Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-29 / 39. szám

Budapest. 1937 szeptember 29. 5 "Porícílansseméigyufíés lóerővel vontatóit Icocsilclcal Szeptember 29-én döntenele a nemzetközi pályázatról Megvalósítható hívánságok Irta Váivi Lajos dr. A Nemzeti Egység1 Fővárosi Pártja éppen olyan alaposan és tárgyilagosan készül fel az idén is a költségvetési vitára, mint az előző két évben. S mint ahogy általában minden ko­moly tárgyra felkészülni szokott. A kerületi pártszervezeteket már hónapokkal ezelőtt fel­kértük a legfontosabb kerületi kívánságok és szükségletek felsorolására, hogy ezeknek a figyelembevételével' vizsgálhassuk meg a költ­ségvetési tervezetet. A beérkezett anyagot le­hetőleg még a pénzügyi bizottsági tárgyalá­sok előtt pártszak/bizottságainkban dolgozzuk fel s ha az idő engedi, októ|ber 12-e, a pénz­ügyi bizottság ülése előtt állást foglal a párt- crlekezlet is. Kétségkívül nagyon sok értékes és helyénvaló indítvány fog pártunk részéről ebben az évben is felmerülni. Természetesen nagyon jó tudjuk, hogy a közérdekű kívánságoknak csak igen kicsi része a|z, ami a jövő évi költségvetésbe még belefér­het. A székesfőváros vezetősége^ óriási szaktu­dásával és ügyszeretetével már nagyon is megrostálni volt kénytelen a legsürgősebb szükségleteket is. s még így is 7.5 millió pen­gős deficithez jutott. Alig lehet remélni, hogy ezt a költségvetési hiányt még bármennyire fontos és indokolt igények kielégítésének a kedvéért is fokozni lehessen. A bevételek foko­zására nincs mód s a kiadások csökkentésére sincs. Azt pedig nehéz volna eldönteni, hogy az utolsó számig átgondolt költségvetésből melyik tételeket léket kihagyni más javasiatba- hozott tételek kedvéért. Biztosra veszem, hogy nagyjában, egészben pártunk megnyugvással és egyhangú egyetér­téssel fogja fogadni a költségvetési tervezetet, azon életbevágó változtatásokat nem fog kívánni s minden erővel támogatni fogja azt a jogos törekvést, hogy a kormány a fázisadó­bevétel részesedési kulcsát a székesfőváros ja­vára az ezidőszerinti egy huszad helyett újból egy hatodban állapítsa meg s ezzel adja meg a természetes bázisát a fővárosi költségvetés tartós egyensúlyának. Méltán merül fel az a kérdés, hogy ilyen kilátások mellett miért van szükség a sok szóra, a sok új gondolatra és indítványra, amely a budget vita során az összes pártok részéről elhangzik1? Szükség van erre nemcsak politikai okok­ból, nemcsak azért, hogy a választóközönség a maga kívánságait a közgyűlési teremben lássa viszont, hanem azért, hogy a költségvetés reális szűk és merev számtornyai mögött leg­alább egyszer évente kibontkozhassék ennek a fejlődő nagyvárosnak minden jogos igénye, megcsillanhasson minden vágya, hangulata és kifejezésre juthasson minden panasza. És ez­zel új távlatokat, új irányokat és líj benyo­másokat tárjon fel azok előtt, akik a főváros fejlődésének útjait hivatásszerüleg vezetik és akik az újabb és újabb évek költségvetéseit lesznek hivatva megszerkeszteni. íme, ha végigolvassuk az 1938. évi költség- vetés általános indokolását, hányszor találko­zunk azoknak a törekvéseknek a honorálásá­val, amelyek pártunk vitáiból indultak ki a múlt évi törvényhatósági élet során. És itt nemcsak azokra gondolok, amelyek egyenesen utalnak egyik vagy másik bizottsági tagtár­samnak a párt nevében tett indítványára, ha­nem sok olyan intézkedésre is, amely a pártra, vagy az indítványozóra, avagy a gon­dolat felvetőjére minden hivatkozás nélkül érvényesül már az új költségvetésben. Valóban azt kell fájlalni, hogy annak a sok értékes, alapos, gyakorlati észrevételnek a számára, amely a költségvetési vita előkészí­tése során sokszor közvetlenül a székesfővá­rosi közönség kezdeményezésére a párt mun­kájában felmerül, szűk a beszédidő, a 15 perces felszólalási keret, amelyben a szónok nemcsak a saját kerületének, hanem egész városrészek­nek a szempontjaival kénytelen foglalkozni s inkább az összezsúfolt adathalmozás és élet­telen felsorolás, mint a komoly meggyőzés le­hetősége van számára megadva. Egyéni nézetem szerint a párt szónokai­nak arra kellene törekedniük az idei vita so­rán, hogy a túlságosan sok részletet felölelni akaró és éppen ezért sokszor elaprózódó rész­letezés helvett az átfogó és átütő erejű szem­pontok érvényesülésének nyissanak utat. Csipák Sűidor és fin közsiáiifóási válSaSkozók Budapest, XID., Telep-«. 