Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-27 / 43-44. szám

Busxonfiaiodllc évfolyam Budapest, 1937 oRíóber 27. 43—44. szám Előfizetési ér: fiGÉSZ ÉVRE ..................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-gsavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MBNDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal! DUDAPEST, VI., &NDRÁSSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 ai«iBBSKaaaBa»BffiiEgHaEiSS5£sssCTgjsgsra^ iga Uj feladatok a költségvetés megváltoztatása következtében Kiépül a közegészségügyi szervezet a gyermekkortól az egyetemi hallgatókig —A kulturális kiadások lefaragásának gátat vetettek Rekíám nélkül Nyugodt lélekkel elmondhat jut Magyarország és Budapest nevében, hogy köszönjük, nem kérünk reklá­mot, ha. az olyan, amilyennel az utolsó héten, az utolsó napokban bőven találkoztunk. Ilyen reklám nélkül valahogy csak megélünk magunk is, hiszen a magyar főváros és a magyar föld jóhírét komoly, becsületes barátok is terjesztik, akiknek révén majd csak elkerülnek ide azok a. külföldiek, akikre szükségünk van. Mert bocsánatot kérünk, de nincs szükségünk olyan barátokra, mint Jean Mezereltte úr, aki a Paris Sex-Appeal tizenhat éven felüli olvasóit azzal traktálja, hogy a mi csodaszép Mar­gitszigetünk „a szerelem hűvös szigete“. Sajnos, a hét hangos volt az ilyen reklámtól. Párizsban egy magyar leány leszúrt egy magyar villanyszerelőt, a párizsi'Goubrier-utcában egy ma­gyar szerelmcispár lett együtt öngyilkos, a Paris Fair pedig nagy cikkben fejtegeti, hogy a buda­pesti Városligetben a tizennégyéves Janikák külön lársadaimi életet élnek, egymás fölött ítélkeznek és akit a maguk társadalmából kiközösítenek, annak nincs más tennivalója, mint hogy a liget vala­melyik fájára felakasztja magát. Sajnos, hogy ma­gyar szerelmesek öngyilkosok legyenek Párizsban, vagy hogy magyarok elkeseredésükben egymás éle­tére törjenek az idegenben, ezt az európai kultúra mai fokán mi som fogjuk elkerülni. A Janikákról szóló dajkamesék pedig mindaddig meg fognak te­remni Párizsban, vagy egyebütt, amíg lelkiismeret­ien újságírók lesznek a világon. Egészen más a. helyzet már ott, ahol a gyilkos magyar leányt a, külföldi • magyar védő azzal akarja menteni, hogy ,,a puszták vad leánya“. Ez már neon egészen kül­földi otrombaság, ebben nekünk magunknak, a magunk irodalmának is van egy kis része. A pusz­ták vad leánya, sajnos, nem idegen a magyar büsz­keségek között sem. Nem ok nélkül emelt óvást vagy félesztendővel ezelőtt Darányi Kálmán mi­niszterelnök az úgynevezett falukutatók, legtöbb­ször könnyű lekiismcretű és szenzációéhes munkás­sága ellen. Ezeknek a talán többnyire jóhiszemű, de nem megfontolt tevékenységeknek eredménye az, bogy odakint még mindig a régi, otromba, véde­lmiben részesítenek bennünket, hogy a puszták vad fiai vagyunk, leányaink pedig a puszták vad leányai. De mit szóljunk a Paris Sex Appeal reklámjához. Mert amit írója, Mezerette úr, aki állítólag Buda­pesten járt, rólunk, a Margitszigetről ír és pornogfáí képekkel ékesít, az egyértelmű egy nemzetnek a tueggyalázásával. Szerinte a mi Margitszigetünkön fiatal és vad nimfák pompázó meztelenségben jelen­nek meg a hold sápadt sugaraiban. A mi strandunk a meztelen testek kiállítása és a mi mulatóink olyan ocsmányok, hogy ezt már a magyar betű el sem ismeri. De nemcsak az írás, hanem a képek is hazudnak, mert azok sem budapestiek. A nemes francia nemzet az ilyen aljasságokért elégtétellel tartozik az erkölcseiben megingathatatlan Magyar- országnak és fővárosának, Budapestnek. Hát igen, ezekből a reklámokból mi máskor sem kérünk, különösen most nem, amikor egy év múlva a világ katolikusai zarándokolnak százezrével a ma­gyar fővárosba. Nekünk nem ilyen reklámokra