Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-27 / 43-44. szám
Budapest, 1937 október t7. 5 Nagyvonalú problémákká! és javaslatokkal, tízezrek kívánságának és panaszainak tolmácsolásával vesz részt a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja a költségvetés közgyűlési vitájában A fővárost Hírlap közli az összes inötfvánqokat Annakidején beharangoztuk azt a nagyvonalú és lelkiismeretes munkát, amellyel a Nemzeti Egysén Fővárosi Pártja a székesfőváros 1938-. évi költségvetési tervezetének a tárgyalására készült. Érdekesnek tartjuk, hogy most a közgyűlés vitájának első napján, ha távirat-stílusban is, de mégis részletesen az alábbiakban számot adjunk a párt párt- szakbizottsági ülésein és pártértekezletein fölmerült indítványokról és gondolatokról, amelyek a székesfőváros közönségének a kívánságait \agy panaszait, tehát azt jellemzik, hogy mi mindenre kellett volna még' fedezetet találui a költségvetésben. Általánosságban elfogadta ugyan a párt a deficites költségvetést, de Zsitvay Tibor pártelnök és Harrer Ferenc indítványára kimondta azt is, hogy az 1930. évi költségvetés előterjesztéséig az önkormányzatnak feltétlenül meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek a költségvetés defieitmentességét biztosítják. Mert többé nem lesz a plárt abban a helyzetben, hogy a deficites gazdálkodás folytatásához hozzájárulhasson, annak ellenére sem, hogy teljes mértékben osztja Usetty Bélának a székesfőváros megnyugtató vagyoni helyzetére és Deményi Aladárnak a munka folytonosságának a biztosítására, a befektetések szükségességére vonatkozólag tett kijelentéseit. A párt határozott és egyhangú álláspontjának tudható be, hogy le kellett venni a napirendről a 22 filléres vízdijat. A polgármester iránti teljes elismerés és bizalom hangsúlyozása mellett Harrer Ferenc indítványára határozta el a párt, hogy elvi okokból nem adja meg a polgármester részére azt a felhatalmazást, hogy egyes később jelentkező túlkiadást külön péthitel engedélyezése nélkül utalványozhasson. Pénzügyi problémák Elkülönítve tárgyalta a párt azokat az indítványokat, amelyeket már a pénzügyi bizottság ülésén érvényesíteni kívánt. Vályi Lajos az árvaszéki fogalmazói kai’, Pályi Gyula az árvaszéki segédszemélyzet különmunkadíjai érdekében tett indítviányt. Gazdy Jenő a Krisztus király egyházközség kápolnájának fenntartására kért költségvetési fedezetet, Vályi Lajos a székesfővárosi könyvtári státus módosítására, az iskolaorvosi státus haladéktalan rendezésére, az ideiglenes székesfővárosi mérnökök gyakornoki kinevezésére tett 'előterjesztéseket, Orova Zsigmond a III. kerületi elöljáróság kibővítésére kért hitelfedezetet. Zsitvay Tibor a képzőművészet támogatására és a játszóterek fejlesztésére kívánta a tervezett költségvetési fedezetet 50—50 ezer pengővel növelni. Vályi Lajos a székesfőváros ősjegyző koronakötvé- nyeseinek a karitatív segélyezését ajánlotta, míg Deményi Aladár a székesfőváros pénzügyi érdekei védelmében és a jogosulatlan tőzsdespekníáéió megakadályozására már eleve elleneszegült minden olyan gondolatnak, amely a koronakötvények valorizációjára más pártok vészéről fölmerült. Az Igazgatási ff ej szét Az I. igazgatási fejezet költségvetési tervezetével kapcsolatban Hencz Lajos a túlságosan széttagolt székesfővárosi státus egyszerűsítését és a XII. kerületi elöljáróság mielőbbi felépítését s iazt követelte, a Fővárosi Nyomda lépjen ki a Főnökegyesületből. Zsitvay Tibor indítványára egyhangú lelkesedéssel fogadta el a párt, hogy a XII. kerület Horthy- városnak, a XIII. kerület Magdolna-városnak neveztessék. Gazdy