Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-20 / 42. szám
3 Budapest, 1937 október 29. IB^.TW.^xrsamauaarirrP^^m’xvm Megmozdult a föld: veszélyben fiz villa a Testvérhegyen Hetven munkás dolgoii!« a földcsuszamlás terjedésének meg^átiásán Vtty ázzunk! Iria GflZDY JEliö Tewnészetes,folyomány a n\ tőrténéseknok, hogy az élet jelenségeiből felmerülő szükségletek néha lassan érnek meg. Áll ez különösen azokra a jelenségekre, amelyek nem osztatlanul általános szükségletek és így, amíg egyik oldalról fokozatosan emelkedő módon igényeltetnek, más oldalról többé- kevésbó ellenállásra is találnak. Kétségtelen, hogy ha ezek a szükségletek jelentékeny néprétegeket érintenek, úgy azok feltétlenül megoldást igényelnek, akár osztatlan helyesléssel találkoznak, akár nem, mert az állam vezetőinek tevékenységi körében mindazok a jelenségek fontosak, amelyek az egésznek harmonikus együttműködését veszélyeztethetik. Ha pedig kormányozni annyit tesz, hogy előrelátni, úgy a kormányzó pártoknak különös feladata j kell hogy legyen azokat a problémákat, amelyek j világosan az érettség fokát mutatják, megfelelően megoldáshoz segíteni, mielőtt kifakadnak és vészé- j lyes anyagokat vihetnek be az állam élő szervező- j tébo. Éppen azért nagyon helyes, bölcs és szükség- szerű dolog volt a mezőgazdaság segítségére sietni akkor, amikor súlyos válságba jutott, holott ez a segítség nagy áldozatokat követelt a nép más rétegeitől. Nagyon örvendetes dolog, hogy ennek az erőteljes segítségnek következtében a mezőgazdaság helyzete javult, ha még messze is vagyunk a teljes szanálástól és még messzebb a mezőgazdasági proletariátus kérdéseinek kielégítő megoldásától. Tény azonban, hogy javulás állott be és ez a javulás kiterjedt az iparra és kereskedelemre is, amit elsősorban a nyersanyagok iránti fokozott kereslet és az úgynevezett kulcsiparnak fokozott termelése, egyben pedig a kereskedelem körében beállott anyagi zavaroknak csökkenés megmutat. Amíg azonban ez megtörténi az egyik oldalon, súlyos bajok következtek be a másik oldalon, a fogyasztók egyik leghatalmasabb táborában: a köz- alkalmazottak tényleges é's nyugdíjas tömegeinél. A közalkalmazottak, akiknek túlnyomó nagy többsége a keresztény nemzeti gondolat alapján áll, akik a hazaszeretetben és a haza iránti áldozatkészségben mindig iparkodtak jó elől járni, mondhatni zúgolódás nélkül fogadták azokat a csökkentő intézkedéseket, amelyek ismételten megnyirbálták az amúgy is szűkösen kimért fizetéseket és nyugdíjakat. Megértették, hogy fontos állami érdekről van szó és ezeknek deferálni kell. De bíztak abban az ígéretben is, hogy ezek csak átmeneti intézkedések és amint- lehet, azokon könnyíteni fognak. Lassanként azonban beleszólt a dologba — és pedig mindig erőteljesebben — egy másik tényező: a drágaság emelkedése. Az illetmények csökkentése így mindig jobban és jobban érezhetővé vált, úgy, hogy amit eleinte az életnívó leszállításával még ki lehetett egyenlíteni, az ma már súlyos nélkülözések kútforrúsa lett. Fokozottabb mértékben áll ez a nyugdíjasokra, akiknek semmiféle módjuk sincs arra, hogy az elvont illetményeket mellékjövedelmek útján pótolják. Ez a helyzet azután a vásárlóképesség olyan mértékű csökkenésére vezetett, hogy azok a néprétegek is, akik eddig bizonyos irigységgel néztek a flxfizetéscs közalkalmazottakra, megváltoztatták álláspontjukat és nagyobbarányú mozgalmakat indítottak a csökkentések fokozatos megszüntetése érdekében. Ebben a szituációban, mint a lassan derülő égből, hirtelen lesújtó villámcsapás érte a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak táborát, az a hír, amelyet, sajnos, eddig komolyan nem cáfoltak, hogy újabb csökkentés készülődik. Éppen akkor, amikor minden oldalról a gazdasági javulás jelei mutatkaznak, ezt hivatalos tényezők és nyilatkozatok is hirdetik és az állam bevételei tekintélyes feleslegeket tüntetnek fel. Nem csoda, hogy az ebből származó izgalmak és elkeseredés hirtelen megérlelte azt a kérdést, amely a drágaság emelkedése következtében amúgy is érőben volt. A jus murmurendiből most már hangos elégedetlenség és a lelkeknek olyan megzavarása támadt, hogy mi, akik a tömegekkel érintkezünk, meg vagyunk döbbenve a tapasztaltakon. Számunkra pedig és a székesfővárosra fokozottabb mértékben fontos ez a probléma, mert a fővárosban és közvetlen környékén a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak óriási tábora van együtt és semmiesetre sem kicsinyelhető le az a hatás sem. amelyet másokra is gyakorolnak. Vigyázzunk! Ha kormányozni annyit tesz, mint előrelátni, akkor pártunknak, mint kormányzó- pártnak, ebben a kérdésben a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak mellé kell állni és sürgősen keresni kell olyan megoldást, amely az állam vitális érdekeinek figyelembevételével, de olyképpen rendezi ezt a kérdést, hogy ,a közalkalmazottak és nyugdíjasok hatalmas tábora a kormányzatban ne ellenséget, hanem továbbra is atyai jóakarót lásson. A családapa igenis követelhet áldozatokat is a család tagjaitól mindaddig, amíg azokkal megértetni képes azt, hogy a család fenntartása áldozatokat kíván. De ha a látszat ellenkezik ezzel és minden elfogadható magyarázat nélkül, szerzett jogok folytonos elkonfiskálását kell éreznie, akkor veszélyes, mérgező anyagok gyűlhetnek össze az érdekelt tömegekben, amit aztán, különösen a mai idők túlfűtött atmoszférájában, könnyen ki lehet használni. Isten óvjon ettől, de vigyázzunk mi is! Elvenni ma valamit lehetetlen, visszaadni valamit, legalább annyit, amennyivel a szerető apa, gondoskodásának jeléi mutathatja, kell és szükséges. A főváros út- és csatornaépítési ügyosztálya aagy apparátussal dolgozik a III. kerületi Testvérhegyen, ahol a Jablonka-utcában tíz házal fenyegető földcsuszamlást igyekezik megállítani. Előbb negyven, ezen a héten már hetven munkás dolgozik a veszélyeztetett jókora területen, ahol az épületeken támadt repedések árulják el a talajmozgást. A munka megkezdését megelőzően fúrások és aknák ásása alapján megállapították, hogy ezen a területen már régebben is voltak talajmozgások és megállapítást nyert, hogy a Testvérhegy terepalakulata révén sokkal inkább ki van téve a földcsuszamlásnak, mint a Várhegy, ahol a földcsuszamlást több körülmény összejátszása idézte elő és szó sincs arról, hogy a Várhegy, vagy annak kérdéses lejtője csu- szamlásra „inklináló“ terület lenne. Ezt azonban nem lehet elmondani a Testvérhegyről, amelynek csuszamlása — érdekes módon — nem okoz olyan riadalmat, mint a Várhegy aránylag kisebb teriile- tériek megmozdulása, sőt az érdekelteken é,s a hatóságokon kívül szélesebb körben nem is vettek tudomást a dologról. A csuszamlásból most már komoly veszedelem nem lesz. A főváros nagy munkával és nagy áldozattal küzd a megmozdult földekkel, hogy a további csoszamlásnak gátat vessen. A Fővárosi Hírlap munkatársa a testvérhegyi veszedelmekről és az ott folyó munkákról kérdést intézett Király Kálmán tanácsnokhoz, az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetőjéhez, akitől a következő felvilágosítást kapta: — A Testvérhegy keleti lejtőjén, a ,Tablonka-út 25—43. számú ingatlanok környékén két egymáshoz közel eső, összesen mintegy 25.0Ü0 négyzetméter nagyságú területen jelentkezett a talajmozgás, amely több épületen repedéseket okozott. — A kérdéses hegyoldalon 3—8 méter összvastag- ságú, a vizeket könnyen áteresztő lösztakaró és sárga agyagréteg az esős időszakban részben a felületre lehulló csapadékvizeknek, részben a hegyoldalról lefolyó hegyivizeknek beszivárgása folytán néhány méter vastagságban átázott. Az átázott Szakértők szerint a taxisok viteEdífeme- léss terve indokolt A polgármester a kérelmet pártoSóan terjeszti az autonómia szérűéi elé Nagy feltűnést keltett pár héttel ezelőtt az a beadvány, amellyel a Budapesten működő autótaxi- vállalatok vezetősége fordult a polgármesterhez és amelyben azt kívánta, hogy a jelenleg 65 fillérben megállapított alapdijszakást a géperejű bérkocsiknál 80 fillérre emeljék fel. A taxivállalatok egyrészt az anyagi költségek drágulásával, másrészt az időközben beállott munka- béremelésekkel indokolták meg kérelmüket, de rámutattok arra is, hogy kocsiparkjuk kiegészítése és jókarbantartása is olyan indok, amelynek az utazóközönség, végeredményben tehát a székesfőváros lakossága látja elsősorban hasznát. Szendy Károly polgármester utasítására Ba- barczy István báró, a közlekedési ügyosztályt vezető tanácsnok a taxisok beadványát szakértői vizsgálat alá bocsátotta abból a célból, hogy megálla- píttassék: valóban fennállanák-e a beadványban hivatkozott körülmények? A szóbanforgó szakértői vélemények már beérkeztek a városházára és azokból az derül ki, hogy a viteldíjemelésre irányuló kérelem valóban nem tekinthető alaptalannak, mert az üzemanyag áremelkedése és különböző más körülmények összetevődése a múlthoz viszonyítva tényleg emelte az autóvállalkozók készkiadásait. A szakértői vélemények figyelembevételével a közlekedési ügyosztály most foglalkozik az autonómia. elé terjesztendő polgármesteri előterjesztés összeállításával és azt elkészülte után nyomban az V. ügyosztály szakbizottsága elé fogja terjeszteni. A szakértők által felhozott indokok alapján a polgármester páríolóan terjeszti elő a tarifaemelésre vonatkozó kérelmet. Amennyiben a 15 filléres tarifaemelést elfogadnák, ez lényegében azt jelentené, hogy a budapesti taxiforgalom évente közel másfélmillió pengővel drágulna meg. Ennek dacára megállapítható, hogy a budapesti taxiközlekedés — eltekintve a párizsi .taxidíjaktól — világviszonylatban is még mindig n -legolcsóbb tarifával közlekedik. talajrétegben, miként azt a feltárások mutatták, igen nagy mennyiségű víz található. — Mivel a hegyoldal nagy esése folytán az átázott földtömegnek megfelelő támasztéka nem volt, a szárazabb agyagréteg feletti nedves agyag- és löszrétegben, a felszíntől számított mintegy 3—5 méter mélységben az egyensúlyi helyzet megbomlott és talajmozgás állott elő. Egyébként a talajmozgások helyén a terepalakulat azt mutatja, hogy ezen a régebben még beépítetlen területen már a múltban is voltak talajmozgások (suvadások). — Tekintettel arra, hogy védekezés nélkül a csu- szamlásos jelenségek továbbfejlődhetnek és így e területen fekvő tíz épület további károkat szenvedne, a főváros a terjedelemre nagyobb és inkább beépített területen védőmunkákat végeztet. Az ilyen természetű italapmozgásokkal kapcsolatos védőmunkák költségesek és így igyekezni kell a kiadások lehető kimólése mellett találni olyan megoldást, mely mégis alkalmas további károk elhárítására. — A főváros jelenleg a már említett két terület közül a nagyobbiknak hegyfelőli oldalán egy mintegy 6—7 méter mély és mintegy 158 méter hosszú övszivárgót épít. Ez majd megakadályozza a káros talajvizeknek a veszélyeztetett területre jutását. A szivárgóba kerülő vizet a veszélyeztetett területről természetesen le kell vezetni. Evégből az ott lévő árokban zárt esőcsatorna készül. Erre az árokra a jövőben nem lesz szükség, miért is azt az építésvezetőség a szivárgókból kikerülő földdel betölti. Ily módon a veszélyeztetett terület megtámasztást nyer. — A körvonalozott munkák végrehajtása igen nagy gondosságot igényel, azokat lehetőleg száraz időben kell készíteni, mert a felső' nedves agyag- és löszrétegekben való munka nagy körültekintést, gondos ducolást igényel és azt csak kisebb szakaszokban lehet végrehajtani. A munka végrehajtásánál fellépő nagy talajvíz-áramlás, mint minden mélyépítő munkánál, most is megnehezíti a munka végrehajtását. Mint a nyilatkozatból kitűnik, a főváros vezetősége mindent elkövet ezúttal is arra nézve, hogy a polgárság élet- és vagyonbiztonságát megóvja. Oipengő & kisojáíitási ár a baSaáosii műül mentés* A balatoni műút székesfővárosi szakaszának létesítéséhez szükséges területekre ezelőtt két esztendővel kisajátítási jogot kapott a főváros a kereskedelemügyi minisztertől. Annak ellenére, hogy a város a tisztiügyészség útján huzamos és beható tárgyalásokat folytatott az érdekelt telektulajdonosokkal az útépítéshez szükséges ingatlanrészek árának megállapítása tekintetében, megállapodás legnagyobbrészt nem jöhetett létre, mert az ingatlan- tulajdonosok túlzott követelésekkel léptek fel, amelyek semmiképpen sem állottak arányban a szóbanforgó környéken szokásos ingatlanárakkal. A székesfővárosnak ezekután nem maradt más választása, mint az, hogy a törvényszékhez fordult a kártalanítási eljárás folyamatbatétele céljából. Legutóbb a törvényszék el is rendelte a kisajátított ingatlanokra a szakértői becslést, amely most fejeződött he. A szakértői bizottság véleményét a törvényszék elé terjesztette, amely most hozta meg döntését, éspedig úgy, hogy a szóbanforgó ingatlanok kisajátítás! árául négyszögölenkint átlagosan 5 pengő összeget szabott meg. Kártalanítási összegek fizetésére csak egy ingatlannál kötelezte a székesfővárost a bíróság, úgy hogy végeredményben a kisajátítási ügy a székesfővárosra, kedvezően végződött. Különösen érdekes része ennek az ügynek az, hogy két ingatlantulajdonos, akiktől 38.400 négyszögöl területet sajátítottak ki az útépítés céljára, bejelentette, hogy a szóbanforgó terület keserűvízforrás- terület volt és így a hatósági eljárás következtében évi 12.000 pengő jövedelemtöbblettől estek el. A szakértők részben helyt is adtak a két tulajdonos álláspontjának és azt javasolták, mondja ki a bíróság, hogy a székesfőváros 51 pengő 60 fillér kisajátítási áraf köteles fizetni a szóbanforgó forrásterületi ingatlanért, a bíróság azonban nem fogadta el ezt a javaslatot, hanem ítéletében megállapította, hogy a szóbanforgó terület nem tartozik szervesen a ke- s-rűfoTások területéhez, hanem annak csupán külső védterülete, a kisajátítás tehát a keserűvízforrások hozadékát semmiben sem csökkentette. A törvényszék ítélete ellen egyébként egyes tulajdonosak jogorvoslattal éltek. József főherceg úr csász. és kir. fensége udvari szállítója £OHU Első budai élővirágkereskedése Cégtulajdonos : IFJ. NAGY IMRE L. Budapest, II., Fő-utca 8. © Te?.: 153-787. Alapítási év 1KS4. Sürgönyeim LOHR Budapest.
