Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-20 / 42. szám

3 Budapest, 1937 október 29. IB^.TW.^xrsamauaarirrP^^m’xvm Megmozdult a föld: veszélyben fiz villa a Testvérhegyen Hetven munkás dolgoii!« a földcsuszamlás terjedésének meg^átiásán Vtty ázzunk! Iria GflZDY JEliö Tewnészetes,folyomány a n\ tőrténéseknok, hogy az élet jelenségeiből felmerülő szükségletek néha las­san érnek meg. Áll ez különösen azokra a jelensé­gekre, amelyek nem osztatlanul általános szükség­letek és így, amíg egyik oldalról fokozatosan emel­kedő módon igényeltetnek, más oldalról többé- kevésbó ellenállásra is találnak. Kétségtelen, hogy ha ezek a szükségletek jelen­tékeny néprétegeket érintenek, úgy azok feltétlenül megoldást igényelnek, akár osztatlan helyesléssel találkoznak, akár nem, mert az állam vezetőinek tevékenységi körében mindazok a jelenségek fon­tosak, amelyek az egésznek harmonikus együttmű­ködését veszélyeztethetik. Ha pedig kormányozni annyit tesz, hogy előre­látni, úgy a kormányzó pártoknak különös feladata j kell hogy legyen azokat a problémákat, amelyek j világosan az érettség fokát mutatják, megfelelően megoldáshoz segíteni, mielőtt kifakadnak és vészé- j lyes anyagokat vihetnek be az állam élő szervező- j tébo. Éppen azért nagyon helyes, bölcs és szükség- szerű dolog volt a mezőgazdaság segítségére sietni akkor, amikor súlyos válságba jutott, holott ez a segítség nagy áldozatokat követelt a nép más réte­geitől. Nagyon örvendetes dolog, hogy ennek az erőteljes segítségnek következtében a mezőgazda­ság helyzete javult, ha még messze is vagyunk a teljes szanálástól és még messzebb a mezőgazdasági proletariátus kérdéseinek kielégítő megoldásától. Tény azonban, hogy javulás állott be és ez a javulás kiterjedt az iparra és kereskedelemre is, amit elsősorban a nyersanyagok iránti fokozott ke­reslet és az úgynevezett kulcsiparnak fokozott ter­melése, egyben pedig a kereskedelem körében be­állott anyagi zavaroknak csökkenés megmutat. Amíg azonban ez megtörténi az egyik oldalon, súlyos bajok következtek be a másik oldalon, a fo­gyasztók egyik leghatalmasabb táborában: a köz- alkalmazottak tényleges é's nyugdíjas tömegeinél. A közalkalmazottak, akiknek túlnyomó nagy többsége a keresztény nemzeti gondolat alapján áll, akik a hazaszeretetben és a haza iránti áldozatkész­ségben mindig iparkodtak jó elől járni, mondhatni zúgolódás nélkül fogadták azokat a csökkentő intéz­kedéseket, amelyek ismételten megnyirbálták az amúgy is szűkösen kimért fizetéseket és nyugdíja­kat. Megértették, hogy fontos állami érdekről van szó és ezeknek deferálni kell. De bíztak abban az ígéretben is, hogy ezek csak átmeneti intézkedések és amint- lehet, azokon könnyíteni fognak. Lassanként azonban beleszólt a dologba — és pedig mindig erőteljesebben — egy másik tényező: a drágaság emelkedése. Az illetmények csökkentése így mindig jobban és jobban érezhetővé vált, úgy, hogy amit eleinte az életnívó leszállításával még ki lehetett egyenlíteni, az ma már súlyos nélkülözé­sek kútforrúsa lett. Fokozottabb mértékben áll ez a nyugdíjasokra, akiknek semmiféle módjuk sincs arra, hogy az elvont illetményeket mellékjövedelmek útján pótolják. Ez a helyzet azután a vásárlóképesség olyan mértékű csökkenésére vezetett, hogy azok a népré­tegek is, akik eddig bizonyos irigységgel néztek a flxfizetéscs közalkalmazottakra, megváltoztatták ál­láspontjukat és nagyobbarányú mozgalmakat indí­tottak a csökkentések fokozatos megszüntetése érde­kében. Ebben a szituációban, mint a lassan derülő ég­ből, hirtelen lesújtó