Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-22 / 51-52. szám

8 99 Budapest, 1937 december 22. Dada hatalmas fejlddft útján irta Terbócz Imre országgyűlési Képviselő, törvényhatósági hízottsági tag A Fővárosi Hírlap 25 éves jubileumán érdemes egy kicsit elgondolkozni. Ennek a 25 évnek második felére esik Buda imponáló fejlődésének korszaka. Ne értsenek félre. Nem akarom Budát elválasztani Pesttől, hanem éppen ellenkezőleg, hiszen Budapest, mind­nyájunk szeretett fővárosának igazi kialaku­lását szolgálja Buda gyönyörű lendülete. Mi sokat fáradozunk Buda fejlesztésén és szépí­tésén, de ezzel nem szorítjuk háttérbe Pestet. A két városrész, hogy Óbudáról ne is beszél­jünk, egy város és ha ennek a városnak bár­melyik része nekilendül, annak mindnyájan őszintén örülhetünk. Nem akarjuk a hidakat lerombolni, sőt újabb kapcsokkal kötjük össze a Dunn két partját. Éppen ebben a vonatkozásban a leg­nagyobb fontosságúnak tartom a Horthy Miklós-híd megépítését. Ne mondja azt senki, hogy Budán pusztaságnak szalad ez a gyö­nyörű művészi alkotás. Ami még nincs, azt az idő nagyon hamar elvégzi. A Lágymányos új fejlődési korszak előtt áll. Észre sem fog­juk venni, máris új városrész formálódik ki a szemünk előtt. De nem állunk meg az alkotás terén. A város ellentétes szélén megépül az Óbuda— Hungária-körúti új híd. 1938-ban okvetlenül hozzálátunk az új hídépítéshez. Ahogy a Lágymányoson házsorok fognak kibújni a földből, éppen olyan gyorsasággal születik újjá Óbuda. Az új városrészek nem önmagukban fej­lődnek, hanem az új hidak révén Pest és Buda lüktető élete összeforr. Budapest közle­kedésének főütőerei a Körutak. Úgy Budán, mint Pesten végigszaladnak a városon. A Boráros-téren eddig megtorpant a közlekedés. Zsákutcába satnyult a világváros egyik leg­hatalmasabb útja. Most tovább megy a hídon át és zavartalan vérkeringés létesül a két vá­rosrész között. És ha már a hidaknál tartunk, boldog örömmel vesszük tudomásul, hogy a Margit- híd kiszélesítése befejeződött. Ez igazán nagy technikai teljesítmény, ezenfelül azonban szol­gálja azt a nagy célt is, hogy Budapest min­den részének egybe kell fonódnia. De ne csak ezekről a feltűnő alkotásokról beszéljünk. Buda jelentősége erősen megnőtt, amióta komolyan vesszük a fürdőváros jel­szót. A multbaü ez., valóban csak jelszó volt, Kameráiig rendszer Sokkal nagyobb a jelentősége annak a kér­désnek, hogy a főváros a maga számadásait a kamerális rendszer vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti, mint ahogy a felüle­tes szemlélet mellett ez első pillanatra látszik. A két rendszer közötti különbség jelentő­sége különösen a zárószámadásokban nyilatko­zik meg. A kamerális rendszer szerint készült zárószámadás a kiadásokat és a bevételeket állítja egymással szembe és tekintet nélkül arra, hogy a teljesített kiadásokért szerzett-e a közület valamely vagyontárgyat, az ered­ményt kizárólag az összbevétele. összegnek és az összkiadási összegnek egymáshoz való vi­szonya alapján állapítja meg. A pénzügyi egyensúly, a deficit vagy szuffioit tehát kizá­rólag attól függ, hogy a bevételek egyenlőek voltak-o a kiadásokkal, a kiadások voltak-e nagyobbak, mint a bevételek, vagy pedig a be­vételek voltak nagyobbak, mint a kiadások. Ezzel szemben a kettős könyvviteli rend­szer szerint készült zárószámadás (mérleg) az eredményt nem mutatja ilyen tisztán, mert __PORCELLAN ÜVEG DÍSZMŰÁRU ___ HA AS és CZÍZEK kft. Budapest, VI. Vilmos császár-út 23. Gyárak: SCHLAGGEN WALD és CHODAU TELEFON: 111—851. •<—® most azonban élő valósággá vált. Ennek a gondolatnak kimunkálása