Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-29 / 39. szám
Budapest. 1937 szeptember 29. 7 jIqVí&OSÍ1jŰJ2MP Az új tejrendelet, amely a tejellenőrzés rendszerét lényegesen kibővítette, az ellenőrzés végrehajtását a fővárosra bízta. Hatalmas feladat hárult ezzel a székesfővárosi Vegyészeti Intézet tejellenőrző osztályára, amely a sokirányú, nagy munka ellátására a Szervita-téren lévő szűkös helyiségből a Városház-utca 14. szám alá költözött, ahol végre megfelelően tudott berendezkedni. A tejellenőrzés nagy munkája Alkalmunk volt ennek a rendkívül fontos hivatást teljesítő hivatalnak apparátusába betekinteni és mindenekelőtt meglepett a tejellenőrző osztály nagy mérete, amely a hajdani szerény hivatalból fejlődött ki rövid idő alatt. 1935 előtt még csak 10 tagú személyzet dolgozott a tejellenőrző osztályban, igaz, hogy akkor még működésben volt az Országos Tejgazdasági Bizottság is, amely a tejrendelettel megszűnt. Ma a Vegyészeti Intézet egy fő- vegyészének vezetésével három csoportvezető és 130 tagú személyzet végzi a megsokasodott munkát benn a hivatalban és a különböző posztokon, 27 rendőr segítségével és az egész vámőrség közreműködésével. A munka kiterjed a különböző igazolványok kiadására, az egész tejbehozatal, a piacok, a tejelárusító helyek, tejkihordás ellenőrzésére, vizsgálatokra és a tejrendelet sok intézkedésének végrehajtására. A munkát a tejrendeletben megállapított különböző kategóriák szabják meg. Az engedélyezett nagyvállalatoknak, amelyek száma 14, bárki szállíthat tejet. Ezek a szállítók, akik az ország legtávolabbi vidékeiről is küldenek tejet, igazolványt kapnak. Az igazolványt a vámhatáron a vámőrség ellenőrzi. A nagyvállalatok számára naponta átlag 300.000 liter tej érkezik Budapestre. A nagytermelőknek a földművelésügyi minisztérium ad mennyiségre szóló engedélyt. A számuk 80, a behozott tej mennyisége napi 30.000 liter. Ezzel rokon kategória a városi tejellátó üzem, amely a vidéken összegyűjti a tejet és naponta 16.000 litert hoz be. Vannak azután úgynevezett felhasználási igazolványok. Ezek tulajdonosai olyan budapesti lakosok, akiknek a fővároson kívül van tehetnészetük és családtagonkint napi 1 liter tejet hozhatnak be. Ezeknek száma 170. Végül elég számottevő a budapesti tehéntartók kategóriája. Ezeknek a földjük területéhez van szabva a tartható tehenek száma. Jelenleg 636 budapesti tehéntartó van 2700 tehénnel. Az eladásra kerülő napi tejprodukció 27—30.000 liter. Harc a csempészfurfanggal No és- vannak végül a csempészek, akik engedély - nélkül hozzák be a tejet. Valóságban inkább csak voltak, mert ma már alig vannak. A szigorú ellenőrzés szinte egészen leapasztotta a számukat. A tejrendelet életbelépésének kezdetén, 1935 október 15-től november 15-ig a tejellenőrző osztály ellenőrei 2000 kilogramm vajnak megfelelő, vagyis 2000-szer 25 liter becsempészett tejet koboztak el és ennek a tejnek nagyrésze még hozzá vízzel hígított tej volt. Novemberben már -csak 850 kilogram vajnak megfellelő mennyiséget kellett elkobozni, azután felemelkedett a szám 900-ra, majd 1936 januárban leesett 600-ra, szeptemberben 200-ra, most pedig nem éri el az 50 kilogrammot sem. Vagyis az ellenőrzés szinte teljes sikert mutat. Kengeteg