Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-17 / 46. szám
Buszon&atodnc. évfolyam 40. szám Előfizetési ér: BGÉSZ ÉVRE ..................24 PENGŐ FÉ LÉVRE..................... . 12 PENGŐ EGY ES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ* DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VB., ANDRÁSSY-ÚT 60. Telefon: M37-1S - Postacsekk: 40.424 Megoldás felé Háromheti kemény munka után a törvény- hatósági bizottság befejezte a főváros költségvetésének tárgyalását. Kemény munkát mondottunk, mert a közgyűlési vita résztvevői ezúttal nem szónoki sikerekre pályáztak, hanem a komoly bírálat eszközeivel akartak segíteni mindenhol, ahol segíteni való van és jószándékú indítványokkal! igyekeztek a főváros javát szolgálni. Mindez már a pénzügyi bizottság retort újának szintén hasznos munkája után történt és így ma, a vita végeztével megállapíthatjuk, hogy a törvényhatósági bizottság mindent elkövetett, amit lelkiismeretes és a főváros népéért való aggódása kívánt. Nem a magasztaló« hangján, de a tárgyi igazság értelmében meg kell említenünk azt is, hogy a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja a legteljesebb mértékben teljesítette hivatását, aminek tanúbizonysága elsősorban az, hogy ennek a. pártnak a részéről hangzott el a legtöbb és mindig a realitások szintjén mozgó indítvány, amelyek közül a közgyűlés a legtöbb indítványt honorálta is. Általánosságban el kell azonban ismerni azt is, hogy a törvényhatósági bizottságnak minden felszólaló tagja vigyázott arra, hogy ne támasszon lehetetlen igényeket, ne álljon elő teljesíthetetlen kívánságokkal, a bizottsági tagok nem futottak álmok után, a közgyűlés pedig a realitások jegyében fejezte be nagy munkáját. Aki a főváros egész lakossága, vagy egyes kerületek, város részek' érdekében valamit kívánt, szinte mindegyikről cl kell ismerni, hogy feltétlenül szükséges problémákat vetett föl. Ezek a kívánságok azután még a közgyűlés plénumának ítélete alá is estek. Voltak indítványok, amelyeket azonnal megszavazott a közgyűlés, voltak olyanok, amelyeket a polgármester hatáskörébe utasítottak. Ennek az egész munkának legfőbb jellemzője az, hogy a közgyűlés látva az amúgy is jelentékeny deficitet, a végsőkig redukálta az igényeket, így történhetett meg — ami nem igen szokott előfordulni a költségvetések tárgyalásánál —, hogy a költségvetési javaslat összegén felül mindössze 262.000 pengő az az új összeg, amelyet a közgyűlési indítványok megvalósítása igényel. Azok az indítványok azonban, amelyeket most nem szavazott meg a közgyűlés, szintén nem kerülnek papírkosárba, hanem a polgár- mester fog velük foglalkozni. Ezek azok a kérdések, amelyeknek momentán való megvalósítása sem nem föltétlenül szükséges, sem nem lehetséges. Egészen bizonyosak lehetünk azonban benne, hogy a város gondját annyira szívén viselő polgármester, mihelyt lehet, minden kívánságot honorálni fog. Idéznünk kell a polgármesternek a Fővárosi Hírlap-ban tett nyilatkozatát, amely szerint a költségvetést tovább lefaragni már nem lehetett, hiszen a csontváz-költségvetések ideje elmúlt, a száraz csontokat most már hússal kell ki- pámázni. Tízmilliós túllépéssel bár, de az 1938. évi költségvetés a mai formájában sem csontváz-költségvetés, a hússal való kipárnázás munkáját pedig nyugodtan bízhatja a főváros polgársága Szendy Károlyra, akinek legfőbb törekvése lesz, hogy a közgyűlés által nem honorált, de okos és szükséges indítványokat, mihelyt lehet, megvalósítja. Itt áll azonban mégis a tízmilliós deficit, amely még jelentékenyen meg' fog’ növekedni a gáavé- delmi berendezkedésekre szükséges harmadf élmii - 1 ióval és a tisztviselők immár elodázhatatlan fizetésemelésére szükséges összeggel. Ennek a deficitnek elhárítása csak a kormánnyal való megegyezése útján lehetséges. Igen, a csontvázból többet lefaragni nem lehet, a polgárság zsebét jobban terhelni képtelenség. És mégis az az érzésünk, hogy haladunk, útban vagyunk a megoldás felé. Zsilvay Tibor, a Nemezti Egység Fővárosi Pártjának elnöke éppen a Fővárosi Hírlap mai számában nyilatkozik erről a kérdésről és ebből a nyilatkozatából kiderül, hogy a kormány is helyesen látja és méltányolja a főváros helyzetét. Kilátásba helyezi Zsitvay Tibor azt is, hogy megindítja a tárgyalásokat a kormányzattal a megoldásról. Mindez alapja lehet annak a bizalomnak, amellyel a főváros jövője felé nézünk. Olyan komoly vezéregyéniség, mint Zsitvay Tibor, aki egyaránt viseli szívén az .állam és a főváros érdekeit, bizonyára sikereket érhet el abban a jó és biztató atmoszférában, amely ma a kormányzat és a főváros között uralkodik. Hiszünk benne, hogy a főváros és az állam viszonya őzen a réven rövidesen tisztázódik, hogy azután biztosítani lehessen a főváros további fejlődését és nyugodt munkáját. Uj üzempolitika alapját fektették le a költségvetésben Miért kelteit közel egymillióval felemelni a deficitet? — Zsitvay Tibor pártelnök és Harrer Ferenc nyilatkozata az új fordulatról Zsitvay liker készíti elő a főváros és az állam pénzügyi tárgyalásait A főváros közgyűlése befejezte a jövő évi költségvetés tárgyalását és, — mint a napilapok már közölték, — a mérleg így alakult: kiadás 166,749.798 pengő, bevétel 156,768.074 pengő, deficit tehát ifi,641.742 pengő. A pénzügyi bizottság letárgyalása után a deficit még csak 9,120.589 pengő volt. Az eltérést az okozza, hogy egyrészt 262.800 pengő értékben a polgármester magáévá. Lett a t-.