nagyon sokat je­lent. A tabáni park ma már Budapest büszke­sége. A régi Rudas-fürdő ma már újjászüle­tett. Az új tabáni szálló tervpályázatát kiír­ták. A Tabán teljes kibontakozásának érdeké­ben az útban álló háztömbök és házak hama­rosan leomlanak. Nemsoikára olyan városkép tárul elénk, amilyenre minden világváros polgára büszke lehet. A Gellért-fürdő szállója most lett igazán gyógyszálló. A gyógyeszkö- zöket modernizáltuk és megadtuk a lehetősé­get a modem gyógyászat minden eszközének igénybevételére. De ezzel még nem zárni a fejlődés. Az előttünk lévő legnagyobb probléma nemcsak a sportváros és a vásárváros megvalósítása, hanem az új budai központi pályaudvar léte­sítése. Készen van a balatoni és az óbudai ki­vezető út A budai autobuszgarázs megvaló­sítása küszöbön van. A két új elöljáróság- felépítéséről sem feledkeztünk meg. Újabb tűzoltólaktanyákat építünk. Több új iskola megvalósítása ^ régi óhajnak tesz eleget. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium Budapest egyik legmodernebb és legszebb iskolaépülete. Óbudán az Árpád-gimnázium megépítése is nagyjelentőségű esemény. Fejlesztjük a Szent János-kórházat újabb pavillonokkal és a disz- panzer-hálózatot kiterjesztjük. A Kamara­erdőben a szeretetház új pavillont kapott. Számos új út részben már elkészült, részben most van építés alatt. A kilátó út Budapest egyik neveztessége lesz. Nemcsak a ^ jövőbe nézünk, hanem ápoljuk a tradíciókat is. Óbuda és Tabán történelmi emlékeit hozzá­férhetővé tesszük a közönség számára. A városrendezési tervek már teljesen el­készültek. Óbuda, a Víziváros, a Vár egymás­után jutnak új városképhez! A fejlődés lehe­tőségének minden útja nyitva áll. A Fővárosi Hírlap 25 esztendős munkás­ságának jelentős részét foglalja le Buda fej­lődéséért való komoly küzdelem. Boldogan és büszkén tekinthet vissza az elmúlt eszten­dőkre. Minden jó ügyet támogató hasábjairól is kiolvashatjuk, hogy ez a város nemcsak akar, hanem tud is ^ előrehaladni. Az ideális nagy célok elérése érdek éhen nem hiába fog össze minden komoly tényező. Buda fejlődése egész Budapest nagy büszkesége! figyelembe kell venni a kettős könyvviteli rendszernél azt is, hogy a kiadásokért, illető­leg azok egy részéért milyen vagyontárgyakat szerzett a főváros és a kettős könyvvitelben akkor is nyereséggel záruló mérleget fog pro­dukálni a közületi zárószámadás, ha a kiadá­sok nagyobbak voltak, mint a bevételek, de a kiadások egy részéért értékálló vagyontárgyat szerzett a főváros. Az adózó szempontjából azonban csupán másodlagos jelentőségű az a kérdés, hogy a főváros a kiadásokért mennyi értékálló vagyontárgyat szerez, ha ezeket a kiadásokat azok a bevételek fedezik, amelye­ket az adózótól az adóteher növelésével szerez meg a közület. Nem is szólva arról, hogy a vagyontárgy értékelése becslést föltételez,^ ami a normális forgalom tárgyát nem képező va gyontárgyaknál alig keresztülvihető feladat. Zavarja tehát a kettős könyvviteli rendszer a közületi zárszámadás tisztánlátását, mert meg­nehezíti annak a megítélését, hogy szükség van-e^ az adóteher növelésére vagy ennek el­kerülése végett a kiadások csökkentésére, eset­leg megengedhető-e az adóteher csökkentése. Egyébként az egész világon, úgyszólván kivétel nélkül, a közületi háztartások a kame­rális rendszer szerint vezetik a maguk szám­adásait és minden kísérlet a kettős könyvvitel bevezetésére csődöt mondott. A kamerális rend­szer melllett ellenőrizhető legjobban a közület pénzügyi gesztiója. De a kamerális rendszer mellett is a zárószámadásban a közület va­gyona és adóssági terhe külön ki van mutatva, anélkül azonban, hogy ez befolyással lenne a költségvetésszerű pénzkezelés eredményére. Pénzügyi program A pénzügyi tudomány egyik sokat vitatott problémája, hogy a költségvetést milyen idő­szakra kell a közületnek elkészítenie. Elméle­tileg célszerűbbnek latszik a több évre szóló költségvetési előirányzat, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági ciklusok nem kezdőd­nek és nem zárulnak a naptári évvel, hanem rendszerint több évre terjed az a folyamat, amelyben a gazdasági okok keletkeznek és hatóerejük az eredményekben jelentkeznek. A gyakorlat azonban azt mutatta és azt mutatja, hogy még az egy éves költségvetési előirány­zat sem képes szambavenni mindazokat a gaz­dasági változásokat, amelyek az év folyamán következnek be. Ezért majdnem mindenütt egy éves költségvetéssel dolgoznak a köziile- tek, mégis azzal a kiigazítással, hogy az egy éves költségvetés mellett több éves pénzügyi programot állítanak fel, ami eg-yrészt figye­lemmel van a nagyobb gazdasági összefüg­gésekre, másrészt megkönnyíti a következő év költségvetési előirányzatának az összeállí­tását és céltudatosabbá teszi mindazokat a pénzügyi műveleteket, amelyek minden közü- letre nélkülözhetetlenek. Gondoljunk például a hitelműveletekre, a hosszabb visszafizetésre felvett kölcsönökre, amelyeknek több éves pénzügyi program nélkül való felvétele és felhasználása nélkülözi a céltudatos pénzügyi politikát. A különböző városfejlesztési, beruházási, kulturális, közegészségügyi és szociális pro­gramoknak egybefoglalása és azoknak pénz­ügyi realizálása képezik azt a több éves pénz­ügyi programot, amelynek hiánya lehetet­lenné teszi, hogy a főváros vezetősége és tör­vényhatósága a főváros feladatait a maguk összefüggésében és a lehetség’es legkisebb ál­dozatokkal tervszerűen oldják meg. Több éves pénzügyi program nélkül kitü­nően megoldhatók az egyes feladatok, de nem oldhatók meg jól és helyesen az összes fela­datok, amelyek a fővárost terhelik. Üzemi nyereségek Nemcsak nálunk, de úgyszólván minden fővárosban az adózás mellett az üzemek gaz­dasági tevékenységéből származó nyereseg, ha­szon, vagy a nálunk szokásos kifejezéssel^ élve, „üzemi feleslegek“ képezik a közületi háztar­tás bevételeit. Sokszor halljuk azt a kifogast, hogy az üzemek által nyújtott gazdasági szol­gáltatások ellenértékében, díjában rejtett fo­gyasztási adó foglaltatik. Ezzel szemben azon­ban nálunk a valóság az, hogy ezeknek a gaz­dasági szolgáltatásoknak a díjában, vagy árá­ban nem foglaltatik több adóteher, mint azok­nak a kereskedelmi cikkeknek az árában, ame­lyek nálunk az általános forgalom tárgyát képezik. Az üzemi szolgáltatások ára Budapes­ten olcsóbb, mint az ország bármely más váro­sában és arányban áll más főváros hasonló szolgáltatásainak árával. Fejtegetéseimben csak az ú. n. nagyüze­meinkre (villany, glá>z, víz) vagyok figyelem^ mel. Ezek a nagyüzemek a maguk bevételi feleslegét beszolgáltatván a főváros háztartá­sába, arra is szolgálnak, hogy a főváros lakos­sága részére az így beszolgáltatott összegek­kel, — amelyek a főváros háztartásában jelen­tékenyek, — csökkentsék az adóterhet. Miután pedig az üzemek üzleti feleslege nem rejtett fogyasztási adóból, hanem a kapi­talista társadalomban indokolt vállalkozol nyereségből származik, az üzemi feleslegéknek a községi háztartáshoz való beszolgáltatását helyesnek kell elfogadnunk. Gondolatok a főváros pénzügyei körül Brta DEMÉNYI ALADÁR tír. törvényhatósági bizottsági tag Krayer „SABIN“ hídf esték kel festették az utóbbi években a hidak nagy részét.

Next

/
Thumbnails
Contents