Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-29 / 39. szám
Budapest. 1937 szeptember 29. 5 "Porícílansseméigyufíés lóerővel vontatóit Icocsilclcal Szeptember 29-én döntenele a nemzetközi pályázatról Megvalósítható hívánságok Irta Váivi Lajos dr. A Nemzeti Egység1 Fővárosi Pártja éppen olyan alaposan és tárgyilagosan készül fel az idén is a költségvetési vitára, mint az előző két évben. S mint ahogy általában minden komoly tárgyra felkészülni szokott. A kerületi pártszervezeteket már hónapokkal ezelőtt felkértük a legfontosabb kerületi kívánságok és szükségletek felsorolására, hogy ezeknek a figyelembevételével' vizsgálhassuk meg a költségvetési tervezetet. A beérkezett anyagot lehetőleg még a pénzügyi bizottsági tárgyalások előtt pártszak/bizottságainkban dolgozzuk fel s ha az idő engedi, októ|ber 12-e, a pénzügyi bizottság ülése előtt állást foglal a párt- crlekezlet is. Kétségkívül nagyon sok értékes és helyénvaló indítvány fog pártunk részéről ebben az évben is felmerülni. Természetesen nagyon jó tudjuk, hogy a közérdekű kívánságoknak csak igen kicsi része a|z, ami a jövő évi költségvetésbe még beleférhet. A székesfőváros vezetősége^ óriási szaktudásával és ügyszeretetével már nagyon is megrostálni volt kénytelen a legsürgősebb szükségleteket is. s még így is 7.5 millió pengős deficithez jutott. Alig lehet remélni, hogy ezt a költségvetési hiányt még bármennyire fontos és indokolt igények kielégítésének a kedvéért is fokozni lehessen. A bevételek fokozására nincs mód s a kiadások csökkentésére sincs. Azt pedig nehéz volna eldönteni, hogy az utolsó számig átgondolt költségvetésből melyik tételeket léket kihagyni más javasiatba- hozott tételek kedvéért. Biztosra veszem, hogy nagyjában, egészben pártunk megnyugvással és egyhangú egyetértéssel fogja fogadni a költségvetési tervezetet, azon életbevágó változtatásokat nem fog kívánni s minden erővel támogatni fogja azt a jogos törekvést, hogy a kormány a fázisadóbevétel részesedési kulcsát a székesfőváros javára az ezidőszerinti egy huszad helyett újból egy hatodban állapítsa meg s ezzel adja meg a természetes bázisát a fővárosi költségvetés tartós egyensúlyának. Méltán merül fel az a kérdés, hogy ilyen kilátások mellett miért van szükség a sok szóra, a sok új gondolatra és indítványra, amely a budget vita során az összes pártok részéről elhangzik1? Szükség van erre nemcsak politikai okokból, nemcsak azért, hogy a választóközönség a maga kívánságait a közgyűlési teremben lássa viszont, hanem azért, hogy a költségvetés reális szűk és merev számtornyai mögött legalább egyszer évente kibontkozhassék ennek a fejlődő nagyvárosnak minden jogos igénye, megcsillanhasson minden vágya, hangulata és kifejezésre juthasson minden panasza. És ezzel új távlatokat, új irányokat és líj benyomásokat tárjon fel azok előtt, akik a főváros fejlődésének útjait hivatásszerüleg vezetik és akik az újabb és újabb évek költségvetéseit lesznek hivatva megszerkeszteni. íme, ha végigolvassuk az 1938. évi költség- vetés általános indokolását, hányszor találkozunk azoknak a törekvéseknek a honorálásával, amelyek pártunk vitáiból indultak ki a múlt évi törvényhatósági élet során. És itt nemcsak azokra gondolok, amelyek egyenesen utalnak egyik vagy másik bizottsági tagtársamnak a párt nevében tett indítványára, hanem sok olyan intézkedésre is, amely a pártra, vagy az indítványozóra, avagy a gondolat felvetőjére minden hivatkozás nélkül érvényesül már az új költségvetésben. Valóban azt kell fájlalni, hogy annak a sok értékes, alapos, gyakorlati észrevételnek a számára, amely a költségvetési vita előkészítése során sokszor közvetlenül a székesfővárosi közönség kezdeményezésére a párt munkájában felmerül, szűk a beszédidő, a 15 perces felszólalási keret, amelyben a szónok nemcsak a saját kerületének, hanem egész városrészeknek a szempontjaival kénytelen foglalkozni s inkább az összezsúfolt adathalmozás és élettelen felsorolás, mint a komoly meggyőzés lehetősége van számára megadva. Egyéni nézetem szerint a párt szónokainak arra kellene törekedniük az idei vita során, hogy a túlságosan sok részletet felölelni akaró és éppen ezért sokszor elaprózódó részletezés helvett az átfogó és átütő erejű szempontok érvényesülésének nyissanak utat. Csipák Sűidor és fin közsiáiifóási válSaSkozók Budapest, XID., Telep-«. 