villámcsapás érte a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak táborát, az a hír, amelyet, sajnos, eddig komolyan nem cáfoltak, hogy újabb csökkentés készülődik. Éppen akkor, amikor minden oldalról a gazdasági javulás jelei mutatkaznak, ezt hivatalos tényezők és nyilatkoza­tok is hirdetik és az állam bevételei tekintélyes feleslegeket tüntetnek fel. Nem csoda, hogy az ebből származó izgalmak és elkeseredés hirtelen megérlelte azt a kérdést, amely a drágaság emelkedése következtében amúgy is érőben volt. A jus murmurendiből most már han­gos elégedetlenség és a lelkeknek olyan megzavarása támadt, hogy mi, akik a tömegekkel érintkezünk, meg vagyunk döbbenve a tapasztaltakon. Számunkra pedig és a székesfővárosra fokozot­tabb mértékben fontos ez a probléma, mert a fővá­rosban és közvetlen környékén a tényleges és nyug­díjas közalkalmazottak óriási tábora van együtt és semmiesetre sem kicsinyelhető le az a hatás sem. amelyet másokra is gyakorolnak. Vigyázzunk! Ha kormányozni annyit tesz, mint előrelátni, akkor pártunknak, mint kormányzó- pártnak, ebben a kérdésben a tényleges és nyugdí­jas közalkalmazottak mellé kell állni és sürgősen keresni kell olyan megoldást, amely az állam vitális érdekeinek figyelembevételével, de olyképpen ren­dezi ezt a kérdést, hogy ,a közalkalmazottak és nyugdíjasok hatalmas tábora a kormányzatban ne ellenséget, hanem továbbra is atyai jóakarót lásson. A családapa igenis követelhet áldozatokat is a család tagjaitól mindaddig, amíg azokkal megér­tetni képes azt, hogy a család fenntartása áldozato­kat kíván. De ha a látszat ellenkezik ezzel és min­den elfogadható magyarázat nélkül, szerzett jogok folytonos elkonfiskálását kell éreznie, akkor veszé­lyes, mérgező anyagok gyűlhetnek össze az érdekelt tömegekben, amit aztán, különösen a mai idők túl­fűtött atmoszférájában, könnyen ki lehet használni. Isten óvjon ettől, de vigyázzunk mi is! Elvenni ma valamit lehetetlen, visszaadni valamit, legalább annyit, amennyivel a szerető apa, gondoskodásának jeléi mutathatja, kell és szükséges. A főváros út- és csatornaépítési ügyosztálya aagy apparátussal dolgozik a III. kerületi Testvér­hegyen, ahol a Jablonka-utcában tíz házal fenyegető földcsuszamlást igyekezik megállítani. Előbb negy­ven, ezen a héten már hetven munkás dolgozik a veszélyeztetett jókora területen, ahol az épületeken támadt repedések árulják el a talajmozgást. A munka megkezdését megelőzően fúrások és aknák ásása alapján megállapították, hogy ezen a terüle­ten már régebben is voltak talajmozgások és meg­állapítást nyert, hogy a Testvérhegy terepalakulata révén sokkal inkább ki van téve a földcsuszamlás­nak, mint a Várhegy, ahol a földcsuszamlást több körülmény összejátszása idézte elő és szó sincs arról, hogy a Várhegy, vagy annak kérdéses lejtője csu- szamlásra „inklináló“ terület lenne. Ezt azonban nem lehet elmondani a Testvérhegyről, amelynek csuszamlása — érdekes módon — nem okoz olyan riadalmat, mint a Várhegy aránylag kisebb teriile- tériek megmozdulása, sőt az érdekelteken é,s a ható­ságokon kívül szélesebb körben nem is vettek tudo­mást a dologról. A csuszamlásból most már komoly veszedelem nem lesz. A főváros nagy munkával és nagy áldo­zattal küzd a megmozdult földekkel, hogy a további csoszamlásnak gátat vessen. A Fővárosi Hírlap munkatársa a testvérhegyi veszedelmekről és az ott folyó munkákról kérdést intézett Király Kálmán tanácsnokhoz, az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetőjéhez, aki­től a következő felvilágosítást kapta: — A Testvérhegy