munkával, a legkörmönfontabb furfan- gok ellensúlyozásával lehetett csak ezt az eredményt elérni. A vámőröket megkerülve, a határ minden lehető pontján, erdőn, mezőn, szántólföldön át meg- próbálkozkoztak a csempészek. Kő- és szénszállítmányok, fa és kenyér alatt, mindenféle áruba elrejtve, dupla oldalú kocsikban, kettős fedelű edényekben, amelyekben látszólag méz, lekvár vagy más áru volt, szállították a tejet, sőt hozták mint bort is és megfizették a fogyasztási adót is. A vászonba göngyölt túró alatt cihákba varrva rejtették el a szintén tilos tejfelt, sőt szerepelt a hasat körülvevő, pajzsszerű kanna is. Mint elszánt vállalkofzás, megtörtént, hogy a vicinálison, melyen vagy száz tejcsempész utazott, meghúzták a vészféket és százfelé szaladva, igyekeztek iát a határon. Az ellenőröknek mindezt meg kellett tanulni, azután vigyázni nemcsak a határon, hanem a városba vezető útvonalakon és benn a városban és TAMÁSSY EMIL ÉPÍTŐMESTER^^ Budapest, VIII., Baross-u. 45. Tel.: 135-645. vigyázni az ál-kifutókra is, akik úgy szállították a házakhoz a csempészett tejet, mintha valamely tejüzlet alkalmazottai lennének. Külön módszert kellett kitalálni a jogosított termelők ellen, akiknek mennyiségre szól az engedélyük, de ennek kijátszására naponkint több ízben szállítottak be tejet. Mindezeken a furfangokon kifogott a tejellenőrző osztály, amint a mai eredmények mutatják. De csak lanyhulna az ellenőrzés, nyomban beáradna a fővárosba a csempészett tej. Más szempontból ellenőrzik a viszontelárusító üzleteket: tejárusokat, fűszereseket, pékeket, akik iparengedély alapján adják el a tejet. Az engedély feltétele a tiszta, higiénikus helyiség, amelyen a más cikkek árusítása meg van kötve. Ezek a vi- szonteláru,silók, akiknek száma 5000, bármilyen legitim úton behozott tejet árusíthatnak, de csupán egy helyről vehetik. Erre azért van szükség, hogy ha hamis tejet találnak, meg lehessen állapítani, hogy ki a gazdája. Több helyről olcsóbb ajánlat esetén szokás tejet venni. A tejrendelet ugyanis nem engedi meg az árletörést és ezért megszabja az árat. Megesik azonban, hogy a viszontelárusító a megengedettnél olcsóbb ajánlatot is kap és ,,'tej- bedugáshoz“ folyamodik a rendelet kijátszására. Vagyis ezen a fronton is nyitva kell tartaniok a szemüket a tejellenőrző osztály embereinek. Rekord év a tejfogyasztásban Természetesen számontartja a hivatal a tejfogyasztást is, amely nagyon örvendetes eredményt mutat. A legújabban összeállított eredmények szerint most jutott el a budapesti tejbehozatal arra a magaslati pontra, melyen a háború utáni rekorcl- fogyasztás évében, 1929-ben volt: a napi 400.000 literhez. A háború utáni nagy visszaesés után fokozatos emelkedés következett be 1929-ig, azután ismét csökkent a fogyasztás, amely az 1933—35. években mélypontra jutott és ettől az időtől kezdve emelkedett a mai nívóra. A fejerkinti napi átlag, mely a kommün alatt mindössze 0.04 liter volt, 1925-ben 0.21 literrel indult a fokozatos emelkedés felé. 1929-ben a napi fejadag elérte a 0.36 litert, amely 1933-ban és 1934-ben 0.24, majd 1935-ben 0.22-re esett. A jól bevált tejrendelet, ezzel együtt a tej árának 32 fillérről 28-ra való leszállítása és a javuló gazdasági viszonyok