Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
16 beruházások lengédéiyezését, a budapesti városházán azonban olyan szükségletek jelentkeznek, amelyeknek fedezése a rendes bevételekből lehetetlenség. A háztartási egyensúlyt azonban biztosítani kell, tehát kölcsönre van szükség. A közgyűlés 1916 július 12-én 120 millió korona kötelezvény-kölcsön felvételére adott felhatalmazást, amelynek alapján a tanács a Magyar Általános Hitelbank-tói, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank-tói, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület-tö]. és a. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank-tói 80 millió korona névértékű hatszázalékos törlesztéses kölcsönt vett föl, ami effektiv hetvenöt millió koronát eredményezett. Izgalmi anyag azért mégis van a főváros életében, főként a műszerüzem botránya miatt, ahol az üzem vezetőjének, Dénes Gy. Aladárnak visszaélései derültek ki. I. Ferenc József halála és IV. Károly megkoronázása után a magyar politikai életben erőteljes várakozások állnak be. 1817. május 22-én lemond Tisza István gróf miniszterelnök. Utóda Esterházy Móric gróf, akinek kabinetjében Vázsonyi Vilmos, a fővárosi demokraták vezére is helyet foglal. Az Esterliázy-kor- mány alig harmadfél hónapig bírja lélegzettel, amikor azután a nagymultú politikus, Wekerle Sándor veszi át a kormányelnökséget. Az 1917. esztendő különben valami csodálatos módon észrevéteti Budapesttel azt a nagy horderejű, tényt, hogy Dunája van és a magyar székesfőváros a Duna folyásának legexponáltabb helyén terül el. Ebben a magáraeszmélésben nagy része van a Fővárosi H i r 1 a p-nak is, amely hosszú és kemény harcokat vívott először azért, hogy a magyar napisajtót tudatára ébressze annak, hogy milyen mérhetetlen jelentősége volna, ha Budapest a Duna nemzetközi központjaként szerepelhetne. Másodsorban a Fővárosi Hírlap harcai arra irányultak, hogy a magyar illetékes körök vegyék észre, figyeljenek föl és akadályozzák meg a külföldi mesterkedéseket, amelyekkel Budapest természetadta jogait akarják megdönteni. Azóta megváltozott a világ sora, de 1917-ben bizony Weisskirch- ner bécsi polgármester, aki számtalanszor mutatott barátságos arcot Budapest és B á r c z y István felé, még minden erejével azon harcolt, hogy Budapesttől elhódítsa a dunai hegemóniát. Budapest igaz barátjának B ley er regensburgi polgármester bizonyult, aki levélben szólította fel Bárczy Istvánt a középeurópai hatalmak Duna-konferenciá- jának megtartására és levélben kifejezte azt a meggyőződését, hogy a dunai központ csak Budapest lehet. Ezért írja a Fővárosi Hírlap: „1916-ban Budapest Is ráeszmélt, hogy törődni kell a Dunával. 1916-ban volt a Duna-konferencia és ebben az esztendőben lett módfelett pregnánssá a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő megépítése“ ... „Büszke Örömmel szögezi le a Fővárosi Hírlap, hogy a mi írótollunk evezte meg először azokat a vizeket, amelyek a német szakköröktől felénk áramlottak.“ Majd megint: „A D u n a - k o n f e r e n e i a kifejezés először a Fővárosi H i r 1 a p-ban látott napvilágot és Bleyer regensburgi polgármesternek B á r c z y-lioz intézett leveléről is mi emlékeztünk meg legelőször.“ Azután nyilatkoznak a Duna-kér- tiésről a Fővárosi Hírlapban M a 111 c k o- v i cli Sándor: „Ha a Duna nemzetközi folyó lesz, tneg kell alapítani a nemzetközi székhelyet, amely csak Budapest lehet.“ Déri Ferenc alpolgármester, aki a ldkötő-ügyet is kezelte Vita Emillel együtt: „Nagyon fontos volt a Duna-konfex-encia. Budapestre, mint Duna-központra terelte a figyelmet. Első teendő a kereskedelmi kikötő megvalósítása.