Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-17 / 46. szám

Budapest. 1937 november 17. 5 Hagy sikert aratott a Nemzed EsyséS Fővárosi Pártja a költségvetési vitában Szendy Károly polaárrn’sler 21 ilEP-indíioinyl e’foaa- dőlt - 33 javaslattal az Ügyosztályok foslalkoznak és a kivin;á29.tál a telelőiéi halárán belül meávaláu'ijik Hotekig tartó tárgyalás után a főváros befejezte a jövő évi költségvetés tárgyalását. A büdzsé meg­állapítása az az alkalom, amikor az önkormányzat legjobban érvényesükén a főváros politikájára be­folyását. A AEP fővárosi pártja a költségvetés tár­gyalása előtt hosszú heteken át foglalkozott a fő­város minden egyes problémájával és ennek a nagy munkának eredményképpen rengeteg indítványt és javaslatot nyújtott be. Nem kortesindítványok és lehetetlen ötletek kergették egymást, hanem mind­egyik indítvány átment a NÉP fővárosi pártja vala­mennyi szűrőjén és a javaslatok olyanok voltak, amelyekkel a közgyűlés minden pártja érdemesnek találta foglalkozni. Az igaz sikert azt mutatja, hogy az indítványok legnagyobb részét maga a polgármester is magáévá tette és egy csomó javaslat pedig a kellő előkésztés végett az illetékes ügyosztályhoz került. Ezúttal nem a temetőbe kerülnek az ötletek, hanem Szendy Károly polgármester utasítására valamennyi felmerült eszme megvalósítására megteszik a meg­felelő lépéseket. A polgármester csak azért nem fogadta cl ezeket a javaslatokat is. mert azok pénz­ügyi előkészítést igényelnek, de ügyelni fog arra, hogy az indítványokba foglalt tervek megvalósul­janak. ; j A polgármester az elhangzott javaslatok közül huszonegyet magáévá tett és harminc­három javaslattal pedig az ügyosztályok foglalkoznak. Maga ez a tény is bizonyítja, hogy a NÉP fővárosi pártja olyan alkotó munkát végez, amely az önkor­mányzat nagy jelentősége mellett tesz tanúságot. Zsltvay Tibor hét Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának elnöke két határozati javaslatot nyújtott be. A két elfogadott javaslat közül az egyik a tisztviselőkérdés megoldására, a má­sik az új Nemzeti Színház felépítésére vonat­kozik. A két javaslat a következő: 1. Budapest székesfőváros törvényhatósága, amely megnyugvással értesült a kormány egyes kezdő in­tézkedéseiből és Darányi Kálmán miniszterelnök úr 1937 október 26-án tett kijelentéséből, hogy a kor­mány elérkezettnek látja az időt, hogy az 1931 óta tett válságintézkedéseknek az adózó polgárságot és a közalkalmazottakat átmeneti kényszerűségből ter­helő részét az államháztartás helyzetére mindenkor gondos figyelemmel és óvatos fokozatossággal re­vízió alá vegye és lépésről-lépésre lebontsa, felirattal fordul a magyar orszáaavüléshez, kérve, hogy min­denekelőtt a családi pótlék és a bírói képesítési pót­Elfogadott Az I. fejezetnél Sárkány Ferencnek három indítványát fogadták el: 1. Bízzon meg a polgár- mester a hadigondozási ügyek fővárosi centralisz- tikus vezetésével egy főtisztviselőt, aki a 110.0Ü0. és 164.000/1920. számú belügyminiszteri rendelet, vala­mint az 1935. évi VII. t.-c. alapján a székesfőváros hadigondozottjainak ügyeit intézi és az összes ide­vonatkozó rendelkezéseket a legsürgősebben végre­hajtja. 2. Mindazon beteg hadirokkantak és hadiözve­gyek, akik tisztiorvosi vélemény alapján kezelésre szorulnak, a fürdőváros egy-egy meghatározott gyógyfürdőjében teljesen ingyenes fürdőt kapjanak. 