Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-24 / 47. szám
Budapest, 1937 november 24. 5 Mem lesz lillafüredi (úrás-boirány a Városligetben Tovább keresik a melegvizet a vállalkozók a Széchenyi-lürdő mögött Megif>métlődik-e a lillafüredi fúrás botránya? Ezt kérdezte mindenki, amikor híre járt annak, hogy a városligeti fúrásnál bajok támadtak. A zavaroknak az az oka, hogy beletört a fúró az új artézi kútba, amely 1243 méter mélységig haladt le, de eddig még nem bukkant vízre. A leghatározottabban állíthatjuk, hogy nem lesz lillafüredi botrány, hanem a hihetetlen teohnikai fáradozásnak meglesz az eredménye és Budapest újra gazdagabb lesz egy artézikúttál. amelyből melegvíz fog felszökni. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen igyekezett információkat szerezni. Egyelőre nem beszélnek róla, de a jelek arra mutatnak, hogy három-négy hónapig semmiféle újabb fordulat nem történik a városligeti fúrások körül. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a fúrásokat beszüntetnék és feladtak volna minden reményt arra, hogy melegvízhez jussanak. Ez az optimizmus teljesen indokolt. Sok-sok évvel ezelőtt, az első ar- tézikút fúrásánál ugyanezek a bajok voltak. Zsigmondy Béla mérnök kísérletezett a fúrással és a szakértők nagyon sokszor ellene fordultak. A pénz is elfogyott, úgyhogy hónapokig, sőt évekig szüneArról volt szó, hogy Becsey Antal a költség- vetési vitában a városligeti fúrások ügyét megvilágítja. Becsey Antal felszólalása közbejött akadályok miatt elmaradt és ezért a Fővárosi Hírlap munkatársa a kitűnő szakértőhöz fordult felvilágosításért. telt a fúrás. Tíz esztendeig tartott, amíg a melegvizet elő tudták csalni a föld mélyéből. 4 váliaSUzók érdeke a iúrés folytatása Most tizenöt hónapja, hogy lehatoltak 1243 méter mélységig, ahol a fúró eltörött. A jelenlegi mélységben a talaj hetven hőfokéi, amely meleget csak a forróvíz szolgáltathatja, mert enélkül a talaj melege legfeljebb 30 fokú volna. A forróvíznek tehát a betörött fúró környékén kell lappangania. Az önkormányzat részéről bizonyos idegeskedés mutatkozik. Amikor a fúrást megkezdték, olyan határozatot hozott a törvényhatóság, hogy legfeljebb háromszázezer pengőt áldoz erre a célra. Ha sikerül ebből az összegből megcsinálni az új artézikutat, úgy rendben van, ha pedig nem, további áldozatra nem hajlandó. A vállalkozók különféle technikai kísérletezéshez szándékoztak hozzáfogni és ötnegyed kilométer mélységben robbantani szerettek volna. A város az engedélyt megtagadta, mert a polgármester a robbantást kockázatosnak tartja. Attól tartanak a városházán, hogy a robbantás esetleg megzavarja a föld belső alakulatát, s ez kihat a mostani artézi kútra is és a robbantás még a régi vizet is elpusztítja. A vállalkozók ilyenformán nem robbanthatnak, hanem másféle módon próbálják az eltörött fúrót a nagy mélységből kiemelni és új fúrásokkal szeretnének kísérletezni. Most azután az eltörött fúrót ki kellene emelni, nagyon nehéz az ilyen nagy mélységben a fúródarabot megfogni. Az egész egy acélcsőből készült szerszám és éppen az acélcsőből kellene a már használhatatlanná vált fúrószerkezetet eltávolítani. Erre két mód kínálkozik, vagy kipiszkálhatjuk a csőből az acéldarabokat, vagy elaprózzuk. Ha nincsen semmi más lehetőség, úgy robbantással kellene kísérletezni. Egy-két kiló dinamittal robbanthatnánk lent a mélységben. Amerikában hasonló esetekben gyakran robbantanak. Mazalán Pál geológus 6 évig volt Amerikában és több ilyen földalatti robbantást végzett. Van tehát szekértőnk is, akinek az ilyen mélységben való robbantáshoz megvannak a kellő tapasztalatai. Nagyon könnyen lehetséges, hogy a robbantás megnyitná azokat a csöveket és repedéseket, amelyeken keresztül a vizet megszerezhetnénk. Szinte elképzelhetetlen, hogy ilyen mélységben nagyobb zavart okozna a robbantás. Már a márgarétegben vagyunk, ott olyan kemény a kő, hogy a robbantás nagyobb zavart nem csinálhat. A