Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
20 Eia Budapest, 1937 december 22. távozott, a közgyűlés egyhangú bizalommal Sxendy Károlyt választotta meg utódjául. Alpolgármesterek Liber Endre és Lamotte Károly lettek. Az új polgármestert, akit állásában a kormányzó által történt megerősítése után, 1935 január 4-én iktatott be a közgyűlés, nemes, puritán egyéniségével, munkás életével, reformokra törekvő készségével, Budapest közönségének kitűnő közigazgatást ígérő akaratával, minden oldalról a legnagyobb várakozással fogadták. Ez a bizalom megkönnyítette a munkáját, amelynek azonban gátakat vetett a gazdasági helyzet. Szendy Károly nein rózsás helyzetben vette át a főváros kormányzását és ha első hónapjaiban alkotni nem tudott is, de megőrizte Budapest meglévő értékeit, tovább fejlesztette kulturális és szociális intézményeit. A főváros gazdasági felkészültsége azonban megnövekedett és Szendy Károly előtt a munka- és alkotás lehetőségeit tárta föl az 1935. esztendő. Borvendég Ferencen kívül 1934-ben elvesztettük Bódy Tivadart, Budapest egykori nagynevű polgármesterét, Joanovits Pál nyugalmazott államtitkárt, a Keresztény-párt alelnökét, Sziget h y János felsőházi tagot, a törvényhatósági élet régi vezető egyéniségét, M a t u s k a Alajos nyugalmazott alpolgármestert, B u z a y Károly nyugalmazott tanácsnokot és Rózsa vö lgyi Antal ny. kerületi elöljárót. A BSzKRT új elnöke U s e 11 y Béla lett, a közgyűlés tanácsnokokká választotta Morvay Endrét, Babarczy István bárót, dorogi Farkas Ákost és Thorday Lajost. Sipőcz Jenő főpolgármesteri kinevezésével fordulóponthoz jutott a Gömbös-kormány fővárosi politikája is. Megtörtént a döntés és pedig olyan formában, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök. a magyar politikai élet egyik legkitűnőbb értékét, Z s i t v a y Tibor ny. igazságügy minisztert bízta meg a kormány politikájának a városházán való érvényesítésével, a pártszervezési munkálatok irányításával és a pártközi ellentétek elsimításával. Zsitvay Tibor megbízatása nemcsak a kormánypártban, de az egész kommunális életben a legteljesebb rokonszenvet váltotta ki. Első sikere, hogy a Községi Polgári Párt hamarosan beolvadt a Nemzeti Egység Pártjába és meg lehetett tartani a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének alakuló ülését, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök és Zsitvay Tibor mondottak nagyszabású beszédeket. Sipőcz Jenő főpolgármester előtt ott állott a nagy feladat, amelyet tulajdonképpen előde, Borvendég Ferenc főpolgármester szabott meg. Elkövetkezett az 1936. esztendő, az igazi szanálási év. Ennek küszöbén mondta Preszly Elemér belügyi államtitkár, hogy a szanálás a főváros gazdasági helyzetével szemben eltúlzott kifejezés és hogy a főváros háztartási egyensúlyának helyreállítása az autonómia közreműködésével nem okozhat komolyabb nehézséget. Sipőcz Jenő, a szanáló főpolgármester pedig azt jelentette ki, hogy ez a művelet nem most kezdődik meg, hanem megkezdődött már akkor, amikor a főváros kiadásainak tíz százalékát zárolták. Ezekután a legfontosabb esemény csak az új törvényhatósági választás lehetett. Az országgyűlési képviselői választásokat követőleg ugyanis sor került a székesfővárosi törvény- hatósági bizottság feloszlatására is, amelyet Kozma Miklós belügyminiszter 1935. április 17-én eszközölt április 25-i hatállyal. A választás június 2-án és 3-án ment végbe. Az eredmény, hogy a 108 mandátumból huszonkilencet a Nemzeti Egység Pártja, harminchármat a keresztény, huszonegyet a szociáldemokrata, tizennyolcat az egyesült polgári ellenzék, négyet a keresztény ellenzék, kettőt a R i p k a- párt, egyet a szabadságfront kapott. Ez az eredmény kétségkívül a jobboldali pártok uralmát biztosította a városházán. Az