Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-13 / 41. szám
Buszon íyaiodlte évfolyam Budapest, 1937 október 13. 41. szdm Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ..................24 PENGŐ FÉ LÉVRE ........ 12 PENGŐ EGYES SZáM Á RA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavíIIonokban FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal] BUDAPEST, VI., ANBRÁSSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 Termékeny munka Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága a nyári szünet után az elmúlt héten tartotta első rendes közgyűlését. Ennek a közgyűlésnek a képe, lefolyása, egész jellege kétségkívül kivívja érdeklődésünket. Nem kell babonásnak lenni ahhoz, hogy az ember „bizalmat és reményt merítsen a jó kezdetből, sőt ahhoz sem, hogy a rossz indulás lehangolóan hasson. Ezúttal a kezdet jó volt, örvendetes volt, mert a termékeny munka jegyében indult. Ez a közgyűlés, amelyet az elmúlt héten éltünk végig, bizonyítéka annak a nagy komolyságnak, becsületes törekvésnek, annak a termékeny munkára irányuló akaratnak, amely Budapest székesfőváros jelenlegi törvényhatósági bizottságát a maga egészében jellemzi. Pedig lett volna alkalom arra, hogy akár ok és cél nélkül is szerepeljenek egyesek, hiszen nagy kérdések forogtak szőnyegen, sokmillió pengőről döntött a közgyűlés. De mindaz a téma, amely a közgyűlésen szerepelt, már keresztülment a pártok házi munkáján, keresztüljutott a 'bizottságok tárgyalásain és ezek a bizottsági tárgyalások kétségkívül a legnagyobb mértékben tisztáztak minden kérdést, amely a sokmilliós beruházás körül felmerült. Ott volt a közgyűlés egyik legfontosabb tárgya: a székesfővárosnak a Községi Takarékpénztárral szemben fennálló függő adósságai rendezése és a legsürgősebb beruházások fedezete céliából harmincmillió pengős kölcsön felvétele. Mire ez a kérdés a közgyűlés elé került, a közgyűlés minden tagja tisztában volt már azzal, hogy a főváros pénzügyi helyzetét stabilizálja a függő adósságok rendezése, ugyanakkor pedig mindenki örömmel járult hozzá a fennmaradó összegnek örvendetes célokra, közmunkákra való fordításához. így történt az. hogy egy^ harmincmilliós tételnek az elfogadása vita nélkül ment végbe a közgyűlésen. A bizottságok is becsülettel elvégezték a munkájukat, mert mindent megvitattak, úgy, hogy a közgyűlés számára nem maradt más, mint maga a tett, maga a cselekedet. Hasonlóképpen történt a nagy útépítési program letárgyalásánál is. Ez is harmincmilliós összeg, amelynek beruházása hat éven át történnék meg és amelyre a polgármester nyilván meg fogja találni a fedezetet. Erőteljes bizottsági munka után alig egy-két méltató felszólalás után elfogadta ezt a nagyszabású előterjesztést a közgyűlés abban a tudatban, hogy Budapest igazi, modern, nagyszabású útépítésének veti meg alapjait. Ugyancsak Budapest jó közlekedésének céljait szolgálta a BSzKRT beruházásokra vonatkozó előterjesztés is, hiszen az új autóbuszok egész tömege kerül forgalomba, új garázst kapunk, ami mind azt jelenti, hogy haladunk a világváros kitűzött céljai felé. Olyan nagy problémánál, mint a BSzKRT fejlesztése, mindig akadnak ellenvetések, mindig van jogos kritika, de azt kellett látnunk ezúttal is, hogy a törvényhatósági bizottság igen megfontoltan, igen ^ objektiven kezelte ezt a kérdést, annak tudatában, hogy ezen a téren is meg kell indulnia az alkotó munkának. Ez a termékeny munka azonban nemcsak a közgyűlési teremben folyik, hanem annak előkészítése a kulisszák mögött történik meg. Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnöke éppen a Fővárosi Hírlap mai számában jelenti ki, hogy a vízdíj újabb kétfilléres emeléséhez nem járulhat hozzá. Igen szociális érdekek fűződnek ehhez az elhatározáshoz, amely szintén a produktív munka céljait szolgúlja. De van még egy másik bejelentése is Zsitvay Tibornak és ez az, hogy beható és reményteljes tárgyalások folynak a kormányzattal a főváros és az állam között fennforgó minden hatáskör, vagy pénzügyi kérdés végleges rendezése tárgyában. íme. megint egy példája annak, hogy híg szónoklatok helyett rövid, határozott mondatok is elegendők arra, hogy ez a termékeny munka gazdag virágzást hozzon a fővárosra. Nem lesz újabb vízdiiemelés: 1*2 millióval emelkedik a költségvetés Zsitvay libor nyilatkozik a költségvetés elfogadásáról, az iizempolitikai bizottság meginduló munkájáról és a párt munkaprogramjáról Budapest jövő évi költségvetésének elfogadása már biztosítottnak tekinthető. Kedden mondotta el a pénzügyi bizottságban Szendy Károly polgármester nagyszabású expozéját és utána azonnal megkezdődtek a pénzügyi bizottság tanácskozásai. Az eddigi szokástól eltérően nem délelőtt, hanem délután lesz- nok a pénzügyi bizottság ülései, még pedig a következő napokon: 14-én, 15-én, 18-án, 19-én, 20-án és 21 én. Mielőtt a pénzügyi bizottság megkezdte volna tárgyalásait, a polgármester a NÉP községi szervezetében— mint lapunk más helyén közöljük — ismertette felfogását a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekről. A NÉP pártértekezlete, magasnivójú vita után, a költségvetést elfogadta. Az értekezlet után beszéltünk Zsitvay lifecr dr.