Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Budapest, 1937 december 22. £3 31 A magyar sajtó az idegenforgalom szolgálatában Itta: VERESS GÁBOR DR. az IBUSz aletnöh-vezérigazgaíója törvényhatósági bizottsági tag Rádió és idegenforgalom Irta Vitéz SOMOGYVARY GYULA Ma már megszokott tény, hogy a közvélemény úgyszólván teljes jelentőségében méltányolja a rádió kulturális szerepét, holott évekig alig tartottak számon annak működését. Kétségtelenül hosszú és küzdelmes út az, amelyet meg kellett tennie a rádiónak, amíg idáig ért, tie ma már általánosan hangoztatott igazság.^ É's valóban, nincs az a magyar kulturális és közügy, melybe a magyar rádió tizenegy éves múltja alatt be nem kapcsolódott volna leginkább közvetítések és hírszolgálat formájában. Annál tei- miészetesebb tehát , hogy az ország mindinkább növekvő fontosságú idegenforgalmi érdekei is hathatós támogatásban részesültek az elmúlt években a mikrofon előtt és részesülnek most is közvetlenül, vagy közvetve .számos idegenforglami vonatkozású műsorszámon keresztül. Ha a, magyar rádió idegenforgalmi propaganda munkáját nézzük, akkor elsősorban azokat a hanglemezeket kell megemlítenünk, amelyek öt világnyelven hívják a gyógyulást és üdülést kereső külföldieket Budapest gyógyforrásainak látogatására. Számszerűen nehéz bizonyítani ennek az immár negyedik éve tartó propagandánák a hatását, de bizonyos, hogy Budapest fürdőváros ismeretessé tételében a tér és időhatárokat nem ismerő rádióhullámoknak rendkívül jelentős osztályrészük van. Szinte közmondásossá vált Budapestnek és a cigányzenének kapcsolata. És tagadhatatlan, hogy népünk művészi megnyilatkozásának ez a nyelvtől független és így talárt liegnemzetközibb formája, számtalan barátot szerzett hazánknak. Hányán vannak ezek között, kik rádión hallottak először magyar népdalokat .és rajtuk keresztül jutottak arra az elhatározásra, hogy körülnézzenek a zenéjéből már megismert és megszeretett nép országában? Ugyanezt a célt — hazunk iránti erdieklodes felkeltését és fenntartását — szolgálja az a heti, legalább egy-két idegennyelvű előadás, amellyel magyar kultúrkincseket és szellemi értékeket ismertet a rádió, részben szigorúan vett előadások, részben magyar költemények fordításainak előadásával. A néhány hónap óta rendszeresen elhangzó idegennyelvű hírszolgálat pedig a hazánkat éTintő gazdasági, kulturális és politikai problémákat világítja meg a magyar szempontból. Hosszadalmas felsorolásra vezetne, ha meg akarnánk említeni azoknak a helyszíni közvetítéseknek sorát, melyek — vagy kifejezetten idegen- forgalmi propaganda célzattal, vagy csak közvetve is — idegenforgalmi érdekeket szolgálnak. Do ezek mellett szinte lehetetlen felbecsülni, hogy a nemzetközi viszonylatban is legmagasabb teljesítményt jelentő hangverseny- és opera-közvetítések, házunk kultúráját milyen mértékben ismertették meg a külfölddel. Márpedig régi igazság, hogy a megismerés feltétele a barátságnak és szeretetnek. \ égül még csak egy dologra kell kitérnünk ebben a rövid összefoglalásban. A háromnyelvű bemondás kérdésére. Meg kell ezt említeni annál inkább is, mert a rádiót ezen a ponton sok és, legjobb meggyőződésem szerint, igazságtalan támadás éri. Vannak, akik azért kifogásolják a háromnyelvű műsorjelentést, mert „az unalmas és az úgyis elég hosszú - bemondás idejét a műsorszám terhére meghosszabbítja“. Ezek a pannszkodók gondolják meg, hogy á rendszerint egy percnyi időtartamon alul maradó német és francia bemondás mindenekelőtt olyan udvariassági tény, amely meghozza a maga gyümölcsét idegenforgalmi, tehát gazdasági téren, ami pedig íközve+vo minden magyar ember legegyé- nihb érdeke. Kü’örösen ma, amikor erős deviza- szükséglet mutatkozik az országban, viszont a külföld egyetlen eszközt sem haey figyelmen kívül, mellyel ,az ő, saját idegenforgalmát növelhetné. Másfelől azonban tűrhetetlen volt az, hogy az egyes nyugati államok felületesebb rádióhallgatói, sőt szerkesztőségei is éveken át Bukarest javára könyveltek el egyes olyan kiváló műsorszámokat, amelyek a budapesti rádióban hangzottak el. De nyelvbeli elszigetelt ségünk maga is olyan hátrány, amelynek leküzdésében segítségére kell sietnünk a külföldi rádióhallgatónak. Ezért volt, van és lesz szükség a háromnyelvű jelentésre, amely kiilönbn is csak este 7 óra után kezdődik és rövidségénél fogva nem olyan áldozat, melyet a magyarság egyetemes érdekeiért nehéz volna meghozni . . . Ebben .a szellemben kezdte és ebben a szellemben is akarja folytatni munkásságát a magyar rádió. Victora és Társa orvosi fecskendők gyártási és javítási üzeme Budapest, L, Maros-utca 27. • Telefon: 155-192. „GA-GÉ“ BÖRWilSZeNIPAR „OELZEUG“ SOROKSÁR, BEKTA-UGyártmányok: Vízmentes kötény, esögallér (peierln) kerékpárosoknak és szab. védös b.rfejtőkés állati börök hibátlan fejtésére. Az összes fővárosi n gyüzemek és vágóhidak szállítója Megilletödéssel nézegetem huszonöt esztendő történetét, ezt a rövid vázlatot, amelyben különösen az lep meg, hogy a Fővárosi Hírlap a legrégibb olyan orgánum, amely partikuláris érdekek szolgálatában kezdettől fogva idegenforgalmi kérdésekkel is foglalkozott. Azóta mind több és több újság, jóformán az egész sajtó elismerte az idegenfox-galom nagy jelentőségét és megillető teret ad ennek a kérdésnek. Kezdetben lökepen mint erkölcsi értéket könyvelték el az idegenjárást, mint olyan jelenséget, amely a külföld felénk irányuló érdeklődését mutatja és amely a magyar büszkeséget emeli. Ez különöslen abban a közösügyes időben volt érthető, amikor Bécs volt az európai köztudatban a nyugati kultúra határállomása. Csak későbben eszmélt rá a közvélemény arra, hogy az idegenforgalom gazdasági tényező, és hogy az üzleti fantázia ezen a téren előrenyomult, abban igen nagy érdeme van a sajtónak, amely a közvéleményt arra is ránevelte, hogy az idegent meg kell becsülni, úgy fogadni és ellátni, hogy jóhírün- ket keltse és máskor is felkeressen. Mindezeken felül a sajtó az idegenforgalmi munkakörben a hírvivés feladatát tölti be. Megnézi azt, ami szép, ami hasznos és tapaszOriási feladatai ró az eucharisztikus világtalálkozó a vendégfős iparra A főváros vendéglősiparát a jövő esztendő kivételesen nagy feladat elé állítja. Az Eucharisztikus Kongresszus alkalmával rendkívül hatalmas idegen- forgalmi propaganda lehetősége adódik, de a rendezés sikertelensége esetén ez a propaganda passzívvá válnék és többet ártana idegenforgalmunknak, mint amennyit siker esetén használhatna. Az eddigi jelek után ítélve, a kongresszus rendező bizottsága feladata magaslatán áll és bölcs előrelátással, korábban szerzett tapasztalatain okulva, (Szent Imre-óv, külföldi kongreeszusok) idejekorán mindenre kiterjedő munkába fogott. Nagyon jól tudjuk azonban, bogy a bizottság munkája nem elegendő a sikerhez, hanem pontosan és megbízhatóan kell bekapcsolódnia minden szervnek, melyre a feladatnak egyes részei bízatnak. A vendéglősipar kell, hogy a résztvevők túlnyomó részének étkeztetését ellássa. Ez az eddigi számok szerint ítélve, azt jelenti, hogy minden vendéglőnek normális forgalma többszörösét kell ezeken a napokon lebonyolítania. Ehhez három tényező szükséges: árú, személyzet és felszerelés. Az árú tekintetében — úgy hisszük, — meg van rá a mód és lehetőség, hogy a piac — részben friss, részben hűtőházban