legutolsó hőmérséklet, amit mértünk, 74—75 fok volt, maga ez a tény is mutatja, hogy a közelben nagyon meleg víznek kell lenni. — Sokat beszéltek arról is, hogy okosabb lett volna nem a mostani helyen fúrni, hanem a régi kút mellett. Ez volt különben Szendy Károly polgár- mester ötlete is. Nem lehetett megvalósítani, mert az volt a cél, hogy a kút minél közelebb legyen a Széchenyi fürdőhöz. A feltörő víz eredeti hőmérsékletét szeretnénk megtartani és annak elvezetésével a hő sokat vesztene erejéből. Én nem félek attól, hogy nem lesz víz a Városligetnek ezen a pontján, tisztában kell lenni azzal, hogy a kútfúrás nem valami kényelmes mesterség, rengeteg kockázattal és áldozatkészség gél jár, de azután az eredmény mindent kárpótol. Mindent lehet tenni, csak egyet nem: nem szabad a fúrást abbahagyni. Jól tudom azt, hogy a törvényhatóság csak bizonyos összeget szavazott meg a kútfúrásra, tudomásom szerint azonban ez az összeg még nem merült ki teljesen, de még abban az esetben is, ha az eredetileg megszavazott összeg kevésnek bizonyulna, tovább kell folytatni a, kútfúrást, mert most már igazán nem lehetünk messze a forróvíztől. Becsey Antaltól még aziránt érdeklődtünk, hogy jelenleg mi történik a fúrás körül. Azt a választ kaptuk, hogy a vállalkozók most azzal kísérleteznek, hogy a csőből valahogyan kiszedjék a fúró maradványait, ez a munka azonban nagyon hosszadalmas, rengeteg fáradságot és költséget igényel. A vállalkozók kijelentése szerint már eddig is nagy anyagi áldozatot hoztak, a főváros azonban a maga részéről újabb anyagi áldozatot hozni nem hajlandó. A vállalkozók egyideig még kisérleteznek, majd csak azután kezdődik meg a fővárossal a tárgyalás. Becsey Ariin! bízik a sikerben Becsey 4ntaf örökös törvényhatósági bizottsági tag a mai helyzetről a következőket mondotta: — Érdekes felolvasásra készültem. Kikerestem a régi újságokat és fel akartam olvasni Szabó József magyar geológus véleményét az első artézikút fúrásáról. Nagyon kemény szavakkal támadta Zsigmondy Béla mérnököt, aki tíz évig fúrt a Városligetben, amíg elő tudta csalogatni a föld alól a melegvizet. Még hat héttel a víz feltárása előtt is, valósággal becsületsértésszámba menő kritikát gyakorolt Szabó József Zsigmondy Béla mérnökről, kijelentette, hogy a mérnök analfabéta, tudatlan ember és esküdözött, hogy a Városliget mélyéből sohasem lehet sem hideg, sem melegvizet elővarázsolni. Akkor a dolomitrétegekig haladtak le és állandóan visszatérő refrain volt, hogy a dolomitokból nem fog víz fakadni. — Zsigmondyt nem kedvetlenítették el a támadások. Az akkori primitív eszközökkel tovább dolgozott és bámulatos kitartását siker koronázta. Könnyű elgondolni, hogy milyen nehéz feladatra vállalkozott, hiszen akkor még kevésbbé jóminő- ségűek voltak az acélok és a műszerek precizitásához is sok szó fért. Mindenesetre a kritika elhall gatott abban a pillanatban, amikor az artézi víz előtört a föld mélyéből! így lesz az most isi A mostani fúrásról csak annyit mondhatok, hogy a szakértők állandó ellenőrzése és elismerése mellett történtek a fúrások és senkit sem lehet okolni azért, hogy még nincs melegvíz. Az bizonyos: melegvíznek lennie kell a föld alatt és ha nem kicsinyeskedünk, úgy a vizet feltétlenül meg fogjuk kapni. Most már 15 hónapja fúrnak a vállalkozók. 1100 méter mélységben történt az első baj. Tulajdonképpen akkor nem is a fúró tört el, hanem rúdtörés történt. Még a laikus is elgondolhatja, hogy milyen nehéz dolog az, egy kilométer hosszú rúddal a föld mélyében dolgozni. A rúd végén van a fúrószerkezet. Az acélrúd kimerült a sok ütéstől és így történhetett a baleset. Szinte már naponta vártuk azt, hogy vízhez jutunk, mert már abban a mélységben jártunk, ahol annakidején Zsigmondy a vizet megtalálta. A talaj hőmérséklete is folyton emelkedett, de reményeinkben csalódtunk. A fúrást tovább folytatták, de egyre nagyobb nehézségekkel kellett megküzdeniök. Egy napon elérkezett a fúró az úgynevezett budai márga- rétegbe, amely már igen kemény. Mindinkább keményebb és keményebb fúrókat kellett felszerelni és ezeket is igen gyakran kicserélték. 