Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-22 / 38. szám

Budapest. 1937 szeptember 22. SjXWaZO&JÍÍEMP 3 Buda és Pest egyesítése valójában most történt meg 1937: Budapest közlekedésének reform-esztendeje - Öt év múlva lebontják az elevátort és a hozzákapcsolódó raktárakat Az új Horthy Mildós-liíd ünnepnapjai elmúltak és a hétköznapok élénk mozgalmassága bebizonyí­totta, hogy erre az új hídra valóban nagy szükség volt. Ferencváros valamikor Budapest egyik legna­gyobb reménysége volt, az utóbbi időben azonban nem fejlődött. A Boráros-tér környékén már a híd megnyitása, elölt nagy erővel indult meg az épít­kezés. Ahol a múltban üres telkek, vagy elhagyatott gyár- és malomterületek voltak, ott most modern bérkaszárnyák épültek és épülnek. Elhangzott az a vád, hogy a híd Budán puszta­ságba torkollik és valóban a régi Lágymányosnak a hídhoz közel eső részén még alig van épület. De most már nem sokáig marad ez így. Néhány száz méternyire a budai hídfőtől máris erősen pezseg az élet. A Horthy Miklós-körtéren komoly forgalom van. A két városrész között a híd megteremti az összeköttetést, és a két várostér egymással érintkező része hamarosan imponáló módon kiépül. Természe- szetesen nemcsak erről van szó, hanem az új híd közlekedési szempontból is nagyjelentőségű. Baharcz^ István báró közlekedésügyi tanácsnok ezen a héten többször künn volt a helyszínen és ta­nulmányozta a megindult forgalmat. A tanácsnok a Fővárosi Hírlapnak az új helyzetről a következőket mondotta: —• Igen nagy jelentősége van az új Horthy Miklós-hídnak. Sokat vitatkoztak arról, hogy melyik hidat kell előbb megépíteni, az óbudai, vagy a Boráros-téri hidat. A Boráros-téri híd már készen van, nagyon könnyű volna most azt hangoztatni, hogy sokkal többet jelentett volna az óbudai híd megépítése. Az új híd megnyitásával kapcsolatban hallottam olyan véleményeket, hogy mégis csak sürgősebb lett volna a másik híd létesítése. Én ma is azon az állásponton vagyok, hogy a jelenlegi sorrend volt a helyes. Ez nem jelenti azt, mintha lebecsülném az Óbuda— Hungária-úti híd jelentőségét, de a Boráros-téri híd felépítése elől nem zárkózhattunk el. Nem szabad el­felejteni azt, hogy nagy áldozatok árán megépítet­tük a budapesti kőrútokat. A körutak a Margit- hídtól indulnak el, végigszelik az egész magyar fő­várost és a Boráros-tér né t zsákutcába kerültek. Azóta Buda is hatalmasat fejlődött. Buda és Pest igazi egyesítése most történt meg az új híd létesítésével. Kinyitottuk a körút kapuját és Budának Pesttel most már megvan a közvetlen kapcsolata. Ennek nagy fontosságát mindenkinek be kell látnia. Ni árt született meg a 66-os villamos? — Az új híddal kapcsolatban a közlekedési problémák megoldása most már kifogástalan? — kérdeztük. — A körülményekhez képest igen. Vegyük min­denekelőtt a villamosközlekedést. Arról szó sem lehetett, hogy minden 6-os villamost átvigyünk Budára, mert a villamosok hosszúi útvonalon üres kilométereket futottak volna. A Beszkárt kiszámí­totta, hogy ez évente félmillió pengőbe került volna. A kocsik nagyrészét feltétlenül vissza kellett fordítani a Boráros-téren. Eleinte arra gondoltunk, hogy valamennyi kocsi megfordul és ingajáratokat akar­tunk szervezni a híd és a délivasút között. A keres­kedelmi kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a villa- mosliocsiknak legalább egy része átmenjen a hídon. így született meg azután a 66-os villamos, amely a Horthy Miklós-körtérig közlekedik s így csak ott kell átszállni a közönségnek. — A 6-os kocsik megfordítása olyan hurokban történik, amelyre a közönség nem haragszik. A hur­kok iránt nagy az ellenszenv, viszont ezt a hurkot senkisem kifogásolja. A hurok közepén ugyanis Ízléses virágágy van és a villamosok a paékóalakú Biztos megélhetést nyu'tó, üzemképes állapotban levő gépszíj- és pickerüzem. AZONNAL ÁTVEHETŐ és a helyiség kívánatra bérbevehető. BŐVEBBET: FRANK IGNÁC Budapest, IX., Soroksári-út 20/a. TELEFONSZÁH: 131—43 9. feljáró karimájában