keleti lejtőjén, a ,Tablonka-út 25—43. számú ingatlanok környékén két egymáshoz közel eső, összesen mintegy 25.0Ü0 négyzetméter nagyságú területen je­lentkezett a talajmozgás, amely több épületen repedéseket okozott. — A kérdéses hegyoldalon 3—8 méter összvastag- ságú, a vizeket könnyen áteresztő lösztakaró és sárga agyagréteg az esős időszakban részben a fe­lületre lehulló csapadékvizeknek, részben a hegy­oldalról lefolyó hegyivizeknek beszivárgása folytán néhány méter vastagságban átázott. Az átázott Szakértők szerint a taxisok viteEdífeme- léss terve indokolt A polgármester a kérelmet pártoSóan terjeszti az auto­nómia szérűéi elé Nagy feltűnést keltett pár héttel ezelőtt az a beadvány, amellyel a Budapesten működő autótaxi- vállalatok vezetősége fordult a polgármesterhez és amelyben azt kívánta, hogy a jelenleg 65 fillérben megállapított alapdijszakást a géperejű bérkocsik­nál 80 fillérre emeljék fel. A taxivállalatok egyrészt az anyagi költségek drágulásával, másrészt az időközben beállott munka- béremelésekkel indokolták meg kérelmüket, de rá­mutattok arra is, hogy kocsiparkjuk kiegészítése és jókarbantartása is olyan indok, amelynek az utazóközönség, végeredményben tehát a székesfővá­ros lakossága látja elsősorban hasznát. Szendy Károly polgármester utasítására Ba- barczy István báró, a közlekedési ügyosztályt ve­zető tanácsnok a taxisok beadványát szakértői vizs­gálat alá bocsátotta abból a célból, hogy megálla- píttassék: valóban fennállanák-e a beadványban hi­vatkozott körülmények? A szóbanforgó szakértői vé­lemények már beérkeztek a városházára és azokból az derül ki, hogy a viteldíjemelésre irányuló kérelem valóban nem tekinthető alaptalannak, mert az üzemanyag áremelkedése és különböző más körülmények összetevődése a múlthoz viszonyítva tényleg emelte az autóvállalkozók készkiadásait. A szakértői vélemények figyelembevételével a közlekedési ügyosztály most foglalkozik az auto­nómia. elé terjesztendő polgármesteri előterjesztés összeállításával és azt elkészülte után nyomban az V. ügyosztály szakbizottsága elé fogja terjeszteni. A szakértők által felhozott indokok alapján a polgármester páríolóan terjeszti elő a tarifaemelésre vonatkozó kérelmet. Amennyiben a 15 filléres tarifaemelést elfogad­nák, ez lényegében azt jelentené, hogy a budapesti taxiforgalom évente közel másfélmillió pengővel drágulna meg. Ennek dacára megállapítható, hogy a budapesti taxiközlekedés — eltekintve a párizsi .taxidíjaktól — világviszonylatban is még mindig n -legolcsóbb tarifával közlekedik. talajrétegben, miként azt a feltárások mutatták, igen nagy mennyiségű víz található. — Mivel a hegyoldal nagy esése folytán az át­ázott földtömegnek megfelelő támasztéka nem volt, a szárazabb agyagréteg feletti nedves agyag- és löszrétegben, a felszíntől számított mintegy 3—5 méter mélységben az egyensúlyi helyzet megbomlott és talajmozgás állott elő. Egyébként a talajmozgások helyén a terepalakulat azt mutatja, hogy ezen a régebben még beépítetlen területen már a múltban is voltak talajmozgások (suvadások). — Tekintettel arra, hogy védekezés nélkül a csu- szamlásos jelenségek továbbfejlődhetnek és így e területen fekvő tíz épület további károkat szen­vedne, a főváros a terjedelemre nagyobb és inkább beépített területen védőmunkákat végeztet. Az ilyen természetű italapmozgásokkal kapcsolatos védő­munkák költségesek és így igyekezni kell a kiadá­sok lehető kimólése mellett találni olyan megoldást, mely mégis alkalmas további károk elhárítására. — A főváros jelenleg a már említett