98. Telefon: 297—562. M. Kir. Postatakarékpénztár! csekszámla 57.837. Az a nemzetközi pályázat, amelyet a lófogatú kocsival megoldandó portalan szemétgyűjtésre írt ki a főváros Köztisztasági Hivatala, mint megírtuk, szeptember 10-én járt le. A beérkezett pályázati anyag feldolgozása nagyrészben megtörtént azóta, úgy, bogy most már a pályázat eldöntésére kerül a sor. Erről a kérdésről és a nemzetközi pályázatról Salamon Géza «fr. tanácsnok, a közegészségi és köztisztasági ügyosztály vezetője, a következőkben érdekesen nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak: — A székesfőváros területén a mai háziszemét- fuvarozási rendszer nemcsak elavult, hanem közegészségügyi szempontból nagymértékben kifogásolható. Ennek az állapotnak a megszüntetésére az első komoly lépés 1926. évben történt, amikor is a főváros a régi rendszer megváltoztatásra és a pormentes báziszemótfuvarozás bevezetésére nemzetközi pályázatot írt ki. Ez a pályázat annakidején eredménnyel járt, melynek folytán két szerkezet kombinációja révéin létrejött egy olyan konstrukció, amely a házis'zemét pormentes géperejű fuvarozására alkalmas volt. Ezt az automobilkonstrukciót annak idején kísérletképpen be is vezettük, de fejleszteni és újabb automobilokat vásárolni a főváros, anyagiak hiányában, nem volt képes, mert az autóknak darabja 45.000 pengőbe került. De a movst említett drágaságon kívül még egyéb hátránya is van a géperejű szemétgyűjtésnek és pedig az, hogy a háziszemét-tartályokat a gyűjtés alkalmával a Köztisztasági Hivatalnak saját munkásaival kell a házakból az utcákra kihor- datni cs onnan a házakba vissza vitet ni, továbbá az auto,Néhány nap múlva a maga nemében egyedül álló, vagy inkább mondhatnánk: úttörő jelentőségű idegenforgalmi esemény színhelye lesz Budapest. Október 7-től kezdődően egy héten át itt tartja üléseit a Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus, aminek az a nevezetessége, hogy hasonló természetű kongresszust még nem tartottak a világon. A kongresszust megelőzően itt Budapesten alakul meg a Nemzetközi Fürdőszövetség, amely ugyancsak merőben új alakulata a világ nemzetközi érintkezésének. Ezt a nagyvonalú ötletet, amely a földkerekség valamennyi f számottevő fürdő telep éneik .tetszéjsét megnyerte, a Budapesti Gyógyhelyi Bizottság termelte ki és valósította meg. A Fővárosi Hírlap munkatársa éppen ezért látogatást tett a Gyógyhelyi Bizottságban, ahol Grosch Károly dr. miniszteri tanácsos, a bizottság másodelnöke és Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a bizottság igazgatója ismertette a Fővárosi Hírlap munkatársának az októberi idegenforgalmi hét magábanálló jelentőségét. Voltak eddig is balneológiái kongresszusok, ezeken azonban kizárólag orvosok vettek részt, akik a gyógyfürdők és a gyógyvizek felhasználásának módozatait orvosi szempontból vitatták meg. Maguknak a fürdőknek, mint gazdasági szerveknek és mint jogi személyeknek mindezideig nem volt semmi néven nevezendő egyetemes, átfogó, nemzetközi szervezetük. Amiközben tubát a gyógyfürdők a világ idegenforgalmának úgyszólván legkombaittánsabb mozgatói, ugyanakkor mindezideig nem alakult ki köztük olyan együttműködés, amely lefektette volna a fürdők gazdasági tevékenységének egyetemes elveit és tisztázta volna azokat a nagyon is fontos nemzetközi jógi principiumokait, amelyek szerint kell elbírálni a nemzetközi közönség és a nemzetközi gyógyfürdők egymáshoz való viszonyát. Neon szabad ugyanis elfelejteni, hogy az idegenforgalom ma már a nemzetek láthatatlan exportjának egyik számottevő tényezője, következésifcép az itt felbukkanó lehetőségek éppen úgy megkívánják a szabályozást, mint a külkereskedelem egyéb ágazatai. A Budapesti Gyógyhelyi Bizottságnak tehát azaz el nem vitatható érdeme lesz a gyógyítás történetében, hogy ez a bizottság szervezte meg először világszövetség formájában az emberiség e fontos gyógyító tényezőjének felhasználását és a betegek részéről való könnyű kihasználását. Az a rendkívüli visszhang, amely