zavartalanul közlekedhetnek. A 66-os villamos a patkóalakú feljárón át kerül fel a hídra,. Ha nem lett volna hurok, ezt a feljárót akkor is így kellett volna megcsinálni, mert az úttest alacsonyan van és a hídra való fel­jutást csak ilyen lejtős megoldással lehetett keresz­tülvinni. Télen így is sűrűn kell majd a síneket homokkal beszórni. Most mindenesetre, — ha lassan is, — de simán és zavar nélkül közlekednek a villa­mosok. Az új kisszakasz-beosziás — Nagyon sokan drágálják az új vonalat és kifogásolják, hogy a szakaszok rövidek. — Számoljunk le ezzel a tévhittel is, — ma­gyarázta a tanácsnok. — Ha valaki eddig a Horthy Miklós körtérről -a Boráros-térre akart jutni, három szakaszt kellett váltania: fizetett a Gellért-térig, a Kalvin-térig és a Boráros-térig, szóval eddig 18 fil­lérért elég hosszú ideig utazott. Most két kisszakaszt kell váltani: az egyik a Horthy Miklós-körtér— budai hídfő; a másik pedig a budai hídfő—Boráros- tér. Időben is sokat nyer, hiszen percek alatt átjut a pesti oldalra. A Horthy Miklós-körtér és Borá­ros-tér között a távolság 1760 méter. Általánosság­ban egy kisszakasz egy kilométer távolságnak fe­lel meg. A közel 2000 métert tehát egy kisszakasz- távolságra nem állíthattuk he. Az .igaz, hogy a hídon át kisebb a távolság, mint onnan a Horthy Miklós-körtérig. Ez azonban nem marad sokáig így. A hídfőtől át fogjuk tenni a kis­szakasz állomását a nemsokára kiépülő térre, ez legalább 100 méterrel meg fogja nagyobbítani a tá­volságot és ugyanannyival megrövidíti a másik ol­dalról a kisszakaszt. A híd budai útja ugyanis még nincsen kiépítve. Ez lett volna a tervezett Szent István-út, amelynek azonban most már más nevet kell adni, mintán a Lipót-körutat keresztelték át Szent István-köirútnak. Ez az új út egyenes folytatása lesz a híd tengelyé­nek. Az új út a hídnál tervezett térből indul ki és onnan a Fehérvári-útig megy, majd tovább a Máv-keresztezésig és eléri azt a pontot, ahová az uj Szent Imre-pályaudvart tervezik. Ha ez az új út kiépül, akkor a két kisszakasz-távolság 800—850 méter lesz, ami megfelel a mostani kisszakaszok- nak. Egyáltalában nem lehet elzárkózni az elől sem, hogy a város belsejében lévő túlhosszú kisszakaszokat bizonyos mértékig revízió alá vegyük — Még egyről elfelejtkeznek azok, akik drágái- ják a 66-os villamos tarifáját. Nagyon sokba került a fővárosnak az új híddal kapcsolatos közlekedés- reformja. Csak a vágány áthelyezése 1,300.000 pengőt emésztett fel. Valahol ezt az összeget is be kell venni. Amikor az államvasutak az összekötőhídon át megépítették a kelenföldi csatlakozást, akkor a 10 kilométeres távol­ságot 20 kilométeres tarifában állapítottak meg s ezt a többletet éppen az ilyen költségek fedezésére fordították. Ez ellen akkor senki sem beszélt, most ellenben vádolják a fővárost, hogy drága közleke­désről gondoskodik. UjjáépUI a Boráros-tér környéke — Az új autóbuszvonal, a 30-as reláció úgylát­szik szintén be fog válni, folytatta a tanácsnok, — a közönség nagyon szereti és most már autóbuszon közvetlen forgalom van Buda és Pest között, az autóbuszok segítségével Szent Imre várost igazán percek alatt meg lehet közelíteni a város belse­jéből. Babarczy tanácsnok azután a Boráros-tér többi megoldott problémájára mutatott rá. A híd baloldalán van a pestszenterzsébeti hurok. A 30-as és 32-es villamosok most már a Sorok- sári-úton közlekednek és a híd mellett elhelye­zett hurokban fordxdnak meg. Azelőtt a Mester- utcán közlekedtek, itt azonban csak a helyi forgalmat tartották fenn. A Boráros-tér g-yalogjáró forgalmát a vil­lamos hurok veszélyezteti, mert erről a megálló­ról a Ferenc-körútra aluljárót vezettek. Az alul­járó forgalma most még inkább megnövekszik, mert az alagút egyik nyílása a hídhoz vezet fel. Ezekután még a Boráros-tér környékének ren­dezésére vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, mixe a tanácsnok kijelentette, hogy nincsen értelme fenntartani a dunaparti teherpályaudvart, illetve a