két terület közül a nagyobbiknak hegyfelőli oldalán egy mint­egy 6—7 méter mély és mintegy 158 méter hosszú övszivárgót épít. Ez majd megakadályozza a káros talajvizeknek a veszélyeztetett területre jutását. A szivárgóba ke­rülő vizet a veszélyeztetett területről természetesen le kell vezetni. Evégből az ott lévő árokban zárt eső­csatorna készül. Erre az árokra a jövőben nem lesz szükség, miért is azt az építésvezetőség a szi­várgókból kikerülő földdel betölti. Ily módon a veszélyeztetett terület megtámasztást nyer. — A körvonalozott munkák végrehajtása igen nagy gondosságot igényel, azokat lehetőleg száraz időben kell készíteni, mert a felső' nedves agyag- és löszrétegekben való munka nagy körültekintést, gondos ducolást igényel és azt csak kisebb szaka­szokban lehet végrehajtani. A munka végrehajtásá­nál fellépő nagy talajvíz-áramlás, mint minden mélyépítő munkánál, most is megnehezíti a munka végrehajtását. Mint a nyilatkozatból kitűnik, a főváros vezető­sége mindent elkövet ezúttal is arra nézve, hogy a polgárság élet- és vagyonbiztonságát megóvja. Oipengő & kisojáíitási ár a baSaáosii műül mentés* A balatoni műút székesfővárosi szakaszának lé­tesítéséhez szükséges területekre ezelőtt két eszten­dővel kisajátítási jogot kapott a főváros a kereske­delemügyi minisztertől. Annak ellenére, hogy a vá­ros a tisztiügyészség útján huzamos és beható tár­gyalásokat folytatott az érdekelt telektulajdonosok­kal az útépítéshez szükséges ingatlanrészek árának megállapítása tekintetében, megállapodás legna­gyobbrészt nem jöhetett létre, mert az ingatlan- tulajdonosok túlzott követelésekkel léptek fel, ame­lyek semmiképpen sem állottak arányban a szóban­forgó környéken szokásos ingatlanárakkal. A székesfővárosnak ezekután nem maradt más választása, mint az, hogy a törvényszékhez fordult a kártalanítási eljárás folyamatbatétele céljából. Legutóbb a törvényszék el is rendelte a kisajátított ingatlanokra a szakértői becslést, amely most feje­ződött he. A szakértői bizottság véleményét a tör­vényszék elé terjesztette, amely most hozta meg döntését, éspedig úgy, hogy a szóbanforgó ingatlanok kisajátítás! árául négyszögölenkint átlagosan 5 pengő összeget szabott meg. Kártalanítási összegek fizetésére csak egy ingatlan­nál kötelezte a székesfővárost a bíróság, úgy hogy végeredményben a kisajátítási ügy a székesfővárosra, kedvezően végződött. Különösen érdekes része ennek az ügynek az, hogy két ingatlantulajdonos, akiktől 38.400 négyszögöl területet sajátítottak ki az útépítés céljára, bejelen­tette, hogy a szóbanforgó terület keserűvízforrás- terület volt és így a hatósági eljárás következtében évi 12.000 pengő jövedelemtöbblettől estek el. A szak­értők részben helyt is adtak a két tulajdonos állás­pontjának és azt javasolták, mondja ki a bíróság, hogy a székesfőváros 51 pengő 60 fillér kisajátítási áraf köteles fizetni a szóbanforgó forrásterületi in­gatlanért, a bíróság azonban nem fogadta el ezt a javaslatot, hanem ítéletében megállapította, hogy a szóbanforgó terület nem tartozik szervesen a ke- s-rűfoTások területéhez, hanem annak csupán külső védterülete, a kisajátítás tehát a keserűvízforrások hozadékát semmiben sem csökkentette. A törvényszék ítélete ellen egyébként egyes tu­lajdonosak jogorvoslattal éltek. József főherceg úr csász. és kir. fensége udvari szállítója £OHU Első budai élővirágkereskedése Cégtulajdonos : IFJ. NAGY IMRE L. Budapest, II., Fő-utca 8. © Te?.: 153-787. Alapítási év 1KS4. Sürgönyeim LOHR Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents