Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-22 / 51-52. szám

Negyedszázad Budapest életéből a Fővárosi Hírlap huszonöt esztendejének tükrében 2. évfolyam. 1912 szeptember 25-én jelent meg a Fővárosi Hírlap első száma és így 1937 szeptemlber 25-én töltötte ble termékeny kritikai, hírszolgálati és gondolattermelő munkájának huszonötödik esztendejét. Ahogy visszanézünk erre a negyed­századra kérkedés nélkül a tények legegysze­rűbb megállapodásaként mondhatjuk el, hogy Budapest utolsó negyed századának történetét nem lehet elválasztani a Fővárosi Hírlap huszonöt esztendős te­vékenységétől. Buda­pest székesfőváros utolsó negyed száza­da és a Fővárosi Hír­lap huszonöt eszten­dős munkássága töké­letesen egymásba fo­nódik, aminek nem akarjuk és nem tud­juk egyéb okát adni, csak azt, hogy becsü­letes krónikásai vol­tunk az események­nek és jóindulatú, ob­jektív bírálói a fő­város tevékenységé­nek. A politikai vál­tozások egész sorát éltük át ez alatt a hu­szonöt esztendő alatt és a Fővárosi Hírlap ma a jól végzett munka öntudatával ál­lapíthatja meg, hogy a forradalmi alakulá­sok kivételével, be­csülettel támogatta mindazokat a kormá­nyokat, amelyek az ország nyugalmát, te­kintélyét szolgálták, konszolidációra töre­kedtek, az ország munkás népét meg akarták és meg tud­ták segíteni. És örömmel emlé­kezünk meg arról is, hogy a huszonöt esz­tendő alatt Budapest székesfőváros gyep­lője csak pár évvel ezelőtt került a ne­gyedik kézbe, csak négy polgármester állt az ügyek élén. Ott álltunk Báirczy István nagy korszaka mellett és még ennek a rend­kívüli embernek is kritikus szemmel néz­tük a tevékenységét, de a legnagyobb elisme­réssel hajtjuk meg a zászlót előtte ma, amikor az ő alkotótevékenysége már történelmi szerep Budapest históriájában. _ Megünnepelte még tízéves polgármesteri jubileumát is, amikc r azután a főpolgármesteri székbe került, hogy mint igazságügyminiszter érjen el közéleti pályája csúcspontjára. Bódy Tivadar szeren­csétlen időben, viharjárások közben ült rövid ideig a polgármesteri székben, hogy azután Sipőcz Jenő szolgálja történelmi időkben a fő­város érdekeit. Az a csodálatos jóságú, nagy- műveltségű, a főváros érdekeit mindenekfölött szívén viselő kiváló férfiú, mint egy párt pol­gármestere kezdte meg nagy munkáját, hogy végül Budapest egész polgárságának páratla­nul népszerű polgármestere legyen. Ma Szendy Károly ül a polgármesteri székben és a Fővá­rosi Hírlap szeretettel támogatja nemes törek­véseit. amelyek csak sikereket hozhatnak neki és csak újabb hatalmas lendületet adhatnak Budapest székesfőváros fejlődésének. A főpolgármesteri székből, amikor a Fővá­rosi Hírlap megindult, már eltávozott Fülepp Kálmán, de helyét csak később foglalta el Heltai Ferenc, aki félév múlva meghalt. Utóda Bárczy István lett, akit a forradalom kitö­rése vetett ki a főpolgármesteri székből. Buda­pest hatodik főpolgármestere Ripka Ferenc volt. aki csodálatos tehetséggel szervezte meg a fővárosi egységes pártot. Gömbös Gyula kormányra jutásakor távozott állásiálból és Huszár Aladárnak adta át helyét. Amikor a szanálás gondolata fölmerült. Borvendég Fe­renc lett a főpolgármester, aki azonban sok Budapest, 1912. szeptember 25 t. szánt. BiimiimiimiiimiiamaiiiaiiiPmaiiiaiiiaiiaaitioiiiaitiamamausaiiiaHiBiiiaiiiaiuatiiaiiiBiiiaiiieiiiaiiic ELŐFIZETÉSI JtRMK : JSflrésm évr*e ...mmm.m.m 16 K Fél évre ..................... S K Eg yes számot* kapha­tót* a ktaáóktvatatban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős szerkesztő: Dacsó Emit. Társszerk.: ár. Szilágyi HugA Meg/elenlh mináen szer- áán, esetleg heten hint többször is. Szerkesztő­ség és kiaáóhlvatal: VI., Kis János-xitca 4. szám. NAGYBÜDAPEST szegény pici féreg, amely azért nem tud megnőni, mert csenevész légzőszervein ke­resztül városházi levegőt szív magába. Egészer. .bizonyos ugyanis, hogy a leve­gőben van a legfőbb hiba- A levegő okozza és nem valami más, hogy a városházá­ból a köztudatba vezető úton egészen külö­nös eltorzuláson mennek keresztül a legegy­szerűbb és legártatlanabb fogalmak. Autonó­mia alatt azt értik az emberek, hogy az ál­lamhatalom ellenőrző munkája néha kelle­metlen fehet, tehát fölösleges. A beruházási Programm nevének hallatára ijedten kap a Pé&í polgár a ruhájához, mert leruhúzásra gondol. Felülről azt mondják: jön a szociál­politika. alulról mélabúsan konstatálják: FULLÁNKOK. Struccot és' rókát fog tenyészteni az állatkertben a nemes főváros tanácsa. A struccról és a ró­káról eszünkbe jut Aesopusnak egyik leg­szebb állatmeséje. Róka komát az állatok királya kinevezte miniszterelnöknek. Akko­riban álszociálizmus lógott a levegőben és a komának erősen szüksége voltarra, hogy szociális látszattal csalja az állatvilágot. Az ország beteg szívének a közelében kikeres­te a legalkalmatlanabb telket, homok-, pi­szok- és sártengerbe fojtotta a méregdrága téglát, azután elnevezte az egészet róka­telepnek és kötéllel íogdosta az állagokat a telep benépesítésére. Az utolsó tégla fején találta és csöndesen kiszenvedett. Az utóda papírt és ceruzát fogott a kezébe és kiszá­mította, hogy a róka-telep fenntartása mil­liókba kerül évente. Gondolt egy nagyot és A Fővárosi Hírlap első számának facsimiléje súlyos szenvedés után, mint főpolgármester távozott az élők sox’ából. Öt a főpolgármesteri székben Sipőcz Jenő követte, aki csodálatos tapintatával minden éket. minden gyűrődést elsimított és minden ellentétet kiegyenlített. Őt is a halál szólította el munkájától. Utóda Karafiáth Jenő titkos tanácsos lett. Kevés olyan főpolgármestere volt Budapestnek, mint ő, aki szinte példátlanul hírja kormánya bi­zalmát és így minden valószínűség szerint tökéletes mértékben tudja majd valóra váltani azokat a jószándékait, amelyekkel Budapest székesfőváros irányában viseltetik. Polgármestex*ek és főpolgármesterek, de kormányok változása között vitt- az útja hu­szonöt esztendőn át a Fővárosi Hírlap-nak, amelynek, úgy érezzük, ma negyedszázad táv­latából is: éppen 1912-ben kellett megszületnie. Vájjon miért1? Mert akkor érkezett el a fővá­rosi politika, ennek a nagy világvárosnak, ennek a nagyszerű kommunitásnak élete, ahhoz a forduló ponthoz, ahol polgársága ér­deklődését fel kellett hívni arx-a a nagy jö­vőre, amely Budapest előtt áll és nevelni kellett arra, hogy a nagy jövőnek valameny- nyien harcos katonái legyenek. Ez volt az a fordulópont, ahol Budapest élete leszakadt az országos politika köldökéről. Maga, Bárczy István, Budapest akkori nagy polgármestere mondotta első bemutatkozó be­szédében: -A törvényhatóság képviselete a. politikai pártoktól függetlenül egymással küzdő városi pártprogramok alapján fog ki­alakulni. egységes, tudatos városi politikát fog eredményezni.“ Ennek a gondolatnak jegyében született meg a Fővárosi Hírlap. Megérkeztük, tudtuk, hogy ezt a polgárságot öntudatra kell ébres/<- teni, ezzel a polgársággal meg kell éreztetni, hogy önálló életet kell élnie, hogy a maga auto­nóm iájának biztos fedezékéiben, kemény kato­nája, éber őrzője le­gyen a magyar al­kotmánynak. Életre kényszerítette a Fővá­rosi Hírlap-ot Buda­pest szeretete és az a gondolat, hogy a pol- gárságixak, amelynek bajaival, goxxdjaival, városi érdekeivel ak­koriban alig'-alig fog lalkozott a xxapi saj­tó, legyexx védelme­zője, legyen szószó­lója, legyen hírmon­dója és legyen ta- ixácsadója Fegyve­reink tiszták és lova- giasak voltak, mex*ta becsületes hírszolgál­tatáson kívül csak az igazságban és felelős­ségérzetben fogant kritikát gyakoroltuk. Hű tolmácsolói vol­tunk, vagyunk és ma­radunk Budapest szé­kesfőváros eseményei­nek és ezen a réven, azt hisszük, sikerült Budapest népének ér­deklődését fölkelteni a város ügyei iránt. Hiszeix Budapest pol­gársága tulaj dórikép­pen ezekről a hasá­bokról ismerte meg először a kommunitás életét, mérhetetlen, gi­gászi adminisztráció­ját, innen érezte meg a főváros vezetőségé­nek gondjait, innen eszmélt rá a hatalmas vagyonra, amellyel jól és becsületesen kell sáfárkodni. Mi neveltük ezt a közönséget arra. hogy tudomást vegyen g maga kincsei­ről és tanulja meg, hogy becsületes kezekben van mindaz, amit erkölcsi, szellemi és anyagi tőkéjével összegyűjtött­Enixek a huszonöt esztendőnek, — amióta a Fővárosi Hírlap misszióját végzi, — törté­nelméről beszélünk az itt következőkben és érezzük, hogy tanulságokban gazdag lesz nem az, amit mi írtunk, hanem az, ami ez alatt a negyed század alatt történt. A FŐVÁROS PÉNZÜGYI POLITIKÁJA. 1. Beszéljünk hát egyszer arról, ami nincs. Van a fővárosnak szociális politikája, van is­kolapolitikája, van telekpolitkája, van beru­házási programmja, és van kerületi kiikkpoli- tikája- De kommunális pénzügyi politika el­eddig nem volt és most Budapest renais sance-korában sincsen. Előre megfontolt, a pénzügyi hatásokat mérlegelő, rendszeres és öntudatos pénzügyi gazdálkodás a városhá­zán ismeretlen. Soha nem feszélyezik a fővá­ros árait a pénzügyi tekintetek. Csakis a pénzügyi politika e hiánya mellett alakulha­tott ki nálunk az a fogalom, melyet „fővárosi A Bárczy­rezsim sikereinek csúcspontján A boldog- béke utolsó évei­ben vagyunk. Az egész ország­ban, de talán leginkább Buda­pesten nyugalmi állapot, bé­kesség és jólét, amelyek mind olyan tartósaknak látszanak, mintha a közeljövőből nem villanna már föl az elkövetke­zendő borzalmak sötét fénye. A súlyos belpolitikai harcok, amelyek __Bárczy István polgármestersé­gé t megelőzően a budapesti városháza falait is megreszketíették, már szinte feledésbe merültek és a városokat az országos politikából főként az adó­reformok érdeklik. De jólét és nyugalom van min­denütt, Bárczy már hat éve építi a mag-yar

Next

/
Thumbnails
Contents