Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Budapest, 1937 december 22. Algyay Hubert Pál kereskedelmi államtitkára városrendezési kérdésekről, a főváros és Közmunkatanács harmónikus eggyQttműködéséről November havában foglalta el Algyay-Hubert Pál di\, a Közmunkatanács volt alelnöke a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium államtitkári hivatalát, ahol felkerestük és érdeklődtünk, hogy új beosztásával kapcsolatosan, melyek azok a nagyszabású közérdekű munkák, amelyeket a minisztérium az eljövendő idők megoldandó feladatának tekint. — A Miniszter Ür Őexcellenciája saját maga szokta tájékoztatni a sajtóközvéleményt a tárcája körébe tartozó ügyek felől, — mondotta Álgyay-Hubert Pál dr. államtitkár és addig, amíg tőle utasítást nem kapok, nincs módomban a minisztérium ügyeiről felvilágosítással! szolgál. — Államtitkár urat, tudomásunk szerint, a Közmunkatanács tagjává nevezték ki, így tehát több olyan kérdés van, amelyet a két hatóság egymással karöltve végez. — Ez kétségtelenül így van, azonban a Közmunkatanácsot érintő kérdésekben illetékesebbnek vélem, lia Bessenyey Zenó dr. Őexel- lenciája nyilatkozik, mint aki az irányítása alá tartozó ügyeket alaposan ismeri. — Szabad talán megjegyezni, hogy megítélésünk szerint a két hatóság az őket közösen érdeklő kérdésekben harmonikus és egyöntetű munkásságot fejtenek ki és így talán érthető, ha egyik-másik olyan ügyről tájékozódunk, amelyben nemcsak a minisztérium, hanem a Közmunkatanács és a székesfőváros is érdekelve van. — Mindig a legszívesebben gondolok visz- sza azokra az időkre, amikor a Közmunka- tanácsban. mint annak alelnöke, a többi társhatóságokkal együtt dolgozhattam, amikor is közel két esztendő alatt kifejtett munkásságom során minden hatósággal a legszorosabb együttműködésben dolgoztam. Nagy elismeréssel és hálával adózom a Közmunkatanácsban képviselt fővárosi pártok delegáltjainak, valamint Szendy Károly polgármester úrnak, aki minden nagyszabású közérdekű kérdésben nemcsak a legnagyobb megértést tanúsította, hanem hathatós támogatását a lehető leggyorsabban minden alkalommal érvényesítette. — Az utóbbi esztendők alatt igen sok olyan nagyszabású közmunka létesült, melynek létrehozásában Szendy Károly polgármester úr hathatós támogatása döntő súllyal bírt. Csak a fontosabbak közül említem, amikor példának felhozom a Margit-híd kiszélesítési és rekonstrukciós munkáját, amely halaszthatatlan volt, nemcsak a kiszélesítés miatt, hanem azért is, mert a hosszú évtizedek alatt a híd vasszerkezete kimerült és azt sürgősen meg kellett erősíteni. Szendy polgármester érdeme, hogy a törvényhatóságot a munka feltétlen szükségessége felől meggyőzte, annak sürgős elvégzését a székesfőváros közönsége érdekében állónak látta és ennek alapján a szóbanlévő munkákhoz szükséges ötmillió pengő kölcsön felét a székesfőváros közönsége vállalta. További példa az Erzsébet-híd pesti hídfeljárójának rendezési munkálataival kapcsolatosan tanúsított emelkedett szellemű gondolkodása, mellyel csakis a közérdeket tartotta szem előtt és nem a hatáskör kérdését nézte. Természetes lett volna ugyanis, hogy miután ez az építkezés a székesfőváros közönségének háztartásából fedeztetett, a szóbanlévő munkálatok elvégzése a székesfőváros minden elismerést megérdemlő kiváló tisztviselői kara és szakemberei útján történt volna. Mégis, az adott esetbein a polgármester úr, a rendkívül sürgősségre való tekintettel, úgy ítélte meg a helyzetet, hogy az elvégzendő munka a Balatoni műút megnyitása folytán igen sürgős lévén, a Közmunkatanács rövidebb idő alatt tudja elvégezni a munkákat, mert hivatali szervezete egyszerűbb és nem hátráltatja a munka megkezdését az eléggé hosszú idő, amely a székesfőváros autonómiájának alkotmányos ügyvitelénél nem mellőzhető. — Teljesen hasonló helyzet alakult ki a. Horthy Miklós-híd feljárónál megépült gyalogos aluljáró építkezésénél. Ezen felül mindazon közérdekű ügyekben, amelyeket a székesfővárossal egyetértőleg kellett intéznünk, Szendy polgármester úr a legmesszebbmenő jóindulatot és megértést tanúsította, amellyel lehetővé tette, hogy a halasztást nem tűrő esetekben a székesfőváros a maga részéről a leg- hathatósabb és leggyorsabb módon segítse elő az ügyek elintézéséi. — Mesrállapítható, hogy ebből a harmonikus együttműködésből igen sok értékes alkotás született meg és ismerve a Közmunkatanács összetételét és vezetőségét, minden^ remény meg van arra, hogy ebből a további harmonikus együttműködésből számos olyan alkotás fog létesülni, amely székesfővárosunk szebbé tételét előmozdítja. A budapesti Vásárváros terve és a belgrádi nemzetközi vásár tanulságai Irta Becsey Anial? a székesfőváros örökös törvényhatósági bizottsági tagfa A közelmúlt idők történései arról tanúskodnak, hogy Nyugat-Európa egyre több és egyre fokozódó érdeklődéssel foglalkozik Közép-Európa és a Duna- medence problémáival. Ennek az egyre fokozódó érdeklődésnek homlokterébe került Magyarország és székesfővárosa: Budapest. A külpolitika hullámverésein kívül ezt az érdeklődést évtizedeken át folytatott céltudatos fürdőpolitikánk és a geográfiái helyzettől folyó földrajzi és gazdasági adottságok eredményezték. A Horthy Miklós nevéhez fűződő új dunahíd üzembehelyezése a székesfőváros szempontjából ismét új problémákat vetett fel, amelyek az európai érdeklődésnek újabb széleskörű perspektíváját nyitották meg. Ma már úgy az illetékes körök, mint a közvélemény is úgyszólván napról-napra intenzivebben foglalkoznak a Horthy MiMós-hídfőhöz kapcsolódó gyakorlati megoldásokkal és kétségtelen, hogy azok helyes irányítása a székesfőváros fejlődésére, városépítési és gazdasági viszonyaira sorsdöntő befolyással lehet. A Vásárvárosnak és Nemzeti Stadionnak a Horthy Miklós hídfő környékén való létesítéséről van szó. Ám ezek a problémák nemcsak Budapest lokális szempontjából bírnak jelentőséggel. Meg kell látnunk azokat a mozgalmakat is, amelyek a Duna- medenco nagy városaiban is évről-évre jelentkeznek. Meg kell látnunk, hogy a Dunamedence problémáira egyre nagyobb befolyással van az érdekelt országok és városok érdekeinek felismerése. Figye- leihroméltó, hogy ebben a tekintetben a Balkán fejlődése olyan pozitív megmozdulásokban jelentkezik, amelyek nemcsak sok tanulságot szolgáltatnak, hanem örvendetes haladást jelentenek annak a gondolatnak térhódításában, amely a Dunamedencében ólő népek politikai konszolidációjára mutat. Ebből a szempontból leginkább érdekel bennünket minden olyan megmozdulás, amely közvetlen szomszédainknál észlelhető. Ebben a tekintetben a jugoszláv fővárosi, belgrádi nemzetközi vásár ügye az, amelyre fel kell figyelnünk, nemcsak azért, mert népeinket évszázadokon át gazdasági és politikai sorsközösség fűzte össze, hanem azért is, mert az időközben meglazult történelmi kapcsolatnak felújítása örvendetes irányban kezd fejlődni. A „Magyar Gyáripar“ szeptemberi száma részletes jelentést közül arról, hogy Sztankovits régens szeptember hó közepén nyitotta, meg a belgrádi nemzetközi vásárt. Rámutat ez a közlemény arra, hogy Jugoszlávia első esetben rendezett fővárosában kiállítást és rögtön imponálóan nagyszabású keretben mutatta be mezőgazdaságának, iparának és szellemi tevékenységének igen figyelemreméltó eredményeit. „A kormány és a jugoszláv főváros meleg szeretete és bőkezűsége tette lehetővé e kiállítás léterjöttél;“ és különösen kiemeli azt a meleg barátságot, amellyel Belgrád municipiumának elnöke (főpolgármestere) karolta fel az ügyet. Hangsúlyozottan mutat a közlemény arra, hogy elsősorban ennek a barátságnak köszönhető, hogy a Száva partján hatalmas nagy 'területet bocsájtott a jugoszláv főváros rendelkezésre, teljesen ingyen és elősegítette a vásár létrejöttét azzal a további többmillió dináros kölcsönnel, amelyet a jugoszláv főváros garantált. Érdekes ennek a szakszerű ismertetésnek az a megállapítása is, hogy ezen a szépen rendezett és parkírozott területen igen szerencsésen oldották meg a nemzetközi vásárnak a»t a problémáját, hogy a kiállításnak állandó épületet emeljenek-e, vagy GIATZ ANDRÁS Budapest, Vili., Baross-utca 66—68. sz. Üzlet: Német-utca 59. , Alapítva: 1864. Tel.:132-487. ÉpületÜVEGES ideiglenes pavillonokban helyezzék el a kiállítást. Az állandó jellegű épületeknek ugyanis az évente új formákban jelentkező ideiglenes építményekkel szemben azt szokták hátrányul felróni, hogy hamar unalmassá válnak; ezzel szemben az évente új köntösben jelenkező, ideiglenes pavillonok hangulatosabbá és változatosabbá teszik a megismétlődő kiállításokat; bár az is tény, hogy az ilyen építmények felépítése és lebontása megismétlődő holt terheket jelent és így hátrányosak a kiállítások jövedelmezősége szempontjából. A belgrádi nemzetközi vásár olykép oldotta meg e problémát, hogy a vásár területén egész sora épült a nagyszabású, stílusos és változatos pavillonoknak, amelyek bár köny- nyebb szerkezetűek, de tartósságuk évekre szóló élettartamot biztosít; emellett bőven van hely terjeszkedésre és ideiglenes, változatos pavillonok létesítésére, vagyis a vásár külső képének felfrissítésére. Ezen az első belgrádi nemzetközi vásáron a szomszéd Románia és Csehszlovákia, valamint Magyarország és Olaszország is méltóképen jelentek meg; a nagyobb nyugati államok közül Németország és Franciaország szintén foglaltak le területeket, de a rendelkezésre álló rövid idő nem volt elegendő pavillonjaik felépítésére és így csak a jövő évi vásáron fognak aktív részt venni. A magyar pavilion, a jelentés szerint, egyszerű, de formás; a kiállított anyag pedig erőteljes és magas nívón álló iparosodott ország bemutatkozását hirdeti, amelyek elsősorban a gyáripari vállafxitök: M. Kir. Állami Vas- és Acélgyár, Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű, Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., Weiss Manfréd gyár gazdag kollekciói és a mezőgazdasági gépek anyaga kiválóan alkalmas arra, hogy Jugoszláviával fennálló kapcsolatainkat kimélyítsék. ügy hírlik, hogy Jugoszlávia példáját a szomszédos Balkán országok sorozata fogja követni, bizonyságául annak a szuggesztiv hatásnak, amelyet a királyi folyamnak: a Dunának vonzó ereje képvisel; és felismerését annak a ténynek, amely a nemzetek or szagú tjánaík politikai és gazdasági életét formálja. A Dunamedence sorsának kialakulásában döntő súllyal jönnek figyelembe azok a fix pontok, amelyek a dunamenti városok intézményében és jelentőségük kialakulásában befolyással vannak. Nem szabad sem lekésnünk, sem hibás lépéseket tenni e törekvések során fővárosunknak sem. Tartsuk szem- előtt elhatározásaink küszöbén az öntudatra eszmélő dunamenti államok és városok megmozdulásait is. A Balkánnak és a közeli Keletnek tranzitó kereskedelmünkben igen fontos szerepe lesz, amellyel számolnunk kell. MINDEN ASZTALRA VALÓDI EZÜSTÖT fv? HENGER ANTAL EZÜSTÁRUGYÁRÁBÓL IV., DALMADY GYŐZŐ-U. 9. KsSOVek résre^ armatúrák, fürdószobaberendezések Schlesinger Alajos v át t-á 130.3a.
