Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-13 / 41. szám

Budapest. 1937 október 13. 3 Kölcsönt vesz fel a Közmunka­tanács a Dunapart és az óbudai új híd feljáróinak rendezésére Eltüntetik a haláfsorompókat — Az új budai köz­ponti pályaudvar építését a Jövő évben megkezdik Bessenyey Zénó dr., a Közmunkatanács elnöke, nyáron hosszabb külföldi tanulmányúton volt. Kö- vid ideig pihent Velencében, azután Milánót és a nagyobb olasz városokat látogatta meg, majd Pá­rtéba utazott és a francia városrendezési kérdések tanulmányozásába mélyedt. A Fővárosi Hírlap mun­katársa felkereste Bessenyey Zénó dr.-t a Közmunkatanács elnökét, aki tapasztalatairól és a tanács legközelebbi pro­gramjáról a következőket mondotta: — Tanulni mindig lohet és mi örömmel ér­vényesítjük itthon azokat a reformokat, Me­lyek külföldön beváltak. Sok érdekes újítást láttam úgy Olaszországban, mint Francia- országban. A városrendezés valóban együtt fejlődik az élettel és a problémák megoldásá­nál mindig újabb és újabb ötletek merülnek fel. — Olaszországban az építőművészet nagy­szerűen tudja érvényesíteni a hagyományokat és a modern élet kívánalmait. Bámulatos az is, hogy Párisban a rendelkezésre álló kiállí­tási területet milyen ötletes módon tudták ki­használni. Nagyon érdekesek a Szajna áthida­lásai és sok olyan építészeti trükk és meg­oldás van, amelyekre fel kell figyelni. — A lényeg azonban nem ez. ötletekben nálunk sincs sémim hiány, a magyar építé­szek és városrendezők éppen elég ötletet ter­melnek, sokkal nehezebb kérdés azonban az, hogy mindezeknek a megoldására honnan te­remtjük elő a pénzt. De még ezen a téren sem szenvedünk ötletek hiányában, amit az bizo­nyít, hogy eddig is sikerült a nehézségeket el­hárítani. Megoldottuk a Horthy Mi!klós-híd fel­járójának kérdését. A hídépítésre volt pénz, ellenben a feljáró rendezése a mi feladatunk maradt. Igaz, hogy csak kölesönnel tudtunk operálni, de közbelépésünkkel sikerült a híd megnyitását a kitűzött időre lehetővé tenni. A közönségnek nagyon tetszik a dunai hajó­kikötő áthelyezésének gyors megoldása és min­denki örömmel látja, hogy a Madách-sugárút megnyitása többé már nem ábránd: a Károly király-úton már épülnek a házak és hamaro­san megépítjük a Közmunkák Tanácsa szék­házát is. A mi büdzsénk nem valami nagy és ilyen kis költségvetéssel annyi sok és komoly feladatot megoldani csak úgy lehetett, hogy ötletekben valóban nem volt hiány. A meg­oldásra váró feladatokra a jövőben is elő fog­juk a pénzt keríteni, ami azt jelenti, hogy nemcsak ábrándozunk, hanem továbbra is al­kotni fogunk. Egy millió pengő kölcsön a korzó rendezésére — Mi a Közmunkatanács legközelebbi mun­kaprogramja? i— Három nagyon fontos probléma vár megoldásra. Ezek a kérdések most vannak ki­forrásban. Az első a Dunapart végleges meg­oldása. Amikor elfoglaltam a Közmunkatanács elnöki székét, kijelentettem, hogy a Dunapart régen húzódó ügyét most már feltétlenül meg­oldjuk. A hajókikötőket már kitelepítettük, most a Dunakorzó elől a villamost kell eltüntetni. Ebből a szempontból is a legfontosabb a pénz. Ezúttal is előteremtjük. Azt már látjuk, hogy egyszerre az egész dunaparti problémát meg­oldani nem lehet, tehát részletekben fogjuk a kérdést elintézni. A korzó elől úgy tüntetjük el a villamost, hogy levisszük az alsó duna- partra. Most dolgozzuk ki a terveket. Már tár­gyaltam is a polgármesterrel, aki aJ legna­gyobb készséggel segít engem. Szó van arról, hogy a Községi Takarékpénztár egymillió pengő kölcsönt fog nyújtani erre a célra. Ha ez a pénz megvan, úgy azonnal hozzáfog­hatunk a villamos áthelyezéséhez. Most már ennek az ügynek a megoldása nem fog sokáig húzódni, a közönség régi vágya teljesül, a via­duktról eltűnik a villamos és a Dunapart a maga pompájával fog érvényesülni. Az ű] híd felépítésének akadályait eltüntetik — A második megoldásra váró kérdés az új Óbuda—Hungária-úti híd előmunkálatainak befejezése. Erről már részleteket közölt a Fő­városi Hírlap legutolsó száma. Bizony