Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Negyedszázad Budapest életéből a Fővárosi Hírlap huszonöt esztendejének tükrében 2. évfolyam. 1912 szeptember 25-én jelent meg a Fővárosi Hírlap első száma és így 1937 szeptemlber 25-én töltötte ble termékeny kritikai, hírszolgálati és gondolattermelő munkájának huszonötödik esztendejét. Ahogy visszanézünk erre a negyedszázadra kérkedés nélkül a tények legegyszerűbb megállapodásaként mondhatjuk el, hogy Budapest utolsó negyed századának történetét nem lehet elválasztani a Fővárosi Hírlap huszonöt esztendős tevékenységétől. Budapest székesfőváros utolsó negyed százada és a Fővárosi Hírlap huszonöt esztendős munkássága tökéletesen egymásba fonódik, aminek nem akarjuk és nem tudjuk egyéb okát adni, csak azt, hogy becsületes krónikásai voltunk az eseményeknek és jóindulatú, objektív bírálói a főváros tevékenységének. A politikai változások egész sorát éltük át ez alatt a huszonöt esztendő alatt és a Fővárosi Hírlap ma a jól végzett munka öntudatával állapíthatja meg, hogy a forradalmi alakulások kivételével, becsülettel támogatta mindazokat a kormányokat, amelyek az ország nyugalmát, tekintélyét szolgálták, konszolidációra törekedtek, az ország munkás népét meg akarták és meg tudták segíteni. És örömmel emlékezünk meg arról is, hogy a huszonöt esztendő alatt Budapest székesfőváros gyeplője csak pár évvel ezelőtt került a negyedik kézbe, csak négy polgármester állt az ügyek élén. Ott álltunk Báirczy István nagy korszaka mellett és még ennek a rendkívüli embernek is kritikus szemmel néztük a tevékenységét, de a legnagyobb elismeréssel hajtjuk meg a zászlót előtte ma, amikor az ő alkotótevékenysége már történelmi szerep Budapest históriájában. _ Megünnepelte még tízéves polgármesteri jubileumát is, amikc r azután a főpolgármesteri székbe került, hogy mint igazságügyminiszter érjen el közéleti pályája csúcspontjára. Bódy Tivadar szerencsétlen időben, viharjárások közben ült rövid ideig a polgármesteri székben, hogy azután Sipőcz Jenő szolgálja történelmi időkben a főváros érdekeit. Az a csodálatos jóságú, nagy- műveltségű, a főváros érdekeit mindenekfölött szívén viselő kiváló férfiú, mint egy párt polgármestere kezdte meg nagy munkáját, hogy végül Budapest egész polgárságának páratlanul népszerű polgármestere legyen. Ma Szendy Károly ül a polgármesteri székben és a Fővárosi Hírlap szeretettel támogatja nemes törekvéseit. amelyek csak sikereket hozhatnak neki és csak újabb hatalmas lendületet adhatnak Budapest székesfőváros fejlődésének. A főpolgármesteri székből, amikor a Fővárosi Hírlap megindult, már eltávozott Fülepp Kálmán, de helyét csak később foglalta el Heltai Ferenc, aki félév múlva meghalt. Utóda Bárczy István lett, akit a forradalom kitörése vetett ki a főpolgármesteri székből. Budapest hatodik főpolgármestere Ripka Ferenc volt. aki csodálatos tehetséggel szervezte meg a fővárosi egységes pártot. Gömbös Gyula kormányra jutásakor távozott állásiálból és Huszár Aladárnak adta át helyét. Amikor a szanálás gondolata fölmerült. Borvendég Ferenc lett a főpolgármester, aki azonban sok Budapest, 1912. szeptember 25 t. szánt. BiimiimiimiiimiiamaiiiaiiiPmaiiiaiiiaiiaaitioiiiaitiamamausaiiiaHiBiiiaiiiaiuatiiaiiiBiiiaiiieiiiaiiic ELŐFIZETÉSI JtRMK : JSflrésm évr*e ...mmm.m.m 16 K Fél évre ..................... S K Eg yes számot* kaphatót* a ktaáóktvatatban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő: Dacsó Emit. Társszerk.: ár. Szilágyi HugA Meg/elenlh mináen szer- áán, esetleg heten hint többször is. Szerkesztőség és kiaáóhlvatal: VI., Kis János-xitca 4. szám. NAGYBÜDAPEST szegény pici féreg, amely azért nem tud megnőni, mert csenevész légzőszervein keresztül városházi levegőt szív magába. Egészer. .bizonyos ugyanis, hogy a levegőben van a legfőbb hiba- A levegő okozza és nem valami más, hogy a városházából a köztudatba vezető úton egészen különös eltorzuláson mennek keresztül a legegyszerűbb és legártatlanabb fogalmak. Autonómia alatt azt értik az emberek, hogy az államhatalom ellenőrző munkája néha kellemetlen fehet, tehát fölösleges. A beruházási Programm nevének hallatára ijedten kap a Pé&í polgár a ruhájához, mert leruhúzásra gondol. Felülről azt mondják: jön a szociálpolitika. alulról mélabúsan konstatálják: FULLÁNKOK. Struccot és' rókát fog tenyészteni az állatkertben a nemes főváros tanácsa. A struccról és a rókáról eszünkbe jut Aesopusnak egyik legszebb állatmeséje. Róka komát az állatok királya kinevezte miniszterelnöknek. Akkoriban álszociálizmus lógott a levegőben és a komának erősen szüksége voltarra, hogy szociális látszattal csalja az állatvilágot. Az ország beteg szívének a közelében kikereste a legalkalmatlanabb telket, homok-, piszok- és