“ Aztán még egy' figyelmeztetés, hogy' Budapestnek kell a Duna-központnak lennie és minden fegy- vert meg kell ragadni Weisskirchner bécsi polgármester gáncs vetései ellen. Aztán egy örvendetes hír a Fővárosi Hírlapban: Weiss- kirchner meghátrált, a magyarok és bajorok sikere a Dunán: teljes egészében fenntartják a budapesti Duna-konxerencia határozatait. Még egy pár jóleső esemény IV. Károly király trónralépésének esztendejéből: az Albrecht Hildegard - alapból a rendelkezésre álló, 1,242.135 koronával megalakul a Budapesti Kisipari Hitelintézet, Vita Emil tanácsnok személyes nagy sikere. Megalapították a Népjóléti Központot, célja: a társadalmi és hatósági munka összhangba hozatala, a népjóléti munka egységes irányítása és ellenőrzése. Megindult az idegenforgalom országos szervezése, megalakult az Idegenforgalmi Központ. Az Általános Villamosságit megváltotta a főváros. „Még Ilyen egyenes útja, — írja a Fővárosi H i r 1 a p, — nem volt egy milliós üzletnek és soha megváltás ilyen hasznos nem volt a fővárosra.“ A forradalom esztendejének elején (1918.), még senki sem érezte Budapesten a forradalom előszelét. Mindenki dolgozott, mindenki élni akart, élelmiszer volt elegendő, ha sorba is kellett állni érte. Csak később, ősz felé kezdtek szállingózni a hírek, hogy a kaszárnyákban bujtogatnak és hogy a frontokon meglazult <a fegyelem. A (budapesti városházán április 10-én még nagy lelkesedéssel választják meg Bárczy Istvánt főpolgármesterré, majd négy nappal később Bódy Tivadart polgármesterré. Bódy nem igen adhatott nagy programot a háború negyedik esztendejében, ele legnagyobb feladatául a fővárosnak a háborús bajokból való kivezetését jelölte meg. Rendbe kell hozni — mondotta —- a főváros háztartását is,_ amelyet a világháború károsan befolyásolt. Uj adórendszert akart teremteni, Budapestet az ország élelmiszerkereskedelmi központjává óhajtotta tenni. Alpolgármesterekké Folkusházyt és Harrert választották meg. Szeptember 26-án még nagy ünnepségek között nyílt meg a Gellért-fürdő és október 31-én kitört a forradalom. A városházán nagyobb küldöttség élén megjelent Szende Pál és a forradalomhoz való csatlakozásra hívta fel a tanácsot, ami a kényszer hatása alatt meg is történt. Erre a Nemzeti Tanács a Károlyi-palotából a központi városházára tette át székhelyét. A forradalom huszonnégy óráig isem aludt, november 1-én erőszakkal végrehajtották a közúti vasutak egyesítését, két nap múlva a forradalmi kormány megerősítette a Nemzeti Tanács intézkedését és hármas direktóriumot bízott meg, hogy a vasutakat a kormány számára vegyék át és azoknak egyesítése, átszervezése után adják át a fővárosnak. Ez november 5-én és 6-án meg is történt. November 15-én megindultak a kikötő- építési munkálatuk és ezzel a helyi kikötő ügye a megvalósulás útjára lépett. A köztársaság kikiáltása után megszüntették a főváros közgyűlését és megszületett a néptanács, amelynek húsz törvényes tanácstagján kívül huszonnégy a belügyminiszter által delegált volt. Lassan föltiinedeztek mindenfelé a bizalmiférfiak és a városháza, hovatovább nagy szakszervezetté alakult át. Még a forradalom tulajdonképpen ki isem futotta igazi formáját, amikor 1919 januárjában Bárczy István lemondott a főpolgármesteri méltóságról. A néptanács teljesen szocialista befolyás alá került és nagy tervekkel foglalkozott. Elhatározták, hogy a főváros mezőgazdasági üzemet rendez be. a földbirtok- reform útján földet szerez, hogy a főváros lakosságának élelmezését megkönnyítse. Az oktató személyzetet át akarták képezni az új ideológiára és új iskolakönyveket akartak nyomatni forradalmi szellemben. Kimondták, hogy a főváros üzemeiben csak szervezett munkások dolgozhatnak. Bizalmi-rendszer, kollektív szerződések, üzemi tanácsok, munkabéremelés, nyolcórai munkaidő és fizetéses nyári szabadság voltak még a követelések. Közben azonban a