eredményezték a fogyasztás emelkedését, amely 1936-ban fejenkint napi 0.29 literig jutott, most pedig elérte az 1929-es fejadagot. Abol mindezt számontartják és ahol a kenyér irtán legfontosabb élelmezési cikkre, a tejre vigyáznak a nagyariámyúra nőtt tejellenőrző osztályt Millig Ádám fővegyész vezeti, az igazolványok kiadását végző csoport élén Reinlein Antal áll, a behozatal ellenőrzésének Buchelt Dezső, a viszont - elárusítók ellenőrzésének pedig Gergelyt László a vezetője.----——a——---Új abb rendelkezésekkel megrendszabályozzák az áruházakat A kereskedők nagyszabású találkozóját tartották vasárnap Szombathelyen. Félszázados jubileumát ünnepelte a Szombathelyi Kereskedelmi Kör és ezzel kapcsolatban országos kongresszusa gyűltek össze a fűszerkereskedők. Hatalmas számban vettek részt az ünnepségen és a kongresszuson .az ország minden részéből egybesercglött kereskedők és megjelent a kereskedők napjain. Halta Aurél dr. kereskedelemügyi államtitkár is, aki Horváth Kálmán, a Kör elnökének megnyitója után megemlékezett az elmúlt félszázad jelentőségéről. Tóth Gábor, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, a Fűszerkoreskedőik Országos Egyesülete ügyvezető elnökének vezetése alatt tartották meg .az országos fűszerkereskedői kongresszust, amelyben a teljes vasárnapi munkaszünet és az öregségi biztosítás tárgyalása mellett rendkívüli érdeklődés kísérte a napirendre került áruház-kérdést. Az előterjesztett határozati javaslat felsorolta azokat a mesterkedéseket, amelyekkel az áruházak a megrendszabályozásukra kiadott rendeletet lépten-nyomon megkerülik, ezért a fűszerkereskedők egyeteme arra kéri a kereskedelemügyi minisztert, hasson oda, hogy rendeletéi az árúházak tartsák be, kéri továbbá, Elérte a 400.000 litert budapesti tejbehozata! A főváros tejelienőrzése két év alatt megszüntette a nagyarányú csempészetet — 130 tejellenőr, 27 rendőr és a vámőrség vigyáz a tejre i bogy a rendelet hatályának biztosítására adja ki a miniszter a rendelet végrehajtási utasítását. Általános helyesléssel fogadták a kongresszus tagjai Halta Aurél dr. államtitkár megnyugtató ki jelentését, amely szerint a kereskedelemügyi miniszter, arra az esetre, ha ennek szükségét megállapítja, módot fog találni arra, hogy az áruházi rendeletet megjavítsa. Napirendre került a gyárak detailárúsítása is, amelyről Halla Aurél államtitkár kijelentette, hogy ebben a kérdésben a gyáraknak és a kereskedelmi érdekeltségeknek közösen kell megtalálni a megoldási módot. A gyűlés folyamán az államtitkai a Fűszer- kereskedők Országos Szövetségét meghívta a keres- tkedőnapokra. amelyeket a kereskedelemügyi miniszter intézményessé tett. Szeptember 28-án délután tartották a kereskedelemügyi minisztériumban az első kereskedőnapot, melyet Halla Aurél dr. kereskedelemügyi államtitkár nyitott meg. A tanácskozások során panasz hangzott el az áruházak megengedhetetlen versenye ellen. Heti szemle Önköltségen alul árusítani: tisztességleien verseny, mondotta ki a minap a Kúria. Ha egyes áruházak szinte hihetetlenül hangzó hirdetéseit nézzük, akkor azt kell hinni, hogy ezek az áruházak hajlandók összeütközésbe kerülni a törvénnyel, csakhogy a közönségnek annyira kedvében járhassanak, hogy saját