sártengerbe fojtotta a méregdrága téglát, azután elnevezte az egészet rókatelepnek és kötéllel íogdosta az állagokat a telep benépesítésére. Az utolsó tégla fején találta és csöndesen kiszenvedett. Az utóda papírt és ceruzát fogott a kezébe és kiszámította, hogy a róka-telep fenntartása milliókba kerül évente. Gondolt egy nagyot és A Fővárosi Hírlap első számának facsimiléje súlyos szenvedés után, mint főpolgármester távozott az élők sox’ából. Öt a főpolgármesteri székben Sipőcz Jenő követte, aki csodálatos tapintatával minden éket. minden gyűrődést elsimított és minden ellentétet kiegyenlített. Őt is a halál szólította el munkájától. Utóda Karafiáth Jenő titkos tanácsos lett. Kevés olyan főpolgármestere volt Budapestnek, mint ő, aki szinte példátlanul hírja kormánya bizalmát és így minden valószínűség szerint tökéletes mértékben tudja majd valóra váltani azokat a jószándékait, amelyekkel Budapest székesfőváros irányában viseltetik. Polgármestex*ek és főpolgármesterek, de kormányok változása között vitt- az útja huszonöt esztendőn át a Fővárosi Hírlap-nak, amelynek, úgy érezzük, ma negyedszázad távlatából is: éppen 1912-ben kellett megszületnie. Vájjon miért1? Mert akkor érkezett el a fővárosi politika, ennek a nagy világvárosnak, ennek a nagyszerű kommunitásnak élete, ahhoz a forduló ponthoz, ahol polgársága érdeklődését fel kellett hívni arx-a a nagy jövőre, amely Budapest előtt áll és nevelni kellett arra, hogy a nagy jövőnek valameny- nyien harcos katonái legyenek. Ez volt az a fordulópont, ahol Budapest élete leszakadt az országos politika köldökéről. Maga, Bárczy István, Budapest akkori nagy polgármestere mondotta első bemutatkozó beszédében: -A törvényhatóság képviselete a. politikai pártoktól függetlenül egymással küzdő városi pártprogramok alapján fog kialakulni. egységes, tudatos városi politikát fog eredményezni.“ Ennek a gondolatnak jegyében született meg a Fővárosi Hírlap. Megérkeztük, tudtuk, hogy ezt a polgárságot öntudatra kell ébres/<- teni, ezzel a polgársággal meg kell éreztetni, hogy önálló életet kell élnie, hogy a maga autonóm iájának biztos fedezékéiben, kemény katonája, éber őrzője legyen a magyar alkotmánynak. Életre kényszerítette a Fővárosi Hírlap-ot Budapest szeretete és az a gondolat, hogy a pol- gárságixak, amelynek bajaival, goxxdjaival, városi érdekeivel akkoriban alig'-alig fog lalkozott a xxapi sajtó, legyexx védelmezője, legyen szószólója, legyen hírmondója és legyen ta- ixácsadója Fegyvereink tiszták és lova- giasak voltak, mex*ta becsületes hírszolgáltatáson kívül csak az igazságban és felelősségérzetben fogant kritikát gyakoroltuk. Hű tolmácsolói voltunk, vagyunk és maradunk Budapest székesfőváros eseményeinek és ezen a réven, azt hisszük, sikerült Budapest népének érdeklődését fölkelteni a város ügyei iránt. Hiszeix Budapest polgársága tulaj dóriképpen ezekről a hasábokról ismerte meg először a kommunitás életét, mérhetetlen, gigászi adminisztrációját, innen érezte meg a főváros vezetőségének gondjait, innen eszmélt rá a hatalmas vagyonra, amellyel jól és becsületesen kell sáfárkodni. Mi neveltük ezt a közönséget arra. hogy tudomást vegyen g maga kincseiről és tanulja meg, hogy becsületes kezekben van mindaz, amit erkölcsi, szellemi és anyagi tőkéjével összegyűjtöttEnixek a huszonöt esztendőnek, — amióta a Fővárosi Hírlap misszióját végzi, — történelméről beszélünk az itt következőkben és érezzük, hogy tanulságokban gazdag lesz nem az, amit mi írtunk, hanem az, ami ez alatt a negyed század alatt történt. A FŐVÁROS PÉNZÜGYI POLITIKÁJA. 1. Beszéljünk hát egyszer arról, ami nincs. Van a fővárosnak szociális politikája, van iskolapolitikája, van telekpolitkája, van beruházási programmja, és van kerületi kiikkpoli- tikája- De kommunális pénzügyi politika eleddig nem volt és most Budapest renais sance-korában sincsen. Előre megfontolt, a pénzügyi hatásokat mérlegelő, rendszeres és öntudatos pénzügyi gazdálkodás a városházán ismeretlen. Soha nem feszélyezik a főváros árait a pénzügyi tekintetek. Csakis a pénzügyi politika e hiánya mellett alakulhatott ki nálunk az a fogalom, melyet „fővárosi A Bárczyrezsim sikereinek csúcspontján A boldog- béke utolsó éveiben vagyunk. Az egész országban, de talán leginkább Budapesten nyugalmi állapot, békesség és jólét, amelyek mind olyan tartósaknak látszanak, mintha a közeljövőből nem villanna már föl az elkövetkezendő borzalmak sötét fénye. A súlyos belpolitikai harcok, amelyek __Bárczy István polgármesterségé t megelőzően a budapesti városháza falait is megreszketíették, már szinte feledésbe merültek és a városokat az országos politikából főként az adóreformok érdeklik. De jólét és nyugalom van mindenütt, Bárczy már hat éve építi a mag-yar