új törvényhatósági bizottság június 26-án alakult meg és már a következő napon egyhangú lelkesedéssel újból polgármesterré választotta Szendy Károlyt < Ami ezekután a szanálási esztendő legfontosabb problémáit érinti, tudnunk kell, hogy az 1934. év végén sikerült a közgyűlésnek helyreállítania a költségvetés egyensúlyát, az .1936. esztendőre szóló, komoly és nagyszabású vita után megszavazott költségvetésről pedig Szendy Károly polgármester jelentése azt állapította meg, hogy a költségelőirányzat végösszege az előző költségvetéshez képest némi emelkedést mutat. Éz az emelkedés azonban nem számottevő, mert a kiadás 3.07 százalékkal, a bevétel pedig 1.68 százalékkal emelkedik. Inkább számított figyelemre, hogy az az összezsugorodási folyamat, amely a világválság óta a főváros költségvetésében is állandóan mutatkozott, megállóit. 1930 óta ugyanis a bevételek évről-évre visszaestek. Az 1930. évi költségvetésben még 208.7 millió pengő volt az előirányzott bevétel, ami 1931-ben 190 6 millióra, 1932-ben 179.8 millióra, 1933-ban 163.4 millióra, 1934-ben 146.7 millióra és 1935-ben í44.8 millió pengőre csökkent, az 1936. évi előirányzatban pedig 147.3 millió pengőre emelkedik. A világválság kitörése óta tehát ez volt az első költségvetésünk, amely nem deficit- mentes ugyan, de amelyben nem csökkentek tovább a bevételek. 1935-ben különben a főváros közgyűlése 25 millió aranypengős beruházó kölcsönt szavazott meg, amelyet az OTI nyújtott a székesfővárosnak. A székesfőváros életében a légim gasabb vezetőség újból való megválasztásán kívül 1935-ben egyéb személyi változások is történtek. A közgyűlés ugyanis Muzsikó István, Gömöry Albert, Hamvassy István és Bucsánszky Bertalan tanácsnok-kerületi elöljárókat, Gárdonyi Albert főievéltárost és Ding ha Árpádot, a központi pénztár igazgatóját érdemes szolgálataik elismerése mellett nyugdíjazta- A fentebb említetteken kívül tanácsnokok lettek F e 1 k a y Ferenc, B a 11- 1 a y Imre, Schmáderer Oszkár, Zie- I i n s k y Tibor és Rosta János. B u d ó Jusztin dr. lett a székesfőváros főlevéltárosa, P a p p Ferenc a Vízművek új vezérigazgatója, Bil- k e i-P a p p Lajos a gyógyfürdők igazgató-főorvosa, Perezei György a BESZKÁRT és V é s s e i Ede a Gázművek vezérigazgatója. A kormányzó a Fővárosi Közmunkák Tanácsának új elnökévé Bessenyey Zénót nevezte ki. A szanálási törvénynek 1936-ban már csak rövid élete volt. A főváros mély gyászára azóta elhúnyt Sipőcz Jenő főpolgármester nyugodt, síma munkájának köszönhető, hogy ez az operáció fájdalommentesen sikerült. Magának a szanálásnak pénzügyi eredménye kb. 9.5 millió pengőt tesz ki az első esztendőben, ami végső kifejezésében 11.5 millió pengőt jelent. A főpolgármester szanálási műve egyébként általában két csoportban foglalható össze: az egyik rész a főváros háztartásának pénzügyeire, a másik a BESZKÁRT ügyeinek rendezésére vonatkozik. Az első csoportba tartozók közül legfontosabb volt a közigazgatási tisztviselők régóta megoldandó státusrendezése. Kétségtelen, hogy az alkalmazottaknak bizonyos, de nem jelentékeny áldozatot kellett hozniok, bár a közigazgatási alkalmazottak a szanálás révén még nyertek is, mert nagyrészük végleges állásba került. A BESZKÁRT-ra nézve három rendelet jelent meg. Az egyik az alkalmazottak illetményeinek, a másik a BESZKÁRT üzemi kiadásainak csökkentésére, a harmadik pedig a viteldíjak újabb megállapítására vonatkozott Kétségtelen azonban, hogy ha a BESZKÁRT ügyei idejében így nem rendeződtek volna, az adófizető polgárság nyakába még nagyobb terhek zúdultak volna. A szanálási eljárás ezenkívül megszűntette még az elektromos árain tarifájának aránytalanságait. A víz és a gáz árát a szanálás nem érintette. A főváros életében 1936- ban politikai eseményszámba tulajdonképpen csak egyes megrázó halálesetek kerülhettek. Ezek a halálesetek Budapest életét éppen olyan nagymértékben ^ sújtották, mint Magyarországot. 