3. A főváros a közszállításokat végző munkaadó­kat a munkavállalási szerződésben kötelezze a hadi- rokkanttörvény alkalmaztatási rendelkezésének leg­pontosabb betartására. Amennyiben a munkavállaló ez ellen vétene, úgy szerződésszegést követ el. A TI. fejezetnél Dongó Orbán következő indítvá­nyát fogadták el: Kőbányán a 17-es autóbusz útvona­lának portalan burkolását minél gyorsabb tempóban tessék befejezni. A ITI. fejezetnél elfogadták; Császár Ferencnek azt az indítványát, amely státusrendezést követel az útépítési intézetnél, Wellisch Andor következő indítványát: írjon ki a főváros a kerepesiúti díszravatalozóra tervpályá­zatot és a jövőben minden olyan építkezési munkát, amely az 50.000 pengőt meghaladja, magánépítészek­kel terveztesse. A 30.000 pengőn felül építkezésekre minden alkalommal tervpályázatot írjon ki. Az ügyosztály 50.000 pengőnél nagyobb költséggel járó építkezést maga ne tervezhessen. Szintay István indítványát 17 autóbuszát burko­lására. A IV. fejezetnél elfogadta a polgármester Ker­tész Elemér következő indítványát: Keresse meg a főváros átirat formájában a belügyminiszter urat és javasolja,-hogy a rendőrségi épületek eddigi meg­jelölésére szolgált piros lámpák helyett a rendőrségi járműveken már használatos kékfényű lámpákat rendszeresítsék. Az V. fejezetnél egész sereg indítványt fogadott el a polgármester. Hajnóczy Béla indítványa az, hogy tegye vizsgálat tárgyává a polgármester az V. ügyosztály szétválasztásának szükségességét, addig is bízzon meg haladéktalanul egy főtisztviselőt az­zal, hogy kizárólag a kereskedelmet és ipart érdeklő kérdésekkel foglalkozzék és ily vonatkozásban az ipar és a kereskedelem politikai ügyekben önálló előadója legyen. Sárkány Ferenc indítványa a következő: A fő­város legnagyobb adófizető rétegének, a kisipar és kiskereskedelem érdekeinek megvédése céljából in­tézzen a kormányzathoz egy olyan szociálpolitikai­lag és statisztikailag alátámasztott felterjesztést, fontos lavaslala lék állíttassák helyre a maga teljes egészében, a közalkalmazottak fizetéscsökkentésének az 1925., 1931. és 1937. fennállott indexszámok egybevetése által is sürgetően indokolt mielőbbi megszüntetése, illetve fokozatos végrehajtása arányosan érvényesüljön a magánalkalmazottak különadójának csökkentése te­rén, végül Budapest székesfőváros és a többi város háztartásából a válságintézkedések következtében átmenetileg elvont bevételek pótlásáról gondosko­dás történjék. 2. Budapest székesfőváros törvényhatósága az új Nemzeti Színház felépítése érdekében az államra há­ruló elsődleges kötelezettség érintetlenül hagyása mellett szükségesnek tartja a társadalom támogató áldozatkészségének életrehívását. Felhívja a polgár­mestert. tegye meg a kezdeményező lépést, a társ­törvényhatóságokat és a megyei városokat pedig az országos mozgalomban való részvétel iránt meg­keresi. Indítványok amely az említett tényezők nyugdíjbiztosítását cé­lozza, annak erőteljes kidomborításával, hogy ennek keresztülvitelével az ifjú generáció nyugodtabb ér­zésekkel léphet rá az önálló kisegzisztenciák rögös útjaira, továbbá az önbiztosítás lehetősége az önálló kisegzisztenciák munkakedvét fokozza és a jövőbe vetett hitet megacélozza. Dr. Vály Lajos hat indítványát fogadta el a polgármester és ezek a következők: 1. írjon át a polgármester a budapesti főkapi­tányához a gépjárművezetői vizsga rendszerének olyan irányú megváltoztatása érdekében, hogy a vizsga sikeres kiállása a jelenleginél nagyobb biz­tosítékot nyújtson a tekintetben, hogy a vizsgázó a közlekedési szabályokat alaposan ismeri és a veze­tésben tökéletesen jártas. A vizsga helye és ideje pedig oly módon jelöltessék ki, hogy a vizsgázók ne legyenek kénytelenek órákon át a legrosszabb idő­ben is a szabad ég alatt az utcán áesorogni. 2. A Népművelési Bizottság ezentúl intenziveb­ben foglalkozzék a helyes utcai közlekedés szabá­lyainak az ismertetésével és propagálásával. 3. A kereskedelmi miniszter a közlekedési mú­zeumban állandó kiállítást rendeztessen a helyes közlekedés szabályainak és a szabálytalan közleke­dés következményeinek az illusztrálására. 4. Miután az utcai közlekedés biztonságának a kerékpárosok helyes közlekedése is fontos tényezője, j kérjék fel a belügyminisztert az ezidőszerint már úgyis nyilvántartásba vett kerékpárvezető kötelező közlekedési vizsgájának az elrendelése érdekében. 