háztartási hiány 135 millióra emelkedett. A tervezett földbirtokszerzés is százmillió koronát emésztett volna föl és így a tanács kétszázmillió koronás törlesztéses kölcsön fölvételére kért fölhatalmazást. A kölcsön felvételét azonban megakada- lyozta a kommün kitörése. A forradalmi kormányzótanács a fővároshoz Preusz Mór, Vincze Sándor és Dienes László népbiztosokat küldte. Egész sereg tisztviselőt bocsátottak el, akiket megbízhatatlanoknak tartottak és helyükre munkásokat ültettek. A kinevezett népbiztosok mandátuma április 17-én megszűnt. A főváros ügyeinek közvetlen intézését a munkás- és katona-tanács elnöksége vette at, amely Ágoston Péterből. Barna Jenőből, Bier- mann Istvánból és Bogár Ignáeból állott. Ez a direktórium szánalmas függvénye volt az országos hatalmat bitorló népbiztosoknak. Egyszerű végrehajtó szervei lettek az úgynevezett k o r rnány z ó tan ácsnak. A Fővárosi Hírlap 1919 március 19-én még megjelent, riportot írt a kétszázmilliós kölcsönről és egyéb aktuális problémákról. A kommün után a magyar sajtóban a Fővárosi Hírlap jelent meg- először augusztus 6-án és hatalmas cikksorozatban jellemezte a kommün urait és faximilében közölt^ okmányokkal mutatta be a bolsevisták városházi garázdálkodását. Bódy polgármester és a tanács ekkor már átvették a város ügyeinek intézését és a polgármester örömmel jelentette ki a Fővárosi Hírlap-ban, hogy a rend és normális munka helyreállott. Üres kasszákat és üres raktárakat találtak. Nem volt se pénz, se élelmiszer, se a betegek ápolásához szükséges gyógyszer. „Mikor elkergettek bennünket — mondta a polgármester — a pénztárban nyolcvan millió korona volt. miikor visszajöttünk, semmit sem találtunk, sőt a négy hónapra terjedő rémuralom alatt még havi tizenkét millió korona támogatást is adott az állampénztár a főváros számára. Ez négy hónap alatt negyvennyolc millió koronát tesz ki. úgyhogy százhuszonnyolc millió koronára rúg az az összeg, amit a kommunisták a fővárosnál elköltötték.“ A Fővárosi Hírlap szenzációs cikksorozatot közölt a városházi szegénylegényekről, a vörös karnevál emlékeiről, a lerongyolódott Budapestről és arról, hogy hogyan osztották föl a kommunisták Budapestet. Az öt városházi „polgármester“ közül a legszörnyübb emléket Biermann István hagyta, aki elcsapott bankfiúból lett városházi véreb és aiki legjobban gyülölto a „burzsujt“. Budapest, 1937 december 22. —— A proletárdiktatúra leverése után a rend helyre- állítása, a főváros nagy ad n ü nisz trá ciós g épének megindítása nehéz küzdelembe került. Hónapokig stagnált minden, míg végre 1920 január végén, a nemzetgyűlési választások megejtése és vitéz nagybányai Horthy Miklósnak kormányzóvá való választása után megkezdődött az alkotmányos élet. Március 16-án Bódy polgármester, a tanács tagjai és főtisztviselői átadták a kormányzónak a főváros hódoló feliratát. Március 24-én a kormányzó Sipőcz Jenő tiszti ügyészt a főváros kormánybiztosává és főpolgármesterévé nevezi e ki. Május 17-én volt az első tanácsülés, amelyen Sipőcz kormánybiztos a jogfolytonosság helyreállításáról, a keresztény és nemzeti, eszme biztosításáról, valamint a normális gazdasági élet helyreállításáról beszélt. Július elején megejtették a községi választásokat széles választójog alapján. A keresztény pártok 167, a liberális pártok 73 mandátumot kaptak, de a választóknak csak fele szavazott le. A bemutatkozás a július 28-iki alakuló ülésen történt. Sipőcz kormánybiztos terjedelmes, de részletekbe nem hajló program- mot adott. Beszédének végén ezeket mondta: Mindezt a nagy munkát csak hivatása magaslatán álló, magas szellemi és erkölcsi nívójú tisztviselői és alkalmazotti karral lehet megvalósítani. Minden destruktív elemet ki kell küszöbölni, de viszont arra is