-ral, a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetének elnökével, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekről a következőket mondotta: — A párt már döntött: a jövő évi költség- vetést megszavazzuk. Még pedig örömmel. Szendy Károly polgármesterrel az élen az egész adminisztráció becsületesen dolgozott, az óvatos, de emellett körültekintő és eredményekkel biztató pénzügyi politika megnyilatkozik a költségvetésben. A függőkölcsönöknek hosszú lejáratú kölcsönökké vató átalakítása feltétlenül növelte a főváros pénzügyi helyzetének javulását. Nincs okunk félni semmiféle meglepetéstől. — Abban is igaza van a polgármesternek, hogy ennek a városnak komoly szükségletei vannak, amelynek kilégítésétől nem zárkózhatunk el. Ezért üdvözöljük örömmel, hogy az új költségvetésben sokkal több közmunka van, mint amennyit az elmúlt költség- vetésben realizáltunk. — A polgármester pénzügyi politikáját minden vonalon helyeseljük és megadjuk hozzá az önkormányzat legmesszebbmenő támogatását ,csupán egyetlenegy pontban vagyunk kénytelenek más álláspontot elfoglalni. A vízdíjnak újabb két fillérrel való felemelésébe semmi körülmények között nem megyünk bele. Néhány hónappal ezelőtt^ megszavaztuk a vízdíjnak 18 fillérről 20 fillérre való emelését, de a költségvetésben tervezett újabb 2 filléres drágításhoz nem adhatjuk hozzájárulásunkat. — Ebben a kérdésben én személy szerint is obligóban vagyok. A Vízművek problémáját az üzempolitikai bizottságban a legnagyobb körültekintéssel letárgyaltuk. Mi engedékenyebbek voltunk, mint a szakértők. Egyes szakértők még az első 2 filléres drágítást is elkerülhetőnek tartották, nekünk viszont az volt az álláspontunk, hogy a Vízművek rekonstrukciós beruházásának fedezésére 18 fillérről 20 fillérre kell emelni a vízdíjat és a 2 filléres többlet a beruházások amortizációját r fogja szolgálni. Evvel az üzem biztonságát tehát már elintéztük. Az újabb 2 filléres emelésnek csak pénzügyi indoka lehetne, a Vízművek azonban nem az az intézmény, amelyen keresztül az ilyen pénzügyi műveletek megoldhatók. A Vízművek célja nem lehet a nyerészkedés és ebből az elvből logikusan következik az is, hogy a vízdíj drágításából a deficitet nem lehet fedezni. — Ilyen körülmények között tehát a deficit emelkedni fog? — Mi a hiányt nem akarjuk szaporítani, de ezúttal elkerülhetetlen a deficit emelése, aminek a következménye, hogy 1.2 millióval nagyob lesz a hiány. Mi igazán nem vagyunk azon az állásponton, hogy egészen mindegy: mennyi a deficitje a fővárosnak? Azzal azonban már mindenki tisztában van, hogy elérkezett az ideje a főváros és az állam között felmerült vitás pénzügyi kérdések rendezésének. Soha, semmiféle feladat előtt nem hátrálunk meg. A deficites költség- vetést megszavazzuk abban a reményben, hogy az állam és a főváros között meginduló tárgyalásoknál majd sikerül az egyensúlyt megtalálni. — Pártértekezletünkön hangzott el az a kijelentés, hogy nem feltétlenül szükséges éppen a forgalmiadórészesedés helyes arányának megállapításával elintézni a pénzügyi kérdéseket, hanem az államnak meg van a módja arra, hogy esetleg más módon rekompenzálja a fővárost. Az is igaiz, hogy vannak olyan feladatok, ^ amelyeket el kell végezni és csak másodrendű kérdés, hogy erre a főváros, vagy az állam vállalkozik. Rövidesen meginduló tárgyalásoknál, mindezeket a probémá- kat megoldjuk. Úgy a kormány, mint a főváros vezetői részéről meg van a legmesszebbmenő jóindulat a kibontakozás megkeresésére. A főpolgármester úr is ebben az irányban dolgozik, az önkormányzat képviselői is szükségesnek tartják a méltányos rendezést, ami különben is egyaránt érdeke mindenkinek, elsősorban a fővárosnak és magának az államnak is. — Mikor kezdi meg az üzempolitikai bizottság a munkáját és milyen feladatok várnak most sürgős megoldásra? — kérdeztük. — Az őszi munkára már összehívtam volna az üz^mpoilitikai bizottságot, a költségvetés tárgyalása azonban hátráltatja ennek a bizottságnak a megbeszéléseit, mert a bizottság tagjai a költségvetési problémák megoldásával vannak elfoglalva. Október végén feltétlenül össze fogunk ülni, mert igen sok fontos ügyben kell határoznunk. Elsősorban az Elektromos- és Gázművek egymással összefüggő problémáit kell megoldanunk. Az Elektromosművek és a Gázművek problémáit külön-külön már megvitattuk, de mindazokat a kérdéseket, amelyek a két üzem együttműködésére vonatkoznak, függőben tartottuk. Most kerül a sor a hatáskörök elválasztására. Egyes kérdésekben nehéz lesz határozni, mert a feladatok teljesítése közben a helyzet nagyon összekuszálóclott. Ha ezzel a nagy munkával végeztünk, úgy rátérünk a Beszkárt ügyeinek rendezésére. Rengeteg vitás kérdés merült fel és a szakértők komoly munkájára igazán nagy szükség van. Az utóbbi időben olyan közlekedési reformok érvényesültek világviszonylatban, hogy ezeknek hatását a mi viszonyainkra is^ mérlegelni kell. Ettől függ a Beszkárt beruházó programjának sorsa is. A Beszkárt régi beruházó
