Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-08 / 49-50. szám

Husxon0aíoöIJc évfolyam est, 1937 december 8. 49—50. sxdm Előfizetési 6ra IGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE..................................12 PENGŐ SGYES SZÄM ÁRA: 50 FILLÉR ärusitJAk as összes IBUSi-pavillcnokbaw FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Sierkesildsóg és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 Program is alkotás Szenzációs átrendezési tervek, amelyek Budapest úthálózatát több évtizedre állapítják meg Kiépítik a főforgalmi utakat és átalakítok a város­ból kivezető úttesteket — Egyes városrészekben csak autóközlekedést engedélyeznek Harrer Ferenc, a városfejlesztési külön­bizottság elnökének nyilatkozata Lehet, sőt valószínű, hogy a héten, a sportkörök egy kicsit kiábrándultam és elégedetlenkedve be­széltek a budapesti városházáról. A magyar sport olyan óriási eredményeket mutat föl az utóbbi esz­tendőkben, annyira emeli a magyar nevet a külföld előtt, hogy minden okuk megvan a sportkörök­nek a türelmetlenkedésre, ha arról van szó, hogy a magyar sportnak új intézményekre van szüksége. Igenis, a magyar sportnak mindent meg kell ten­nünk, hogy hatalmas és diadalmas munkáját to­vább és még fokozottabb erővel folytassa a magyar nemzet dicsőségére. És mégis azt kell mondanunk, hogy a főváros pénzügyi bizottságának igaza volt pénteken, amikor komoly megfontolás után a régi lóversenytéren építendő sportcsarnok ügyét levette a szerdai ülés napirendjéről. Igen egyszerű ennek az elhatározásnak a meg- okolása, A mai budapesti várospolitika iegkomo- lyab elemei, közöttük elsősorban Zsitvay Tibor, úgy látlak, hogy ez a kérdés még nincs kellően elő­készítve. Már pedig sokkal jelentéktelenebb ügye­ket sem szabad ma elhamarkodva és rosszul meg­csinálni, mint amilyen hatalmas kérdés a magyar nemzeti sport érdeke. Hiszen nem kisebb dologról van szó, mint hogy a főváros által adott leiken nég-y millió állami pénzen akarunk építkezni. Óriási értékű telket rosszul 1 Kiépíteni, rengeteg pénzt ötletszerűen, program nélkül felhasználni, a magyar sportot -célszerűtlenül megoldott intézmé­nyekkel gazdagítani, ez a mai viszonyok között lehetetlenség. Nem lehet nekiindulni ennek a fő­déit sportcsarnok megépítésének mindaddig, amíg nem tudjuk pontosan, hogy hol fogjuk fölépíteni és nem tudjuk főként azt, hogy milyen sportintéz- mónyeket kell itt elhelyezni. A magyar sport mű­velőinek, akiké minden szeretetünk és minden ál­dozatkészségünk, ki kell várniok azt az egyhónapi időt, amíg a végleges tervek elkészülnek, hogy a főváros tudja, tökéletesen tisztában legyen azzal, hogy tulajdonképpen mit kíván teremteni. Ezt meg kell érteni akkor is, ha nem hivatko­zunk a mai várospolitika tökéletes céltudatossá­gára, pedig el kell mondanunk, hogy ma a város­házán nem határoznak el alkotásokat addig, amíg komoly és részleteiben is tökéletes programot nem látnak. Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának elnöke, maga mondotta, hogy mindig a jövendő célt kell figyelemmel kísérni és a dolgok­nak egymásra való hatását kell szemelőtt tartani. Az önkormányzat n-em akar sóim semmi üdvös, okos és szükséges dolgot elodázni, de viszont nem hajlandó sohasem eltérni attól a nőimétől, hogy csak tervszerűséggel lehet komoly eredményeket fölmutatni. Ez a rendszeres munka követelése és betartása nem most, a sportcsarnok ügyében vált élő valósággá, hanem az ma már a főváros alkotá­sainak mindegyikénél megnyilatkozik. Ahol a cél- tudatosságot nem tévesztik szem elől, ott hatalmas, évekre kiterjedő programok állnak az alkotó tevé­kenységet kifejtő hatalmi tényezők előtt. Először az évekre szóló gazdasági programok jönnek, az­után pedig minden megvalósítandó alkotás részle­tes programja készül ed és csak utána következ- hetik minden alkalommal az első kapavágás. Örömmel látjuk, hogy a budapesti városháza és Budapest székesfőváros törvényhatósága is tökéle­tesen ezen az alapon rendezkedett be, mert belát­ták, hogy eredményeket csak rendszeres munkával lehet elérni. Egyes ügyosztályok, ügykörök, intéző főtisztviselők hatalmas programokat dolgoznak ki, amelyeknek megvalósulása ugyan évekre terjed — a Fővárosi Hírlap épp mai számában mutatja he elsőnek a székesfőváros évtizedekre szóló közleke­dési úthálózatának programját — ma még fedezet sincs rájuk, de itt vannak a programok, amelyekbe napról-napra több és több élet költözik, míg végre életre kel maga az alkotás is. És ennek a rendsze­res munkának a szervei egyre szaporodnak. Ott van az üzempolitikai bizottság, amelynek rendkívüli eredményeit nem is kell külön kiemelnünk, ott van a városfejlesztési külön-bizottság, amelyet a fejlődő világváros nagy lendülete hívott életre, vagy a ta­báni bizottság, amely a főváros fejlődésének egyik legnagyobb részlet-programját hivatott megvalósí- íani. íme, egyre szaporodnak a rendszeres munka szervei, amelyeknek eddigi tevékenysége is bizo­nyítja, hogy szükség van rájuk. Az élet mérhetetlen kavarodásában, a szükségességek tömkelegében csak tervszerűséggel lehet dolgozni és csak kristályos, tökéletes programok alapján lehet alkotni. Elkészült az új városszabályozási tervezet és a városszabályozási kérdések megoldására kiküldött bizottság december 17-én fogja Harrer Ferenc dr„ ny. alpoljgármester, felsőházi tag elnöklete alatt a hatalmas munkáit tárgyalás alá venni. Üj irány­elvek, a jövőbe szárnyaló reformok vannak a terve­zetben lefektetve, amelyek szerint a városrendezés nem ötletszerűen, hanem céltudatosan fog megtörténni. Ismeretes, hogy Hitler csak legutóbb adta ki a jelszót, hogy a német birodalom fővárosát, Berlint monumentálisán átalakítják. P&ri-. átépítését mái III. Nepoleon megkezdte és a hatalmas városrendé­szeti munkákat csak néhány év előtt fejezték be. Róma hivatalos átépítése Mussolini grandiózus el­gondolása szerint most van folyamatban. Hyen nagyszabású reformokra Budapesten ugyan nincs meg a lehetőség, de a városrendezési irányelveket már megállapították és a részletes terveket is ki­dolgozták. A városszabályozási tervnek több cso­portja van, ezek között talán a legfontosabb a forgalmi úthálózat át­alakítása. Egyetlenegy nagyváros sem lehet el mintaszerű köz­lekedés nélkül és ha nincsenek a közlekedés folyton fejlődő igényeinek megfelelően szabályozva az utak, akkor a legmodernebb közlekedési eszközöket is hiába állítják üzembe. A Fővárosi Hírlapnak módjában van a for­galmi úthálózat reformját teljes egészében ismertetni. Harrer Ferenc ny. alpolgármestertől és a bizottság- elnökétől kaptuk meg az engedélyt a közlésre. Mes- sik főtanácsos bizalmas értekezleten már ismertette a szenzáció erejével ható tervezetet, amely most a városfejlesztési különbizottság elé kerül. Harrer Ferenc dr. ezeket mondotta a Fővárosi i Hírlap munkatársának: — Budapest most már igazán világvá­ros, melynek különleges problémái van­nak. Amikor a vezetésem alatt álló bizott- j ság a városfejlesztési terveket kidolgozta, j különös súlyt helyezett arm, hogy a közle- j kedést a nagyváros életének megfelelően oldjuk meg. Természetesen voltak nehézsé­gek, mert hiszen a város legtöbb kerülete nem a mostani nagy forgalomra készült De mi nemcsak a mának, hanem a jövő­nek is dolgozunk s így számolni kellett az­zal is. hogy a nagyarányú fejlődés révén még a mostani utcák is primitívek lesz­nek a folyton fejlődő forgalom lebonyolí­tására. Az ügyosztály felkérésemre érde­kes térképet dolgozott ki, amelyen feltün­tettük az összes fontos utakat, úgy azokat amelyek már meg vannak, mint azokat is, amelyeket meg kell építeni, ha Budapest zavartalan közlekedéséről gondoskodni kí­vánunk. A lényeg az, hogy olyan utaink le­gyenek, hogy Budapesten a forgal­mat minden zavar nélkül le lehes­sen bonyolítani és vigyázni kell arra is, hogy a város minden része különböző pontokról a legkényel­mesebben elérhető legyen. Budapest sok utcáját ki kell majd széle­síteni és erre az előkészületeket most kell megtenni. De ne beszéljünk nagy általá­nosságban, hanem nézzük meg a térképet, amelyeken már az összes szükséges utak be vannak rajzolva. Az utak osztályozása Budapest útjait két főkategóriába osztották: főforgalmi utakra és forgalmi útvonalakra. A főforgalmi útvonalakon kétirányú forgalom lesz, még pedig olyan módon, hogy három kocsinyomtáv lesz, ezenkívül helyet hagytak a kerékpárosoknak is és természetesen mindkét oldalon kiszakítanak te- tiiletet a járda számára. Ezeken a főforgalmi út­vonalakon villamosok is járhatnak, de lesznek olyan utak is, ahol nem kívánatos a villamosközlekedés. Éppen ezért ezeknek az utaknak szélessége 28 és 35 méter között fog ingadozni. A forgalmi útvonalakon is kétirányú lesz a közlekedés, de itt már csak két kocsinyomtáv szélességben, járdát ide is építenek. Ezeken az útvonalakon részben bevezetik, részben pedig felfüggesztik a villamosközlekedést. Az utak­nak szélessége 15—20 méter lesz. A két kategórián belül lesznek gyorsforgalmi utak is. Ez azt jelenti, hogy az utak egyrészében csak az autóforgalmat engedik meg, a teherforgalmat telje­sen kizárják. Egyelőre csak a legfontosabb utakat nyilvánítják gyorsforgalmi utaknak. A budapesti kilátóul szebb lesz mint a bécsi Még egy útfajtáról kell megemlékezni és ez a budapesti kilátóút. Idegenforgalmi szempontból már régen sürgetik, hogy Buda legszebb pontjait meg­felelő úttal kössék össze. Aki ezen az úton autóval végighalad, úgy előtte Budapest minden szépsége feltárul. Ezt az ötletet a bécsiektől vettük át, de a buda­pesti kilátóút még annál is szebb lesz. Az új út a Horthy Miklós-hídtól indul, érinti a Ferenc József-hidat, majd felmegy a Gel­lérthegyre, azután a Sashegy, Svábhegy, Já- noshegy, Guggerhegy, Hármashatárhcgy, Jó- zseíhegy gerincén halad keresztül és vala­mennyi fontos kllátóponton áthalad. Az út legnagyobb része már készen van, de azért bizonyos javításokra még szükség van. Természete­sen ezt az utat egységesen szélessé kell tenni, hogy az autók kényelmesen közlekedhessenek rajba. Ki­sebb korrekcióra szükség van a Gellérthegyen. A Jánoshegy és a. Guggerhegy között is meg kell épí­teni az utat. A Guggerhegy és a Szépvölgyi-út sza­kasza is kiépül. A Szépvölgyi-út felől a becsatlako­zás a Józsefhegyre irányul. Ez az út még megvaló­sításra szorul. Bizonyos telektömböket át kell hasí­tani, de ezek nem jelentenek különlegesen nagy akadályt és nincsenek olyan bajok, amelyeket arány- lagosan kis összeggel orvosolni ne lehetne. Budapesten modern, világvárosi közlekedés lesz

Next

/
Thumbnails
Contents