a Gyógyhelyi Bizottság ötlete nyomán támadt, bizonyítja a magyar géniusz újabb diadáliát. Arról talán felesleges külön megemlékeznünk, hogy mobil üzemnyersanyaga importanyag, mely belföldön nem termelhető és még ezenfelül az automobilokkal való szemétfuvarozás a szemétgyűjtésnél elkerülhetetlen gyakori megállások és újraindítások következtében igen nagy üzemanyagpazarlással jár és emellett a gépek igen gyorsan elhasználódnak. — Minthogy a pormentes szemétgyűjtés megoldásánál a hangsúly nem a vontatás módján, hanem magán a pormentes gyűjtésen van és mivel egy agrárállamban a lóüzemmel való megoldás kedvezőbbnek látszik, ezért felvetődött az a gondolat, hogy a pormentes háziszemétgyüjtés kérdését lóerővel vontatott koesik üzembehelyezésé- vel oldjuk meg. A lóerővel vontatott kocsik beszerzési ára egyrészt jóval alacsonyabb, mint az automobiloké, másrészt állandó iizembentartásuk is sokkal olcsóbb, mert a takarmány stb. belföldön termelhető és ennélfogva lényegesen olcsóbban szerezhető be. — Minthogy a pormentes háziszemétgyüjtésre teljesen alkalmas lovaskocsi még nem volt, ezért nemzetközi pályázatot hirdettünk a lóerővel vontatható és pormentes háziszemétgyüjtésre alkalmas kocsiszerkezetre. Ennek a pályzatnak határideje szeptember 10-én járt le, melyre 12 ajánlat érkezett rajzokkal és modellekkel felszerelve. A döntés előkészítése azóta folyamatban van és erre a óéira ösz- szehívott szakértőbizottság fog javaslatot tenni arra nézve, hogy melyik modell készíttessék el kipróbálásra és ha a modell a gyakorlatban is beválik, fogunk csak dönteni a szemétgyűjtő koesik üzembeállítása tekintetében. Ezt a szakértőbizottsági döntést szeptember 29-én fogjuk megtartani. Európa valamennyi országa és fürdőigazgatása személyesen és hivatalosan megjelenik a kongresszuson, de határozottan külön ki kell hangsúlyozni, hogy milyen szokatlan szimpátiával csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz az utódállamok is. E tekintetben valósággal külpolitikai missziót tölt he ez a szervezet. Ugyancsak figyelemreméltó, hogy minden világrész országaiból lesz itt képviselő, többi közt még Japánból is. Az alakuló ülés után egy héten át tartják Budapesten a kongresszusi üléseket, amelyek színhelye természetesen évről-évre más és más város lesz. A kongresszusnak azonban szüksége van egy állandó titkárságra, amelynek székhelye — valószinűleg — Budapest lesz. Máris vannak olyan hangok, amelyek ezt a megoldást — éppen Budapest kezdeményezésére és különleges fürdőváros! érdemeire való tekintettel — természetesnek tartják. Ilymódon tehát a Nemzetközi Fürdőkongresszus budapesti titkársága lesz Magyarország fővárosában az első olyan állandó jellegű intézmény, amely egy hatalmas nemzetközi szervezet ügyeit intézi. Mondani sem kell talán, hogy idegenforgalmi szempontból szinte felbecsülhetetlen jelentősége lesz annak a szerencsés körülménynek, hogy az egész földkerekség fürdőügyi problémáinak központi lebonyolítása Budapesten zajlik le. A kormány és a hatóságok teljes mértékben honorálják a Gyógyhelyi Bizottságnak ezt a ragyogó akcióját és ennek tulajdonítható, hogy maga a kormány fényes fogadó estet ad a kongresszus tagjainak tiszteletére a belügyminisztérium hires márványtermében, ezt megelőzően díszelőadás lesz az Operában, de vacsorákon és ebédeken látja vendiéigül a kongresszust József Ferenc királyi herceg, Karafiáh Jenő főpolgármester, Gellér Mihály, a Palatínus Park Rt. elnöke, a Fővárosi Gyógyfürdők Központi Igazgatósága, a Lukács-fürdő vezetősége, továbbá két érdekes vidéki kiránduláson Balatonfüred és Lillafüred igazgatósága. A bejelentett résztvevők száma máris olyan nagy, hogy a kongresszus akkor is jelentős idegen- forgalmi eseménynek számítana, ha az idegenforgalomtól teljesen távol álló, semleges személyek jönnének el október második hetére Budapestre. Mintán azonban a résztvevők egytől egyik a világ idegen- forgalmának legkimagaslóbb exponensei, bátran lehet mondani, hogy eddig is szépen fejlődő idegen- forgalmunk történetében a szó szoros értelmében fordulópontot jelent az október 7-én kezdődő Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. & he4ncs€iU<kd T