Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-22 / 51-52. szám

24 99 Budapest, 1937 december 22. Harminchétéves harc a susárűsérf, amis eljutott az első bokrétalinnepélyls A régi Orczy-ház területén és a Madách-sugárút torkolatában folyó nagyszabású építkezések közül a Helvétia Építő és Ingatlan Rt. Király-utca sarkán épülő hétemeletes bérpalotájának állványzatát a na­pokban bontották le és ez a klinkerhomlokzatú pa­lota városrendezés és általában Budapest fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőségűvé emelkedett azáltal, hogy a több mint 20 év óta építési zárlat alatt tartott városrészben mintegy felkiáltójelül áll elő, hirdetvén, hogy igenis alkotni, építeni, létesí­teni kell mindenáron, minden ellenkezés dacára, mert ez az Élet, ez a haladás és ez adja a kenyeret. Ezzel kapcsolatban nem érdektelen visszapillan­tást vetni a Madách-sugárút létesítésének felvetődé­sétől egészen a megvalósulásig eltelt időre, mert ke­reken 37 év ernyedetlen munkája volt szükséges ahhoz, hogy az első bokrétaünnepély megtartható legyen. Az eredmény beérlelésében mindenki derekasan kivette a részét, a székesfőváros törvényhatósága, a Közmunkatanács, a pénzügyminisztérium, az érde­kelt telektidajdonosok, akik élén különösen néhai Dános László szerzett hervadhatatlan érdemeket. Sajnos, ő ebben az emberfeletti küzdelemben felőrlő­dött és fiatalon eltávozott közülünk, úgy hogy nem érhette meg ezt a lélekemelő első ünnepséget. Maga az Orczy-ház — mint ismeretes — 1790-ben épült és a báró Orczy-család tulajdona volt. 1841- ben öt Orczy-gyerek örökölte a házat, 1860-tól a tu­lajdonosok sűrűn változtak. 1913 április 12-én árve­résen vette meg az épületet az Olasz Bank által ala­pított Orczy-ház Rt., míg 1927-ben egy új érdekelt­ség, mely főképp a Fejér és Dános cégből, valamint a Magyar—Ungár-féle érdekeltségből állott, vette át a részvénytársaságot. Ettől az időtől kezdve lé­pett tulajdonképpen előtérbe az Orczy-probléma. Maga a sugárút problémája az 1900-as évekre vezet­hető vissza, amikor legősibb formájában, a Dob-utca 12 ölre való kiszélesítésének tervében jelentkezett. izgalmas esztendő — eredmény nélkül A sugárútért való küzdelemnek jelentős fejezete kezdődött azzal, amikor 1928 végén Rakovszky Iván, a Közmunkatanács elnöke programjává tette az Er- zsébet-sugárút megvalósítását. Ennek az évnek feb­ruárjában a Közmunkatanács ülése letárgyalta az Orczy-ház Rt. Király-utca és Károly-körút sarkán építendő bérpalotájának elvi építési engedélyét és azt elutasította. Ugyanakkor azonban elhatározta, hogy legrövidebb idő alatt a szabályozást keresztül­viszi. Nagyon mozgalmas volt ebben a kérdésben az 1929. év. Wargha László műszaki főtanácsos három alternativ tervet készített, majd a középítési bizott­ságban a maga tervével együtt bemutatta a Wälder- féle terveket és a Közmunkatanácsét. Később a bi­zottság az egyik Wargha-féle tervet tette magáévá és ehhez még Petrovácz Gyula és Kertész K. Róbert tettek javaslatokat. Zimmermann bizottsági tag ja­vaslatára a középítési bizottság, majd a közgyűlés elhatározta, hogy az Anker-köz meghosszabbíttassék. Ennek a mozgalmas 1929. évnek júniusában nyug­talanság támadt, mert a Közmunkatanács levette a napirendről a kérdést, a 30 éves adómentesség pe­dig 1930 május 31-én lejáróban volt. Júliusban azután kátyúba jutott az egész terv, a Közmunkatanács el­vetette a Wargha-féle tervezetet. A főváros retorzió- képen megtagadta az építési engedélyek kiadását. Júliusban újabb fordulat. A Közmunkatanács elfo­gadott egy módosított tervet, mely nagyjából fenn­tartja a főváros által elfogadott terv elrendezését, azonban a tér szélességét 90 méterről 50 méterre kes- kenyíti. Wargha László ezen elkedvetlenedve, nyu­galomba vonult. A főváros megfellebbezte a Köz­munkatanács határozatát. A nyugtalanság egyre nőtt, úgyhogy rendkívüli közgyűlést akartak össze­hívni emiatt. Augusztusban újból fordulat állt be, mert Rakovszky Iván tudatta a főváros vezetőségé­vel, hogy magára vállalta a kapcsolatos költségeket. Ugyanekkor a 30 éves építési tilalom első úttörése gyanánt kiadták az építési engedélyt a Dob-utca sarkán lévő Erényi-féle bérpalotára. Az év a fő­város és a Közmunkatanács teljes megegyezésével zárult. Az Orczy-ház tervpályázata 1930 márciusában Ripka Ferenc főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy a szabályozási tervek végle- gesíttettek és az építés rövidesen megkezdődik. A következő évben az Orczy-ház Rt. tervpályáza­tot hirdetett az Orczy-ház telkének beépítésére. A pályázaton Jónás, Hajós, Árkay, Pogány, Quittner és Münnich építészek nyertek díjakat. Nagy megdöb­benést keltett 1932-ben, hogy a belügyminisztérium a Károly-körút 15. számú ingatlan cseréjét a fővá­ros és a Közmunkatanács között nem hagyta jóvá, holott ez a sugárút fontos programpontja volt. Egy évig stagnált minden, míg 1933 elején létre­jött a csere és a Közmunkatanács a ház lebontását határozta el. Ebben az évben az Orczy-ház Rt. is felkészült a nagy tranzakciókra és fuzionált a Hel­vétia Építő és Ingatlan Rt.