van szükségünk, hanem olyanra, hogy a. frankfurti szakácsművészeti kiállításon a magyar konyháé volt a legnagyobb diadal. Nekünk olyan reklámra van szükségünk, mint amilyet ennek a hónapnak az elején a nemzetközi fürdőügyi kongresszus produkált, amikor harminc knltúrállam fürdőérdekeltségeinek képviselői tiszteltek meg bennünket látogatásukkal. Nekünk olyan reklámra van szükségünk, mint amilyenben most van részünk, amikor pár nap múlva itt Jog összejönni a világ legfontosabb transzkontinentális útjának állandó nemzetközi bizottsága. Ez a bizottság a London—istanbuli transzkontinentális országúiról fog tanácskozni, amely országút Londonból vezet tíz európai orszá­gon át Istambulba, onnan Előázsiába, ahol elágazik egyrészt Ázsiába, az indiai metropolisok, másrészt Afrika, a nagy délafrikai világvárosok felé. Ez a bizottság most fogja megalakítani állandó nemzet­közi irodáját, amelynek Budapest lesz a székhelye. Nekünk ilyen reklámokra van szükségünk, a többit, a Paris Soir dajkameséit, a Paris Sex-Appeal szemen- szede.it valótlanságait, a puszták valdleányairól szóló védőbeszédeket mi nem ambicionáljuk, hanem át­engedjük ezeket azoknak, akik nem kultúrával, nem természeti szépségekkel akarnak barátokat hódítani, hanerp akik az idegeneknek érzékeire és érzékiségére utaznak. A pénzügyi bizottság tárgyalásai új helyzetet teremtettek. A jövő évi költségvetés átformálódott. A Fővárosi Hírlap elsőnek jelentette, hogy Zsitvay Tibor kezdeményezésére nem fogják megszavazni a vízdíjnak újabb 2 fillérrel való felemelését. Ilye,) körülmények között a bevételek 1,214.467 pengővel csökkentek. Valamennyi párt egyformán kívánta az iskola­orvosok véglegesítését és az új status felállítása 63.000 pengőbe kerül. Örömmel üdvözölték azt a hatá­rozatot- is, amely szerint a képzőművészetek támoga tását 50.000 pengővel felemelték. Új könyvek be­szerzésére a Fővárosi Könyvtárnak 14.000 pengőt ad­tak. Iskolai filmekre 20.000 pengővel többet fognak költeni, mint amennyit terveztek. A Rókus-kórház a mai állapotában nem marad­hat- meg, másrészt azonban időszerűtlen a mostani helyéről kitelepíteni. Régen gondolnak arra, hogy a kórházat átépítik és a' v frontot a Stúhly-utcá- ban fogják kiképezni. Itt a fővárosnak már van telke, de még egy másikat is hozzá kell szerezni és erre a célra 50.000 pengőt szavaztak meg. Azonkívül még három kisebb tétel is szerepelt. Mindezek az új kiadások 142.840 pengővel emelték a kiadásokat. Ha ezeket figyelembe vesszük, úgy a pénzügyi bi­zottság által megszavazott költségvetés a követ­kező. Kiadás 166,483.998 pengő, bevétel 157,621.009 pengő, a hiány 8,862.989 pengő, amihez hozzájárul még, a légvédelmi kiadásokra 2.5 millió pengő. Ez­zel a javított költségvetéssel foglalkozott a bét min­den napján a főváros pénzügyi bizottsága, amely­nek tárgyalásain az elnöklő Karafiáth Jenő fő­polgármesteren kívül Szendy Károly polgármester mellett mindvégig részt vett Schuler Dezső alpolgár­mester is, aki nemcsak saját ügyeire vigyázott, ha­nem a külföldön időző Lamotte Károly alpolgármes­ter felülvizsgálata alá tartozó tárgyakat is kép­viselte. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Schuler Dezső úr. alpolgármestert, aki a költségvetés változtatásáról a következőket mondotta: — Nagyon nagy .jelentőségűnek tartom a fővárosi könyvtár részére megszavazott 14.000 pengős költségtöbbletet. Ezen a pénzen kizáró­lag könyveket fogunk vásárolni. Maga az. ősz- szeg is számottevő, de az elvi fontossága min­dennél nagyobb. A fővárosi könyvtár kultúr- missziójával mindenki tisztában van és mégis évek óta nem történt egyéb, mint a költség­vetés lefaragása. Ennek a rendszernek most vége van. Még Liber alpolgármester alatt dől goztam a szociálpolitikai ügyosztályban, ami­kor a fővárosi könyvtár aranykorát érte és ekkor fordítottuk a- legnagyobb összegei a, könyvebeszerzésekre. Jöttek a nehéz idők és a szanálás, mindent le kellett építeni. Most azután elérkeztünk a fordulathoz. Végre felemelhettük a könyvek vásár­lására szánt összeget. Még- nincs annyi pénzünk, hogy új könyvtárakat ren­dezhetnénk be, de majd arra is sor! kerül. — Az iskolaorvosi intézményt véglegesít­hetjük és mihelyt a költségvetés jóváhagyása megérkezik, azonnal hozzáláthatunk a status megállapításához. Az iskolaorvosokat most egy esztendőre neveztük ki és így van elég idő a véglegesítés végrehajtására. Ezzel régi kíván­sága tdijesül az iskolaorvosi karunknak, amelynek működését igazán mindenki csak a legnagyobb elismeréssel kísérte. Hosszú évek óta fáradnak ezek a lelkes emberek, hogy az I ifjúság egészségét megóvják és megérdemlik, hogy végre az ö jövőjükről is gondoskodjék a főváros. De a reformnak nemcsak ezzel a ré­szével szeretnék foglalkozni, hanem ki akar­nám emelni magának az intézménynek nagy jelentőségét is. Nagyon fontos az ifjúság egészségének ápolása. A főváros a maga részéről mindent megtett ép a legmesszebbmenő áldozatkészséget tanúsí­totta, hisz költségvetésünk jelentékeny részét fordítjuk szociálpolitikára. — Az iskolaorvosi intézmény bevezetésének az a rendeltetése, hogy születéstől egészen a felnőtt korig- vé­gigkísérjük az ifjúságot és ahol egész­ségügyi beavatkozásra van szükség, ott idejekorán közbelépünk. Az iskolaorvosok véglegesítésével egyidőben még történt valami, amiről a legnagyobb örömmel számolhatok be. Az egyetemi ifjúság- maga vette kezébe ennek a problémának meg­oldását, kiharcolta, hogy az egyetemeken is kötelező lesz az or­vosi vizsgálat. — A kis gyerekeket 2—8 éves korig a Ste- fánia-egyesület veszi gondozásába. Megfelelő vizsgálat után kiállítjuk az egészségügyi la­pot, amely pontos adatokat tartalmaz a gyerek testi berendezéséről. Azután óvodába jönnek az apróságok, ahol már az iskolanővérek és az iskolaorvosok kezébe kerülnek. Az egészségi lapot megkapják az iskolaorvosok is és ennek alapján tovább folytatódhatik a gyermekek egészségügyi felügyelete. Idővel tökéletesíteni kell ezt az intézményt a középiskolákban és most már az egyetemi ifjúság- is törődni fog a fiatalság egészségével. A legújabb döntés szerint a Tudományegyetemen az első és ha- íodféíévesek kötelező egészségügyi vizsgálat alá kerülnek, aki vonakodik ennek eleget tenni, az nem kapja meg a leckekönyvét. Örülünk ennek az újításnak és éppen most­készül egy felterjesztésem, amely azt célozza, hogy a fiatalságnak ezt az akcióját a főváros is támogassa. Mi hajlandók vagyunk a meg­figyelésig lapot azoknak az orvosoknak a ren­delkezésére bocsátani, akik az egyetemen az egészségügyi vizsgálatot Végzik. Kórtanilag ennek nagy jelentősége van, meri az orvos nemcsak azt tudja meg, ami van, hanem azt is, a m i. volt. — Milyen lesz az Ínségesek és a segélyre szorultak idei téli ellátása? — kérdeztük. — Minden marad a régiben. Számolnunk kell az általános drágulással. Minden élelmi- cikk ára drágább, mint egyév előtt volt. Arra to fekszünk, hogy ugyanolyan tápértékű, de ol­csóbb ételt tudjunk adni az arra rászorultak­nak. Azt hiszem, hogy az a kijelentésem min­denkit, megnyugtathat, hogy minden marad úgy, ahogy eddig volt, egyetlenegy rászoruló szegény embertől sem vonjuk meg a főváros támogatását. Schuler alpolgái'mester még örömének adott ki­fejezést azért is, hogy a képzőművészek támogatá­sára a főváros a jövőben nagyobb gondot fordít. Az 50.000 pengőnek egyrészét nem is annyira múzeumi értékű képzőművészeti alkotások vásárlására fordít­ják, hanem kiszakítanak egy bizonyos összeget és ezt a művészek karitatív támogatására használják fel.

Next

/
Thumbnails
Contents