vigyázni kell, hogy a közigazgatás zavartalan menete ne szenvedjen, nagy figyelemmel kell ezt a kérdést elintézni, nem felületesen, hanem vizs- gálgatva a szívnek minden redőzetét. Sipőcz Jenőt alig öthónapos kormány- biztosi működése után szeptember 1-én a törvényhatósági. bizottság polgármesterré választotta. Az első polgármesterválasztásnál 227 szavazatot adtak le, Sipőcz Jenő mellett 170-et, ellene 57-ct. \A székfoglaló beszéd nem volt könnyelmű az ígéretekben, hiszen elég gondja volt a polgármesternek ebben a nehéz helyzetben. Amit ígért, nem volt több, csak a főváros súlyos, megzavart háztartásának rend behozatala. Miután kifejezést adott a tisztviselői kar iránt érzett tiszteletének és szereteté- nek, kifejtette, hogy a destrukció szellemének távoltartására minden eszközt felhasznál, meri „a. destrukció szemben fogja, találni magát a keresztény nemzeti eszme lángpállósú angyalával.“ A polgármesterválasztáson az uralomra jutott. Wolff-párt Body Tivadart. a nagyér demű polgármestert kibuktatta, és kibukott Déri. Ferenc alpolgármester is. Alpolgármesterek leitek F o l k u s h, á z y Lajos, R én y i Dezső és Búzát.h János. A tanácsnokok közül a keresztény párt Sztankovics Szilárdét, Marker Aladárt. Kemény Gézát és V i t a. Emilt ejtette el. Helyettük új tanácsno kok lettek: S árit h a Dénes, Szaszovszky József, Vájná Ede, L ob ma y er Jenő, Till Antal, P urébl Győző főjegyzők és Zilahi Kiss Jenő tanácsjegyző. iA korszak, amely ezután következett, túlságosan viharos volt. Gyűlölködés és botrányok egymást követték, a liberális pártokat a bizottságokból kirekesztették, aminek az lett a. következménye, hogy ezek lemondtak a mandátumukról. Sipőcz Jenő polgármester az első órától kezdve érezte, hogy egész Budapest polgármesterének kell lennie, a föltornyosult ellenforradalmi erőkkel azonban egyelőre nem tudott megbirkózni. Kiegyenlítő szerepe csak később tudott érvényesülni, egyelőre tehát a politikai béke megvalósítása nélkül törekedett a főváros ügyeinek rendbehozatalára. Beruházásokra,, nagyszabású akciókra nem volt pénz. Mégis érdeme a polgármesternek a villamos- vasutak megváltása és a külföldi kölcsönök rendezése. Szociális célokra azonban akkor is áldozott a polgármester. Habár erőszakosan, de ezekben a. nehéz időkben 1.8 milliós fölösleggel rendelkező' költségvetést állított össze. A közkonyhák már működnek, összesen 114 és egyelőre 64.200 gyermeknek adnak ebédet. A' munkanélkilüség nagy. Építkezésre azonban nincs pénz, tatarozással, emeletráépítéssel adok kenyeret, amennyit lehet. 1920-ban csak félmillió korona jut erre a célra, ez az összeg azonban a köveikező hat év alatt tízmillióig emelkedik. Egyébként ebben az évben szüntették meg a. gáz- és elektromos adót és kezdték meg a köztisztasá gi beruh ázásokat, autókra szerelt locsolókat, hótalicskákat vásárolnak és modernizálják a szeméttelepet. Az étkeztetési akció azután a következő évben (1921) kiterjed már a felnőttekre is. Ötven konyha hatszázezer adag ételt ad a felnőtteknek, míg a gyermekeknek kétmillió háromszázezer adag jut. Ebben az évben indul meg (szeptember 24) az autóbusz-forgalom, tizenhat régi típusú — valljuk be rozoga — kocsival, amelyeket Bécsben mustráltak ki. Legfontosabb teljesítményei azonban a fővárosnak ebben az évben egészségügyi téren történtek. Létrehozták a Községi Gyógyszerüzemet és megvetették az iskolaorvosi intézmény alapjait, amely intézmény az egész világon egyedülálló. Az amerikai vöröskereszt ajándékából hat, iskolaépületben szereltek föl A Fővárosi Hírlap harca a dunai központért Bárczy főpolgármester, Bódy polgármester, kitör a forradalom Akomiinután a magyar sajtóban elsőnek a Fővárosi Hírlap jelent meg Ellenforradalmi viharok, Sipőcz Jenő polgár- mester