98. Telefon: 297—562. M. Kir. Postatakarékpénztár! csekszámla 57.837. Az a nemzetközi pályázat, amelyet a lófogatú kocsival megoldandó portalan szemétgyűjtésre írt ki a főváros Köztisztasági Hivatala, mint megírtuk, szeptember 10-én járt le. A beérkezett pályázati anyag feldolgozása nagyrészben megtörtént azóta, úgy, bogy most már a pályázat eldöntésére kerül a sor. Erről a kérdésről és a nemzetközi pályázatról Salamon Géza «fr. tanácsnok, a közegészségi és köztisztasági ügyosztály vezetője, a következőkben érdekesen nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak: — A székesfőváros területén a mai háziszemét- fuvarozási rendszer nemcsak elavult, hanem köz­egészségügyi szempontból nagymértékben kifogá­solható. Ennek az állapotnak a megszüntetésére az első komoly lépés 1926. évben történt, amikor is a főváros a régi rendszer megváltoztatásra és a por­mentes báziszemótfuvarozás bevezetésére nemzetközi pályázatot írt ki. Ez a pályázat annakidején ered­ménnyel járt, melynek folytán két szerkezet kombi­nációja révéin létrejött egy olyan konstrukció, amely a házis'zemét pormentes géperejű fuvarozására al­kalmas volt. Ezt az automobilkonstrukciót annak idején kísérletképpen be is vezettük, de fejleszteni és újabb automobilokat vásárolni a főváros, anya­giak hiányában, nem volt képes, mert az autóknak darabja 45.000 pengőbe került. De a movst említett drágaságon kívül még egyéb hátránya is van a géperejű szemétgyűjtésnek és pedig az, hogy a háziszemét-tartályokat a gyűjtés alkalmá­val a Köztisztasági Hivatalnak saját mun­kásaival kell a házakból az utcákra kihor- datni cs onnan a házakba vissza vitet ni, továbbá az auto­,Néhány nap múlva a maga nemében egyedül álló, vagy inkább mondhatnánk: úttörő jelentőségű idegenforgalmi esemény színhelye lesz Budapest. Október 7-től kezdődően egy héten át itt tartja ülé­seit a Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus, aminek az a nevezetessége, hogy hasonló természetű kon­gresszust még nem tartottak a világon. A kon­gresszust megelőzően itt Budapesten alakul meg a Nemzetközi Fürdőszövetség, amely ugyancsak merő­ben új alakulata a világ nemzetközi érintkezésének. Ezt a nagyvonalú ötletet, amely a földkerekség valamennyi f számottevő fürdő telep éneik .tetszéjsét megnyerte, a Budapesti Gyógyhelyi Bizottság ter­melte ki és valósította meg. A Fővárosi Hírlap munkatársa éppen ezért látogatást tett a Gyógyhelyi Bizottságban, ahol Grosch Károly dr. miniszteri tanácsos, a bizottság másodelnöke és Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a bizottság igazgatója ismertette a Fővárosi Hír­lap munkatársának az októberi idegenforgalmi hét magábanálló jelentőségét. Voltak eddig is balneológiái kongresszusok, eze­ken azonban kizárólag orvosok vettek részt, akik a gyógyfürdők és a gyógyvizek felhasználásának módozatait orvosi szempontból vitatták meg. Ma­guknak a fürdőknek, mint gazdasági szerveknek és mint jogi személyeknek mindezideig nem volt semmi néven nevezendő egyetemes, átfogó, nem­zetközi szervezetük. Amiközben tubát a gyógyfürdők a világ ide­genforgalmának úgyszólván legkombaittánsabb moz­gatói, ugyanakkor mindezideig nem alakult ki köz­tük olyan együttműködés, amely lefektette volna a fürdők gazdasági tevékenységének egyetemes el­veit és tisztázta volna azokat a nagyon is fontos nemzetközi jógi principiumokait, amelyek szerint kell elbírálni a nemzetközi közönség és a nemzet­közi gyógyfürdők egymáshoz való viszonyát. Neon szabad ugyanis elfelejteni, hogy az idegenforgalom ma már a nemzetek láthatatlan exportjának egyik számottevő tényezője, következésifcép az itt felbukkanó lehetőségek éppen úgy megkívánják a szabályozást, mint a külke­reskedelem egyéb ágazatai. A Budapesti Gyógyhelyi Bizottságnak tehát azaz el nem vitatható érdeme lesz a gyógyítás történeté­ben, hogy ez a bizottság szervezte meg először vi­lágszövetség formájában az emberiség e fontos gyógyító tényezőjének felhasználását és a betegek részéről való könnyű kihasználását. Az a rendkívüli visszhang, amely