Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-08 / 49-50. szám
Valuíáris bonyodalmak az Elektromos Művek adminisztrációjának gépesítése körül Az Elektromos Müvek, mint a Fővárosi Hírlap megírta, minden vonalon megindult racionalizálás ! keretében be akarja vezetni adminisztrációjába a gépesítést. Ebből a célból több nagy budapesti intézmény példája után indulva, elhatározta a Hollerith-féle lyukkártya rendszerű gép beszerzését. Az amerikai vállalat, amely ezeket a g-épeket gyártja, a megindult tárgyalások során csupán bérleti ajánlatot tett, mert a gépet eladni nem hajlandó. Még a nyár folyamán létre is jött a szerződés, amelynek értelmében az Elektromos Müvek a hatalmas teljesítőképeségű gépet évi 1S0.000 pengővel bérbevette, amely összegért a vállalat a karbantartást is köteles végezni. Ennek a szerződési ügyletnek, mint a Fővárosi Hírlap beavatott helyen értesült, utóbb bizonyos bonyodalmai támadtak. A Nemzeti Bank, amely a szerződésről csak utólag értesült, nem volt hajlandó az eredetileg dollárban megállapított bérösszeg fizetésére valutát engedélyezni. Tárgyalások indultak meg az amerikai vállalattal, amely később hajlandó volt a bérösszeget pengőben is elfogadni. Közben a kereskedelemügyi miniszter szükségesnek látta, hogy a többfelé meginduló gépesítéssel szemben, szociális szempontból bizonyos mérséklésre figyelmeztesse az intézményeket és ennek hatása alatt a bérösszegnek pengőben való kifizetése elé is akadályok gördültek. Ennek az elhárítására megindultak a tárgyalások, " amelyek ezidőszerint azonban még nem jutottak be- í fejezéshez. Az Elektromos Müveket a felmerült akadályok í'llenóro sem érte károsodás, mert az amerikai vállalattal kötött szerződésnek van egy óvatossági pontja, amelynek értelmében a szerződés csak akkor lép érvénybe, illetve a bérfizetés akkor kezdődik meg, ha a vámhatóságtól a Hollerit-gép rendeltetési helyére jut. Ez azonban nyilvánvalóan a felmerült nehézségek következtében, tokintettel a tekintélyes vámtételre, még nem történt meg. Bizonyos kifogások merültek fel abban a tekintetben is, hogy a papirost — mondani sem kell, hogy hatalmas papírmennyiségről van szó, — amelyet a lyukkártyarendszieríi gép felhasznál, belföldön egyelőre nem állítják elő, vagyis külföldről kell beszerezni. A szerződés értelmében, mindaddig, amíg Magyarországon ezt a papíranyagot nem állítják elő, az Elektromos Művek azt a gépet szállító vállalattól köteles megvásárolni. Ezzel különben, miután egyelőre ígyis-úgyis behozatalt kell igenybe- venni, nem lenne semmi hiba. Az Elektromos Müveket, amely nagy felkészültséggel. mindenre kiterjedő figyelemmel indult neki a racionalizálás keresztülvitelének, nem érintheti kellemesen, hogy a gépet, amelyhez annyi reménységet fűztek, egyelőre nélkülözni kénytelen. Bár. ki tudja, milyen előnyt rejt magában a felmerült akadály, amikor olyan híreket is hallunk, hogy Budapest egyik legnagyobb országos intézményénél és az egyik leghatalmasabb gyártelepnél utólagosan megállapították, hogy az amerikai „csodagép“ nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Fényszóróid I az áruházi dzsungelén keresztül Elkészüli az áruházi rendelet végrehajtási utasítása A Fővárosi Hírlap multheti számában feltűnést keltő cikkben lepleztük le Goldberg er éknek azt a tervét, hogy a Budai Egységár Kft. után most Pestre is átültetik ezt a rendszert és a Baross-téren egységáron árusító áruházát nyitnak. Leleplező cikkünk adatai nagy visszhangra találtak és az összes érdekeltségek, mint az OMKE, a Baross Szövetség és a FÖVKE a legerőteljesebb lépésre határozták el magukat, hogy megakadályozzák ennek az újabb kereskedőellenes tervnek a megvalósítását. Értesülésünk szerint a legközelebbi napokban