~ -'hangzott indítványok egyrészét, ellenben a bevételekből 821.814 pengőt, a vívművek tőketörlesztését és kamattartozását törölték. E két tétel beállítása okozza a változást. Különösen a Vízmüvek tőketörlesztése és kamatszolgáltatásának eltörlése okozott nagy feltűnést. Nem egyszerű mérlegtechnikai dolgokról van szó, hanem az üzemi politikát megreformálják és beillesztik a közigazgatás gazdálkodásának pénzügyi kereteibe. Ez is összefügg az állam és a főváros egymáshoz való viszonyának rendezésével. Az érdekes fordulat erősen foglalkoztatja a vá rospolitikai köröket és ezért szükségesnek látszott az új pénzügyi politika elgondolását feltárni. Két érdekes nyilatkozatot közöl a Fővárosi Hírlap, amely kellő világításba helyezi a mostani helyzetet. Zsitvay Tibor tárgyai a belügyminiszterre A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt Zsitvay iitsar ttr.-ral, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja elnökével, aki a következőket mondotta: — A közgyűlés tárgyalásával minden autonómiát tisztelő ember a legteljesebb mértékben meg lehet elégedve és a főváros mérlege megnyugvással tölt el bennünket, mert a költségvetés összeállításánál úgy az adminisztráció, mint az önkormányzat szervei a legnagyobb körültekintéssel jártak el. A közgyűlésen nagy komolysággal, vitatták meg a. felmerült problémákat és a bizottsági tagok nemcsak a szükségletekkel számoltak, hanem számításba vették a főváros nehéz anyagi helyzetét, Lehetőleg olyan indítványokkal jöttek, amelyeknek teljesítése nem okozott különleges { pénzügyi zavarokat. Igen sok indítvány a pol- j garmester úrhoz került, aki a felmerült ügye- j két tanulmányozni fogja és gondoskodik majd j a legno/öb megoldásról. — A közgyűlési teremben olyan atmoszféra alakult ki, amelyben valóban komoly munkát lehet végezni és ez garancia arra, hogy a főváros közönségének az igényeit a lehetőséghez képest ki tudjuk és ki is fogjuk elégíteni, de lehetetlen kívánságokkal és kortesjavaslatokkal nem hozzuk a város vezetőségét lehetetlen helyzetbe. Mi sohasem dolgoztunk statisztikára és amikor megemlítem azt, hogy a NÉP adta be a legtöbb indítványt és a NÉP javaslatai közül nagyon sokat elfogadott a polgármester és a közgyűlés, egy csomó javaslattal pedig az adminisztráció az előkészítés szempontjából foglalkozni fog, azt csak azért teszem, hogy rámutassak arra a nagy munkára, amelyet a NÉP a város politikájának irányítására fordított. — Nemcsak befelé jelent ez nagy megnyugvást, hanem kifelé is meglesz a jó hatása. A főváros felügyeleti hatósága nem vonhatja ki magát annak a hatása alól, hogy a közgyűlési teremben a főváros érdekeinek előbbrevitelére az egész önkormányzat összefog és becsületes igyekezettel minden kérdésben keresik a legjobb kiutat. — Nagyon fontos ez éppen a mostani helyzetben. Hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az állam és a főváros között a hatáskörök szétválasztása és a pénzügyi problémák megoldása ügyében. Én a magam részéről a legnagyobb optimizmussal nézek a tárgyalások megindulása elé. Erre megvan az okom is. Mielőtt a tárgyalások megkezdődnének, a belügyminiszter úr velem kívánja a főváros anyagi ügyeit megbeszélni. Már beszéltem is Széli József belügyminiszter úrral és az a megállapodás történt, hogy amint a. költségvetés tárgyalásának befejezése után összeülünk és az összes felmerült kérdéseket alaposan megvitatjuk. Ez a határidő most elérkezett. Meg vagyok arról győződve, hogy a belügyminiszter úr a legnagyobb szeretettel fogja, felkarolni a főváros ügyeit. Eddigi megbeszéléseinkből láttam, hogy milyen nagy gondossággal, szeretettel és hozzáértéssel foglalkozik a város dolgaival. Az az érzésem, hogy a közöttünk történő megbeszélésnek az eredménye olyan barátságos légkört teremt, amelyben azután a főváros jogos igényeit könnyen érvényre lehet majd juttatni. — Mindent elkövetünk, hogy a főváron ügyeit véglegesen rendezni lehessenHz új üzemi politika Nagy meglepetést okozott az, hogy a polgármester maga tett javaslatot a Vízmüvek tőke- és kamatszolgáltatásának a közigazgatási költségvetésűén való törléséről. Amikor a költségvetés több, mint 9 millió pengő deficitet mutat fel, nem szívesen állítanak be több, mint 800 ezer pengős újabb hiányt. Ez a változás is a NÉP kívánságára történt. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja nemcsak arra törekszik, hogy a jövő évi számadásokat rendbehozza, hanem olyan helyzetet akar teremteni, amely a főváros szempontjából végleges pénzügyi megoldást jelent. Az állammal való tárgyalásoknál rendezni kell az üzemek pénzügyi hozzájárulását a községi háztartáshoz.