még sok nehézséget kell elhárítani addig, amíg a híd építéséhez hozzáláthatunk. Elsősorban a hídfeljárók ügyét kell megoldani. Erre is pénz kell, mégpedig gyorsan, tehát újra csak köl­csönnel dolgozhatunk. Ez nem ideális meg­oldás, de a jelenlegi helyzetben mást nem tehetünk. — Felmerült sok mindenféle terv. Ezek kö­zül egyet ismertetett is a Fővárosi Hírlap. Franciaország gazdag ország és ott könnyen megy az, hogy a kisajátított területek után a hatóságoknak nem kell azonnal fizetni, hanem bont adhatnak, amelyet csak tizenöt év múlva váltanak be, még pedig úgy, hogy vagy pénzt adnak, vagy pedig a már „megérett“ telkeket engedik át építésre. Nálunk a töke nem na­gyon tudja ezeket a bonokat felszívni, mert tőke érdeklődése más irányban van lefoglalva. A hídfeljárók megoldása azonban nem akadályozhatja meg magái a hídépítés megkezdését. A Horthy Miklós-híd építésénél is a kellő idő­ben elkészülhettünk a megfelelő megoldással és most sem lesz semmi baj. — A Közmunkatanács különben egy pilla­natra sem késlekedik, aminek bizonyítéka az, hogy a Margitsziget északi csúcsát most vég­legesen rendezzük, még pedig olyan formában, hogy azzal mindenki meg lesz elégedve és Budapestnek iez a természeti szépsége még jobban érvényesülhet. Eltűnnek a halálsorovnpók — A harmadik probléma a halál-sorompók eltüntetése. Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának elnöke, már több alka­lommal sürgette ennek a kérdésnek napi­rendre tűzését. Sokáig halasztani nem is le­het a végleges megoldást. Budapest közönsége megkövetelheti, hogy a halálsorompók végre eltűnjenek. Ez a kérdés a pályaudvarok ki­helyezésével van kapcsolatban. Ebben az ügy­ben éppen most voltak tárgyalások és a meg­beszélések eredménnyel kecsegtetnek. Termé­szetesen nem könnyű határozni, mert olyan döntést kell hoznunk, amely az egész város fejlődésére kedvezően hat. Néhány héten belül ezekben az ügyekben is érdekes újságok lesznek. Mindenekelőtt meg­oldjuk az új budai központi pályaudvar elhe­lyezését és azután sor kerül egyéb megoldá­sokra is. Ennyit mondott Bessenyey Zénó, a Közmunka­tanács elnöke és nyilatkozatából kiderül, hogy a közeljövőben olyan nagyszabású reformtervek meg­valósítására kerül a sor, amelyek Budapest fejlődé­sét hosszú időre bizonyos irányba lendíti. Milyen lesz ai új budai központi pályaudvar Más forrásból kapott értesülésünk szerint az új budai központi pályaudvar megvalósítása ügyében jelentékeny előrehaladás mutatkozik. A múlt héten a MÁV igazgatóságának, a Közmunkatanácsnak és a székesfővárosnak kiküldöttei (bizalmas tanácsko­zást tartottak, amelynek főtárgya az volt, melyik ¥0 K E K JE. aszfalt, útépítő, szigetelő és tetőfedő vállalata Iroda és telep: Budapest, VI., Agyag-utca 75. Telelőm 292-883 legyen az a terület, ahol a budai központi pálya­udvar felépüljön. Mint a Fővárosi Hírlap munkatársa jól infor­mált helyről értesül, általánosságban eldöntöttnek tekinthető, hogy a budai központi pályaudvar, amely a jelen­legi délivasúti pályaudvart és részben a ke­lenföldi pályaudvart is pótolni hivatott, a Lenkc-tér közvetlen közelében épül meg. A Máv. képviselői hangoztatták, hogy a kérdés megoldása sürgős, mert a Budán lévő jelenlegi két pályaudvar csak a legnagyobb nehézségekkel tudja lebonyolítani az utóbbi évek folyamán tetemes mérvben meggyarapodott forgalmat, ami nagy ne­hézségeket jelent általános közlekedéspolitikai szem­pontokból ie. . A nyers tervek már rendelkezésére állanak az Államvasutaknak és özeknek fő alapelvo az, hogy az újonnan épülő ipályandvar elsősorban személypályaudvar legyen, amelybe, mint fejállomásba, fussanak be a Dunán­túl /belföldi forgalmát lebonyolító vonatok. Budá­ról tehát az új pályaudvar üzembe helyezése után csak a nemzetközi személyszállító vonatok haladná­nak át az /összekötő vasúti hídon, továbbá a teher- vonntok közül azok, amelyeknek áruszállítása a Duna-balparton túl felevő területekre irányul. A Mnko-téri személypályaudvar kiépítésével egyidőben teljesen