1936- ban hunyt el vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök, Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt nagynevű elnöke, végül pedig az újesztendő hajnalán, 1937 január 1-én Sipőcz Jenő, a székesfőváros felejthetetlen nagy polgármestere, majd később főpolgármestere. Mindezek a gyászos események természetesen nagy változásokat okoztak. Mindenekelőtt megalakult Darányi Kálmán kormánya, amely tradicionális szeretettel kezeli a székesfőváros ügyeit és teljes igyekezetével azon dolgozik, hogy a kormány és a székesfőváros között a legteljesebb egyetértés alakuljon ki és elháruljanak az útból mindazok a gátak, amelyek az eredményes, békés együttmunkálkodást akadályozzák. A Darányi- kormány eme törekvésének látható jele és biztos záloga, hogy a kormány előterjesztésére a kormányzó Karafiáth Jenő m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott kultuszminisztert nevezte ki főpolgármesterré. Karafiáth Jenő főpolgármester bemutatkozó beszéde (1937 február 7.) hitvallás volt Budapest szeretete és a székes- főváros autonómiájának tökéletes tiszteletben- tartása mellett és éppen úgy fogadalom volt Darányi Kálmán politikája mellett is. mert — mint mondotta — „törekvéseinek sikerét maradandóan biztosítja a miniszterelnök kiválóan megbecsült egyénisége és nemcsak fővárosunk, hanem az egész ország polgárságának nagy lelki megnyugvást jelentő higgadt politikai 'bölcsessége.“ De változás történt az 1937. esztendő elején a belügyi tárca vezetésében is. amelytől előbb Preszly Elemér államtitkár, később le- veldi Kozma Miklós belügyminiszter váltak meg. Mind a ketten jószándékú istápolói voh tak a főváros érdekeinek. A belügyminiszteri tárcát ideiglenesen Darányi Kálmán miniszterelnök vette át, aki mellett Mikecz Ödön 'államtitkár működött. Áprilisban a kormányzó Széli Józsefet nevezte ki belügyminiszternek, államtitkára pedig Bobory György lett. Az államtitkári székben xíjabb változás történt október hó végén, a parlament összeillésekor, amikor Bobory György visszatért a képviselőház alelnöki székébe, belügyi államtitkárrá pedig a kormányzó Tahy Lászlót nevezte ki. A személyi változások során meg kell említenünk még Ferenczy Tibor főkapitány távozását és Éliássy Sándornak főkapitánnyá történt kinevezését. A feledhetetlen emlékű Liber Endre alpolgármester helyére a közgyűlés bizalma Schuler Dezsőt választotta meg. Űj tanácsnokok: Horony -Pálffy Aurél, Goszleth Ernő es Kempelen Ágoston. A korán elhúnyt Szemethy Károly főügyész székébe a közgyűlés bizalma Feialer Károlyt ültette. A tűzoltóság új főparancsnoka Kiss Lajos lett Az 1936—37 év halottjai közül kegyelettel kell megemlékeznünk Buzath János nyugalmazott alpolgármesterről, a fővárosi tisztviselői kar egykori büszkeségéről, valamint Papanek Ernő nyugalmazott számszéki igazgatóról, akinek utóda a kiváló Veress Imre lett, valamint a törvényhatósági bizottság aktív és volt tagjai közül Tabódy Tiborról, Pompéry Ele- merrol, Sándor Pálról, Koós Jenőről, Bittner Jánosról és Hajdú Marcellről. Amikor a Darányi-kormány első évéről beszelünk, legelsősorban meg kell emlékezni azokról^ a rendkívüli eseményekről, amelyeknek színhelye Magyarország székesfővárosa, Budapest volt. A magyar nemzet legragyogóbb korszakaira emlékzetet az a vendég- járás, amely az utolsó esztendőben megtisztelte Budapest falait. Viktor Emánuel király és császár, Elena királyné és császárné, Mária királyi hercegnő, valamint Miklas osztrák szövetségi elnök és felesége budapesti látogatása, a tiszteletükre lezajlott katonai parádé nemcsak a főváros története, de Magyarország históriája számára is örök