hozzákapcso­lódó vasútforgalniat a vámházig és a csarnokig. — 1942 júliusáig semmit nem csinálhatunk, — magyarázta a tanácsnok, — akkor jár le a Leszá­mítoló- Bank közraktári koncessziója a fővárossal. Utána eltüntethetjük az elevátort és a hozzákapcso­lódó raktárakat. Ha ez megtörténik, a városrende­zési fantázia szabadon csaponghat. A dunapartra szép parkot varázsolhatnak. A vámház gyönyörű épületéhez természetesen nem szabad nyúlni, de felmerült már az az idea, hogy ide múzeum kerül. A Néprajzi Múzeumot szeretnék itt elhelyezni. A régi központi vásárcsarnok mint helyi vásárcsar­nok egészen rendesen működik. Közvetlenül a vám­ház előtt már felszedtük a síneket. Itt is lehet par­kírozni és az egész környéket rendbe lehet hozni. Az nem is vitás, hogy a két híd között levő terület hamarosan újjá épül. Öt év múlva új, nagyarányú fejlődés Az 1937-es esztendő nagy éve Budapest köz­lekedési reformjainak. Emlékeztettük a tanács­nokot éppen a Fővárosi Hírlapban kifejtett ér­velésére. Most már felmerül a kérdés: mikor lesznek még ilyen nagyarányú közlekedési re­formok Budapestenl — Bizony 4—5 évig erre várni kell, — fejtegette a tanácsnok. — Ebben az évben adtuk át a Horthy Miklós-hidat a forgalomnak és hátra van még a Margithíd kiszélesítésének befejezése. A kiszélesí­tett Margithídon is még abbén az évben megindul a forgalom. A korzó elől végül kitelepítettük a hajókat és az Erzsébet—Ferenc József-híd között modern kikötőt építettünk. Az új repülőtér meg­nyitása ugyancsak nagyjelentőségű. Az új Óbuda— Hungária-körúti híd csak l—5 év múlva készül el. 1937 után az 1942-es esztendő lesz az, amelyet Budapest történetírói újra a közlekedés nagy esztendejének fognak elkönyvelni. Addig nem tehetünk egyebet, mint a most rendel­kezésünkre álló eshetőségeket hasznosítjuk a köz­lekedés modernizálása érdekében. Megkönnyítik a tájékozódást a budapesti utcákon A rendőrség érdekes átirata a Közmunkák Tanácsához Ismeretes, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa intézi a világító házszámtáblák ügyét. A kiírt terv- pályázajtról már döntöttek és legközelebb a munkák odaítéléséről is határozni fognak. A rendőrség közigazgatási osztálya most érde- | kés átiratot intézett ia Közmunkák Tanácsához. A I rendőrség hivatkozik arra, hogy Szombathelyen a házszámtáblákon a szám alatt egy nyíl van, amely­nek iránya a házszámok emelkedését jelzi. Ha ez szükséges és pratikus1 egy kisebb városban, százszo­rosán fontos egy világvárosban. Budapesten igazán lüktető a forgalom, a gyalog- közlekedés ma mán sokkal komplikáltabb, mint a múltban volt, tehát a közönség számára a lehetőség­hez képest a tájékozást meg kell könnyíteni. Aki a földalatti villamosból kiszáll és a Teréz- körút, mondjuk tizes számát keresi, lehet, hogy előbb az Andrássy-út túlsó oldalára megy át, ott ta­lálja a tizemnégyes számot ég egy házzal tovább kell mennie, hogy megtudja, merre esik a tizenhatos, vagy a tizenkettes szám. Ezzel a nyílrendszerrel a tájékozódás nagyon könnyűvé válik. Sok felesleges járkálástól lehet így a közönséget megkímélni. Hasznos ez rendőri, ide­genforgalmi és sok minden más szempontból is. A, további fejlődés az lenne, hogy minden utca­sarkon az utcai névtáblák alatt is fel legyen tűntetve a ház száma és ugyancsak nyíl jelezze, hogy merre emelkednek a számok. Ebből a jelzésből azonnal látható volna, hogy a páros, vagy a páratlan számú oldalon állunk-e és milyen irányban kell haladnunk, hogy a kívánt ház­számot elérjük. A Közmunkák Tanácsánál nagy megértéssel fogadták a rendőrség közigazgatási osztályának ja­vas] atiáit és tekintettel arra, hogy a nyíl felrajzolása semmiféle különösebb költséget nem jelent, a prak­tikus ötletet meg is valósítják. Egész lakását egy amerikai rendszerű folytonégő-kályhával fűtlieti I Legújabb típusú Unió ós Oetl tűzhelyek, legújabb kétaknás barnaszéntüzelésű kályhák Oetl Antal rt. kályha- ás tiizhelvosztály Budapest, Andrássy-út 9. ------ Telefon: 116-108.

Next

/
Thumbnails
Contents