magukat megkárosítva, önköltségi áron alul herdálják szét portékájukat. Szerencsére azonban az áruházak jótékonysági rohamukban egyáltalán nem mennek a törvénysértés határáig, mert a gyakran szenzációsan alacsony ár csak látszat. És ez a látszat — csal. Panaszos levélben olvassuk, hogy egy köztisztviselő felesége a Fenyves Á r u h ü z úgynevezett „poros“ cikkeiből kívánt vásárolni, amikor azonban megmondta, hogy mit akar, a segéd kijelentette, hogy már elfogyott. Tekintve, hogy az illető hölgy a multheti ünnepnapon olvasta a hirdetést és másnap reggel nyolc órakor már olt volt az áruházban, az egyébként szokásos trükk olyan ügy efogy ottan mondott csődöt, hogy maguk Fenyvesék is zavarba jöttek. Erre aztán az 5.80 P-ért hirdetett fehér ágydunahuzat helyett hirtelen felkínállak gyermekpárnahuzatot. Érthetetlen, hogy a nagymultú, tisztes magyar kereskedelem tovább tűri a vevőcsalogatásnak ezeket az otromba formáit. Kövér nők öröme ugyancsak a Fenyves Áruháznak az a hirdetése, amely szerint 140 cm-es csípőbőséggel rendelkező hölgyeknek extra olcsó áron ad extra nagy kabátokat és ruhákat. Egy felháborodott kövér nő jelentette szerkesztőségünknek, hogy ő is úgy járt, mint a dunnavásárló hölgy: a hirdetett olcsó áron babaruhát akartak rásózni. A sertéspestis nem a legrokonszenvesebben hangzó élelmiszerek egyike. Még akkor sem, ha mindenféle tudományos megállapítás szerint veszélytelen is az emberi szervezetre. Sőt, még akkor sem, ha nem is a valóságos sertéspestissel találkozunk asztalunkon, hanem azzal a sonkával, amely a pestis elleni szérumot kitermelte. Ismételjük: nem vitatkozunk a tudósokkal. Bizonyára nekik van igazuk és ha igazuk mellett gusztusuk is van hozzá: ám egyék jó étvággyal a pesiispecsenyét. A fogyasztóközönség nevében azonban igenis követeljük, hogy a Lengyel hentesáru- gyár, amely szérumos húst árul, a kirakatában és üzlethelyiségeiben, — amire egyébként a törvény is kötelezi, — ezt feltűnő módon tüntesse fel. Az már aztán igazán a fogyasztóközönség legelemibb joga, hogy pénzéért hajlandó-e vásárolni ilyen ijesztő hangzású táplálékot, vagy sem. Weisz Fiilöp rézműves, az új aranykoszorús mester. A magyar kézmííiparos tehetségét és szorgalmát jutalmazó aranykoszorú, amely ;a nemrég lezajlott kézműipari kiállítás legmagasabb kitüntetése volt, megérdemelten .jutott a főváros iparos társadalma egy régi, neves tagjának, Weisz Fülöp rézműves mesternek. Az új aranykoszorús mester ki- 411ítoitit kollekciójával teljesen rászolgált erre a szép elismerésre. Kiváló készítményei sorából különösen kivált lepároló készüléke és vörösrézből való drage készítő gépe, amelynek sikere még abban is jelentkezett, hogy egy előkelő vegyészeti gyár megvásárolta. Szódavíz-gépei is kiváló készítmények, amelyek több külföldi államba jutottak már el. Bordázott fürdőszoba-kályhái, közismerten elsőrangú rézüstjei mind alaklmasak arra, hogy a magyar kézművesipar jóhírét erősítsék. A VIII., Gólya-utca 13. szám alatti műhelyből kerültek ki ezek az iparcikkek, amelyek az aranykoszorús mesteri címet szerezték meg az eddigi elismerés mellé Weisz Fülöpnek. jlakőHCzai lószerszámvereték, csat- és lánc- készítő, épület és műlakatos BUDAPEST, IX., BOKRÉTA-UTCA 5. Tel.: 137-967.