-vel 2 milliót meghaladó alaptőkével. A következő, 1934. évben Huszár Aladár főpol­gármesternél, aki a kérdés megoldását melegen tá­mogatta, ankét volt, amelyen megállapították, hogy a Közmunkatanácsnak kétmillió pengő forgótőkére volna szüksége, az érdekeltek viszont az adómentes­séget sürgetik. Ezután újból megrekedt az egész akció és Sipőcz Jenő polgármestert küldöttség ke­reste fel. A Helvétia Rt. újabb elvi építési engedély iránti kérvényt nyújtott be, amelyet a városrendezési es magánépítési bizottság elutasított az egységes hom­lokzat megoldásáig. A Közmunkatanács elutasította a bizottság kifogását és elvileg kimondta, hogy a Károly-körút 15. számú ház lakásbérlőinek február 15-én felmondanak és az Erzsébet-sugárút megvalósí­tásához ragaszkodnak. Ugyanebben az időben jelen­tette ki Huszár Aladár főpolgármester, hogy külön­böző bürokratikus akadályok gáncsolták el újból a sugárutat. N*ncs adőmenlessfis! Nagy meglepetést keltett, amikor az év áprili­sában Imrédy pénzügyminiszter az adómentességből SZÁLKÁI BÉLA villaüsoskészülékek és kap- csolőbereadezések gyártása GYÁRTMÁNYOK: Önműködő olajkapcsolók, olajnélküli kapcso'ók 35.000 V-ig, 500 ÍVIVA lekapcsolási teljesítményig, kézi-, mágneses- és mótorikus távhajtással © Szakaszkap­csolók, szigetelők, sorozatkapcsok, mérőtranszformátorok, szerelési anyagok © Önműködő szárazkapcsolók 1000 V-ig, 20.000 A-ig, kézi-, mágneses- és mótorikus távhajtással © Mótorvédő kapcsolók 200-1000 A-ig Kcpcsolóttt, telles Kipaolőiterenilezések llipest, Szent Gellért-utca 12. sz. TELEFON : 2 9 4-835 kihagyta ezt a városrészt. Még' ebben a hónapban a pénzügyminiszter revideálta álláspontját és kilátásba helyezte az adómentességet. Ugyancsak áprilisban a Közmunkatanács ki­mondta, hogy a tervezett sugárút neve Madách Imre- sugárút lesz és az adómentességi előterjesztést is megtette a pénzügyminiszternek. Expozéjában a pénz­ügyminiszter a sugárút problémáját időelőttinek deklarálta. Erre májusban a felmondásokat a lakók nagy örömére visszavonták. 1934 nyarán úgy látszott, hogy hosszú időre elodázódik az egész kérdés. Fabinyi és Bessenyey kSzbelép Közben Bessenyey Zénó lett a Közmunkatanács elnöke és Fabinyi Tihamér a pénzügyminiszter, akik első pillanattól a legnagyobb megértéssel kezelték a Madách-sugárút ügyét és végeredményben az ő ne­vük elválaszthatatlanul egybe van forrva ennek a nagy műnek megvalósításával. Ettől az időtől kezdve az események most már gyorsabb tempóban következtek, a Közmunkatanács a végleges szabályozási tervet jóváhagyta, Wälder Gyula professzor az egységes homlokzat kiképzését elkészítette, 1936 novemberében a Károly-körút 15. számú ház bontása megkezdődött, ugyanez év novem­ber 9-én megjelent a Madách-sugárút létesítésével kapcsolatos házadómentességi rendelet, 1937. év ele­jén megkezdődött az Orczy-ház tényleges bontása, miután előzőleg az üzletek elhelyezésére szolgáló üzletház felépült. Nem hallgathatjuk el, hogy úgyszólván az utolsó pillanatban, egészen váratlanul az érdekelt telektu­lajdonosok részéről is egy súlyos akadály merült fel. Ugyanis a Lédermann-csoport vonakodott a ráeső terheket magára vállalni és a megállapodást a Köz­munkatanáccsal aláírni. Ebben a kritikus időszak­ban lépett elő Münnich Aladár módosított tervével, amellyel az előírt 50 méter szélesség helyett 32 méter szélességgel oldotta meg a kérdést és átsegítette újból a kátyúba rekedt szekeret. Tanulság az ellenkezők és gáncsoskodók részére mindezekből az fakad, hogy a fejlődést és haladást csakis aktív munkával lehet elérni, mert a kicsi­nyeskedő és tespedósi politika visszafejlődést és stagnációt jelent, már pedig az ország fővárosa min­den akadályon keresztül is fejlődni akar. Weissburg Dénes Beton, makadám, aszfalt íelvágásálioz vegyen BÉRKOMPRESSCLRT r ;JS i oki. gépészmérnök, JElil/ kompressor-bérbeadó Budapest., XI-, Szüret-utca 5—7. Tel.: 2-592-06. bchönwald Nándor épületbádogos-, lógszosz-, vízvezeték és csatornázási vállalat Budapest, II., Zárda-nt^a 16. • Telefon: 155-114. TAMASSY EMIL ÉPÍTŐMESTER —-------­Bu dapest, VIII., Baross-u. 45. Tol.: 185-645. Mináenfafta gőz-, centri­fugál-, dugattyús szivaiy- tyúk, kompresszorok, £} ütötorny ok. 2immee TJdfá IC a Worthington gyárak magyuror- szagl képviselője Bu^apesí, I., ZuhtsEag-út 7 b.

Next

/
Thumbnails
Contents