megszűnik a délivasiiti páJyaudvar, a kelenföldi pályaudvarból pedig kizárólag teherpályaudvar lesz. Ennek a vágányzatát jelentékenyen ki akarják bő­víteni, aminek ,az a magyarázata, hogy rendező­teherpályaudvar jellegűvé óhajtják tenni. A (nyers tervek szerint a budai központi pályaudvar teljesen föld­alatti kiképzéssel létesül, a vonatok tehát -sínek alatti aluljárókkal lesznek megközelíthetők az utazóközönség által. A főváros képviselőinek meghallgatására főként azért helyezett súlyt a MÁV és a Közmunkatanács, mert a terület rendelkezésére bocsátását Budapest­től kívánják, másrészt azért, mivel a székesfőváros közúti közlekedését is ,a pályaudvar helyének meg­felelően kell fejleszteni. A MÁV elképzelése szerint a budai központi pályaudvar (létesítésére a legrövidebb időn belül, valószínűleg már 1938 második felében sor kerül At, építkezési munkálatok egy-két esztendőt vesz­nek igénybe, ennélfogva a budai pályaudvar 194G-re teljes egészében átadható lesz a forgalomnak. A pályaudvar építési költségei hozzávetőlegesen 8—10 millió pengőre rúgnak. Schuler alpolgármester tanulmánya Budapest embervédelméről Schuler Dezső dr. alpolgármester a közelmúltban készült el annak a hatalmas két kötetre terjedő munkának anyagával, amely a Budapesten folyta­tott hatósági és társadalmi embervédelmet ismer­teti. Művének most megjelent első kötetében az anya-, csecsemő- és kisdedvédelem, a gyermekvéde­lem és az if júságvédelem a fő témakörök, az ugyan­csak közeljövőben megjelenő második kötet pedig a növédelem, a szociális egészségvédelem és a felnőt­tek általános szociális védelmének kérdéséit tár­gyalja. A Főváros Statisztikai Hivatalának kiadá­sában megjelenő kimerítő tanulmány részletes ké­pét festi a székesfővárosi szociálpolitika e terjedel­mes ügyágazatának, kitérjeszkedik azonban mind­azokra a törekvésekre is, amelyeket, a különböző tár­sadalmi szervek fejtenek ki szociális téren. Schuler Dezső ezt a hatalmas tanulmányt tá­jékoztató kézikönyvnek szánta a szociális tevékeny­ségben hivatásszerűen résztvevők részére, ennél a célkitűzésnél azonban sokkal többöt ért el: tükörképét adta annak az esztendők óta foly­tatott komoly szociálpolitikának, amellyel a magyar főváros vezetősége a rászorult lakosság segítségére siet. A tények ismertetése után megteszi Schuler alpol­gármester a továbbfejlesztésre vonatkozó javasla­tait és hangsúlyozza, hogy a szociális gondoskodás voltaképpen csak abban az esetben válhatik telje­sen hatékonnyá, ha megszűnik annak mai széttago- zottsága. A külföldi metropolisok példája szerint haladva, Budapestnek ás azt az elvet kell képvisel­nie, hogy a különböző társadalmi akciókat a leg­szorosabb összefüggésbe és együttműködésbe hoz­zák a hatósági akciókkal, mert így minden rászorult felkutatható és az egyesített anyagi erők révén a kivánalmaknak megfelelő ellátásban részesíthető. Ezidőszerint Budapesten embervédelmi célok szolgálatában még mindig 39 különböző fővárosi egyesület és szervezet áll, amelyek bizonyos foglal­kozási ágak, felekezetek és parciális érdekek (sze­rint végzik tevékenységüket. Schider alpolgármes­ter megállapítása szerint 1935-ben a. székesfőváros mintegy hét és félmillió pengőt fordított embervé­delmi célokra, a, társadalmi szervek pedig 3,300.000 pengőt használtak fel. Ha ezt (a két hatalmas ösz- szeget jegy közös szerv budgetjében lehetne egye­síteni, egészen bizonyos, hogy az elért eredmények jelentékenyen fokozódnának. CySStndd&l’U I see? vo * XYLOíí‘‘ festékipari SZdlmary re és vegyészeti vállalat Budapest, IX., Páva utca 31. ® Telefon: 141-812. „Xylon“ védjegyű nitrocellulose szórózom^neok min­den színben: minden ipari célra elsőrendű minösée-ben, legolcsóbb írtán. Háztartási olaj- és zománcfestékek. XYLON bntortiszt'tó és fényesúö. Antófényezés ápolására: Ce’lonnlit-polír- víz, polírpaszta, csiszoló paszta. ,XYLOM“ körömlakk. Emery Ipari és kereskedelmi csiszolóárugyár Budapest, XíW., Francia-út 46. Tel: 297-850.

Next

/
Thumbnails
Contents