Jenő a Krisztus király jö^ébánia felépítésének a tervbevétele mellett szólt. Szentessi József a Soroksári-uti plébániatemplom azonnali felépítését tartotta szükségesnek. Vályi Lajos azt indítványozta, hogy írjon fel a törvényhatóság a közalkalmazottak fizetését csökkentő védságrendeletek és a köz- és magánalkalmazottak kereseti adója után fizetendő különadó hatályon kívül helyezése érdekében. Kérte annak a határozott megállapítását, hogy a történelmi tradíciókkal bíró tabáni plébánia megszüntetése egyszersmindenkorra lekerüljön a napirendről. A XI. kerületi elöljáróság részére külön élőljárósági épület felépítését kívánja. A kerületi választmányok működésének azonnali megindítását kéri. Indítványozza a Kelenvölgy átcsatolását Budapesthez. Katona János a székesfővárosi alkalmazottak gáz- és villanyfogyasztási kedvezményének visszaáll ítósa, valamint az Elektromos Müvek és a Gázgyár alkalmazottait illető természetbeni járandóságok ki- ' egyenlítése mellett foglalt áJllást. Sárkány Ferenc elvi okokból a hadigondozottak ügyét az igazgatási hatáskörben és nem a közjótékonyság keretében akarja látni. A hadigondozási ügyek centrális intézésével egy külön megbízott főtiszt viselő foglalkozzék. Kertész Elemér és Hegedűs Bertalan a tűzharcos székesfővárosi alkalmazottak jog’os érdekeinek a figyelembevételét kéri. Gazdy Jenő a Segítő Alap üdülőtelepeit akarja a kisebb jövedelmű tisztviselők részére is elérhetővé tenni. Vályi Lajos a Segítő Alap ellenőrző orvosainak összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok szigorú végrehajtását kívánja. Út« és csatornaépítés A II. út- és csatornaépítési fejezettnél Dorner Gyula az út- és csatornaépítési invesztíciós program mielőbbi megvalósítását sürgeti. Kifogásolja, hogy a budai oldalról a Dunába kiömlő é-s mintegy 15 csatorna megfertőzi a Duna vizét és veszélyezteti a strandfürdők közegiészségiigyi feltételeit. A KISOK- slrand a szépvölgyi csatorna szennyvizeivel vau fertőzve. A budai főgyűjtőcsatorna megépítését halaszthatatlannak tartja. Vályi Lajos emlékeztet arra, hogy az út- és csatornaépítési beruházási program gondolata Dorner Gyulától ered, ami elévülhetetlen érdeme Dorner Gyulának és a pártnak egyaránt. De elismerés illeti Szendy Károly polgármestert és Király Kálmán tanácsnokot is, akik ezt a gondolatot azonnal fölkarolták. Elismerést kíván kifejezni Király Kálmánnal szemben, aki az út- és csatornabajokat minden bürokratizmustól mentesen és igen sok jóakarattal igyekszik kiküszöbölni. Szántay István a fásításokra szárit előirányzat csekélységét hangoztatja. A XI. kerület külső utcáinak mézelő fákkal való mielőbbi fásítására tesz indítványt. A Bécsi-út mentén, az óbudai Dunapar- ton és az óbudai hegyoldalakon is fásítani kellene. Vályi Lajos kéri, hogy az útépítéseknél és útjavításoknál a közlekedés érdekeire legyenek tekintettel. A Margit-híd építésénél magán a hídon ez elismerésreméltóan sikerült. A. híd környékén azonban túlsók utcát tettek egyszerre járhatatlanná, a munka lassan haladt. Általában kifogásolja, hogy az aszfaltburkolatú utcáik javítása csak nagyon átmeneti értékű. Panaszkodik a Fő-ntca szűk útterü- lete és elavult járdái miatt. Ilarrer Ferenc a XI., Hamzsabég-út torkolatának azonnali kijavítását követelte. Sárkány Ferenc a VT. kerület elhanyagolt útburkolatait, kevés parkját és játszóterét teszi szóvá. A Hunyadi-tér el van hanyagolva és parknak alig számít. A Károlyi-térhez hasonlóan, meg kellene nyitni a közönség részére az Epreskertet. A Salgótarjáni Gépgyár megüresedett telikére pedig gyermekjátszóteret kell helyezni. Rendezni kell a