Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-24 / 47. szám
Budapest, 1937 november 24. 7 Naggfontosságű tervezetei« az éplthezéseh c§ a városrendezés megreformálására Kinevezik a hatósági hites mérnökökét — Megakadályozzák a hibás epitkezeseket A városrendezés, valamint a régi és új építke- eések ellenőrzése körül, — amely jelenleg a fővárosnak megoldásra készülő problémája, — de általában az építkezések terén minden vonatkozásban sok vitás kérdést vannak hivatva rendezni azok a szabályzatok, amelyek az iparügyi minisztériumban készülnek. Ezek sorába tartozik az építőipari kódex, amelynek előkészületeiről a Fővárosi Hírlap már megemlékezett. Hónapokon át tartó előmunkálatok után most kerül megszerkesztésre ez a nagy munka, amely egyebek között megállapítja és elhatárolja azokat a kategóriákat, amelyek az építőiparban foglalkoznak és megszabja az egyes építőipari kategóriák tevékenységi körét. Ezen a réven ez az építőipari kódex rengeteg érdeket érint. Mint beavatott helyen értesülünk, az iparügyi minisztérium másik jogi alkotása, az építésrendészeti kódex, amely az egész országra kiterjedően szabályozza az építésügyi szabályrendeleteket. Rendelet készül a hites mérnökökről is. Megállapításra kerül, hogy milyen eljárások alkalmával kívánatos a hites mérnök közbelépésének Az építőipart különösen érdekelni fogja az a javaslat is, amelynek kidolgozásával szintén most foglalkozunk Wossala Sándor tanácsnok vezetésével a főváros magasépítési ügyosztályában. Ez a javaslat szigorú határozmányokát fog tartalmazni a magán- és középületek technikai felépítési módjaira. Bekapcsolódott a javaslat kidolgozásába természetesen a magán építési ügyosztály is. Azért van szükség az új hatósági rendelkezés előkészítésére, mert az utóbbi időben előfordult több építkezési baleset arra enged következtem, hogy azoknak oka az elsietett építkezésekben és a meg nem felelő kivitelezésben keresendő. Természetes, hogy az új hatósági szabályozási terv arra helyezi a fősúlyt, hogy a jövőben a hatóságok a legrigorózusabb módon ellenőrizzék a főváros területén folyó összes építkezéseket. Akadálya ennek egyelőre, az hogy a székesfőváros épíAz .a hír terjedt el, hogy a főváros és az állam megállapodott egymással a kikötők ügyiében és az állam átveszi a főváros csepeli helyi kikötőjét. Az állam nagyarányú dunai forgalmat akar kifejleszteni, a nemzetközi kapcsolatok kimélyítése, valamint a szükséglet kielégítése szempontjából volna szüksége a főváros kikötőjére. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött és a következő felvilágosítást kapta: — Egy ifv óta folynak a tárgyalások a főváros és a kereskedelemügyi minisztérium között és most már megvan a remény arra, hogy a megállapodásokat hamarosan meg lehet kötni. Az illetékes tényezők véleménye szerint a kérdés még karácsony előtt rendezhető lesz. A tanácskozásokat dálnoki Kováts Gyula nyugalomba vonult kereskedelmi államtitkárral kezdte meg a főváros vezetősége és a megbeszélések a legnagyobb megértésben folytak le. Most Álgyay-Hu- bert Pál dr. államtitkár nagy energiával látott hozzá a végleges rendezéshez, a főváros részéről Schuler Dezső dr. alpolgármester folytatja a tárgyalásokat. — Nincsen arról szó, hogy a kikötőt a főváros véglegesen átadná, hanem minden valószínűség szerint bérleti megállapodást fognak kötni az állam és a főváros vezetői. Az állam megépítette a maga. kikötőjét, ennek keretén belül a szabadkikötőt is. A dunai forgalom emelése érdekében nagyarányú tervek vannak, üzleti szempontból nagy jelentősége volna, ha a szabadszükségessége és hogy miképpen vesz majd részt a hites mérnök a közigazgatási és más hatóságok munkájában. A rendeletet természetesen nyomon fogja követni a hites mérnökök kinevezése, amellyel egy új hivatalos testülethez jutunk. Értesülésünk szerint még egy érdekes szabályzat van készülőben az iparügyi minisztériumban: szabályzat, amely a tervpályázatok dolgában teremt egységet. Az utóbbi időben, főképpen a fővárosban, sűrűn hirdetnek egyes városrendezési kérdésekben tervpályázatokat, amelyek, a pályázatot hirdető fórumok elhatározása szerint, más-más alapelveken épülnek fel úgy a pályamű, mint a zsűri tekintetében. Az új szabályzat ezen a téren akar egyöntetűséget létrehozni. Mindezek a jogi alkotások, amelyekkel már különböző szakérdekeltségek is foglalkoztak, mindenesetre arra hivatottak, hogy a vitás és rendezetlen kérdésekben kialakult és mindenki számára világos helyzetet teremtsenek. Az egész országot, de mindenekelőtt a fővárost érdeklik ezek a tervek, amelyek úgy a hatósági munkába, a városrendezésbe, valamint a magánvállalkozásba élénken belekapcsolódnak. tészmérnöki kara csekély létszámú, minthogy azonban a közeljövőben remény van arra, hogy az elégtelen létszámot megfelelő mértékben bővíteni lehet, a polgármester elérkezettnek látta az időt arra, hogy a műszaki ügyosztályok mielőbb rendszerbe foglalják azokat a gyakorlati jellegű követelményeket, amelyeknek betartása írtján a minimálisra lehet szorítani a hibás építkezések számát. Értesülésünk szerint a rendelettervezetben a legszigorúbban elő fogják írni, hogy a különböző építkezési anyagok alkalmazása esettén mennyi ideig kell egy-egy épületrésznek száradnia és szilárdulnia, illetőleg, hogy mennyi idő elteltével keirülhet sor az építkezési munkálatok továbbfolytatására. Ezzel kétségen kívül meg fognak lassúibbodni az építkezési munkák, ez -viszont károsodást nem jelent, mert a biztonságos építkezés a leghasznosabb befektetés. kikötőben, nemcsak tárolnák az árukat, hanem a nyersanyagokat féligkész áruvá, vagy a féligkész árut készáruvá lehetne feldolgozni. — A kormánynak elsőrangú érdeke, hogy a budapesti kikötők egy irányítás alá kerüljenek. Ál- gyay Hubert Pál dr. az ország jövője szempontjából reményteljesen néz a dunai kérdés rendezése elé és meg van arról győződve, hogy a csepeli kikötők fellendítése Budapest városának is nagy anyagi hasznot fog hajtani. Már maga az a tény, hogy a fővárosnak saját kikötője volt és egy másikat pedig az állam épített, valahogyan azt a látszatot keltette, mintha a főváros és az állam ezen a ponton egymással konkurrálna, A múlt aktái éppen az ellenkezőről tanúskodnak. Annakidején a főváros állami biztatásra építette meg a maga kikötőjét. A kikötő ott van a Dunaágbain és a hajók a zsilipeken keresztül juthatnak csak a Nagydu- nába, a két Dunaág vízszintje sem egyenlő, ha a bérleti szerződést nem kötik meg, ükkor is tisztázni kell a kikötők egymáshoz való viszonyát, A helyi kikötő mellett a főváros még a Nagy vásártelepen is rendelkezik kikötővel. — A főváros annakidején sok pénzt fektetett he a kikötő építésébe és ennek hasiznát látni szeretné. Az államnál megvan a hajlandóság arra, hogy a főváros kívánságait teljesítsék. Az érdekek mindenesetre találkoznának a megfelelő szerződés megkötésében. — Egyrészt az állam könnyebben intézhetné a kikötői problémákat és a dunai forgalom rendezését, ha valamennyi kikötő a saját kezelésében volna, másrészt pedig a fővárosnak is érdeke, hogy a kikötője alaposan ki legyen használva és a kikötőbe fektetett milliók meghozzák a befektetett tőke kamatját. Hosszabb időre szóló szerződés megkötéséről van szó, amelyet néhány héten belül perfektuálni fognak. — A Nagy vásár telep kikötője természetesen továbbra is a főváros kezelésében maradna, hiszen ennek tisztára csak helyi jelentősége van. Ide szállítják víziúton azokat az élelmiszereket, amelyeket azután a Nagyvásártelepen hoznak forgalomba. Alhonyodih az Európai Podgyászbiztosító monopóliumának A Fővárosi Hirlap megbízható értesülése szerint nemsokára megszűnik az a lehetetlen állapot, hogy a MÁV-nak egy olyan fontos kiegészítője, amilyen az áru- és poggyászbiztosítás, kénye-ltedvére egy családi részvénytársaság tulajdonában legyen. Többször megírtuk már a Fővárosi ílirlap hasábjain is, hogy ez a biztosító nem egyszer befolyásolt MÁV vasúti pénztárosnőket, hogy a felek megkérdezése nélkül ragasszák rá a megváltott jegyre a biztosítási bé- lyegecskét. Ezek az anomáliák mindig akkor szűntek meg, amikor egy-egy erőteljes sajtókampány hatása alatt a MÁV elrendelte a szigorú vizsgálatot és megfigyeltette azokat, akik ezt a tolakodó eljárást tanúsították. Az Európai Poggyászbiztosítónak egyébként