5. Az ú. n. szürke taxik is úgy, mint minden más autó, kötelezőleg irányjelzőkart tartozzék fel­szerelni. 6. A főútvonalak nappali tülköliési tilalmát úgy módosítsák, hogy csupán a felesleges tülkölést tiltsák el a legszigorúbban. Elfogadták a IX. fejezetnél dr. Hegedűs Ber­talannak az indítványát, hogy a fővárosnál alkal­mazott családos munkások részére az idén kará­csonykor is rendkívüli segélyt folyósítsanak. A XI. fejezetnél vitéz nemes Juhász Jenő dr. kö­vetkező indítványát fogadta el a polgármester: A Szent István-bét egyetemes nemzeti jelentőségének és a Szent István-nap nemzeti ünnep jellegének hangsúlyozásával lépjen érintkezésbe a polgármes­ter a kormánnyal oly irányban, hogy a Szept István- hét és a Szent István-körmenet programjának és díszének emeléséhez a saját részéről is fokozottan járuljon hozzá és pedig a katonai és polgári hatósá­goknak fokozottabb részvételével. Nagyon nagy fontosságú a XIV. fejezetnél Kertész Elemér indítványa, amelyet ugyancsak el­fogadott a polgármester: A tűzoltóság részére 100.000 pengő költségfedezet szavaztassák meg egy darab 40 méter magasságot elérő automobil tolólétra be­szerzésére. Az indítvány mogokolása az, hogy a régi építési szabályzat a lakóépületek párkány magassá­gát legfeljebb 30 m-ig engedélyezte, úgyhogy a tűzoltóság ehhez mérten szerezte be tolólétráit. Ae új építésügyi szabályzat ezzel szemben 35 m-ig en­gedélyezi az épületek párkány magasságát, ezt azon­ban jelenlegi létráinkkal elérni már nem tudjuk a így a magasabb emeleten, tetőn vagy padlástérben keletkezet tüzet kívülről elérni, vagy életmentést vég­rehajtani nem tudunk. Tolólétraállományunk eddig nyolc darabból állott, ezek közül négyet 1928-ban szereztünk be, hármat azonban már 1914-ben s ez utóbbiakon már az anyag kifáradásának jeleit érezzük s rövid időn belül tűzoltói szolgálatból ki kell vonnunk. A múlt évben egy még 1908-ban be­szerzett 24 méteres létrát már ki is selejteztünk és az ennek folytán beállott hiány is indokolttá teszi az új létra beszerzése által a régi állomány helyre- állítását. Nesvalősffásra váró javaslatok A polgármester a következő indítványokat fogadta el elvben és hozzálátott a megvalósítás előkészítéséhez. 1. Sárkány Ferenc indítvánva az I. fedezetnél. A székesfőváros ingatlanainál a jövőben megüresedő azon házfelügyelői, házmester! állásokra, amelyek ön­álló egzisztenciát biztosítanak, csakis hadirokkantat al­kalmazzon. Az alkalmaztatás csakis azon kikötéssel tör­ténhetik. hogy a segédházfelügvelő is elsősorban csak hadirokkant, vagy hadiözvegy lehet. 2. Sárkány Ferenc másik indítványa: A főváros tulajdonát képező közlekedési eszközökön mindazon III-ik járadékosztályú, vagy ezen felüli igazolt hadirok­kant, akinek havi 80 pengőnél több jövedelme nincsen, félárú villamos bérletjegy váltására legyen jogosult. A jövedelembe a hadirokkant járadék összege nem számítható be. 3. Dr. B é n y i Károly érdekes indítványa a II. fe­jezetnél a következő: Tanulmányozzák, hogyan lehetne a már régebben keletkezett vagy most létesülő telepek út- és csatornaszükségletét belátható időn belül kielé­gíteni. A külterületek fejlődésére való tekintettel vo- gyék fontolóra a szabályrendeleteknek oly értelmű át­dolgozását, hogy ezután létesülő telepeken csak akkor adják meg az építési engedélyt, ha az illető útcában a víz- és csatorna és út már kiépült. A mar korábban lé­tesült, de közművekkel el nem látott telepek mindegyi­két külön egységnek véve, állapítísa meg, mibe kerül a még hiányzó közművek létesítése, vesse ki minden ház- és telektulajdonosra a reá eső részt és szólítsa fel az összegnek befizetésére, mit ha megtenni nem tudna, kérjen részletfizetésre engedélyt. Részletfizetés esetit», nehogy a különböző címen kivetett részletek elviselhe­tetlenek legyenek, a