Ferdinánd-tér Lehel-utca felé eső részét. Vályi Lajos bejelenti, hogy az V. kerületi párt- szervezet a Fáik Miksa-utcai rozoga gyalogjáró ellen szólalt fel és kifogásolja a Rudolf-téreoi lévő elavult nyilvános illemhelyet. De ugyanez a kifogás tehető a Gellórt-szálléval szemben lévő rozoga nyilvános illemhellyel szemben is. Ezeket a külterületekre kellene kihelyezni és ilyen exponált helyekre föld alá süllyesztett, illemhelyeket kell tenni. A III. kér. részéről beérkezett például panasz, hogy általában hiányoznak a külterületben a nyilvános illemhelyek. Még a kolozsitóri piacon is. Dongó Orbán kifogásolja, hogy o X. kerület elhanyagolt csatornaviszonyainak javítására nem is gondol a költségvetés. Utcaolajozást és rendszeres útjavításokat, sürget. Halter Károly a Szent László- tér még nem rendezett felének a parkírozását, a Rottenbiller-kert kőfalának a lebontását, az Apafy- utea kiépítésiét kérte. Szántay István a Tétényi-út végleges kiépítését, a XI., Etele-tér rendezését, a XI., Mikes Kelemen-utca kocsiútjának használható karba helyezését és az Etele-úti gyűjtőcsatorna sürgős megépítését kívánja szóvátenni. Vályi Lajos a Farkasréti temető előtti tér és a XI., Rákó-utca felső szakaszának lejtszíubehozását és kiépítését sürgette. A legutóbb megnyitott Otthon-utca csatornázása és kiépítése sem várathat magára. A XI., Al- bert-utca burkolatát legalább annyira kell rend behozni, hogy autóval is használható legyen. Kifogásolja a Gellérthegy felsőbb utcáinak rendkívüli elhanyagoltságát. V. Nemes Juhász Jenő a XII., Szarvas Gábor-űt kiépítésére helyez nagy súlyt. Felszólal a hegyvidéki nyitott csatornák botrányos állapotaival szemben. Városrendezés A ELI. városrendezési fejezetnél Becsey Antal a Horthy Miklós-híd budai hídfőjétől délre fekvő területek rendezése, a Nemzeti Stadion és a Vásárváros e területen való elhelyezése mellett foglal állást. Katona János a VIII., Teleki-tér rendezését, a kubikusszálló felépítését és a Teleki-téri élemiszcr- piac átépítését követeli. Wellisoh Andor a ferencvárosi Kiserdő kiürítését és rendezését kívánja. Dongó Orbán a X., Óhegyi-telep felépítését tartja sürgősnek. Sárkány Ferenc a Belsőterézváros újraszabályozásának a szükségességére hívja fel a figyelmet. Ki kell helyezni a Nyugati pályaudvart. És addig is, amíg ez megtörténhetik, rendezni kell a Nyugati pályaudvar vidékét. Indokolatlan, hogy a London- szálló telke oly régóta felhasználásra nem kerül. Halaszthatatlan a Bulcsu- és Podmaniczky-utca közötti alagút és az Aréna-úti aluljáró átépítése. Halter Károly aluljárót kíván Kőbánya és a Te- nyészállatvásárlelep, valamint Kőbánya és Pony- rácz-úti telep között. Szükségesnek tartja továbbá a Kápolna-tér rendezését. Vályi Lajos a közönség igényeihez alkalmazkodó telek- és telepítési politikát sürget a kitelepülési folyamat megakasztása céljából. Indítványozza, hogy vegye a párt védelembe a Dunakorzó rendezésének egyébként is a pártból kiindult terveit. Sürgeti a nagyvasúti problétna megoldását. A iszékesfőváros mielőbb foglalkozzék a Lenke-téri pályaudvar terveivel, nehogy a XI. kerület továbbfejlődéséhez fűződő érdekekkel kerüljön ellentétbe ez a megoldás. A XI. kerülőt töltésekkel és vasúti vonalakkal széttagolt területét szabadítsák föl a Déli pályaudvar— kelenföldi pályaudvar közötti sínektől, ezért helyezzék ki a Déli pályaudvart. Siklót vagy drót- kötélpályát kér a Gellérthegyre, kéri a Horthy Miklós-bástyasétány, a XI. kér., Dajka Gátbor-utca. a II., Ezredes-utca, a ül., Toboz-utca és a Bibicz- telepről a Fehérvári-út felé vezető utcák sürgős megnyitását. Sürgeti a