tisztelgő látogatáson jeleunek meg Bornemisza Géza minszternél, akit megkérnek arra, hogy ne engedje meg Goldber- geréknek ezt az újabb áruházalakítást. A kereskedői érdekeltségek, beavatott helyről származó információnk szerint, illetékes helyen máris megnyugtató kijelentéseket kaptak. * Igen figyelemreméltó jelensége volt az elmúlt hét áruházi eseményeinek az a furcsa sajtóhadjárat, amelyet a Rákóczi-úti Divatcsarnok tulajdonosa, Ruttkai Antal indított meg a saját tömjénezésére. A bizonyára nem önzetlenül áradozó cikkekből azt vehetjük ki, hogy ez a Ruttkai úr, az egykori szerény Rákóczi- iíti boltos, ina már valósággal uralkodik a Rákóczi-úton. A reklámcikkek arról is szólnak, hogy jelenleg már öt házra terjed ki a fantasztikus módon megnövekedett Divatcsarnok területe. Érdekes, hogy pont ezzel Victora és Társa orvosi fecskendők gyártási és javítási üzeme Budapest, 1., Maros-utca 27. • Telefon: 155-192. dicsekszenek Ruttkaiék, holott az alkalmazottak antiszociális helyzetén és a kereskedelmi szempontokon túlmenően. az áruházak legnagyobb veszedelme éppen a tűzbiztonság nem mindig megnyugtató voltában keresendő. Az öt házon keresztül megbolygatott tűzfalak természetszerűen korántsem megnyugtatók, különösen ha emlékünkbe idéződik az a borzalmas katasztrófa, amely évtizedekkel ezelőtt, ugyancsak a Rákóczi- úton, az akkori Párisi Áruházban történt, tűzvész következtében. Nem tudjuk, hogy ezek a megfontolások elég erősen élnek-e azokban a hatóságokban, amelyek a Divatcsarnoknak öt bérházon keresztül történt terjeszkedési módját engedélyezték és mint elsőfokú iparhatóságok, tűzbiztonsági szempontokból is állandóan kötelesek ellenőrizni az áruházakat. Annak a sok visszásságnak, amely — az áruházi rendelet ellenére — az áruházak terjeszkedése, a tűzbiztonsági szempontok negligálása, az árusítási rendszer és általában az áruházak egész üzleti tevékenysége körül lépten-nyomon felmerül, egyik oka abban a körülményben keresendő, hogy a hatóságok nem tudják kellő enéllyel megfékezni azt az elszánt manővert, mellyel az áruházak a rendelet paragrafusait megkerülni igyekeznek. Most ezen a téren végro fordulóponthoz jut a kereskedővilágnak ez a fájó problémája. Mint a Fővárosi Hírlap ér tesült, a kereskedelemügyi minisztériumban befejezéshez jutott a múlt év novemberében megjelent áruházi rendelet végrehajtási utasítása. amely még ebben az évben meg is jelenik. A végrehajtási utasítással nyer tökéletes szankciót az .áruházi rendelet, amely hatályosan, szándékos félremagyarázásokat és megkerüléseket kizárva, védi meg a kereskedelem és a fogyasztóközönség érdekeit az áruházak túRengésétől és féktelen mohóságától. Szabályozza a sürgetett áruházi adó bevezetését is, mederbe szorítja a megengedhetetlen versenyt, a hatóságok számára pedig pontosan megállapítja, hogy mikor és milyen esetekben kell közbelépniük. Vagyis gazdája lesz minden kilengésnek, amellyel szemben ma védtelenül áll a kereskedő és a. fogyasztó. Hesszisorttoülk a i&rensleletet A fővárosban csak mesterséges Jeget szabad használni A téli időszak beköszöntésével ismét időszerűvé vált Budapest jégellátási kérdése. A kereskedelemügyi miniszter a székesfőváros kérésére 1936-ban rendel öt.i úton intézkedett abban az irányban, hogy Budapest területére vidékiek természetes jeget nem szállíthatnak be. Ennek az intézkedésnek kiadására elsősorban közegészségügyi szempontok késztetitek a minisztert és az elmúlt szezón be is bizonyította azt, hogy a rendelkezés kibocsátása■ időszerű volt. Ennek ellenére most, néhány nappal1 ezelőtt újabb állták indult a főváros vezetősége ellen. A dunamenti pestvidéki községek lakói ugyanis beadványokkal árasztották el egyrészt ia közélelmezési, másrészt a közegészségügyi ügyosztályt és arra kérik a főváros vezetőségét, hogy engedje meg nekik a természetes jégnek kizárólag hűtési célokra újabb beszállítását. A kérés elől az illetékes tanácsnokok mereven elzárkóztak, mire a környékiek Bornemisza Géza. kereskedelemügyi miniszterhez fordultak kérésükkel. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy amennyiben a miniszter ,a jégárnáltáist korlátozó rendeletét az ő érdekeiknek megfelelően módosítja, akkor az általuk Budapesctre indított valamennyi jégküldeményt csak orvosi vizsgálat után szállítják be a székesfőváros területére. Az akció máris sikertelennek minősíthető, mert a kereskedelemügyi minisztérium hivatalosan értesítette a szóbanforgó községek vezetőségét, hogy a természetes jég Budapestre való szállítását a jövőben is megakadályozza, sőtí kiadandó pótrendeletében gondoskodni kíván arról is, hogy a Budapest területén termelt természetes jég se legyen felhasználható a székesfővárosban még hűtési célra sem. Erre különben a leg- messzebbmenően vigyáz hatósági közegei útján maga a székesfőváros is, amely a közelmúltban szigorú rendelkezést bocsátott ki a közélelmezési és közegészségügyi ellenőrző szervekhez, utasítva őket arra, hogy minden olyan esetben, amikor természetes jég Budapesten való felhasználásáról van S szó, a kihágási eljárást haladék nélkül indítsák meg. Kresz Károly a konjunktúra-kilátásokról. Kresz Károly dr., a TEBE igazgatója a minap előadást tartott a Cobden Szövetségben, ahol azt vizsgálta, hogy elértük-e már a konjunktúra csúcspontját. Szembeállította a mai helyzetet az 1930-as helyzettel, amely megelőzte ia nagy világválságot. Az összehasonlításból azt a következtetést vonta le, hogy bár ia jövő esztendőben számítani kell némi visszaesésre, mindazonáltal meg vannak az egészséges fejlődés alapvető feltételei. Munkásjóléti intézkedések a fővárosnál. A főváros munkásügyi bizottsága most alakult újjá. Titkos szavazással Nagy Antalt elnöknek, Szabó Józsefet pedig elnökhelyettesnek választották. Morvay Endre tanácsnok bejelentette, hogy ez a bizottság minden hónapban ülésezni fog-, hogy minél inkább elősegítse a főváros munkásainak jólétét. Az ipar- I ügyi miniszter rendelettenvezet.e értelmében egyébként a fővárosnak be kell vezetni a fizetéses szabadság intézményét. Reminiczky Lajos tanácsjegyző közölte végül, hogy a polgármester épp most fáradozik azon, hogy fedezetet teremtsen a munkásfizetések emelésére. A Drelier-Haggenmacher-Első Magyar Részvényserfőzde hétfőn tartotta meg Metzler Jenő dr. elnöklete alatt, rendes évi közgyűlését a Magyar Országos Központi Takarékpénztár tanácstermében. A közgyűlés a zárszámadások megállapítása után 4.80 pengő osztalék kifizetését határozta el és a szelvények folyó hó 6-tól kezdve a MOKT AR-ná\ és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál váltatnak he. Tőkét emel a Fésiisfonó. A Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár jelenlegi 2,942.720 pengős alaptőkéjét 34.746 darab 16 pengős névértékű, egész részvény és 420 darab 3.20 pengő névértékű hányadrészvuny kibocsátása útján 557.280 pengővel 3.5 millió pengőre emeli fel. A tőkeemelés a vállalat december 14-ére összehívott rendkívüli közgyűlésének napirendjén szerepel. GYÖRGY ÉS BRUCKNER OKL. GÉPÉSZMÉRNÖKÖK TÜZELÉSTECHNIKAI ÉS EQÉ8Z8ÉGÜGYI BERENDEZÉSEK VALLALATA Thermo cserépkályhák melegvízfűtéssel lakások részére, cserépkályhák melegvízszolgáltatással főidők, mosdók és mosogatók részére, cserépkályhák légfűtéssel lakások részére. BUDAPEST, V., PANNONÍA-UTCA 30 i TELEFON: 298—63 2. (SZIGET-UTCA SAROK) /■Y «• V vízhez és gőzhöz, csőkapcsolóM fí JP &**mBaamKBKaaB*BB3aaisBSSBaBsimhmsmMaammm rés^ekL armatúrák, fürdőszobaberendezések Schlesinger Alajos ?eiZSffo'Jfe
