Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-13 / 41. szám

Budapest, 1937 október 13. 7 (mzdűsíígíGhÍsítö Olcsóság és megbízhatóság helyett az áruházak „csalogató” cikkekkel ugratják be a vevőközönséget Fenyvesék tisztességtelen versenye a vendéglátó ipar ellen Közeledünk a téli szezonhoz és az áruházak már kezdik hirdetni a hideg időszakban nélkülöz­hetetlen áruikat, még pedig az eddiginél is nagyobb elánnal. Hihetetlenül olcsó árakról hallunk a hir­detésekben, de az áruházi kirakatok is tele vannak tetszetős és olcsó portékákkal, úgy hogy a hiszé­keny vevő természetszerűen beadja a derekát és minden keserves tapasztalat ellenére is utánaered ezeknek a csalogató cikkeknek. Odabenn aztán várja a szokott csalódás: a nagyon olcsó és na­gyon tetszetős portékákról egyszerűen kijelentik, hogy sajnos, már elfogyott. Ekkor aztán megtörté­nik az ia pszichológiailag előrelátható esemény, hogy a vevő rostéi vásárlás nélkül kimenni az áru­házból és bár eszeágában sem volt mást vásárolni, mint amivel megbűvölték a csaló gutának szánt olcsó portékákkal, mégis bevásárol, kiadja a pén­zét és csak otthon veszi észre, hogy a kiskereske­dőnél olcsóbban jutott volna jobb áruhoz. * A kereskedők természetesen felhívják vevőik ügyeimét az ilyen trükkökre, de minden alkalom­mal interveniálnak az illetékes hatóságoknál is. Amikor azonban az áruházak megrendszabályozá- sára kerül a sor, ezek mindig előjönnek és kérked­nek úgynevezett szociális hivatásukkal, mondván, hogy alkalmazottak egész légióját tartják el, ily- ' módon tehát fennmaradásuk rengeteg kisember egzisztenciális érdeke. Mondani sem kell talán, hogy ez az állítás sem felel meg a valóságnak, mert hiszen köztudomású, hogy az áruházi alkal­mazottak kilencven százaléka — elsősorban a Párisi Áruházban, a Kálvin-téri Fenyvesnél és a Baross- téri Filléresnél — éhbérért dolgozó lány, aki havi 30—40 pengős fizetésért áll reggeltől estig a pult mellett a rosszul szellőztetett, fülledt levegőjű dili­házban. A tulajdonos ebből az léihbérből húzza le még az OTI-járulékot és az adót, úgy hogy egzisz­tenciáról komolyan beszélni sem lehet, ha az áru­házi alkalmazottak kiuzsorázottságát, kétségbeejtő szociális helyzetét tekintjük. * A Fővárosi Hírlap értesülése szerint most leg­újabban a vidéki kereskedelem is erőteljes állás­foglalásra készül, mert hiszen az árúházak trükkös vásárai épp az ő jogos érdekeiket sértik a legjob­ban. Tudvalevő ugyanis, hogy az áruházak elősze­retettel rendezik vásáraikat olyan országos esemé­nyek alkalmával, amikor a MÁV 50%-os utazási kedvezményt nyújt a vidéki közönségnek. Ilyen volt például a Szent István-hét és a nemrégiben lezajlott ipari kiállítás. Ez idő alatt tízezrével tó­dul fel Budapestre a vidéki közönség, amelynek e tekintetben gyengébb a judiciuma, mint a pestié és természetesen még inkább bedől a hangzatos hir­detéseknek. Remélhetőleg a vidéki kereskedők ak­ciójának meglesz az erőteljes visszhangja az ille­tékes köröknél. * Meg kell végül állapítanunk, hogy eltekintve attól, hogy az ilyen kis országban általába,n hely­telen és egészségtelen a túltengő áruházi rendszer, nálunk még külön súlyos anomáliákra adnak al­kalmat a most felsorolt visszásságok. Tudnivaló ugyanis, hogy a nagy külföldi árúházak, mint pél­dául Párisban a Louvre, a Printemps, vagy a lon­doni Selfriedge, Harrods, Marshal and Snellgrow, valamint berlini, római, müncheni és más híres árúházak, legalább azzal érdemlik ki létjogosultsá­gukat, hogy valóban a legszolidabban vezetik üzle­tüket és áraik tényleg alacsonyak, az ajánlott mi­PLASTILIT PADLÓBURKOLAT seine« agifalt mfimassiából. DONATH ALFRÉD Budapest, Csengery-u. 80. T.t 124*108 Építőipari esijretelő- él Vetfyianyaifok fjúr* Göix Aladár Parkett asztalosmester és padlózásl vállalkozó Budapest, /., Bors-utca 24. « Telefon: 150-734. KRASZNER GYÖRGY Cementárugyára és Burkolási Vállalata V4ro«1 iroda: Gyár és építőanyag telep! VII., Hernád-ulca 8 X., Kerepesidül 73 Teletne! 