vajmi kevés köze van Európához, üzleti tevékenységéről csak annyit tudunk, hogy igazgatói: Kemény Simon és Szőnyi József szorgalmasan vagyonosodnak és évről-évre egy-egy újabb házat vásárolnak. Meghízható forrásból most arról értesülünk, hogy a MÁV az Európai Biztosítóval kötött szerződését, amely egyévi felmondással felbontható, megszüntetni szándékozik, mert az a szándéka, hogy a vasúti poggyászbiztosítást az IBUSz-ra ruházza. Ez az elhatározás minden akadály nélkül megoldható, mert hisz az IBUSz részvényeinek 80%-a a MÁV tulajdonában van és a poggyászbiztosítást a MÁV régente ugyanis a saját hatáskörében bonyolította le. Megalakult a burgonyakarteíl a Községi Takarék égisze alatt. Mint ismeretes, az új burgonyarendelet előírja, hogy a kereskedők mázsánkint egy pengőt tartoznak befizetni a Növénytermelési Hivatalhoz, ami a minimális árak betartásának garanciájaként szolgálna. Miután a kisebb kereskedők nem tudnák a szükséges pénzt előteremteni, a vidéki burgonyaszállítók egy nagyobb csoportja a nagyvásártelepi kereskedőkkel együtt az elmúlt héten értekezletet tartott a Községi Takarék élelmi- szeirnag'yvásártelepi kirendeltségének helyiségében. Burgonyakereskedők Alkalmi Egyesülése névvel megalakították a kartellt, amelynek tagjai nem kötelesek a fenti összeget befizetni, mert az alkalmi egyesülés megfelelő óvadékot helyez el a Növény- termelési Hivatalnál, A M. É. Sz. új vezérigazgatója. Mint ismeretes, a Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi R. T. elnöke, Stern Samu udvari tanácsos visszavonult a vállalat közvetlen vezetésétől. Áz igazgatóság azonban igényt tart Stern Samu szaktudására, éppen ezért vele kívánja betölteni a részvénytársaság elnöki tisztségét, míg a vállalat ügyvezetésével Deák- Horváih Dénes nyugalmazott ezredest bízta meg. Deák-Horváth Dénes a katonai pályáról került a gazdasági életbe. A Délmagyarországi Gazdatárház Szövetkezetnél és a Magyar-Jugoszláv Gabonakereskedelmi R.T.-nél, mint ügyvezető igazgató működött. Deák-Horváth Dénest egyébként Weiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank elnöke hívta meg Budapestre, hogy a jövőben itt gyümölcsöztesse nagy közgazda- sági tudását. A hazai sörgyárak mérlegjelentése. A hazai sörgyárak és pedig a Dreher—Haggenmacher—Első Magyar Részvény serf őzödé, a Pannónia Sörfőző, a Fővárosi Sör főző és a Király Sör főző az elmúlt napokban hozták nyilvánosságra az elmúlt évről szóló mérlegjelentésüket. A közgyűléseiket valamennyien november 30-ra hívták össze. A sörgyárak nyereséggel zárták üzletévüket. Dreherék a több mint 2 milliós nyereségre való tekintettel, a tavalyi 4.20 pengő osztalék helyett, az idén 5 pengő osztalékot fognak fizetni. Egyre jobban fejlődik az Orenstein és Koppel Magyar R. T. Nemsokára ötven esztendős lesz az Orenstein és Koppel Magyar Rt., amely tudvalévőén kisvasutak, mótormozdonyok, útjavító gépek és autobusz-karosszériák gyártásával foglalkozik. A részvénytársaság az utóbbi időben egész kivételes fejlődést mutat: balkáni exportjával jelentősen hozzájárul a Nemzeti Bank külföldi valutakészletének növeléséhez, egyébként pedig kint, a gyártelepen is egyre folynak a bővítő építkezések. A fejlődésben elsőrangú szerepe van Spitzer Béla vezérigazgatónak, aki a vállalatot adminisztratív munkájával és közgazdasági szaktudásával vezeti a biztos fejlődés útján. A „Hermes“ Bank mérlegmegáilapító ülése. A „Hermes“ Magyar Általános Váltóüzleti R.-T. igazgatósága november 22-én tartott ülésében megállapította az intézet 1937 junius 30-ára lezárt mérlegét, mely 147.726.70 pengő (tavaly 136.550.43 pengő) nyereséggel zárult. Az igazgatóság a folyó évi december hó 4-én tartandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy osztalék fizetése mellőztessék és az elért nyereség a tartalékalap és a nyugdíjpénztár javadalmazása után az új üzletév számlájára vitessék át. Ugyanezen ülésben dr. Lukács Antal ügyvezető igazgató vezérigazgatóvá és Lóránt Ernő helyettes ügyvezető igazgató ügyvezető igazgatóvá neveztetett ki. Rendelet a hibás építkezések megakadályozására Hég karácsony előtt bérbeveszi az állam a főváros csepeli kikötőjét