Gellérthegy—Svábhegy, J ánoshegy—Zugliget—Hűvösvölgy—Látóhegy— Hármashat ár hegy—Rózsadomb—Margithídi autókörút megnyitását. Szüntesse meg a székesfőváros az olyan életveszedelmes zűrzavart, amilyen pl. a Kál- vin-téren, Deák-téren, Berlini-téren, Horthy Miklós- körtéren, a Margit-kövút és Bem József-utca keresztezésénél előállt. A Horthy Miklós-út 3—5 számú rozoga székesfővárosi épület nem való a Gellert- szálló szomszédságába. Gondoskodni kell a Látóhegy környékének vízellátásáról. A Látóhegyre turista- szállót kellene építeni. Felszólal az óbudai hegyek lebányászása és elcsúfítása ellen. Katona János a VIII. és IX. kerület külső részeiben kislakásépitkezést tart szükségesnek és éppen ezért rendkívüli házadómentesség kezdeményezését sürgeti. A közjogi és katonai fejezet A IV. közjogi és katonai szolgáltatások fejezeténél Kertész Elemér fővárosi tűzharcos-menhely érdekében tesz indítványt. Szántay István a rendőr- őrszemek szaporítását sürgeti a XI. kerület külső részein és a Gellérthegyen. Vályi Lajos bejelenti, hogy ugyanilyen kérés érkezett az Uj-Szentistván városra nézve az V. kerületi pártszervezettől, amely ebbe a városrészbe rendőrőrszobákat is kér. Szigorúbb magatartást kíván a rendőrőrszemektől, a közlekedési, a köztisztaság elleni lés a koldúsrendelet elleni kihágásokkal szemben. Közlekedési rendőröket sürget az életveszélyes közlekedési pontokra. ipar, kereskedelem, közlekedés Rendkívüli érdeklődés mellett tárgyalta a párt az V. ipar, kereskedelem és közlekedés fejezetet. Hajnóczy Béla kifogásolta az ügyosztály túlterheltségét, a közlekedési politika mellett háttérbe szoruló vérszegény székesfővárosi ipar- és kereskedelempolitikát. Helyesebb munkaelosztást követelt. Kívánja annak a kérdésnek a tisztázását, hogy helyes-e a trollybuszforgálom tervbevett fokozása. Az inség- munka név alatt ismert munkanélküli segélyrendszer helyett munkaalkalmak teremtését tartja szükségesnek. Megemlíti, hogy a pártszakbizottságban Hoor Tempis Móric egyetemi tanár a háziipar hatér konyább támogatását javasolta. Kertész Elemér a Beszkárt érettségizett B. táblázató alkalmazottainak átminősítése mellett emelt szót. Sárkány Ferenc a főváros közlekedési eszközein féláru bérletjegyét kér a hadigondozottak részére. Vályi Lajos a közúti közlekedés hibáit kívánja szóvátenni. Hatékonyabb közlekedési oktatást sürget. Az iskolákban kötelező tangyárgy legyen a közlekedés és vizsgáztassák le a tanulókat a közlekedésből. Nem látja az indokát, hogy miért nem vizsgáztatják le a kerékpárosokat is a közlekedési szabályokból. A külföldi autósforgalomra tekintettel szereljenek a villamosokra és a szürketaxikra is felső- karokat és féklámpát és ott, ahol villamossínek keresztezik az úttestet, az úttest fölött is alkalmazzanak feltűnő jelzést. Sürgesse a párt a gyorsvasút megvalósítását. És eszközölje ki az autotaxi engedélyek kiadásának új rendszerét. Meg kellene fontolni a központi autógarázs és autóbuszpályaudvar tervét, de mindenesetre megfelelőbben kell gonnoskodni a várakozó autók és autóbuszok parkírozásáról. Indítványozza, hogy emeljen szót a párt a Beszkárt és autóbuszüzemi alkalmazottak fizetéses szabadságának újrarendezése, a kalauzok és kocsivezetők 100 százalékos betegségi ellátása, a vágóhídi Beszkárt- laktanya hibáinak megszüntetésére, a Beszkárt pályaudvarok és a végállomások szociálisabb berendezése, a kelenföldi Beszkárt végállomásnak tussolóval való vSÄ» NaSy árammegtakaritás I Nagyobb fény! KOMOR HENRIK-féle lény technikai-, villamossá files műszaki vállalat K. F. T. BUDAI» KST. VII., WKSSKLÄNTI-U.49. lámpatestekkel Telelőm 141-470.