1243 méter mélységben történt aztán a törés. Nem tudjuk megállapítani, hogy mi volt a törés oka. Lehet, hogy az anyagban volt valami hiba, de az sincs kizárva, hogy valami műhiba történt. ££ FOLYÉKONY-SZÍNTELEN kovasavas készítmény CEMENTPADLÓK PORMENTESÍTÉSÉRE RÄCZ FERENC V., Katona József-u. 28. Tel.: 124-636 Teljes erővel támogatja a kormány a főváros centrálé-építési szándékát Az üzempolitikai bizottság abban az időben, amikor a székesfővárosi Elektromos Művek áramgazdálkodásának felülvizsgálatával foglalkozott, szakértői vélemények figyelembevételével arra az álláspontra helyezkedett, hogy Budapest székesfőváros szükség- szerű fejlődésének következménye gyanánt legkésőbb 1910-ig új centrálét kell építenie a székesfővárosnak. Ebben az ügyben a közelmúlt napokban komoly tárgyalások kezdődtek, amelyek azt célozzák, hogy a jövő esztendő folyamán döntés történjék a budapesti áramszolgáltatást a legközelebbi ötven esztendőre biztosítani tudó új villamos-erőműtelepek létesítését illetően. Körülbelül 50 millió pengős beruházást fog jelenteni ennek az elektromos centrálénak a létesítése. Végleges döntés abban az irányban még nem történt, melyik szénvidéken állítsák fel az új elektromos erőműveket, az utóbbi időben azonban Morvay Endre dr. tanácsnok, a székesfőváros üzemi ügyosztályának vezetője társaságában Szendy Károly polgármester és Lamotte Károly dr. alpolgármester több hatalmas szénvidéken tett látogatást, abból a célból, hogy előzetes tájékozódást szerezzenek a fennforgó lehetőségekről. Pár héttel ezelőtt a tatai szén- medence meglátogatására került a sor, most hétfőn pedig a dorogi szénvidéket tanulmányozták. Szó volt arról is, hogy a székesfőváros által megépítésre kerülő áramfejlesztőtelep különböző fontos szempontok figyelembevételével nem Budapest területén létesülne, hanem valamely nagykapacitású szénvidék centrumában. A budapesti világítási és ipari áram szükségletét fedező új telepek működését szervesen be akarják illeszteni az ország elelctrifikálási hálózatába és jóllehet, ezidőszerint még nincsen eldöntve az a kérdés, hogy a székesfőváros közönségének teljesen saját anyagi erejéből kell-e megépíteni a telepeket, annyi máris bizonyosnak látszik, hogy az új centrálé nagymennyiségű áramot fog szolgáltatni Budapesten kívül a körzetébe eső egyéb városi közületeknek, sőt a községek egész sorának is. Az új centrálé elkészültének időpontja előtt teljesen reorganizálni fogják a Budapesten jelenleg rendelkezésre álló áramszolgáltatási telepeket. Már a legközelebbi jövőben sor kerül így többek között a révészutcai telep modernizálására, ami ha megtörténik, akkor a teljesen modern, nagy teljesítőképességű kelenföldi elektromos művel együtt teljesen megnyugtató módon lesz biztosítható a székesfőváros áramellátása. A székesfőváros vezetősége egyébként már beható megbeszéléseket folytatott a centrálé építke-' zési tervekkel kapcsolatban felügyeleti hatóságával, a belügyminisztériummal és az országos elektrifiká- lási ügyeket intéző kereskedelemügyi minisztériummal. A tárgyalások egyelőre informatív jellegűek voltak ugyan, annyi azonban máris leszűrhető, hogy a kormányzat erőteljesen támogatja a főváros áramellátásának szempontjából nélkülözhetetlen terv realizálását és kilátásba helyezte a székesfőváros vezetői előtt ez irányban történő teljes támogatásának biztosítását. Nagy árammegtakariiás Nagyobb fény A törvényesen védett, szabadalmazott lámpatestekkel KH„Worklight“ munkamegvilágító rugós- golyós csuklóval. A fénykéve bámely szögben beállítható. Saját érdekében kérjen vételkényszer nélkül díjmentes bemutatást U C fel O | ^r,Jé-e fénytechnikai, villamos* m Wl ■■ C K 8 fink sági és műszaki váiralat kft. BUDAPEST, VII., WESSELÉNYI-UTCA 59. SZÁM. — TELEFON: 141-476