a Gyógyhelyi Bizottság ötlete nyomán támadt, bizonyítja a ma­gyar géniusz újabb diadáliát. Arról talán felesleges külön megemlékeznünk, hogy mobil üzemnyersanyaga importanyag, mely bel­földön nem termelhető és még ezenfelül az automo­bilokkal való szemétfuvarozás a szemétgyűjtésnél elkerülhetetlen gyakori megállások és újraindítások következtében igen nagy üzemanyagpazarlással jár és emellett a gépek igen gyorsan elhasználód­nak. — Minthogy a pormentes szemétgyűjtés megol­dásánál a hangsúly nem a vontatás módján, hanem magán a pormentes gyűjtésen van és mivel egy agrárállamban a lóüzemmel való megoldás kedve­zőbbnek látszik, ezért felvetődött az a gondolat, hogy a pormentes háziszemétgyüjtés kérdését lóerővel vontatott koesik üzembehelyezésé- vel oldjuk meg. A lóerővel vontatott kocsik beszerzési ára egyrészt jóval alacsonyabb, mint az automobiloké, másrészt állandó iizembentartásuk is sokkal olcsóbb, mert a takarmány stb. belföldön termelhető és ennélfogva lényegesen olcsóbban szerezhető be. — Minthogy a pormentes háziszemétgyüjtésre teljesen alkalmas lovaskocsi még nem volt, ezért nemzetközi pályázatot hirdettünk a lóerővel vontat­ható és pormentes háziszemétgyüjtésre alkalmas kocsiszerkezetre. Ennek a pályzatnak határideje szeptember 10-én járt le, melyre 12 ajánlat érkezett rajzokkal és modellekkel felszerelve. A döntés elő­készítése azóta folyamatban van és erre a óéira ösz- szehívott szakértőbizottság fog javaslatot tenni arra nézve, hogy melyik modell készíttessék el kipróbá­lásra és ha a modell a gyakorlatban is beválik, fo­gunk csak dönteni a szemétgyűjtő koesik üzembe­állítása tekintetében. Ezt a szakértőbizottsági dön­tést szeptember 29-én fogjuk megtartani. Európa valamennyi országa és fürdőigazga­tása személyesen és hivatalosan megjelenik a kongresszuson, de határozottan külön ki kell hangsúlyozni, hogy milyen szokatlan szimpátiával csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz az utódállamok is. E tekintetben való­sággal külpolitikai missziót tölt he ez a szervezet. Ugyancsak figyelemreméltó, hogy minden világrész országaiból lesz itt képviselő, többi közt még Ja­pánból is. Az alakuló ülés után egy héten át tartják Bu­dapesten a kongresszusi üléseket, amelyek szín­helye természetesen évről-évre más és más város lesz. A kongresszusnak azonban szüksége van egy állandó titkárságra, amely­nek székhelye — valószinűleg — Budapest lesz. Máris vannak olyan hangok, amelyek ezt a megoldást — éppen Budapest kezdeményezésére és különleges fürdőváros! érdemeire való tekintettel — természetesnek tartják. Ilymódon tehát a Nemzetközi Fürdőkongresszus budapesti titkársága lesz Magyarország fővárosában az első olyan állandó jellegű intézmény, amely egy hatalmas nemzetközi szervezet ügyeit intézi. Mondani sem kell talán, hogy idegenforgalmi szempontból szinte felbecsülhetetlen jelentősége lesz annak a szerencsés körülménynek, hogy az egész földkerekség fürdőügyi problémáinak központi le­bonyolítása Budapesten zajlik le. A kormány és a hatóságok teljes mértékben honorálják a Gyógyhelyi Bizottságnak ezt a ragyogó akcióját és ennek tulajdonítható, hogy maga a kor­mány fényes fogadó estet ad a kongresszus tagjainak tiszteletére a belügyminisztérium hires márványter­mében, ezt megelőzően díszelőadás lesz az Operában, de vacsorákon és ebédeken látja vendiéigül a kon­gresszust József Ferenc királyi herceg, Karafiáh Jenő főpolgármester, Gellér Mihály, a Palatínus Park Rt. elnöke, a Fővárosi Gyógyfürdők Központi Igazgatósága, a Lukács-fürdő vezetősége, továbbá két érdekes vidéki kiránduláson Balatonfüred és Lillafüred igazgatósága. A bejelentett résztvevők száma máris olyan nagy, hogy a kongresszus akkor is jelentős idegen- forgalmi eseménynek számítana, ha az idegenforga­lomtól teljesen távol álló, semleges személyek jön­nének el október második hetére Budapestre. Mintán azonban a résztvevők egytől egyik a világ idegen- forgalmának legkimagaslóbb exponensei, bátran lehet mondani, hogy eddig is szépen fejlődő idegen- forgalmunk történetében a szó szoros értelmében fordulópontot jelent az október 7-én kezdődő Nem­zetközi Fürdőügyi Kongresszus. & he4ncs€iU<kd T

Next

/
Thumbnails
Contents