még hiányzó közművek költségét egy összegbe foglalva állapítsák meg és vessék ki a fizetendő havi vagy negyedévi részleteket, amelyeknek az illető telep lakói teljesítőképességéhez kell igazod- niok, vagyis a főváros az összeget több évre elosztva — részletekben, adók módjára biztosítaná, tekintet nél­kül arra, hogy a szolgáltatás teljesítésére már megtör­tént-e vagy sem. Az érdekelt ügyosztály illetőleg ügy­osztályok az illető telep érdekeltségének bevonásával állapítsanak meg programot, hogv a telep egyes utcáit milyen sorrendben fogják közművekkel ellátni és az illető telenről befolyt pénzből azokat egvmásután léte­sítik is. úgy hogy 10—15 év múlva a fővárosnak nem lesz már járdával, kövezettel és csatornával el nem lá­tott utcála. Ez a rendszer feleslegessé tenné, hogy a !u- lajdonosok a részlettörlesztésből kifolyólag drága ka­matokkal terheltessenek, vagyis végeredményben olcsób­ban kapnák e közműveket. A főváros nem kerül abba a helyzetbe, mint most, hogy az utólag fizetendő rész­letek mérséklését vagy elengedését kérték. Számot kel­lene még vetni azzal is. hogy a kölcsönnel épült háza­kat egy hosszú és ezy rendszerint 5 évnél nem hosszabb időben visszafizetendő kölcsön terheli. Az eddig kelet­kezett telepeknél külön megfontolás tárgyát kinézhetné, hogy a részletfizetés követelése ne tislasztassék-e arra az időre, míg ezt a rövidebb leláratú kölcsönt kiegyen­lítették. A tanulmány eredménvéről a polgármester úr a közgyűlésnek tegyen jelentést. 4. Dr. Hajnóczy Béla indítványa az V. fejezetnél: Tegyék tanulmány tára-vává annak föltételeit, miként lehetne a IX ügyosztály költségvetésében ínségesek közvetlen támogatása címén elő’ránvozott tételek olyan felhasználását, illetve előiránvozását biztosítani, hogy ezzel inarnolitikai célok olvképn legyenek piá-rhe- tők. hogy a közlótékonysá°ü célok is e'éressenek, illetve részben, vagv egészben feleslegessé válianak. A kérdés tisztázása után tegyenek megfelelő javaslatot- A jövő évi költségedül rá uvzat összeállítását a botorlesztendő ja­vaslatok elfogadásának megfelelően kívánja. 5. Dr Válvl Latos Indítvánva! Az 1939. évi költ­ségvetésben gondoskodjék a polgármester fedezetről olyan nronagandisztikus felragaszok készítse és forgal­mas közlekedési góenonton időnként való elbeivezése céljából, amelyek kénen és nyomtatásban a helves ut­cai közlek°ds szükségességére és a helytelen közlekedés következményeire, statisztikai adataira hívják fel fel­tűnő formában a közönség figyelmét. R Dr. V á 1 v i La^ns mác!k indítvánva- Tnté-rl-oajók a polgármester úr megfelelő figyelmeztető köz! eV oder! jel­zőtáblák felállításáról ott 1«. ahol az úttestet átszelő villamos sínpár következik. Vizsgálja meg a polgármes­ter úr, hogv nem volna-e megoldható az. hogy az út­testet átszelő villamossínekre az úttest fölött is valami feltűnő jel hívja fel a figyelmet. 7. Dr. Válvl Latos harmadik indítványa! az úi utak építésénél kezdje meg a székesfőváros is a külön kerékpár­utak építését. 8. Gazdy Jenő indítványa a VII. fejezetnél: . Mondja ki a közgyűlés, hogy a külső soroksári-úti mai katolikus egyházközség templomának telepítését tekintettel arra, hogy az Ideiglenes kápolna a kenutcai jola helyiségeiben van elhelyezve, amelyekre a közeli ükséglakások felépítése után most az iskolának volna üksége — sürgősnek tartja és felkéri a polgármester at, hogy a templom mielőbbi felépítésével kapcsolat­ai ’szükséges lépéseket tegye meg. 9. Staub Elemér indítványa a VIII. fejezetnél: Úgy termelésnek, mint a kereskedelemnek és a fogyasztás­ik egyaránt érdeke az, hogy a főváros piacain fogyasz- sra kerülő élelmicikkek ára nagy kilengéseknek ne ryen kitéve. A nagymérvű áringadozásokat tóképpen yan módon lehet megelőzni, hogy ariúorlodás eseten a ihalmozódott áru tároltatik olyan időre^ amidőn a^ki-

Next

/
Thumbnails
Contents