerű fogással a szó szoros értelmében hatálytalanította a nem­régiben megjeleni áruházi rendelet ötödik paragra­fusát, amely kimondja, hogy áruházak utcai elő­csarnokában nem szabad közfogyasztásra szánt cik­keket, tehát elsősorban közvetlenül, elfogyasztható élelmiszereket árusítani. A Párisi Áruház nagyon szépen betartotta a rendelkezést: előcsarnokában, ahol évtizedeken át árusította az utcai portól és piszoktól belepett édességeket és főit virsliket, most beszüntette ezt a tevékenységet, de mindezt áthe­lyezte az előcsarnoktól jobbkéz felé eső üzlethelyi­ségbe, amelybe nemcsak az utcán ál, hanem az elő­csarnokból is be lehet jutni. Az ismert francia tréfa szerint a megcsalt férj úgy intézte el a konfliktust, hogy kidobta a kanapét. A Párisi Áruház úgy lett eleget az utcai árusítás megszüntetésének, hogy az előcsarnokból, amelyben kirakatok díszelegnek, egy­szerűen kiemelte az oldalfalat és így lehetővé tette a közvetlen közlekedést az előcsarnokon át. Ez min­denesetre imponáló leleményesség. Nem tudjuk, mit szólnak majd hozzá a hatóságok, de ettől függetlenül más vonatkozásban is rövidesen dolga lesz a Párisi Áruháznak a bírósággal. A kereskedők ugyanis tisz­tességtelen verseny-pert indítottak ellene, mert a reguláris árnál jelentékenyen olcsóbb áron árusít szappant, de a. vevőknek csak egy-két. kilót ad belőle, ha többet kérnek, akkor ennek kiszolgálását más áruk vásárlásához kötik. Nyilvánvaló tehát, hogy az olcsó szappan csak a csalogató szerepéi tölti be. Figyelemreméltó egyébként, hogy a kereskedők egyéb okokból is mozgalmat indítottak a Párisi Áruház ellen. Tudvalevő, hogy az áruház összevá­sárolta a szomszédos bérházakban levő üzlethelyisé­geket és ezekben rendezett be élelmiszerboltokat. Ezek most jogilag függetlenek az áruháztól, de annak a tőkeerejével és módszereivel támasztanak leküzdhetetlen konkurrenciát a, kiskereskedőknek. A kiskereskedői érdekeltségek remélik, hogy a ha­tóságok segítségével sikerül csirájában elfojtani minden olyan trükköt és megtévesztő megoldást, amelynek egyetlen célja: az áruházi rendelet ki­játszása. drömmet regisztráljuk azt a hírt, amely szerint a külkereske­delmi hivatal rövidesen megindítja a tárgyalásokat Svájccal, Németországgal, Lengyelországgal és Auszt­riával gyümölcskivitelünk biztosítására, Tudvalevő, hogy eddig, esztendőkön át, főleg azonban tavaly, amikor egészen kivételesen bőséges gyümölcstermé­sünk volt, itt voltak a korán beérett és exportképes gyümölcstömegek, de mert a piacok -nem voltak idejekorán megszervezve, nyakunkon maradt a nagy­szerű exportértékek tekintélyes része, Éppen ezért: ismételjük, örömmel kell vennünk ezt a gondos elő relátást, amely minden egyében kívül még azért is fontos, mert hiszen így megvan a lehetősége annak is, hogy az egyes vidékek az előre meghatározott kontingensnek megfelelően maguk is tudatosan fel­készüljenek a kivitelre, amely a magyar külkeres­kedelmi mérleg egyik nagyon is számottevő tétele. hisszük i minket óhajt kioktatni a Woolworth-rendszer elő­nyeiről az a németnyelvű gazdasági szaklap, amely hosszadalmasan magyarázza, hogy hát külföldön milyen kitünően bevált ez a rendszer. Ismételjük: nyilván nekünk szól ez a gazdasági elme futtat ás, mert hiszen mi voltunk az egyetlenek, akik néhány héttel ezelőtt ennek a gondoláinak első felveiődésé- nél a leghatározottabban tiltakoztunk a Woolworth- rendszerű egységárú-üzleték létesítése ellen. Már akkor rámutattunk azokra a körülményekre, amelyek Amerikában lehetővé tették az ilyen típusú üzlet- házak egzisztenciáját és azt is megokoltuk, hogy Angliában, sőt Németországban is milyen speciális okok tették indokolttá ezt az áruháztípust. Ilymo- don tehát most nem óhajtunk ismétlésekbe bocsát­kozni, mindössze utalunk arra, hogy az amúgy is válsággal küzdő kiskereskedőket és kisiparosokét nem szabad a tönk szélére juttatni ezeknek a szériá­ban gyártott tömegcikkeknek áruházjellegű üzlel- házakban való tömeges árusításával. Ez ellenkeznék a nagynehezen tető alá hozott áruházi rendelet szel­lemével, amely éppen azt célozza, hogy áruházak egyrészt ne uzsorázhassák ki a kisiparosokat, más­részt pedig a minőséget figyelmen kívül hagyó tö­meges árusítással kapcsolatban ne, alkalmazhassanak olyan trükköket, amelyek megtévesztik a közönsé­get és végeredményben rosszul jár a vásárló, de tönkremegy a kiskereskedő is, akitől elszippantják a, vevőket. Végül, de nem utolsó sorban a Wool- worth-rendszer bevezetése mindettől függetlenül tel­jesen kilátástalannak látszik a csonka országban, amelynek községei és vidéki városai amúgy sem tud­nák foglalkoztatni az ilyen mamutárusitásra beren­dezett üzleteket. vArnaí károly vízvezeték, gáz, melegvíz-fűtés, egészségügyi berendezés, bádogos munkák vállalata Budapest, V., Kátmán-u. 25. 1-240-17.

Next

/
Thumbnails
Contents