időkre följegyzendő események. Kívülük a külföldi államférfiak, tudósok és előkelőségek egész sora látogatta meg a Darányi-kormány első esztendejében a magyar fővárost. Ciano gróf olasz külügyminiszter, Badoglio tábornok, Schuschnigg osztrák kancellár, Neurath báró német külügyminiszter, Blomberg német birodalmi hadügyminiszter, a lengyel, finn, észt kultuszminiszterek és mások látogatása mind erre az időre esik. Nemzetközi vonatkozásban mérhetetlen jelentősége van ennek, do éppen úgy nem szabad elfelejteni azt, hogy jövő évre az egész világ katolikusai százezrével fognak idezarándokolni Budapestre, az eucharisztikus kongresszusra és a Szent Istváu. évre, ezeknek a nagyjelentőségű államférfiúi látogatásoknak tehát külön megbecsülhetetlen értékük is van. Az eucharisztikus esztendő közelsége egyébként is rányomja bélyegét Budapest székesfőváros 1937. évi életére. A nagy készülődés, amellyel a jövő esztendőnek elébe megyünk, minden elismerést és csodálatot meg érdemel. A főváros harmincmilliós beruházási tervet dolgozott ki, azonkívül hatalmas útépítési programmal indul a jövő elé. Óriási események előtt állunk, de tisztában vagyunk vele, érezzük és tudjuk, hogy nemcsak Budapest polgársága, de a törvény hatósági bizottság, valamint a fővárosi adminisztráció vezetősége, élén Karafiáth Jenő főpolgármesterrel és Szendy Károly polgár- mesterrel történelmi küldetésnek tekinti, hogy a közeljövő számára Budapestet olyan széppé és olyan nagyszerűvé tegyék, amilyenné ennek a lelkes polgárságnak áldozatkészsége tudja csak fölemelni. * * * A futó idők, az emlékezés repülőgépén szálltunk el huszonöt esztendő fölött, amely immár történelemmé kezd érni. Az épülő kamasz város gyönyörű reményei, rajongó föl- törése volt a kiindulási pont és egy történelmi esztendő küszöbén szállunk le újra Budapest áldott földjére. Ahogy az idők vonulását a magasan szálló gépről néztük, csak az események hatalmas tornyait, égbeszökő építményeit láthattuk még. Hiányos és tökéletlen az a fotográfia, amelyet Budapest életének utolsó huszonöt esztendejéről szerettünk volna itt adni. Mégis épült a lelkünk, rendkívüli örömünk tellett benne, hogy ennek^ a hol nyugodalmas, emelkedő magasba szálló, hol a porba kúszó, gyötrődő, szenvedő, hol megint fölépülő huszonöt esztendőnek horizontján vé.gigszáll- hattunk. Gyönyörünk tellett benne, mert ennek a huszonöt esztendőnek minden mozgalmában, minden levegő-rézdiilésében részünk volt nekünk is, ennek az újságnak, amely most r fejezte he 1937 szeptember 25-én huszonöt éves pályafutását, hogy nekiinduljon a jövendőnek. Budapest utcáin még konflison jártunk akkor, amikor ezt az újságot, a Fővárosi Hírlapot, amely a polgárság érdeklődését a főváros ügyei félé terelte, megindítottuk. Mégis úgy érezzük, hogy konflison indultunk, de repülőgépen érkeztünk meg. Huszonöt esztendő nagy idő az ember életében — pedig mi néhányon, kéz kezet fogva, negyedszázadon át együtt munkálkodtunk szerényen, csöndben, dé mindig lelkesedéssel a világvárosias Budapestért — de nem csekélység ennek a világvárosnak az életében sem. Aki végigolvassa ezt az adathalmazt, amit mi itt összehordtunk a Fővárosi Hírlap jubileumára, meg kell éreznie, hogy negyed századdal ^ ezelőtt honnan indult, és hova jutott a. mi álmaink Budapestié. Almaink Budapestjéért dolgoztunk, harcoltunk mi is huszonöt esztendőn keresztül és nem tudunk elképzelni szebb, becsületesebb, megérdemeltebb jutalmat a magunk számára, minthogy a Fővárosi Hírlap erőben, tekintélyben mégnövekedve üdvözölheti Budapest új korszakát, amely világesemények lejátszódása után újabb világesemények közel gésével kezdődik. Zsitvay Tibor pártelnök, a Nemzeti Egység Pártjának nagy választási sikere Darányi Kálmán miniszterelnök, Karafiáth Jenő főpolgármester