1-381-68 Telefon: l-f5'-88 | nőséget pedig garantálják. Nyilvánvaló, hogy egy I ilyen határozott erény, amilyen az olcsóság és meg­bízhatóság, minden bizonnyal megokoltabbá tesz’ az árúház működését. Sajnos, nálunk egyes árú­házak a lehető legtávolabb állnak ettől az üzleti felfogástól. így tehát még csak ezt sem lehet a■ ja­vukra írni. * De minden felsorolt anomálián és kifogáson túl­menően hágta át a tisztességes üzleti verseny sza­bályait minap a Fenyves Aruház, amely egész egy­szerűen ingyen reggelire és uzsonnára hívott meg boldog, boldogtalant: a Kálvin-tór valamennyi gya­logjáróját . Kartonlapra nyomott elegáns meghívót osztogattak, amelyen ez állt: Legyen a vendégünk! Szívesen látjuk egy csésze kávé-, kakaó-, vagy csokoládéra brióssal együtt, melyet büffénk ezen utalvány ellenében díjtalanul szolgál fel. Fenyves Áruház Budapest, Kálvin-tér 7. Tekintve, hogy a kereskedelmi törvények leg­elemibb követelményeivel ellentétben áll ez a hir­detési mód, a csalogatásnak ez a hihetetlen fogása, a budapesti kávésok és cukrászok, de általában a kiskereskedők a legerélyesebben felléptek, hogy ha­tóságilag bélyegezzék meg a Fenyves Aruházat és tiltsák el azt ennek folytatásától. Legyünk ugyanis tisztában azzal, hogy az üzlet lényege a törvényes etika szerint: a haszonszerzés. Miután az ingyen osztogatott reggeli és uzsonna önmagában hasznot nem hoz, nyilvánvaló, hogy a legátlátszóbb trükkel, ingyen evéssel igyekeznek Fenyvesek becsalogatni áruházukba azokat a gya­nútlan járókelőket, akikből ilyen gyanús eszközök­kel rekrutálja Fenyves úr a vevőit. Ha nem véresen komoly gazdasági és közgaz­dasági merényletről lenne szó, megállapodnánk ab­ban, hogy Fenyves úr adja csak ingyen a reg-gelit és az uzsonnát, majd tönkremegy ezen, ha a kö­zönségnek lesz elég józan esze ahhoz, hogy az in­gyen uzsonnához ne vásároljon méregdrága áru­házi portékát. Fenyves Dezső azonban nyugodtan riszkálja ezt a lehetőséget is, mert hiszen tudva­lévőén nagy prakszisa van tűzbiztonsági szempont­ból is feltűnően hiányos áruházában az „egészsé- ges‘‘ tönkremenősben: Már egyízben volt inzolvens, amitől azonban nem ő, hanem a hitelezői mentek tönkre... d (fit Fit ló tfidéreU Cilimen lanti la karé kő ucnj fii a JC&z&jégi ^Jxtkarék Most, amikor a magyar filmgyártás olyan gyors tempóban nekilendült, a Községi Takarékpénztár is belépett a filmszakmába. — Filmet készíttetett, amelynek tárgya olyan, hogy ennél stílusosabban semmiféle szcenárium nem illeezkedbetik a takarék­pénztárhoz, vagyis maga a takarékosság. Pénz őfel­sége, amely angyali és ördögi eredőkből van össze- téve, a maga erejét lojalitásosabban a takarékos­ságban érezteti. „A guruló fillérek“-bői — ez az új film címe — a takarékosság teremt boldogságot és ezt a gondolatot akarja megkedvelteim az ifjúság­gal a Községi Takarékpénztár. Ezért készíttette a filmet, amelyet a fővárosi .iskoláknak ajándékoz, hogy a tanulóifjúság takarékossági hajlamát fel­ébressze. Ennek a nevelőfilmnek csütörtökön volt a be­mutatója a reáltanoda-utcai gimnázium vetítőter­mében, ahol erre az alkalomra előkelő vendégsereg gyűlt össze. Megjelent a kultuszminisztérium kép viseletében Wlassics Gyula államtitkár és Huszka Ernő dr. miniszteri osztályfőnök, ott volt Szendy Károly polgármester, Lamotte Károly dr. alpolgár­mester, Bódy László dr., Felkay Ferenc dr., Kem- pelen Ágoston és Mór vaj) Endre tanácsnok, Erődy Kálmán dr. főigazgató, Boros Pál dr. főjegyző és számos pedagógus. A vendégeket Lipthay Lajos, a községi Takarékpénztár vezérigazgatója, Fürtkovits Béla ügyvezetőigazgató, Voigt Rudolf igazgató fo gadták. A film szcenáriumát Móra László ifjúsági író írta, a bemutatót Gortvay Tibor cégvezető ren­dezte. A „Guruló fillérek“ ötletes meséje a tanteremben kezdődik, ahol a tanár a fiúknak a takarékosságról tart előadást és kiosztja a Községi Takarék gyűjtő- perselyeit azzal, hogy egy hónap múlva meglátjuk, ki mennyit takarított meg. Kedves képekben pereg a mese a takarékos fiúról és a könnyelmű fiúról, majd mint szimbolikus képek jelennek meg a kártya, a lóverseny, a kocsma és a zálogház. Végül pedig a tanulság egy most épült pompás villa for­májában, amelynek boldog gazdája, miközben lenéz az erkélyről a tájra, meggyőzően jelenti ki: — Ezért érdemes volt takarékoskodni. A villa nagyon szép, a még hiányzó összegecs Lét, öröm nézni, milyen kulánsan bocsátja rendel­kezésre a bank (reméljük, olcsó amortizációs köl­csön alakjában), úgyhogy a bemutató vendégei már csak azért is szerették volna visszavarázsolni aa ifjúkort, hogy egy ilyen pompás otthont takarékos­kodjanak össze. A ülm, mint Wlassics Gyula államtitkár és Szendy Károly polgármester nem késtek kijelenteni, pompásan sikerült és kétségtelenül kitűnően szol­gálja majd az ifjúság takarékosságra való neve­lését. Halasi Mátyás vezérigazgató hazaérkezett kül­földről és elfoglalta hivatalát. Halasi Mátyás, a Pénzintézetek Országos Biztosítójának vezérigazga­tója. aki külföldön kitűnő eredménnyel folytatta nagyjelentőségű targ-yalásait, hazaérkezett és újból átvett© vállalatának vezetését. A Salgó és a Hungária Műtrágya tranzakciója. A svájci lapok nagy figyelmet szentéinek a Saigó és a Hungária Műtrágya részvénytranzakciójának, amelynek során a Salgó a Hungária Műtrágya 15 százalékos részvény pakett jét átvette és a tranz­akció peri'ektuáiásara Basch Antal dr., az Aussig- Vegyipari vezérigazgatója is Budapestre érkezik. Rámutatnak a svájci lapok arra, hogy a magyar részvényesek egyre jelentősebb befolyáshoz jut­nak ennél a fontos kémiai vállalatnál, miután a Salgó mellett a Kereskedelmi Bank és az Angol- Magyar Bank a többségi szindikátusnak már ré­gebben tagjai. Kétségtelen, hogy a Hungária Mű- trágya, melynek igazgatóságába rövidesen bevá­lasztják Chorin Ferencet, a Salgó elnökét, a most rendelkezésre álló új tőkével üzemét jelentősen ki fogja bővíteni és a magyar kémiai piacot a kül földi behozataltól lehetőség szerint függetleníti. Gazdasági Élet címmel élénken szerkesztett új gazdaságpolitikai folyóirat indult meg Makay-Pel- rovics György szerkesztésében és kiadásában!. Az ok­tóber 10-én megjelent első számban Eckhardt Tibor és Kállay Tibor írtak nagy érdeklődésre számot tartó cikkeket. Morvay Endre fővárosi tanácsnok pedig a főváros üzemeinek a gazdasági életben való szerepét világította meg. A Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár R.-T. mai közgyűlése az igazgatóság összes javaslatait egyhangú­lag elfogadta. A Pannónia Báránybőrnemesítő tőkeleszállítása. A Pannónia Báránybőrnemesítő és Kereskedelmi Rt. legutóbb tudvalévőén elhatározta, hogy alaptőkéjét 1.5 millió pengőről 20% -kai leszállítja 1.2 millió pengőre. Az alaptőkeleszállítás végrehajtására azt a módot választották, hogy 30.000, egyenként 10 pen­gős névértékű részvényt szabadkézből megvásárolnak és azokat megsemmisítik. Mivel azonban alaptőke leszállításához a törvényszék; beleegyezése is szük­séges, Ruff bíró október 28-ára összehívta a vállalat hitelezőit, akiinek véleményét ebben a kérdésben meghallgatja. Aránykoszorűs mester WEISZ FÜLÖP rézműves Budapest, VIII., Gólya-utca 13. Tel.:146-036 ifj. lóth Ferenc és Jahoda János tludapest. ^ VI.. Béke-tir 9. Ttlefon. 9-914-7J fém-, aluminium- és k ok II1 a - ön t ö d e Pavlik és Társa Ipari gáztüzelések, gázkészülékek gyártása. Egészségügyi berendezések vállalata. Telefon: 145—913 és 130—86.3 Korányi és ced&tp és féfnfitotMgyáe Iskolai jelző órákat készít, javít, alakít és karbantart SCHVARCZ TESTVÉREK szakórásmesterek Budapest, VL, Podmaniczky-u. 59. # Tel.: 129-624.

Next

/
Thumbnails
Contents