előzőleg gyűjtött — kellő meny- nyiségben és normális árakon elláttassék. Ennek a feladatnak oroszlánrésze a Községi Élelmiszerüzemre hárul, amelynek itt a legragyogóbb alkalma megfelelni árnivelláló feladatának. Az ellátó iparok teljes bizalommal számítanak reá, hogy a feladatnak ez a része sikeresen fog megoldódni. Jóval nehezebb a szakképzett személyzetnek kérdése. A meglévő előkészítő és felszolgáló személyzet semmiképpen sem elegendő, bár igen szerencsés az időpont megválasztása, mert ilyenkor még a fürdőhelyek személyzete is rendelkezésre áll. Kívánatos volna, ha a vidékről, sőt esetleg Bécsből is nagyobb- számú szakképzett személyzetet lehetne erre a hétre szerezni, ami azonban igen nagymértékű utazási kedvezmény nélkül lehetetlen. Nagy segítséget talatait a maga hatalmi eszközeivel írásban, és képben közli a közönség széles rétegeivel. Mivel nyelvünk szűk korlátok közé szorít, ezt az ismertető, hangoló és ösztönző munkát a magyar sajtó közvetlenül csak a magyar olvasóközönség számára fejtheti ki. De dicséretére szolgál az ujságírórendnek és a sajtó munkásainak, hogy ezt a szűk keretet nagy buzgalommal igyekeznek áttörni és ezen a téren szép eredményeket értek el, amikor baráti szóval ideédesgették a külföldi kollégákat, akik, — amint a külföld számos sajtóorgánumában láthattuk, — a magyar vendégségből hazatérve, a leglelkesebb hírvivői Magyar- ország természeti kincseinek és kultúrájának. Mind nagyobb szerepet vállal a sajtó, illetve annak számos orgánuma a külföldi idegenforgalom fokozásában azoknak a kapcsolatoknak a révén, amelyeket az utazási irodákkal létesített. Azonkívül, hogy az újságok ezeknek az irodáknak hirdető orgánumai, aktív részt is vesznek az idegenforgalom megszervezésében és lebonyolításában, társasutazások rendezésével, cserevonatok indításával. Vagyis akcióval pótolják azt, amit a magyar nyelv minden lelkes buzgalom mellett sem teljesíthet a külföldön. jelentene e téren az erre hajlamos tanulóifjúságnak beszervezése is. A legnehezebb a berendezés és felszerelés beszerzésének kérdése. Kölcsönalapon a szükségletnek egy töredéke megoldható ugyan, másrésze bizonyos pótanyagokkal (papírservéta, papírpohár) helyettesíthető, de főző- és sütőedények, tálalóedények, tányérok, evőeszközök igen nagy befektetést igényelnek, ami tekintettel a használati idő rövidségére, semmi- Képpen sem áll arányban az elérhető haszonnal. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az említett vendéglői felszerelési cikkekben az utolsó hetekben igen nagy lesz a kereslet, ami esetleg áremelkedéseket von maga után és így kívánatos volna a szükséges cikkeknek jóelőre való beszerzése. Ez viszont az iparűzők részéről csak abban az esetben lehetséges, ha már hónapokkal az ünnepsé' gek előtt hozzávetőlegesen tudják, milyen mértékben és milyen árakon fog szolgálatkészségük — melynek lehetőségeit már hónapokkal ezelőtt bejelentették, — igénybe vétetni. Bizom benne, hogy a magyar vendéglősipar ezúttal is megállta helyét ás a maga teljesítményeivel hozzájárul a Kongresszus sikeréhez Guudel Károly, vendég!ősmester. JAKAB GYULA MŰBUTORGYÁRA — TELEFON: 296-881 BUDAPEST, XJY, HUNGÁRIA KÖZÉPKORÚT 79 AZ ORSZ. IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSOM A M. KIR. ÁLLAMI NAGYDlTTAL KITÜNTETVE SC O R £ SC JE. aszfalt, útépítő, szigetelő és tetőfedő vállalata Iroda és telep: Budapest, VI., Agyag-utca 75. T«lel»n: 23E-8S3 ÓRA KÜLÖNLEGESSÉGEK iskolai jelző, stopper- és ellenőrző, valamint SZINKRON VILLANY órákat készít, javít, alakít és karbantart SCHVARCZ TESTVÉREK szakórásmesterek Budapest, VI., Podmaniczky-u. 59. Tel.: 129—624. Aranyéremmel Kiíüníeíve ^
